Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-21 / 170. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1983. VII. 21. Reagan befolyásolni próbálja az MX-ügyben még habozó képviselőket Összekötő bizottság alakult a Fehér Ház és a Genfben tárgyaló küldöttség között (ČSTK) - A Fehér Ház újabb propagandafogással akarja dokumentálni, hogy az USA békére törekszik, s ezért Ronald Reagan kedden úgy döntött, olyan különbizottságot hoznak létre, amely biztosítja a Fehér Ház és a Szovjetunióval folyó genfi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség között az állandó kapcsolatot. A csoportot mindenekelőtt a Pentagon a vezérkari főnökök bizottságának, valamint a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatalnak a tagjai alkotják. Mint ismeRomán-mozambiki nyilatkozat (ČSTK) - Samora Moisés Ma- chel, a FRELIMO Párt elnöke, mozambiki államfő és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román elnök Maputóban közös nyilatkozatot írt alá. Ebben megelégedéssel nyugtázzák a két ország kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését. Dokumentumokat hagytak jóvá továbbá az RKP és a FRELIMO együttműködésének fejlesztéséről, valamint Románia és Mozambik gazdasági és műszaki együttműködésének, kereskedelmi kapcsolatainak hosszú távú fejlesztéséről. retes. ez utóbbit az ismert ,,héja“, a fegyverzetellenőrzés hírhedt ellenzője, Kenneth Adelman vezeti. A csoport létrehozását egy nappal azelőtt jelentették be, hogy a képviselöházban az új MX- rakéták gyártására szolgáló 2,5 milliárd dolláros összegről szavaznak a honatyák. Ezért bizonyosra vehető, Reagan ezzel is befolyásolni akarta a habozó képviselőket. Reagan ezenkívül levelet is intézett a kongresszus tagjaihoz, amelyben azt sürgeti, hogy az említett összeget hagyják jóvá. Kinyilvánította, azért van szüksége az új fegyverre, hogy a Szovjetunióval a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon az erő pozíciójából léphessen fel. Az MX-fegyvernek a képviselöházban — mint ismeretes - sok az ellenzője, akik szerint e fegyver rendszerbe állítása csak tovább ösztönzi a fegyverkezési versenyt. Az amerikai elnök újabb antikommunista kirohanásai (ČSTK) - Nyíltan antikommunista szólamok jellemezték Ronald Reagan amerikai elnök keddi beszédét, amelyet az ún. leigázott nemzetek hete megnyitása alkalmából mondott Ezt az akciót az amerikai kormány azért hirdette meg, hogy újabb propaganda-lehetőséget biztosítson a szocialista országok elleni támadásokra. Bár az amerikai elnök üdvözölte a Szovjetuniónak a madridi záró- dokumentum elfogadása érdekében tett erőfeszítését, de ugyanakkor azzal vádolta a Szovjetuniót és a többi szocialista országot, hogy veszélyeztetik a világbékét. Kijelentette: továbbra is a kommunizmus ellen fog szólni azon figyelmeztetések ellenére, hogy ezzel gátolja az USA és a SzovPeriszkóp Félresikerült színjátékként ért véget a svéd felségvizeken egy újabb „ismeretlen tengeralattjáró“ utáni hajsza. Az akció jó egy héttel ezelőtt kezdődött, amikor helyi megfigyelők Alne szigete közelében a tenger felszínén egy tengeralattjáró periszkópjára emlékeztető tárgyat vettek észre. A svéd haditengerészet azonnal kutatni kezdett „az idegen betolakodó" után. Az egyhetes „üldözés“ eredménye azonban enyhén szólva meglepő volt. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a tenger felszínén úszó titokzatos tárgy nem más, mint egy befestett csatornacső, amelyet valaki úgy állított be, hogy az egyik vége függőlegesen úsz- szon a víz színén... (ČSTK) jetunió kapcsolatainak javulását. Reagan értésre adta, hogy nem hajlandó elismerni tartós valóságként a szocialista országok létezését. Továbbra is növelni szándékozik a Szabad Európa és a Szabadság felforgató rádióadóknak nyújtott támogatást, és hasonló állomást szándékoznak létrehozni, amely Kubát veszi majd célba. Beszédének további részében a közép-amerikai helyzettel foglalkozva kijelentette: az USA nem engedheti meg, hogy a világnak ebben a részében tért hódítson a szocializmus. A tények azt mutatják, hogy a közép-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmak gyökereit az ottani égető szociális problémákban kell keresni, az elnök ennek ellenére ismét azzal vádolta a Szovjetuniót, Kubát és Nicaraguát, hogy ők akarnak forradalmat kirobbantani Közép- Amerikában. Razzia a nápolyi maffia ellen (ČSTK) - Az olasz rendőrség Caserta városában kedden széles körű razziát hajtott végre a Camorra, a nápolyi maffia tagjai ellen, az akció során 31 személyt vettek őrizetbe, s további 86 ellen elfogató parancsot adtak ki. A rendőri akció elsősorban az ún. Új Camorra szervezet ellen irányult, amelynek vezetője Raffa- elo Cutolo, aki már hosszabb ideje börtönbe ül. A most letartóztatottak között számos, „tiszteletben álló“ polgár is van: vállalkozók, közéleti és politikai személyiségek. A vád ellenük kábítószerkereskedelem, pénzügyi machinációk, részvétel merényletekben és gyilkosságokban. Amerikai parancsra: ,,Túz!!!“ (A szófiai Vecserni novini karikatúrája) RÓMA Kormányalakítási tárgyalások (ČSTK) - Alessandro Pertini olasz köztársasági elnök tegnap megkezdte konzultációit a politikai pártok vezetőivel az új kormány megalakításáról. Az államfő ma fejezi be tárgyalásait, s legkésőbb szombatra várhaló az új miniszterelnök kinevézése. Ez a legnagyobb valószínűség szerint Bettino Craixi, az Olasz Szocialista Párt főtitkára lesz, akinek pártja a június 26-27-i választásokon kissé előretört, míg a kereszténydemokraták súlyos veszteségeket szenvedtek A kereszténydemokrata párt bizonyos feltételekkel hajlandó elfogadni Craxit, mint miniszterelnököt. A kormánykoalícióban a szocialisták és a kereszténydemokraták mellett valószínűleg még a szociáldemokraták és a liberálisok kapnak helyet Az Olasz Kommunista Párt, amely az ország második legnagyobb politikai ereje, ellenzékben marad továbbra is. Nicaragua meg nem támadási szerződést javasol Hondurasnak (Folytatás az 1. oldalról) legjelentősebb vívmányaként jelölte meg, hogy az írástudatlanságot ötven százalékról sikerült 12 százalékra csökkenteni. A nicaraguai államfő azonban megállapította: a forradalom eredményei jóval nagyobbak lehetnének, ha az Egyesült Államok nem folytatna intervenciós politikát. Amellett, hogy a Nicaragua elleni agresszió több száz emberéletet olt ki, az anyagi károk is súlyosak, elérik a 70 millió dollárt. Washington „gazdasági háborúja“ ugyancsak nagy károkat okoz az országnak. Ortega elmondta, hogy az amerikai cukorvásárlások jelentős csökkentése, valamint a Nicaragua ellen hozott pénzügyi szankciók 350 millió dollár kárt okoztak. A hírügynökségek tegnap arról számoltak be, hogy a nicaraguai határ közelében, a hondurasi oldalon nagyarányú csapatösszevonásokat hajtanak végre. Az Új Nicaragua hírügynökség megbízható katonai forrásokra hivatkozva közölte, hogy a térségben egyebek között 75 mm-es nehézágyúkat és páncélozott jármüveket összpontosítanak. Jalapa nicaraguai határmenti város katonai parancsnoka szerint Honduras legkevesebb négy gyalogos zászlóaljat és két tüzérségi zászlóaljat vezényelt a határ közelébe. A katonai előkészületek megerősíteni látszanak azokat a híreket, melyek szerint a közeli napokban a somozista ellenforradalmi egységek mellett hondurasi reguláris csapatok támadják meg Nicaraguát. Az Egyesült Államok azzal fokozza a feszültséget a térségben, A bonni kancellár lát lehetőséget a kompromisszumra Genfben Mitterrand és Kohl találkozója (ČSTK) - Az északkelet-franciaországi Dabo hegyi falucskában öt órán át tartó, négyszemközti tárgyalást folytatott Francois Mitterrand francia államfő és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár. Ismét megerősítették, hogy Francia- ország és az NSZK álláspontja az új amerikai rakéták telepítését illetően azonos. Megegyeztek abban is, elutasítják a Szovjetuniónak azt a logikus javaslatát, hogy az európai atomrakétákról folytatott genfi tárgyalásokon vegyék számításba a francia és a brit nukleáris potenciált. Wörner Washingtonban (ČSTK) - Manfred Wörner, nyugatnémet hadügyminiszter tegnap az USA-ba utazott. Kétnapos washingtoni látogatása során tárgyalásokat folytat Bush alel- nökkel, Shultz külügyminiszterrel és Weinberger hadügyminiszterrel a genfi leszerelési tárgyalásokon képviselt nyugati álláspontról, valamint a NATO további fegyverkezési terveiről, beleértve az új közepes hatótávolságú amerikai rakéták tervezett nyugat-európai telepítését is. PRAVDA A francia rádió szerint Kohl tájékoztatta vendéglátóját közelmúltbeli moszkvai látogatásáról, valamint Genscher külügyminiszter washingtoni útjának eredményeiről. A két államférfi áttekintette a madridi találkozó záródokumentumának tartalmát is. A már korábban szigorúan bizalmas jellegűnek minősített tárgyalásokról nem adtak ki semmilyen közleményt. Kohl kancellár viszont az újságírókkal folytatott rövid beszélgetésében kijelentette, hogy „reális lehetőséget“ lát a genfi tárgyalásokon megállapodásra. Szerinte, ha Genfben nem sikerül megegyezni, akkor is elérhető a kompromisszum, mégpedig azon a leszerelési konferencián, melyet a madridi találkozó eredményei alapján tartanának meg Stockholmban. hogy nyolc hadihajóból álló egységet vezényelt a Csendes-óceán közép-amerikai partjaihoz. Köztük van a Ranger repülőgépanyahajó is. A Pentagon közleménye szerint a hajók feladata, hogy „hangsúlyozzák az USA-barát országoknak nyújtott stratégiai támogatást“. Az UPI és a AP hírügynökség egybehangzóan írja, hogy a hetven harci repülőgép mellett a hajók fedélzetén 4-5 ezer amerikai katona tartózkodik. Az egység részt vesz a jövő hónapra tervezett hondurasi hadgyakorlaton. Brandt bírálta az USA-politikát A mexikói El Dia című napilapnak adott interjújában Willy Brandt, a Szocialista Internacio- nálé elnöke élesen bírálta az USA közép-amerikai politikáját. Különösen veszélyesnek nevezte a Nicaragua körül kialakult helyzetet. Az amerikai támogatással Honduras területéről folytatott agresszió komolyan veszélyezteti a közép-amerikai békét és jóval nagyobb válsághoz vezethet a térségben. Nyugat-Európának sokkal határozottabban kellene szembeszállnia az USA középamerikai akcióival. A szabadságáért harcoló nicaraguai népek és más ország népeinek politikai és erkölcsi támogatást kellene nyújtanunk - mondotta Brandt. Seguel szabadlábon (ČSTK) - Chilében 35 napos fogság után óvadék ellenében szabadon engedték Rodolfo Se- guelt, a rézbányászok szakszervezetének elnökét, az első két nemzeti tiltakozási nap egyik fő szervezőjét. Végleges szabadlábra helyezéséről a fellebbezési bizottság dönt. Seguelt június 15-én tartóztatták le, s a chilei hatóságok ezen akciója világszerte a tiltakozás hullámát váltotta ki. Munkáspárti felszólalás a brit alsóházban A nyugat-európai rakétatelepítés példátlan válságot idézne elő Küszöbön a láthatatlan rakéták gyártása? A moszkvai Pravda tegnapi számában Vlagyimir Szuhoj arról ír, hogy az Egyesült Államokban már fejlesztik és gyártják az ún. láthatatlan rakétákat. Ezúttal is arról van szó, hogy az USA jelentős mértékben növelni akarja nukleáris rakétaarzenálját és így katonai fölényre kíván szert tenni a Szovjetunióval szemben. A lényeg az, amint azt nemrég az amerikai légierő hivatalos képviselője kijelentette, hogy a kormányzat meg akarja szüntetni a szárnyas rakéták már jóváhagyott módosított változatának gyártását és alapvetően új modell fejlesztését szorgalmazza, amelyet még a radarok sem fedeznek fel. Hozzáfűzte, hogy a szárnyas rakéták új generációját a Stels- tipusú „láthatatlan“ repülőgép mintájára tervezik. A Stels-kísérle- tekkel elért technológiai haladás állítólag lehetővé teszi, hogy már most megkezdjék a „láthatatlan“ szárnyas rakéták gyártását. Az amerikai propaganda ugyan a szárnyas rakétákat továbbra is „a Keletről fenyegető veszély elleni nukleáris védőpajzs kézzel fogható elemének“ nevezi, Nyugat- Európa háborúellenes mozgalmainak résztvevői más véleményen vannak. Az amerikai szárnyas rakéták szerintük halálosan fenyegetik az öreg kontinens népeit. Az új szárnyas rakéták gyártásának terve nyomán felújult a kon- kurrencia-harc a Boeing és a General Dynamits konszern között a megrendelésekért. A színen megjelent a Lockheed cég is, amely a Stels technológiáját egy új bombázóra alkalmazva fejleszti. Az új szárnyas rakétákra a megrendelést előreláthatólag e fegyvergyárak egyike szerzi meg. Az amerikai katonai fölény olyan elképzelés, amelyet még az ún. láthatatlan rakéták sem tesznek reálissá - írja végezetül a Pravda. (ČSTK) - A brit konzervatív kormány folytatja az ország katonai potenciáljának növelésére irányuló politikáját, írja a The Times napilap, rámutatva hogy Michael Heseltine hadügyminiszter szerint a kormány 260 millió font sterlinget irányzott elő a haditengerészet számára két új fregatt építésére. A brit parlament alsóházában John Silkin, az ellenzéki Munkáspárt képviselője kijelentette, hogy az új amerikai rakéták tervezett Véres akció (ČSTK) - A „Fényes ösvény“ nevű perui szélsőjobboldali szervezet nagy létszámú csoportja az ország középső részén megtámadott egy falut és több mint ötven parasztot, köztúk nőket és gyermekeket gyilkolt le. Perui katonai források szerint a véres akció valószínűleg válasz arra, hogy a falu lakosai fél évvel ezelőtt támogatták a kormánycsapatok akcióját a terroristák ellen. nyugat-európai telepítése olyan válságot idéz elő, amilyenre az utóbbi harminc évben még nem volt példa. Kijelentette, hogy a nukleáris fegyverkezés újabb veszélye jelentős feszültségeket okozott a nyugati szövetségen belül, mert egy európai háború esetén az amerikai elnök döntene e fegyverek bevetéséről. Az NSZK területén először telepítenek olyan rakétákat, amelyek Moszkvát 6 perc alatt elérhetik. Ez az új lényeges változás kell, hogy hatással legyen a Szovjetunióra és befolyásolják a Nyugattal szembeni magatartását. A második világháborúban 20 millió szovjet állampolgár vesztette életét, mutatott rá Silkin, majd kijelentette: mindenki láthatja, aki Moszkvában jár, hogy a szovjet kormány és a nép egységes abban az elhatározásban, hogy nem engednek megismétlődni mégegyszer valami ehhez hasonlót. ,^VJSV.r.V
