Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-20 / 169. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Sikeresen folyik az aratás a buzitkai (losonci - Lučenec-járás) Győzel­mes Február Efsz-ben. Az 1265 hektáros vetésterületből eddig 170 hektáron aratták le az őszi repcét, 50 hektáron az őszi árpát és több mint 200 hektáron a búzát. Az átlagos hektárhozam 4,8 tonna. A kooperáció keretében segítenek a jászfényszamui (Magyarország) Béke Tsz tagjai 6 kombájnnal és a Zvolenská Slatina-i Efsz tagjai 4 kombájnnal. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) A nukleáris fegyverek befagyasztása az első hatékony lépés lehetne Csehszlovák felszólalás a leszerelési bizottságban (ČSTK) - A genfi leszerelési bizottságban tegnap felszólalt Mi­loš Vejvoda nagykövet, a cseh­szlovák küldöttség vezetője. Egyebek között a nukleáris háború megakadályozásának lehetősé­geivel foglalkozott, s emlékeztetett a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének prágai ülé­sén, valamint a szocialista orszá­gok vezetőinek moszkvai tárgya­lásán tett kezdeményezésekre. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Melléküzemági termelés a mezőgazdaságban Aratáskor, vagy az őszi csúcsmunkák idején különösen érez­hető, hogy milyen gondokat jelent a mezőgazdasági termelés idényszerü jellege. Tavasztól novemberig szükség van minden munkaképes kézre, néha túl kevés az ember és a gép, a burgo­nya és néhány más termény betakarításához alkalmi munká­sokra van szükség, télen viszont fordított a helyzet. A mezőgaz­dasági munkák idényszerüsége azzal jár, hogy hol kevés a mun­kaerő, hol pedig túl sok, ami társadalmi szempontból bizonyos értelmű pazarlást is jelent. A CSKP XVI. kongresszusának határozatai, amelyek megvaló­sítása most van folyamatban, azt is feladatul adják, hogy hatékonyabban használjunk ki minden rendelkezésre álló esz­közt, forrást és erőt. Ez a mezőgazdaságra is vonatkozik, ahol a melléküzemági termelés a tartalékok egyik jelentős forrása. Éppen az efsz-ek és helyenként az állami gazdaságok mellék­üzemági termelése az egyik olyan út, amely falvainkon az idény- szerüség problémájának a megoldásához vezet. Ilyen értelem­ben foglalkozott a melléküzemági termelés távlataival a CSKP KB Elnöksége is, amely értékelte az eddigi tapasztalatokat ebben a jelentős tevékenységben, s további fejlesztése mellett foglalt állást. Milyen lehetőségeket kínál a melléküzemági termelés? Első­sorban egyes mezőgazdasági termékek feldolgozásáról, vala­mint a falusi lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztéséről van szó, továbbá a mezőgazdasági-élelmiszeripari kompexum szükségleteinek kielégítéséről, a helyi források kihasználásával kapcsolatos munkákról, például mészkő- és homokkitermelés- röl, de szállítási, továbbá fém- és faipari munkákról is. Több esetben hasznosnak bizonyult a gépipari és a vegyipari vállala­tokkal folytatott kooperáció. Nagy jelentőséget tulajdoníthatunk a piaci árutermelésnek is, például a kertbarátok és a kisállatte­nyésztők eszközellátásában. Mindez lehetővé teszi a falusi mun­kaerő egész évi kihasználásának a biztosítását. A melléküzemági termelés egyúttal az egységes földműves- szövetkezetek gazdasági helyzetét is javítja, s több jövedelem­hez juttatja a falun élő dolgozókat. A szövetkezetek a melléküzem- ági termelés bevételeit felhasználhatják a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelésére, az istállók és a géppark korszerűsítésére, valamint a tudományos-műszaki ismeretek gyorsabb gyakorlati érvényesítésére. A mezőgazdasági vállala­toknak ebben az irányban főleg a dél-morvaországi, az észak- morvaországi és a közép-szlovákiai kerületben vannak jó ta­pasztalataik. Kevés olyan ország van, mint a miénk, ahol a mezőgazdasági dolgozók jövedelme, sokoldalú szociális ellátása, tömeges méretű üdültetése a kevésbé termékeny években is biztosítva van. Akik jószándékkal jönnek hozzánk, elismerően veszik tudomásul a szocialista társadalomnak ezeket a vívmányait, s a falusi dolgozók magas életszínvonalát. E szociális helyzet döntő forrását a szocialista nagyüzemi termelés képezi, annak magas fokú teljesítménye és munkatermelékenysége. Ezért a falu termelési potenciáljában rejlő új források mozgósításának alapvető jelentősége van a mezőgazdasági dolgozók szociális vívmányainak megszilárdításában. A melléküzemági termelésnek jelentős szociális szempontjai is vannak. Habár a termelési folyamatok korszerűsítésére a mezőgazdasági vállalatok nagy gondot fordítottak, még min­dig vannak olyan munkahelyek, főleg a szarvasmarha-tenyész­tésben, amelyek nem nélkülözhetik a nehéz fizikai munkát. A szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak gondoskod­niuk kell megfelelő munkahelyekről az idősebb és a csökkent munkaképességű dolgozóik számára is. A melléküzemági ter­melés lehetőséget nyújt az ilyen dolgozók számára, hogy meg­maradjanak a munkakollektívában, továbbra is értékeket termel­jenek, s növeljék a család jövedelmi forrásait. Hasonló a helyzet a gyermekek neveléséről gondoskodó nőknél. Az eddigi elemzések azt bizonyítják, hogy a melléküzemági termelés az egyes kerületek szerint eltérő jellegű és színvonalú. A CSKP KB Elnöksége hangsúlyozta, hogy széles méretekben kell érvényesíteni minden pozitív tapasztalatot, s meg kell szüntetni az egyes kerületek között tapasztalható különbsége­ket. Ehhez arra van szükség, hogy a mezőgazdasági irányító szervek az egész országban tervszerűen és céltudatosan irá­nyítsák a melléküzemági termelés fejlesztését. Ahol ugyanis ösztönösen, szilárd politikai vezetés nélkül fejlődött, ott rend­szerint bizonyos fogyatékosságok is felmerültek, amelyek a köz­vélemény bírálatát is kiváltották. Nem helyes például, ha egy efsz a városból kér segítséget, tehergépkocsikat a mezőgazda­sági csúcsmunkák elvégzéséhez, miközben saját tehergépko­csijai a melléküzemági termelést szolgálják. A pártszerveknek és szervezetekenek, a mezőgazdaságot irányító állami szerveknek, valamint a nemzeti bizottságoknak határozottan fel kell lépniük a különböző spekulatív próbálkozá­sokkal, a bérszabályzatok megsértésével, a munkaerő más ágazatokból való elvonásával szemben. A CSKP KB Elnöksége hangsúlyozta, elsősorban a kerületi és a járási pártszervek, valamint a mezőgazdasági igazgatóságok hatékony munkájától függ, hogy sikerül-e a melléküzemági termelést a konkrét helyi feltételeknek megfelelően, a munka­erő- és a nyersanyagforrásokkal, s a rendelkezésre álló kapacitá­sokkal összhangban fejleszteni. A mezőgazdasági vállalatok elsőrendű kötelessége természe­tesen az, hogy mezőgazdasági termékeket termeljenek, mégpe­dig olyanokat is, amelyek előállítása a vállalat gazdálkodása szempontjából átmenetileg kevésbé előnyös, de a társadalom­nak szüksége van rájuk. A melléküzemági termelés továbbra is csak kiegészítő tevékenység marad. (Rudé právo) Határidő előtt (ČSTK) - A Jaslovské Bohuni- ce-i Atomerőmű és a kivitelező­szervezetek dolgozói értékes kö­telezettséget vállaltak az idei évre. Megígérték, hogy a V-1 atomerő­mű mindkét blokkjának generálja­vítását határidő előtt befejezik, nö­velik az energiatermelés gazdasá­gosságát és a minimumra csök­kentik a berendezések meghibá­sodásának számát. A második blokk generáljavitá- sát augusztus végén, az első blok­két két hónappal később kezdik meg. Ezzel egyidejűleg részben kicserélik a reaktorok fűtőanyagát. A határidők lerövidítése lehetővé teszi kitűzött céljuk elérését, azt, hogy az idén hatmillió megawatt­óra villamos energiát termeljenek. A gazdasági fejlődésről (ČSTK) - Ladislav Gerle szö­vetségi miniszterelnök-helyettes tegnap Ostravában az észak-mor- vaországi kerület tisztségviselői­vel a kerület gazdasági fejlődésé­ről tárgyalt. Észak-Morvaország termelési potenciáljának fontos szerepe van a 7. ötéves terv gaz­dasági céljainak elérése szem­pontjából. Részletesen foglalkoz­tak a fűtőanyag- és az energia­ipar, valamint a kőszéntermelés bővítésével, a kohó-, a gép- és az elektronikai ipar, a mezőgazdaság és a lakásépítés programjával. Miloš Vejvoda hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek befa­gyasztása az első hatékony lépés lenne a nukleáris leszerelés irá­nyába. Elítélte az elrettentés dokt­rínáját, ennek alapján a Nyugat minőségileg és mennyiségileg egyaránt növeli nukleáris fegyve­reinek számát, ami fokozza az atomháború veszélyét. A csehszlovák nagykövet rámu­tatott, hogy minden állam köteles­sége hozzájárulni a leszereléshez, amint azt az ENSZ-közgyűlés 1979-es ülésszakán a Csehszlo­vákia kezdeményezésére elfoga­dott nyilatkozat is meghatározza. A nukleáris konfliktus veszélyének csökkentéséhez nagymértékben hozzájárulna, ha elfogadnák a szocialista országok javaslatait egy olyan szerződés megkötésé­re, amelyben a felek lemondaná­nak az erőszak alkalmazásáról és amelyben a Varsói Szerződés és a NATO kötelezné magát a békés kapcsolatok fenntartására. Miloš Vejvoda végezetül felszólította a Nyugatot, ne vádolja szüntelenül a szocialista országokat, s kezd­jen konstruktív párbeszédet. SZERM 1983. július 20. XXXVI. évfolyam 169. szám Ára 50 fillér A CSKP KB részvéttávirata (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága részvéttáviratot kül­dött a Venezuelai Kommunista Párt Központi Bizottságának Gustav Machadnak, a párt elnö­kének elhunytéval kapcso­latban. Machad elvtárs személyében - állapítja meg a távirat - párt­juk, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelentős személyisége, tántoríthatatlan forradalmár, odaadó hazafi és internacionalista távozott, aki egész életét a venezuelai nép boldogságáért, a marxizmus -leninizmus eszméinek győzel­méért vívott harcnak szentelte. Jókívánságok Kolumbiába (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Belisario Betan- cur Cuartasnak, a Kolumbiai Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alklamából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­ter táviratban gratulált Rodrigo Lloredo Caicedának, Kolumbia külügyminiszterének. Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök távirat­ban üdvözölte Lokendra Baha­dur Csandát, a Nepáli Királyság miniszterelnökét megválasztása alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­ter üdvözlő táviratot küldött Pad- ma Bahadur Khatrinak, Nepál külügyminiszterének. Tanulmányi látogatás (ČSTK) - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak küldöttségét - amely Zsuff Ervinnek, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettesének vezetésével tanulmányi látogatáson tartózko­dik hazánkban - tegnap fogadta Július Varga, a CSKP KB osz­tályvezetője. A magyar küldöttség csehszlo­vákiai tartózkodása során megis­merkedik a mezőgazdaság és élelmiszeripar eredményeivel és a XVI. pártkongresszus által kitű­zött feladatok végrehajtásával. Jurij Andropov és Kádár János tárgyalásai Moszkvában A kommunista és munkáspártok internacionalista egységének megszilárdításáért (ČSTK) - Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, tegnap Moszkvában találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, aki a Szovjetunióban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttséget vezeti. Az elvtársi megbeszélésen köl­csönösen tájékoztatták egymást az SZKP XXVI. és az MSZMP XII. kongresszusán kitűzött legfonto­sabb feladatok teljesítéséről, illet­ve azokról a gyakorlati intézkedé­sekről, amelyek a népgazdaság gyorsított ütemű intenzifikációját, a szocialista demokrácia kibővíté­sét és a nép életszínvonalának biztosítását célozzák. Jurij Andropov és Kádár Já­nos megelégedéssel szögezte le, hogy a két testvérpárt és baráti ország kapcsolatai sikeresen fej­lődnek. Megállapították, minden feltétel adott ahhoz, hogy a Szov­jetunió és Magyarország között a marxizmus-leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus alapján tovább mélyüljön az eredményes együttmüködés. Ennek biztosítéka a szovjet és a magyar nép leg­alapvetőbb érdekeinek az egysége, az SZKP és az MSZMP között erősödő kapcsolatok, a kölcsönös bizalom és a nézetek egysége (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents