Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-18 / 167. szám, hétfő
Arjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Közös gondunk Gyakran emlegetjük mostanában, hogy az intenzív gazdaságfejlesztés, illetve a további dinamikus gazdasági növekedés alapvető és döntő forrását a legújabb tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati hasznosítása képezi. Ez a felismerés eléggé elterjedt már a köztudatban, de ez önmagában még nem elégséges a tudományos-műszaki haladás és az innovációs folyamatok meggyorsításához. Ehhez ugyanis további változásokra van szükség a gazdálkodás gyakorlati feltételeinek és viszonyainak egész rendszerében. Ezek a feltételek elsősorban a gazdaságirányítás mechanizmusában koncentrálódnak, beleértve a tervezési tevékenységet, a szállítói-megrendelői kapcsolatokat, a vállalatok tevékenységének az értékelését, az önálló elszámolás és az anyagi ösztönzés rendszerét, az árképzés mechanizmusát, a döntési jogkör vertikális elosztását, a műszaki-gazdasági normák színvonalát, továbbá a vállalatok gazdálkodására, a termelés színvonalára, a hatékonyságra és a minőségre ható egyéb jogi, pénzügyi és szervezési feltételeket. Mindebből világosan kitűnik, hogy a vállalatok gazdasági tevékenységére bizonyos konkrét feltételek, keretek, szabályok hatnak. Ezek a feltételek adott esetben serkenthetik, de fékezhetik is a tudományos-műszaki fejlesztést. A termelés és a gazdálkodás említett játékszabályait ugyanis a társadalmi fejlődés szükségszerűen túlhaladja, s ha nem kerül sor idejében az új követelményeknek megfelelő módosításukra, akkor a haladás kerékkötőivé is válhatnak. Ilyen értelemben tárgyalt a CSKP Központi Bizottságának 8. ülése is a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítésének feltételeiről, rámutatva a gazdaságirányítás további tökéletesítésének szükségességére, valamint a társadalomtudományok, főleg a gazdasági kutatás feladataira az extenzív gazdaságfejlesztésről az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérés elméleti problémáinak megoldásában. A plénum konkrét intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek kedvező szervezési feltételeket biztosítanak a gazdaság tudományos-műszaki fejlesztéséhez és az innovációs folyamatok meggyorsításához. A 7. ötéves tervidőszak kezdetén bevezetett komplex intézkedések már jelentős változásokat hoztak a gazdaságirányítás korszerűsítésében, s hatásuk pozitív eredményekhez vezetett a tervidőszak első felében. A gazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése azonban a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában, vagyis az extenzív fejlesztésről az intenzív fejlesztésre való áttérés időszakában rendkívül bonyolult folyamat, amely újszerű problémákat vet fel, s ezek megoldása mélyreható és sokoldalú tudományos elemzést igényel. A tervszerű gazdaságirányítás további átfogó tökéletesítését ezért rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy egyes kulcsfontosságú kérdéseket, mint például a vállalatok gazdasági tevékenységének megfelelő értékelését, a tudo- mányos-műszaki fejlesztésben való érdekeltségük problémáját, vagy az árképzés mechanizmusának a kérdését elméleti síkon sem sikerült még teljes mértékben tisztázni. Az említett kérdések optimális megoldása a társadalmi és gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában közös gondot jelent minden szocialista ország számára. Ez a téma szerepelt például a KGST-országok vezetési és szervezési tudományos egyesületeinek elmúlt évi közös konferenciáján is Várnában, ahol a résztvevők részletesen megvitatták a tudományos-műszaki haladás érvényesítéséhez szükséges gazdasági, szervezési és vezetési feltételeket. Az előadók kölcsönösen tájékoztatták egymást az egyes tagországokban kidolgozott koncepciókról, az adott témakörre vonatkozó nézeteikről és a tervezett irányzatokról. Ezek nemzetközi egyeztetése, összevetése, valamint az eddigi tapasztalatok kölcsönös hasznosítása éppoly fontos feladat, mint a KGST-országok ötéves népgazdasági terveinek koordinálása, vagy gazdaságpolitikai koncepcióik egyeztetése. Az ilyen irányú együttműködés döntő mértékben elősegíti a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését, a tudományosműszaki együttműködésben, a nemzetközi gyártásszskosítás- ban és kooperációban rejlő lehetőségek teljesebb kihasználását, de ugyanakkor nem zárja ki azt sem, hogy a tagországok közös politikai és társadalmi céljaik megvalósításában a saját belső feltételeiknek legjobban megfelelő módszereket választhassák. MAKRAI MIKLÓS HETFO 1983. július 18. XXXVI. évfolyam 167. szám Ára 50 fillér MADRID A záróülés időpontja kérdéses még (ČSTK) - A madridi találkozón részt vevő 35 ország küldöttsége - Málta kivételével - elfogadta az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumának tervezetét. A találkozón részt vevő küldöttségeknek már csak az időpontban kell megegyezniük, mikor kerül sor az említett dokumentum aláírására és a több mint két éve folyó találkozó befejezésére. A tervek szerint a Záródokumentumot a 35 ország küügyminiszte- rei írják alá majd, és egyes vélemények szerint esetleg már a hét végén sor kerülhet rá. A kedvező hétvégi időjárást a Petrova Ves-i Aranykalász Efsz tagjai is felhasználták tarlókeverékek vetésére. A gabona betakarítását követően a tarlóhántást 250 hektáron végezték el. Ján Alberta a talajt több mint 30 hektáron készítette elő a tarlókeverékek vetésére. (Blažej Palkovič felvétele-ČSTK) A hétvégén sem pihentek (ČSTK) - A dukovanyi (tre- bíči járás) atomerőmű csaknem ezerszáz építője dolgozott szombaton az építkezésen, hogy sikerüljön megtartani az első reaktor csarnokának átadási határidejét. A dél-morvaországi kerület legnagyobb beruházásán főként vakolók, festők, ácsok és hegesztők dolgoztak. Az első blokk építési munkáit e hónap végéig fejezik be. A munka tegnap is folytatódott. Telnek a magtárak Szombaton és vasárnap sem szünetelt a termés betakarítása (Tüdósítónktól) - A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Mezőgazdasági Felvásárló és Anyagellátó Vállalat leszenyei (Lesenice) gabonaraktárában az idei aratás kezdete óta naponta átlagosan 150 teherautó és vontatós pótkocsi rakományát veszik át a járás földműveseitől. A kora reggeltől késő estig tartó jármúáradatot követően a raktár dolgozói az éjszakai órákban is folyamatosan végzik a búza és az árpa utókezelését; szárítását, tisztítását.- összesen 36 ezer tonna gabona megfelelő tárolására van ler hetőségünk - tájékoztatott tegnap délután Török Pál főraktáros. - Ebből eddig 24 ezer tonnát szállítottak be a körzetünkbe tartozó 13 egységes földművesszövetke- zet, valamint a Nagykürtösi Állami Gazdaság gabonaföldjeiról. Mivel járásunkban az aratók az elmúlt hét végén is mindenütt kihasználták a kedvező időjárást, szombaton ezer, vasárnap pedig további nyolcszáz tonna frissen kicsépelt gabonát vásárolhattunk fel. Munkánkat sajnos nehezíti az a körülmény, hogy a korábbi évekhez viszonyítva - bár nagyobb hozamokat takarítanak be a földművesek - a legtöbb helyen rosszabb a termés minősége. Az elfogadhatónál nagyobb a szem nedvesség- tartalma és ezért külön szárítani kell a behozott mennyiség mintegy felét. Ugyanakkor a kombájnok sem csépelik ki olyan tisztára a magot, hogy a garatokból közvetlenül a silókba kerülhessen a búza és az árpa. A raktár dolgozói azt is elpanaszolták, hogy a jelenleginél naponta jóval több termést is felvásárolhatnának, ha az idén nyáron elkészült volna az az új tárolótorony is, amelynek átadásával már több mint két évet késnek a kivitelezők. így azonban szükségmegoldásokat kell alkalmazniuk.- Előreláthatólag már csak az őszi kukoricatörés idején vehetjük végre használatba az új épületet - folytatja a fóraktáros. - A torlódás elkerülése végett ezért a gabonatermesztő gazdaságoknak pontosan meg kell tartaniuk a felvásárlás ütemtervét. Ha ez így lesz, számításunk szerint legkésőbb augusztus 30-ig befejeződik az idei termés felvásárlása. A nagykürtösi járás mezőgazdasági vállalatai közül eddig az ipolynyéki (Vinica), a lukanényei (Nenince), az ipolyvarbói (Vrbov- ka) és a palojtai (Plachtince) egységes földművesszövetkezet határából vásárolták fel a legjobb minőségű gabonát. Az idei termésből 1548 tonna búzát malom- (Folytatás a 2. oldalon) A borsóföldön is... A Nagygéres (Veľký Horeš) és Kisgéres (Malý Horeš) közötti borsóföldön találkoztam velük a minap. Bár tudom, senkit sem illik zavarni munka közben, s főleg azokat nem, akik teljesítményük alapján kapják a bérüket, mégis úgy gondolom, ezen a forró nyári délutánon nekik is jól jött a néhány perces pihenés. Ami azt illeti, már egy jó hete szinte megállás nélkül hajtunk - közölte Simon István, a kisgéresi kombájnosok pártcsoportjának vezetője a borsótáblán dolgozó két E-512-es gép legénységéről, valamint a Nagygéresí Efsz határában szorgoskodó további 15 kombájnról, Bácskái Géza, Radi László és Kovács Béla szalmabálázókról és az aratási munkákba bekapcsolódó többi helyi dolgozóról. Bemutatta három munkatársát is, Máté Lászlót, akivel 1975-től az elmúlt esztendő nyaráig minden aratáskor egy kombájnon dolgozott, és a két fiatal segédkombájnost, Nagy Miklós Zoltánt, aki egyébként gépesítő és Koleszár Gábort, az aratás idejére kombájnosnak beállt, traktorost.- Persze, ez csak a fele a kisgéresi cséplőknek - szólt közbe Máté László. - A többi valahol másutt arat - mutatott a kombájnokkal elárasztott sárguló határra.-Tegnap mi is búzát vágtunk a Körtefasor dűlőben - folytatta Sirnon István, mire az egykori segédje hirtelen megjegyezte: - nem is akármilyet, ötvenegy mázsát fizetett hektáronként, de azt este tízre befejeztük, ma pedig ide vezényeltek. Az idei aratásról mind a négyen elégedetten nyilatkoznak. Az idősebbek dicsérték a „tanulókat“, azok pedig nem panaszkodtak „oktatóikra“. - Jól kijövünk egymással - hangzott a közös állás- foglalás. Szeretik a gépeket, s a portól és a túlórázástól sem irtóznak. Ezért ha itt-ott azzal állnak elő, hogy este hamarabb szeretnének hazamenni, nem mondunk nemet nekik - vázolták a fiatalokkal való együttműködést az idősebb aratók. Szóba jött az „önkormányzat“ is. - Reggelente, mielőtt elindulnánk a határba, Simon István (Folytatás a 2. oldalon) Elhunyt Jaroslav Krombholc nemzeti művész (ČSTK) - A Cseh Kulturális Minisztérium, a Csehországi Zeneszerzők és Előadóművészek Szövetsége, a Csehországi Színművészek Szövetsége közli, hogy Jaroslav Krombholc nemzeti művész, jeles cseh karmester július 16-án, 65 éves korában meghalt. Személyében kiváló művész távozott, aki sok éven át aktívan és sokoldalúan hozzájárult a szocialista kultúra fejlesztéséhez. Jaroslav Krombholc 1918. január 30-án Prágában született. Zenei műveltséget a Prágai Konzervatóriumban és művésziskolájá- ban szerzett, ahol Vítézslav Novák, Alois Hába és Václav Talich tanítványa volt. Tanulmányainak befejezése után a prágai Nemzeti Színházban, a Cseh Filharmóniában, a rádió zenekarában tevékenykedett és több operaszínpad munkájában részt vett. 1944-tól rövid ideig a Moravská Ostrava-i operaegyüttes vezetője volt. A felszabadulás után visszatért a Nemzeti Színházhoz, 1963-tól kezdve egy egész évtizeden át az operaegyüttes karnagya volt. 1973 óta a Csehszlovák Rádió Prágai Szimfonikus Zenekarának élén állott. A cseh zene fejlesztésében szerzett érdemeiért 1958- ban az érdemes művész, 1966- ban a nemzeti művész címet, 1978-ban pedig a Köztársasági Érdemrendet kapta.
