Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-02 / 154. szám, szombat

Egy hét a nagyvilágban Június 25-töl július 1-ig SZOMBAT: Shultz amerikai külügyminiszter ázsiai kőrútjá­nak első állomására, Manilába érkezett VASARNAP: Japánban a felsőházi választásokon (a képvise­lők felét választották újjá) a kormányzó Liberális Demokrata Párt megerősítette pozícióit - Olasz­országban vasárnap és héttőn idő előtti parla­menti választások voltak, s több tartományban és városban új tanácsokat is választottak - Chi­lében befejeződött az általános sztrájk HETFO: A Szovjetunióban útnak indították a Szojuz T-9 űrhajót - Tyihonov szovjet kormányfő Moszkvá­ban fogadta Lamsdorff nyugatnémet gazdasági minisztert KEDD: Hét szocialista ország legfelsőbb vezetői a szov­jet fővárosban véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről és közös nyilatkozatot fogadtak el - Moszkvában megnyílt a KGST VB 106. ülése SZERDA: Reagan amerikai elnök a Fehér Házban sajtóér­tekezletet tartott CSÜTÖRTÖK: A PFSZ VB tuniszi ülésén Arafat elnökletével elsősorban az El-Fatah palesztin szervezet belső válságát vitatták meg PENTEK: Bush amerikai alelnök nyugat- és észak-európai kőrútjának utolsó állomására, Helsinkibe érke­zett. Fél év telt el azóta, hogy a Var­sói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testület prágai nyilatkozatában átfogó elemzést adott a nemzet­közi helyzetről, s az egyes problé­mák megoldását illetően konkrét indítványokat terjesztett elő. Hét szocialista ország legfelsőbb párt­ós állami vezetői a keddi moszkvai találkozón ismét a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tekintették át, s megvi­tatták az elmúlt időben a világban végbement változásokat. Az eltelt hat hónap során bebi­zonyosodott, hogy a prágai nyilat­kozat mit sem veszített időszerű­ségéből. Ellenkezőleg, hisz, ha le­het, még tovább nőtt a nukleáris háború veszélye. Ilyen helyzetben maximálisan szükség van a józan észre, a higgadtságra, ám ezek a tulajdonságok nem jellemzik az amerikai kormányzatot. Washing­ton és NATO-beli szövetségesei egyértelműen a fegyverkezés fo­kozására törekszenek minden té­ren és térségben. Épp ezért okoz­hatott meglepetést Nyugaton a kedden aláírt moszkvai felhívás hangneme. Aki éles hangú, ko­moly ellenlépéseket bejelentő nyi­latkozatot várt, az tévedett. A hét szocialista ország vezetői ugyanis a rendkívül kiéleződött helyzetben nem veszítették el józan ítélőké­pességüket, s a kardcsörtetés he­lyett a feszültség enyhítéséhez vezető lépésekre helyezték a hangsúlyt. Azt emelték ki, hogy olyan halaszthatatlan intézkedé­sekre van szükség, amelyek hoz­zájárulnak az államközi kapcsola­tok javításához. A legfontosabb­nak talán azt tartják, hogy a genfi tárgyalásokon még az idén megál­lapodás jöjjön létre, s ne telepítse­nek új közepes hatótávolságú ra­kétákat Európában, és csökkent­sék a már meglevő eszközöket, vagyis a lehető legalacsonyabb szinten tartsák fenn az erőegyen­súlyt. Egy ilyen megállapodás le­hetséges, ha mindkét fél kölcsö­nös megértést és politikai jóakara­tot tanúsít. A moszkvai találkozó résztvevői javasolták, hogy á béke és bizton­ság megőrzése érdekében vala­mennyi nukleáris hatalom — de főleg az USA és a Szovjetunió - azonnal fagyassza be atomfegy­vereit, s amely még nem vállalta, hogy elsőként nem alkalmaz nuk­leáris fegyvert, tegyen ilyen köte­lezettséget. Moszkvában más kérdésekkel kapcsolatban is javaslatok széles köre hangzott el. A fegyverkezés lefékezése érdekében fontos lé­pés lenne, ha 1984. január 1-től a két tömb befagyasztaná a kato­nai kiadásokat - szögezi le a moszkvai felhívás, s a NATO-t újból arra szólítja fel, fogadja el a katonai erő alkalmazását kizáró javaslatot. A hét szocialista ország ugyancsak jelentős lépésnek tar­taná, ha Észak-Európában, a Bal­kánon és másutt a kontinensen atommentes övezeteket hoznának létre. A moszkvai dokumentum tehát ismét összefoglalja a szocialista közösség hozzáállását napjaink legfontosabb kérdéseihez. Rámu­tat a jelenlegi helyzet veszélyeire, ugyanakkor megmutatja a veszé­lyek elhárításának útját, hangoz­tatva, van még lehetőség arra, hogy a világ visszatérjen a békés, normális kapcsolatok, az enyhülés útjára, de ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani! Az olaszországi választások nem oldották meg az ország kor­mányzási problémáit, sőt, ha le­het, tovább bonyolították a belpoli­tikai képletet - egyöntetűen ez a véleménye a nemzetközi sajtó­nak. A rendkívüli parlamenti vá­lasztások előtt sem várta senki, hogy egy csapásra kormányozha- tóvá válik Olaszország, hisz a kor­mányzó pártok rendszeresen ki­robbanó vitái az ilyen remények­hez nem adtak alapot, (a parla­ment előző megbízatási időszaká­ban hat kormány és négy kor­mányfő váltogatta egymást). Ezek a viták most nyilván még élesebbek lesznek - megfigyelők A KGST Végrehajtó Bizottsága Moszkvában tartott 106. ülésének résztvevői. Vlagyimir Ljahov (képünkön balra) és Alekszandr Alek- szandrov hétfőtől teljesít szol­gálatot az űrben. ugyanis azt tartják a legvalószí­nűbbnek, hogy a régi koalíciót élesztik fel Itáliában. A súlyos ve­reséget szenvedett keresztényde­mokraták bizonyára még kemé­nyebben fogják védelmezni - im­már meggyengült - pozícióikat, viszont korábbi partnerei, amelyek szavazatokat nyertek, erélyeseb­ben fognak követelni nagyobb szeletet a hatalom tortájából. Itt elsősorban a szocialista párt­ról kell szólni, amelynek vezetője, Bettino Craxi, miniszterelnök sze­retne lenni. A szocialisták számá­ra csalódást okozott a választások eredménye, Craxiék ugyanis ab­ban a reményben robbantották szét az előző koalíciót, hogy jelen­tősen megnövelik szavazataik számát. A nem egész 2 százalé­kos nyereség inkább a vereséggel ér fel, s nem erősíti a szocialisták helyzetét a küszöbön álló koalíci­ós tárgyalásokon. Annál is inkább nem, mivel újabb jelölt pályázik a miniszterelnöki bársonyszékre, mégpedig a republikánus Spadoli- ni, aki az elmúlt években már két kormány élén tevékenykedett, s a kereszténydemokratákhoz kö­zelebb áll, mint Craxi. A kormányzati képlet tehát a korábbihoz hasonló lesz, vagyis az ún. balközép változat marad fenn. Előtte azonban a keresz­ténydemokratákra, a szocialisták­ra, a szociáldemokratákra, a re­publikánusokra és a liberálisokra hosszú és nehéz tárgyalások vár­nak a kormányprogramot illetően. Persze kérdéses, hogy egyáltalán meg tudnak-e egyezni. Nyilván mindenkinek engednie kell, ám a kényszerből összetákolt koalíció semmiképp sem lehet hosszú életű. A választások legfigyelemre­méltóbb vonása, hogy míg a ke­reszténydemokraták szavazataik egyhatodát elveszítették, a kom­munisták lényegében megőrizték erejüket, sót az iparilag fejlett északi országrészben még növel­ték is szavazótáborukat. Az OKP már csak néhány százalékkal ma­rad el a Kereszténydemokrata Párttól, s elvileg megvalósulhatna a baloldali kormányzás. Mint is­meretes azonban, a szocialisták nem hajlandók szövetségre lépni a kommunistákkal. Mindazonáltal az OKP olyan politikai erő ma Olaszországban, amelyet nem le­het figyelmen kívül hagyni. A jelenlegi helyzetet jól illuszt­rálja a tőzsdei hangulat, amely mindig is egyfajta barométere a politikai állapotoknak. A válasz­tások után, tehát a keresztényde­mokraták nagy térveszteségének hírére a milánói tőzsdén szinte pánik tört ki, s mindenki igyekezett megszabadulni értékpapírjaitól. Némely olasz vállalatok részvé­nyeinek ára 20 százalékkal csök­kent, s esett a líra árfolyama a dol­lárhoz és más nyugat-európai va­lutákhoz viszonyítva. A tőzsde te­hát bizonytalanságot érez... Összeállította: PAPUCSEK GERGELY KIS _____ NY ELVŐR Újabb divatszó? A szlovák nyelvű sajtó olvasói és a különféle értekezletek résztvevői tudják, hogy a szlovák közéleti és publicisztikai nyelv- használat mennyire kedveli az „ uplatňovať skúsenosť, metódu, líniu“-féle kapcsolatokat. Természetes, ám nem kívánatos jelen­ség, hogy nálunk - nemcsak fordításokban, hanem eredeti írásokban is - rendkívüli mértékben elszaporodtak ezek magyar megfelelői. Az uplatňovať ige jelentését az érványes/f-tel szokás legtöbbször visszaadni. Mivel se szeri se száma a kapcsolatok­nak, melyekben e szót használjuk, jelentésének nemkívánatos bővülése tapasztalható. A Magyar értelmező kéziszótár az érvényesít szónak még csupán két jelentését tartja számon:,,hivatalos irat, pl. igazolvány valamely hatóság által történő érvényessé tételemásodik: ,,érvényre juttat valamit, hatásosan él vele“. Ez utóbbit általában jogra, követelésre, igényre szokás vonatkoztatni. A szónak ebből a jelentéséből burjánzott el az a sok jelentésben való használata, mely már-már jó magyar szavak háttérbe szorulásával, rosszabb esetben a nyelvtudatból való kiszorulásával fenyeget. Használatát ajánlatos lenne mérsékelni, hogy más, sokszor az adott kapcso­latban jobb szavak is szerephez juthassanak. Emellett stílusunk­nak is hasznára válnék, ha az olyan kapcsolatokban, mint amilyen a következő, néha mást is használnánk: „Különös figyelmet kell fordítani... a tudományos ismeretek valamint az új technika és technológia legjobb tapasztalatainak érvényesítésére a termelésben,..." Az ismereteket, tapasztalatokat lehet hasznosítani, alkalmazni, felhasználni stb. nem szükséges minduntalan csak érvényesíteni. Újságokból vett példák sokaságával bizonyítható, hogy ismere­tekkel, tapasztalatokkal alig tudunk mást tenni, mint érvényesít­jük, rosszabb esetben érvényre juttatjuk őket. A mondat logikáján tapasztalható réseket is kitöltve, így fogalmazhatnánk át: „Különös figyelmet kell fordítani... a.tudo­mányos ismeretek, valamint az új technikai és technológiai tapasztalatoknak a termelésben való hasznosítására.. sikereket csak akkor érhetünk el, ha az új vívmányok érvényesítése valamennyi dolgozó legtermészetesebb ügyévé válik...“ - állapítja meg a további mondat. Jobb volna ez is, ha ,,az új vívmányok alkalmazása (bevezetése)“ válnék valamennyi dolgozó legtermészetesebb ügyévé. A túl gyakran használt divatszó közismert tulajdonsága, hogy mindenhova odatolakszik, ezért válik sokszor zavaros kapcsolat alkotóelemévé. Például: „Arra törekszünk, hogy minden tervünk­ben növeljük a minőségi mutatók súlyát és olyan ismérveket érvényesítsünk, amelyek az eddiginél jobban fejezik ki a vállala­tok érdemeit a társadalmi szükségletek kielégítésében.“ A mutatók súlyának növelése képzavaros kapcsolat, az ismér­vek érvényesítése bürokratikus csengésű, bizonytalan jelentésű. Világosabban fogalmazva: „Arra törekszünk, hogy minden ter­vünkben növeljük a minőségi követelmények súlyát, és olyan eljárásokat alkalmazzunk,..." Bürokratikusan dagályos kapcsolatban, homályos jelentéssel használja az említett szót a fogalmazó ebben: „Nem könnyű és nem is egyszeri feladat a bírálathoz és az önbírálathoz való kommunista viszonyulás érvényesítése. “ Tömörebbre fogalmazva: „Nem könnyű és nem is egyszeri feladat kommunista módon bírálni és önbírálatot gyakorolni.“ Végül egy hosszú, nagyon zavaros mondat egy részletében ilyen kapcsolatban szerepel: „Eben az irányban minden téren céltudatosan kell keresni és érvényesíteni a megérett problémák megoldását...“ Az „érvényesíteni a megérett problémák megoldását“ olyan szép teljesítménye a bürokratikus tudálékosságnak, amely önma­gáért beszél MORVAY GÁBOR Mentesítsük a mentes-1 Gyakoribbá vált az utóbbi években a mentes melléknévi utótagú összetett szavak használata. Régebben nyelvművelé­sünk helytelenítette a tandíjmentes, vámmentes típusú összetéte­leket, mert német mintára keletkeztek, ma már nem üldözzük közülük azokat, amelyek tényleges szükségletet elégítenek ki. Ide elsősorban azok tartoznak, amelyekben az utótag ezt jelenti: a szóban forgó személy vagy dolog az előtagban kifejezett dologtól mint kötelezettségtől mentesítve van. Ilyenek az említett tandíjmentes, vámmentes szavakon kívül az adómentes, bér­mentes, illetékmentes, kamatmentes stb., hiszen ezeket az összetett szavakat csak nehézkes határozós szerkezetekkel tudnánk helyettesíteni: Adótól mentes, kamattól mentes stb. Van azonban egy vegyesebb csoportjuk ezeknek a szavaknak, amelyekben az utótag vagy azt jelenti, hogy a szóban forgó dolog az előtagban kifejezett dologtól mint káros tényezőtől mentesítve van: famentes, alkoholmentes, vagy ettől védve van: rozsdamen­tes, szélmentes, tűzmentes, vízmentes, esetleg mentesítve és védve is van: pormentes, légmentes stb. Ezeket sem tudnánk már kiszorítani a használatból, mert egyrészt megszoktuk őket, más­részt szakszói jellegüknél fogva szükségesek, noha nem titkoljuk, egyik-másik helyett még a nehézkesebbnek tűnő s a mentes helyett más szóval megalkotott határozós szerkezetet is jobbnak, kifejezőbbnek érezzük; pl.: alkohol nélküli, roszdától, széltől, víztől védett stb. Amit megtehetünk, esetleg az, hogy gátat vetünk a szaporodásuknak. Különösen az effélék elterjedésének: láz­mentes, problémamentes, selejtemtes, vészmentes stb. Ezek helyett nyugodtan használhatunk más, a jelentést világosabban, egyértelműbben kifejező szóalkotási, illetve szerkesztési módo­kat. A lázmentes helyett mondhatjuk ezt: láztalan, a probléma- mentes helyett: problémában, probléma nélküli, a selejtmentes helyett: selejt nélküli, a vészmentes helyett: veszélytelen. JAKAB ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1983. VII. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents