Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-16 / 166. szám, szombat

Egy éve már, hogy befejeztük a polgári szertartások termének építését - mondja Mária Žiaková Az özvegységi nyugdíj miatt sem kell már a járási székhelyre utazni - újságolja Gagony Józsefné Egy év után... A főútvonalon a járási székhely­re tartó ember csupán néhány há­zat és a vasútállomást látja a tele­pülésből. Aki azonban útját a Ga- ram folyásának irányában folytat­ja, az keresztülhalad az egész községen. Rendezett utcák fogad­ják, amelyeket virágsávok szegé­lyeznek, van postája, alapiskolája, művelődési otthona, s nemrég ta­tarozták a hnb székházát, amely­hez hozzáépítették a polgári szer­tartások termét.- Egy éve már, hogy befejeztük az építkezési munkálatokat, de mindmáig nem tudjuk használni- mondja némi bosszúsággal Má­ria Žiaková, a hnb titkára. - A mé­retre rendelt szőnyeg késik, pedig irodákra szükségünk van a régi szertartási teremre. Kálna ugyanis egy éve központi község. Növeke­dett a hnb alkalmazottainak szá­ma, jogköre, közelebb került az ügyintézés a lakossághoz. Káinéhoz, a székhelyközség­hez, közigazgatásilag három ki­sebb település tartozik: Bajka, Vá­rad (Tekovský Hrádok) és Mohi (Mochovce). A lakosok létszáma összesen 2602, ebből mintegy 1800 él Kálnán, amelynek terű létén több kisebb üzemen kívül kereske­delmi szakmunkásképző intézet is működik. A közeli Mohin atomerő­mű épül, s ez még jobban növeli a központi település jelentőségét.- Üzlethálózatunk jónak mond­ható, de mivel a közeli építkezés vonzza az embereket, kereskedel­mi létesítményeink ma már gyak­ran zsúfoltak- osztja meg gondjait František Homák, a hnb elnöke.- Ezért is van szükségünk új be­vásárlóközpontra, és vendéglőre. Erre ígéretet is kaptunk az illeté­kesektől, s ha megtartják szavu­kat, 1986-ban sor kerül az áta­dásra. A hnb kis üzeme két évvel eze­lőtt nyitott azzal a céllal, hogy kielégítse a lakosok szolgáltatá­sok iránti igényét. Eredményei jók, nyereséggel dolgozik, különösen azóta, hogy tavaly egy családi há­zat a szolgáltatások céljaira alakí­tottak át. Van borbélyuk, fodrá­szuk, szabójuk, kőművesük, festő­jük. Továbbá traktoruk és egy 1203-as Škoda gépkocsijuk a fu­varozás céljaira és daráló részle­gük. A tisztításra és mosásra szánt ruhát, illetve fehérneműt, a javításra szoruló villamossági gépeket a mozgó begyűjtő veszi át, amely rendszeresen látogatja a települést. Havonta szervezet­ten elszállítják a szemetet, helybe hozzák a teli gázpalackokat. S hogy mégsem elégedettek, azt bizonyítják a titkár szavai is:- Tekintettel az atomerőmű épí­tésére, amely évről évre több em­bernek ad munkát, szükségünk lenne egy korszerű szolgáltatási házra is. Ezt megállapították a já­rási szervek is. Tudnak róla, s hogy mégis szóvá teszem, ennek oka: nemcsak a holnapra, a holnap- utánra is gondolok. Két-három év múlva olyan helyzetbe kerülhe­tünk, hogy a szolgáltatások iránti igényeket a mai keretek között kielégíteni már nem tudjuk. Az erőmű építésével az egész­ségügyi ellátás is bonyolódott. A helyzeten könnyített, hogy az építkezésen üzemorvosi rendelőt nyitottak, s ezzel tehermentesült a körzeti orvosi rendelő. A nőgyó­gyász és a gyermekorvos azon­ban háztömbi lakásban rendel A település vezetői tudják, hogy nem lehet minden gondot, bajt máról holnapra megoldani, főleg akkor nem, ha beruházásról van szó. Előrelátásuk azonban arra ösztönzi őket, hogy egy kétkörze- tes egészségügyi központ építé­sét is szorgalmazzák. Bár minden településen van óvoda, mégis egy további óvoda és bölcsőde építé­se is szükségesnek látszik. Utóbbi még nincs a településen. Igényük jogosságát a járáson elismerik.- A közelmúltban hozzáfogtunk a település vízvezeték-hálózata építéséhez - folytatja a felsorolást az elnök. - Eddig mintegy hat kilométernyi fővezeték készült el. A munkálatokat folytatjuk, a főve­zetéket bekötjük a lakásokba. De időbe telik, amíg elmondhatjuk, hogy minden lakosunk vezetékes ivóvizet fogyaszt.- Kilenc évvel ezelőtt vásárol­tunk egy halottas gépkocsit. Ezt nem tartjuk elégségesnek, hanem komplettizálni akarjuk a temetke­zési szolgáltatást úgy, hogy a ko­porsótól kezdve mindent helyben lehessen beszerezni - veszi át a szót Mária Žiaková. - A ravata­lozót pedig hűtőboksszal látjuk el. Az ügyintézés meggyorsulása érdekében a hnb funkcionáriusai félfogadási napokat tartanak az idetartozó településeken. Kálna építkezési hivatalt is létesíthet. Szakemberhiány miatt erre azon­ban csak e hónap elejétől kerülhe­tett sor. Az építkezni akarókat azonban eddig is segítették, s ezután majd az építkezési enge­délyt is helyben adják ki.- Lakosainknak az özvegyi nyugdíj rendezése miatt sem kell már Lévára utazniuk, hanem azt helyben elintézzük- újságolja Ga­gony Józsefné szakelőadó. - Ed­dig mintegy tizenötöt intéztünk el, és negyven esetben folyósítottunk temetkezési járulékot. Egyszeri szociális segélyt is kiutalhatunk. A nagyobb jogkör keretében egy ipar- és tizenhárom halászen­gedélyt adtak ki. Mohon egy húsz- hektáros, nagyüzemi művelésre alkalmatlan területet a kiskerté- szek szövetségének adtak át használatra. Amint mondták, féltő gonddal ügyelnek arra, hogy a ha­talmas építkezés ellenére minden talpalatnyi földet gazdaságosan használjanak ki.-A járási nemzeti bizottságtól sok segítséget kapunk - dicsér az elnök, de azon nyomban hozzáte­szi: - Az ügyintézés gyakorlata azonban még nem mindenütt ke­rült le hozzánk. Azt hiszem, az eltelt egy év alatt kellő tapasztala­tokra tettünk szert, úgyhogy most már a halogatásnak nincs helye. A kálnai hnb funkcionáriusai tudják azt is, hogy a település fejlesztésében még vannak tarta­lékaik. Például társadalmi munká­ban építhetnék fel a böl­csődét és az óvodát. A hnb-nek törvényadta lehetősége meggyőz­ni, ha kell, jogkörével élve kötelez­ni a területén ténykedő üzemeket a szükséges beruházások anyagi támogatására is.- Munkánkat harmincnyolc képviselő, hat szakbizottság, két polgári bizottság és egy éve helyi népi ellenőrző bizottság segíti - mondja búcsúzóul a titkárnő. - Meg a lakosok, akik mindenkor készek a település fejlesztéséhez, csinosításához társadalmi munká­val hozzájárulni. Mintegy 350 nyugdíjasunk is, akiknek saját klubjuk van, kész munkába állni, ha az szükséges. A politikai neve- lőmunka elmélyítése, a jogi propa­ganda terén azonban még bőven van tennivalónk. Nem elég csak az, hogy az emberek a jogaikat ismerjék, a kötelességeikkel is tisztában kell lenniük. Azzal a meggyőződéssel ve­szünk búcsút a településtől, hogy az egy év eredménye bizonyítja: központi községként életképes. A jövőben azonban csakis úgy léphetnek előre, ha az illetékesek megfelelőképpen segítik. NÉMETH JÁNOS Jók a hektárhozamok ÚJ SZÚ 1983. VII. 16. A lakszakállasi (Sokolce) Csehszlo­vák-Magyar Barátság Efsz dolgozói kihasználva a száraz, napsütéses idő­járást, kedvező feltételek között végzik a kalászosok betakarítását. Both Géza, a szövetkezet üzemi pártszervezeté­nek elnöke elmondta, hogy a nyári munkák idején a pártszervezet a párt­csoportokon keresztül gondoskodik ar­ról, hogy mindenki ismerje feladatát{ s kötelességét kiválóan teljesítse. Az 1050 hektár búza és 360 hektár árpa betakarítását összehangoltan 18 kom­bájn segítségével végzik. Tizedikéig az összterület 50 százalékáról takarították be a termést. A meleg időjárás egyre gyorsítja az aratás ütemét. Nincs fenn­akadás a gabona szállításával, elraktá­rozásával sem. Elégedettek a minő­séggel és a terméseredményekkel. Magabiztos kombájnosok ülnek a nye­regben, akik szavatolják a jó minőségű munkát, de munkában vannak az ellen­őrök is, akik ügyelnek a gyorsaságra, a szemveszteségre. Minden szaka­szon tartják a szocialista munkaver­seny alapelveit, hiszen jutalmukat en­nek alapján szabják meg. A betakarítá­si veszteség jóval 1 százalék alatt van. A nem végleges részeredményeknek megfelelően a kombájnosok versenyé­ben Lovas Vince és Simon Zsigmond páros az első, míg Nagy János és Rajkovics Géza. illetve Csémi Gyula és Pásztorek Jenő a harmadik helyen van. A kedvezőtlen májusi időjárás elle­nére mind búzából, mind árpából igen jó hektárhozamokat érnek el. Az eddigi részeredmények szerint búzából a ter­vezett 5,8 tonnával szemben 6,3 ton­nát takarítanak be, de a jugoszláv Baranjkai búzafajta 7,3 tonnával állítot­ta be a csúcseredményt. Árpából szin­tén túlteljesítik a tervezett mennyisé­get. A tervezett 5,4 tonnával szemben tizedikéig 5,6 tonna volt az átlagered­mény, de olyan parcella aratásához is hozzákezdtek, amely 6,0 tonnás ho­zammal fizet. Komplex módon irányítják és szer­vezik a szalma betakarítását. Terv sze­rint, folyamatosan végzik a tarlóhán­tást. A szalma begyűjtésével 4 nagy teljesítményű prés, több Horál-kocsi és kazlazógép segítségével a hónap vé­gére szeretnének végezni. Ügyelnek a szóródási veszteség csökkentésére és a szakszerű kazlazásra. Közben messzemenően gondoskodnak a szol­gáltatásokról: üdítő italokról, meleg ételekről. A gyors szalmabetakarítást és tarlóhántást kővetően 300 hektáron vetik el a másodveteményeket, s eddig 100 hektáron végeztek a vetéssel. Az állami alapokba 300 vagon gabonát adnak el és takarmányozásra további 100 vagonnal szánnak. KRASCSENICS GÉZA Aratási körkép a Felső-Csallóközből Nemcsak a kombájnosokon múlik • Sok függ a szervezéstől • Jó közepes termésre van kilátás • Megnőtt a másodvetemények szerepe Szikrázó napfényben úszik a felső-csallóközi határ és porfel­hőt kavarnak a gabonaföldeken libasorban haladó kombájnok éppúgy, mint a maghordó jármü­vek, amint a tarlóról a földutakra kanyarodnak nehéz rakományuk­kal. Megszokott kép ez ilyenkor, amikor a jövő évi kenyérnek való betakarításáért folyik a küzdelem. Ez foglalkoztatja most a mező- gazdasági üzemek dolgozóit, így többek között Szutter Iván és Fe­kete Zoltán mérnököt, a légi (Leh- nice) Csehszlovák-NDK Barátság Efsz gépesítőit, Krocsán Ferenc növénytermesztési csoportveze­tőt, valamint Csiba Gábor mérnö­köt, a javítóműhely vezetőjét, akik­kel az egyik helyen árpa-, a mási­kon a lencsetábla szélén figyeljük az itt dolgozó betakarítógépek munkáját. Krocsán Ferenc szerint ez utóbbi azért is érdemel emlí­tést, mert a 300 hektáros területtel a járás legnagyobb lencseter- mesztói. Ezért is aratják a megdőlt lencsét egy irányból, és Snyegon László, Cseh József, Kreisz Jó­zsef, Mikóczi István kombájnveze­tő ezért is ügyel oly nagyon a szemveszteségre. A többi itt dol­gozó társukkal együtt tudják, hogy a tervezett egytonnás hektárho­zam elérése sokat jelenthet a szá­munkra. Fekete Zoltán mérnök és Szut­ter Iván elmondotta, hogy az idén 11-12 napra tervezték a 680 hek­tár búza, 40 hektár őszi árpa, 120 hektár őszi repce, 210 hektár ta­vaszi árpa, 50 hektár bükköny és a 300 hektár lencse betakarítását. Már az előkészületi időszakban olyan szervezési intézkedéseket foganatosítottak, amelyek a sze­mélyi és tárgyi feltételeket biztosí­tották az aratási munkák zavarta­lan lebonyolításához. így pl. 9 sa­ját kombájn és egyéb gépi eszköz mellé 6 vendégkombájn, 11 szal­mafelszedő, 3 szalmarakó, né­hány tarlóhántó erőgép sorakozott fel a fenti feladatok teljesítéséhez. Az idén mintegy hetvenen kapcso­lódnak be az aratásba, s naponta átlagosan 140-150 hektárnyi ga­bonát aratnak le. A szervezéssel kapcsolatban azt is megtudtuk, hogy a kombájnokat teljesítmé­nyük szerint két csoportra osztot­ták, amelyeknek közvetlen irányító felelősei Veszprémy Imre mérnök­kel, az Efsz főagronómusával tart­ják folyamatosan a kapcsolatot. Ettől függetlenül minden reggel operatív megbeszélésre jönnek össze az aratási bizottság tagjai, hogy értékeljék az előző napi eredményeket és meghatározzák a soron lévő feladatokat. Molnár József és Rá só Tibor kombájnos SZK-5-ösükön egy ki­sebb meghibásodást észrevéve azonnal nekilát a javításhoz. Sze­rencsére ott van Árva Béla szerelő is a műhelykocsival, aki a raktár­ból vételezett alkatrészt segíti a hi­bás helyére beépíteni, és a kom­bájn máris mehet tovább.- Idáig nem volt különösebb dolguk a szerelőknek - jegyzi meg Csiba Gábor mérnök, a műhelyfő­nök ami egyben a gépek meg­felelő előkészítését dicséri. Csölle Ilona szemveszteség-ellen- őrökkel, akik Németh György irá- tanak a szemveszteségek csök­kentésére, s ebben a dolgozókat anyagilag is érdekeltté tették. így találkoztunk Cseh Ibolya, Boráros Mária, Feketevízi Erzsébet és Csölle Ilona szemveszteség-ellen- örökkel, akik Németh György irá­nyításával a kombájnok után fo­lyamatosan ellenőrzik a négyzet- méterenként elszórt szemek szá­mát, mely az eddigi adatok alapján még a fél százalékot sem éri el. A hozamok alakulásáról csak any- nyit, hogy jó közepes termésre van kilátás, amelyet a repcéből tervezett 2,1 helyett elért 2,61 ton­nás hektárhozam is igazol. Az illésházi (Nový Život) Cseh­szlovák-Mongol Barátság Efsz határában is nagy a sürgés-for­gás. Az öt saját és af Kroméŕížból érkezett 3 kombájn 245 hektár árpa és 410 hektár búza aratásá­ban érdekelt. Az árpával már vé­geztek, és most már csak néhány nap van hátra, hogy a napi 60 hektáros teljesítmény mellett a mintegy 300 hektár lábon álló búzát is sikeresen learassák. A te­lepen üzemel a tisztítóberende­zés, amellyel a 80 hektárról vető­magnak szánt Sparta árpafajtát tisztítják. Az aratási munkák me­netét Pajger Tibor efsz-elnök irá­nyításával Horváth József agronó- mus és Farkas Pál gépesítő folya­matosan ellenőrzi. Eddig különös probléma nem volt, emberek és gépek jól vizsgáztak, de azért szerelökocsival készenlétben áll Vass Vendel, míg komolyabb esetben a műhely dolgozói. Érsek Ferenc vezetésével. Azt is meg­tudjuk, hogy a járulékos munkákra is nagy gondot fordítanak, mert a földet másodveteményekre is ki akarják használni. Szinte a kom­bájnok nyomában járnak a szal- mabetakarítók és tarlóhántó erő­gépek. Ami pedig a termésered­ményeket illeti: búzából a tervezett 5,1 tonnás, árpából pedig az 5 tonnás hektárhozamot valószí­nűleg teljesíteni fogják, és így nem lesz akadálya annak, hogy az álla­mi alapokra tervezett mennyiség eladásának is eleget tegyenek. Közben befut a föld végére a kombájnok egy csoportja, Bankó István és Rajcsányi László szem- veszteség-ellenőrrel. Mindketten árgus szemmel vizsgálják a szal- marázóból kihulló szalma között a magvakat. Intenek a kombájno- soknak: „Minden rendben, a vesz­teség a megengedett határon be­lül van, csak így tovább.“ A Zlaté Klasy-i Béke Efsz hatá­rában is gomolygó porfelhő jelzi, merre arat a négy saját kombájn és a hat vendégkombájn, amelyek számára a 600 hektár gabonából már csak pár napra való aratniva- vó van hátra. Both Ferenc nö­vénytermesztési csoportvezető, valamint Gönczi Győző, a gépesí­tő és Dudík Ervin mérnök, főagro- nómus a helyszínen kíséri figye­lemmel az aratásban résztvevő mintegy 40 ember munkáját. El­mondották, hogy nagy gondot for­dítanak a veszteségek csökkenté­sére, ami a kombájnosok és a maghordók anyagi érdekeltsé­gében is visszatükröződik. „így van ez rendjén“ - vallják a társaik­kal együtt Henyig Ferenc és Vlahy Sándor kombájnosok, akik több mint tízéves szakmai gyakorlattal a hátuk mögött mindent megtesz­nek a gyors és veszteségmentes betakarításért. „No, persze, nem elég, ha csak mi, kombájnvezetók vagyunk óvatosak és ügyelünk a veszteségek csökkentésére“ - teszi hozzá Zsigmond István újonckombájnos, hanem vigyázni, félteni kell a megtermelt gabonát azon a képletesen hosszú útsza­kaszon is, amelyen eljut a malmo­kig, sót amíg mindennapi kenyér nem lesz belőle. A járulékos munkák menetével a szövetkezet vezetői elégedettek, hiszen minden az ütemterv szerint halad, és 120 hektáron földbe ke­rültek már a másodvetemények is. összegezve a látottakat és hal­lottakat elmondható, az aratók munkafeltételei jók, a betakarítási munkák példás szervezéssel ha­ladnak. így néhány nap múlva biz­tos fedél alá kerül a jövő évi ke- nyérnekvaló a felső-csallóközi mezőgazdasági üzemekben is. MÉRI ISTVÁN Üzlethálózatunk jó, de túlzsúfolt - vélekedik František Horňák (A szerző felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents