Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-21 / 170. szám, csütörtök
ÚJ szú ,5 «3. VII. 21. Eredményes pártoktatási év HASZNOSÍTOTTÁK A TÖKÉLETESÍTETT RENDSZER ADTA LEHETŐSÉGEKET Mi az oka a tölgyesek fokozatos pusztulásának? Időszerű erdővédelmi feladatok Szlovákiában Az alapszervezetek után a járási pártbizottságok illetékes osztályai is értékelik az elmúlt pártoktatási évet. összegezik a tapasztalatokat, s ezek alapján az eszmeipolitikai nevelés igényes feladataival összhangban kidolgozzák a következő oktatási évre vonatkozó alapelveket. A felmérés, értékelés során elsősorban azt elemezik, hogy az egyes alapszervezetek milyen mértékben hasznosították a tökéletesített oktatási rendszer lehetőségeit, s így a korábbiakhoz képest mennyivel volt hatékonyabb a pártoktatás. Tóth Ferdinanddal, az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság ideológiai osztályának dolgozójával is a fentiek szellemében elemeztük az 1982/83-as oktatási évet.- Az alapszervezetekböl beérkezett jelentések, valamint az oktatási év folyamán végzett ellenőrzések tapasztalatait már összegeztük - mondta, elénk téve az értékelést. - A lényeget néhány pontban tömöríthetjük. Az alapos és sokoldalú előkészület eredménye az oktatás színvonalának növekedése. Az adott lehetőségekkel összhangban mindenekelőtt a tagok nagyobb fokú differenciált beosztását kell kiemelni. A párt- alapszervezeti alakulatok közül például kilencvenben a fejlett szocialista társadalom építésének időszerű kérdéseit tanulmányozták, kilenccel több csoport választotta a gazdasági politika ipari, illetve mezőgazdasági részét. A nagyobb létszámú alapszervezetet irányító üzemi pártbizottságok mellett A párt és a gazdasági aktíva szemináriumai csoportok is alakultak. Javult, hatékonyabb lett a tagjelöltek és a fiatal kommunisták oktatása. Többek között azzal is, hogy az iskolai végzettség és az eszmei-politikai ismeretek alapján a fiatalokat igényesebb csoportokba osztották be. A kimutatás is bizonyítja, hogy a tagjelöltek és a fiatal kommunisták nagyobb százalékaránya látogatta a számunkra külön alakult csoportokat. Végül, de nem utolsósorban azt is leszögezhetjük, hogy a korábbiakhoz viszonyítva javult az oktatók munkája. Elértük, hogy a pártbizottságok pártoktatást ellenőrző tevékenysége nem merült ki a részvétel számontartásában, hanem odafigyeltek az alkalmazott előadói formákra és módszerekre, s felmérték az előadások gyakorlati eredményét, vagyis rendszeresen kimutatták, hogy a hallgatók a kapott ismereteket milyen mértékben tudták hasznosítani a politikai és a gazdasági munka napi gyakorlatában. Hangsúlyozta, hogy kivétel természetesen ezúttal is akadt. Voltak alapszervezetek, ahol nehezebben ment a pártoktatás, előfordultak szervezési hiányosságok és az előadások színvonalával sem lehettek elégedettek, de az ilyen észrevételek, jelenségek a korábbiakhoz képest elenyészlek voltak. Sőt, éppen fordítva, lényegesen megnőtt, általánosabb lett a pozitív, jó példák száma, annak ellenére, hogy a járási párt- bizottság pártoktatást ellenőrző tevékenysége minden korábbinál rendszeresebb és következetesebb volt, tehát a legkisebb hibák is felszínre kerültek.- A korábbi, általában egyszeri felmérés helyett a tavalyi oktatási évben három ellenőrzést végzett a járási pártbizottság. Ebbe bevontuk a Járási Politikai Nevelési Ház előadóit és a Marxizmus-Le- ninizmus Esti Egyetem hallgatóit. Voltak olyan alapszervezetek, ahol kétszer, sőt háromszor is elvégeztük a felmérést, a második és harmadik esetben elsősorban azt figyelve, hogy miként sikerült eltávolítani, megoldani az előző látogatás során felmerült problémákat és nehézségeket, hogyan tudták hasznosítani a tanácsokat. Az ellenőrzéssel ugyanis elsősorban azt akartuk megállapítani, hogy az egyes alapszervezeteknek milyen konkrét segítségre, módszertani útmutatásra van szükségük. Ezzel magyarázható, hogy a felmérések nem általános jellegűek voltak, a tanulságok levonását és a felmérés jellegét nem bízták az ellenőrző személyek szubjektív megítélésére, hanem huszonegy pontban rögzítették, hogy mit értékeljenek. így például többek között megfigyelték a tagok differenciált beosztásának arányát, valamint a tematikus és időrendi tervek betartását. A tervek messzemenően pontos betartásáért különösen a Zelenina és a Drogéria járási vállalatát, valamint az Elektrosvit és a šuranyi Elitex üzemet kell megdicsérni. Elvétve még előfordult, hogy az egyszerübbség kedvéért valahol összevontak két előadást és egy szemináriumot, amit természetesen kifogásoltak. A mezőgazdasági üzemekben is szakítottak a korábbi formális és kisebb hatékonyságú módszerrel, amikor az egész pártoktatást egyszeri, általában a téli hónapokban megtartott, három-négy napos összpontosítással tudták le. Az érsekújvári, udvardi (Dvory nad Žita- vou) és szálkái (Salka), de további földmüvesszövetkezetekben is terv szerint tartották meg az egyes előadásokat és szemináriumokat.- Persze igényesebb dolgokat is felmértünk - hangsúlyozta a járási pártbizottság politikai dolgozója. - Például, hogy a pártoktatásnak milyen volt a gyakorlati eredménye. Hányán kapcsolódtak be a vitába, milyen javaslatok hangzottak el, s azokat figyelembe vették-e a termelésben. Konkrét eredmények bizonyítják, hogy ilyen szempontból is hatékony volt az oktatás. Voltak üzemek, ahol épp a pártoktatást követő vita során hangzott el a dolgozók kívánsága, javaslata, hogy csatlakozzanak: a kollektíva naponta teljesíti feladatait mozgalomhoz, alakítsanak, a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívát, vagy fogjanak össze egy tematikus feladat megoldásához. Ez utóbbi történt a Zdroj járási vállalatnál, ahol komplex racionalizációs brigád alakult a raktározási lehetőség javítására, az alapszervezet pedig, ugyancsak a hallgatók javaslata alapján benevezett a gazdasági propaganda és a szemléltető agitáció járási versenyébe. Az ellenőrzések során az oktatók munkáját is részletesen elemezték. Felmérték, hogyan készült fel az előadásra, ismerte-e az üzem, munkahely gazdasági, termelési s egyéb problémáit, tisztában volt-e az adott bel- s külpolitikai helyzettel, és alkalmazott-e szemléltető eszközöket. Az értékelés pozitívumként emeli ki, hogy e tekintetben is fejlődés tapasztalható az alapszervezeti pártoktatásban. A nagyobb üzemek, mint pédául az Elektrosvit üzemi pártbizottsága kiépítette a politikai nevelés kabinetjét, s ugyanezt tervezik a párkányi (Štúrovo) papírgyárban és a šuranyi Elitexben. Hasonlóan pozitív tényként kell kiemelni a most elkészült járási értékelésből, hogy több alapszervezetben rendszeresen meglátogatták a beteg tagokat s tájékoztatták őket a pártgyülés, valamint a pártoktatás témájáról. Különösen a falusi alapszervezetek, közöttük is elsősorban a kéméndi (Kamenín), szimői (Zemné) és a muzslai (Mužla) mutattak ilyen tekintetben példát. Az összesítésnek e néhány kiemelt pontja is bizonyítja, hogy a járási pártbizottság valóban a pártoktatás igényesebb oldalait vette nagyítólencse alá, amivel következetesebb és jobb munkára buzdította az alapszervezeteket. Mindez a hatékonyabb alapszervezeti pártoktatásban mutatkozott meg. EGRI FERENC A kelet-szlovákiai kerületben a sviti Chemosvit azon vállatok közé tartozik, amelyek az utóbbi években a legjobb eredményeket 'érik el a termékek minőségének javításában. A vállalatnál a 6. ötéves tervidőszak végén a legjobb minősítést elért termékekből 28 mijlió korona értékűt gyártottak, az idén pedig 276 millió korona értékű - a kötelezően értékelt áruk 31,6 százalékát - ilyen minősítésű terméket gyártattak, a jövő évben pedig 311 millió korona értékű kiváló minőségű áru termelésével számolnak. Persze, nem egyszerű e feladatoknak eleget tenni, még akkor sem, ha igyekezetben nincs hiány, hiszen gátló körülmények is közrejátszanak. Mint például az alapnyersanyagok minősége. Az pedig már igazán nem nevezhető „szabályosnak“, hogy az illetékes állami minőségellenőrző szervek csupán azért nem minősítik kiváló termékké a sviti vágott poliamid szálat, mert ez már huzamos ideje és tartósan a kiváló tulajdonságú ERDEINK VÉDELME az erdő- gazdaságok fontos feladatai közé tartozik. Az erdőt ugyanis - különösen pedig az ember által kezelt gazdasági erdőt - számtalan veszedelem fenyegeti, amelyek elsősorban a fák növekedését vagy létét, az erdők talaját, esetleg az egész erdőt károsíthatják. Az erdei károkat okozó tényezők egyrészt az élettelen környezetből (fagy, hó, szél stb.), másrészt az élő világból (baktériumok, gombák, rovarok, állatok, az ember) kerülnek ki. Az erdei károsítok ellen különböző eljárásokkal védekezhetünk, amelyekhez felhasználjuk a biológia, a kémia, a technika, valamint az erdőgazdálkodás valamennyi korszerű fegyverét. Éppen ezért a korszerű erdővédelemnek széles körű ismereteken kell alapulnia, hogy a feladatát maradéktalanul betölthesse. A biológiai tudományokon kivül, melyek az" élőlények tulajdonságainak, belső életfolyamatainak, valamint életterének az ismeretén nyugszanak, az erdővédőnek járatosnak kell lennie a kémia és a technika különböző kérdéseiben is, mivel a védekező eljárások sok esetben kémiai anyagokkal és technikai módszerekkel történnek. Az erdővédelem jelenleg egyik legsürgősebb és egyben igen fontos feladata a tölgyállományok megbetegedésével, illetve pusztulásával kapcsolatos teendők elvégzése. A probléma megoldása akkor vált szükségessé, amikor a kelet-szlovákiai erdőgazdaság dolgozói 1981 tavaszán egyes tölgyesekben a levelek fonnyadását figyelték meg. A levélfonnyadás után a tölgyek fokozatos pusztulása, majd elhalása következett. Ezt a folyamatot mind elszórtan, egyes fákon, mind pedig nagyobb csoportokban is észlelték. Az így megtámadott fák, illetve facsoportok között voltak fiatal- és középkorúak, sőt gyakran véghasználati állományok is. A pusztulás jelei megállapíthatók voltak mind az alsó koronaszintben elhelyezkedő, tehát alacsony fákon, mind pedig a felső koronaszintben levő, magas, illetve kimagasló egyedeken. Mivel a pusztulás jelei a legkülönbözőbb termőhelyeken fekvő állományokban jelentkeztek, egyetlen meghatározott termőhelyre sem lehetett a folyamatot korlátozni. Egy dolog azonban nyilvánvaló volt, hogy ugyanis a tölgy pusztulása egyre nagyobb méreteket öltött. A pusztulás okainak kivizsgálására az említett erdőgazdaság kérte a zvoleni Erdőgazdasági Kutatóintézet segítségét, melynek erdővédelemmel foglalkozó dolgozói az erdőgazdaság szakembereivel karöltve helyszíni bejárásokat végeztek több megtámadott tölgyállományban. Sajnos, a pusztulás közös okát így sem sikerült termékek közé tartozik, és gyártása zavartalan. Ez kissé furcsa álláspont. .. A minőségi termelésben elért sikerek a sviti Chemosvitben jelentős mértékben a szocialista munkaverseny új formáinak alkalmazásából is erednek. A múlt év végén vezették be az önellenőrzés rendszerét, amely a szaratovi mozgalom példáját követi, de a helyi viszonyok alapján módosított. Ebbe elsősorban a termék- gyártás utolsó szakaszában dolgozók kapcsolódtak be. Ez igen nagy mértékben növeli a „Kezeskedem a munkám minőségéért“ mozgalom hatékonyságát, melybe 260 dolgozó kapcsolódott be. Hat- vanhatan már elnyerték az önellenőrzés jogát. Ez a mozgalom kedvező változásokat hozott az anyagi érdekeltség rendszerében is. A kiváló minőségű termékek részarányának növekedésével a kereseti lehetőségek is javulnak. Aki jobbat termel, többet keres. (kulik) egyértelműen megállapítani. A kimutatható tényezők túlnyomó- részt másodlagos jellegűek voltak, s egy sem volt közülük valamennyi vizsgált egyedre érvényes. Egyes fákon csupán a korona bizonyos ágai száradtak el, míg másokon fattyúhajtások igyekeztek transz- pirációs felületüket pótolni. A frissen átfúrészelt fán a szijács fekete elszíneződése volt tapasztalható, ahol később parazita gomba termőtestei jelentek meg. A laboratóriumi vizsgálatok alapján később megállapítást nyert, hogy trache- omykózissal, vagyis tölgy grafó- zissal állunk szemben. AZ 1982-ES ÉV FOLYAMÁN a betegség aránylag gyorsan terjedt tovább és Szlovákia más területein is észlelhetővé vált. A -kelet-szlovákiai erdőgazdaság területén egy év leforgása alatt a károsítás megkétszereződött. A további megfigyelések azt igazolták, hogy a tömeges pusztulás főként olyan nagy kiterjedésű fakitermelések után jelentkezik, ahol a vágástéri hulladék eltávolítása nem történt meg kellő időben. Rendszerint két évvel a fakitermelés után kezd jelentkezni a tölgyesek elhalása, a már említett grafózis jeleivel. Feltételezhető, hogy a terjedést a vágástéri hulladékban levő rovarok túlszaporodása okozza, amelyek átrepülnek az élő fákra, s átviszik azokra a fertőzést. Megállapítást nyert továbbá, hogy a betegségben elpusztult tölgyön élő bármilyen rovar a fertőzés hordozója lehet. Az Erdőgazdasági Kutatóintézet illetékes dolgozói, akik kezdettől fogva figyelemmel kísérik a tölgyek pusztulását, már 1981- ben kidolgozták a védekezés első intézkedési tervét, amelyet 1982- ben tovább pontosítottak és bővítettek. Az említett intézkedési terv értelmében minden eszközt összpontosítani kell a megtámadott egyedek és állományok kitermelésére és asszanációjára, s ugyanakkor be kell szüntetni az egészséges egyedek kitermelését. Ugyancsak korlátozni kell a cser kitermelését, mivel az ellenállónak mutatkozik a grafózissal szemben. Egyidejűleg sürgősen asszanálni kell azokat az állományokat, ahol az elmúlt két esztendő folyamán fakitermelés történt. A tölgyállományokban feltétlenül be kell tiltani a vegyszeres erdőnevelést, mivel a vegyszerek hatására elhaló tölgyek ugyanúgy a fertőzés forrásai lehetnek, mint a vágástéri hulladék. A megtámadott és kitermelt fákat az előzőleg kijelölt helyekre kell közelíteni, ott azonnal felkészíteni és elszállítani, a visszamaradó hulladékot pedig koncetráltan azonnal elégetni. A telepítendő állományok egészségi állapota érdekében szigorítani kell a makk egészségi állapotának ellenőrzését. Az említett védekezési intézkedéseket szigorúan be kell tartani, s lehetőség szerint rendszeresen ellenőrizni. A TELJESSÉG KEDVÉÉRT meg kell jegyezzük, hogy a tölgypusztulás nem csupán erdővédelmi probléma, hanem komplex problémakör, amely az erdőgazdaságnak csaknem valamennyi ágát érinti. Bár az erdőhigiénia szerepe és jelentősége tekintetben közismert, helytelen volna a kérdést csupán erre az egyetlen tényezőre leszűkíteni. A problémakör megoldása komplex kutatást igényel, amely egyaránt érinti az erdőművelést, a nemesítést, az erdörendezést és a felhasználást is. Az erdővédelem terén például tanulmányozni kell a betegség kórokozójának ökológiáját és fiziológiai hatásait. A nemesítés keretében fel kell tárni, illetve ki kell nemesíteni a betegséggel szemben ellenálló tölgyeket, míg az erdőművelés terén meg kell oldani a kipusztult tölgyesek helyén keletkezett területek hasznosítását. A kiváltó okok és körülmények kutatása során fel kell végezetül tárni az éghajlati feltételek és a légszennyezés, illetve egyéb hatások szerepét is. KOHÁN ISTVÁN A juhtenyésztés problémáinak komplex megoldásával foglalkozik a Trenčíni Juhtenyésztési Kutatóintézet. Munkatársai a jelenlegi ötéves tervidőszakban „A juhtenyésztés fejlesztése nagyüzemi feltételek között“ című állami feladat megoldásával foglalkoznak. A képen Jozef Kardoš állatgondozó. (Drahotín Šulla felvétele- ČSTK) Színvonalas termék - nagyobb kereset ■mm res«
