Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-01 / 153. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VIUAVAIbLilVU ťKAVUA * Redakcia ÚJ SZÓ H5tt BRATISLAVA, Gorkéha 11 , „É ­SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1983. július 1. XXXVI. évfolyam 153. szám Ára 50 fillér BEFEJEZŐDÖTT A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ÜLÉSE Védjünk meg minden ár földet A tanácskozáson részt vett Jozef Lenárt elvtárs • A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalása • Vita a kormánybeszámolóról (Tudósítónktól) - Tegnap folytatódott az SZNT ülése. A tanácskozá­son megjelent Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, az SZLKP KB Elnökségének és Titkárságának tagjai, az SZSZK kormányának alelnökei és tagjai. Az ülés első napján jóváha­gyott napirendnek megfelelően a képviselők meghallgatták a kormány jelentését a mezőgazdasági földterület fejlesztésére, védelmére és javítására vonatkozó koncepció megvalósításáról. A jelentést JánJano- vic r ezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter terjesztette elő. A föld pótolhatatlan gazdagságunk A célszerűség programja A tudományos-műszaki hala­dás érvényesülése gazdasági és társadalmi életünkben szá­mos tényezőtől függő, bonyo­lult folyamat. Ezért a termelés műszaki színvonalának és mi­nőségének a javításában, vala­mint a népgazdaság hatékony­ságának a növelésében csak úgy érhetjük el a kívánt eredmé­nyeket, ha ezek a tényezők terv­szerűen és megfelelő össz­hangban hatnak. Kiemelkedő szerepe van pél­dául az alap- és az alkalmazott kutatásnak, ahonnan a techno­lógiai és a gyártmányfejlesztés új elvei és irányzatai származ­nak. A további alapvető ténye­zők közül megemlíthetjük a ku­tatási eredmények gyakorlati al­kalmazásához szükséges anya­gi-pénzügyi forrásokat, a terv­szerű gazdaságirányítás egész rendszerét, a népgazdaság szerkezeti felépítését, az anyagi érdekeltség feltételeit, s nem utolsósorban a kutatók, a gaz­dasági és műszaki vezetők, a konstruktőrök, valamint a szakmunkások hozzáértő, kezdeményező és alkotó mun­káját. Elsősorban az említett ténye­zők fejlettsége, színvonala és hatásfoka határozza meg, hogy milyen ütemet érünk el az egyes szakágazatok és az egész nép­gazdaság tudományos-műszaki fejlesztésében. Ezért napjaink legfontosabb feladatai közé tar­tozik a tudományos-kutatási alap gyakorlati hatékonyságá­nak következetes növelése, a gazdaság tervszerű irányítá­sának további sokoldalú tökéle­tesítése. Amint arra a CSKP Központi Bizottságának 8. ülése is rámu­tatott, tudományos-kutatási ala­punk hatékonysága lényeges mértékben növelhető a kutatá­si-fejlesztési programok célsze­rűségének elmélyítésével. A ku­tatóintézetek tevékenységét a legsürgősebb és a legfonto­sabb feladatokra kell összponto­sítani, s jobban ki kell használni a KGST-országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval folytatott tudományos-műszaki együtt­működés lehetőségeit. Főleg a kutatási munkák tervszerű ko­ordinálásának elmélyítéséről, a kapacitások koncentrálásáról, a szakosítás további fejleszté­séről, s a felesleges duplicitá- sok kizárásáról van szó. Az irányítási rendszer tökéle­tesítésében különösen fontos lépés lesz a tudományos-mű­szaki haladásért és az ezzel kapcsolatos beruházásokért fe­lelő állami bizottságok létreho­zása. Ezzel az átszervezéssel kedvező feltételek alakulnak ki a célprogramokban előirányzott feladatok megvalósításához, az eszközök, elsősorban a beruhá­zási források célszerű elosztá­sához, valamint a tudományos- műszaki fejlesztés és a gazda- sági-termelési feladatok egysé­ges, összehangolt tervezésé­hez. Természetesen ezen a terü­leten is fontos szerepe van a KGST-országok közötti együttmüködés fejlesztésének, az intenzív gazdaságfejlesztés­ben alkalmazott módszerek köl­csönös tanulmányozásának, a tapasztalatok közös hasznosí­tásának, valamint a gazdaság- politikai koncepciók egyezteté­sének és közelítésének. MAKRAI MIKLÓS Ján Janovic beszéde bevezető részében megindokolta, mi tette szükségessé, hogy 1976-ban ki­dolgozzuk a mezőgazdasági föld­terület védelmének és fejlesztésé­nek távlati koncepcióját. Rámuta­tott, hogy meg kell gyorsítani az önellátás elérését az élelmiszer- termelésben, s gyakorlatilag meg kell szüntetnünk függőségünket az élelmiszer-behozataltól. De­mográfusaink szerint 2000-ig mintegy 630 ezerrel nő Szlovákia lakkosságának száma, s ha addig sikerül megőriznünk a jelenlegi szántóföldterületet, akkor 2000- ben egy lakosra csupán 26 ár jut, ami egy hatoddal kevesebb, mint ma. Természetesen ezen a terüle­ten kell majd megtermelnünk a jobb élelmezéshez szükséges élelmiszereket. Mindez alátá­masztja, hogy a föld semmivel sem pótolható, s céltudatos intéz­A köztársasági elnök jókívánságai (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Edward Richard Schreyernek, Kanada fókor- mányzójának az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Gustáv Husák köztársasági el­nök táviratban gratulált Juvénal Habyaliman vezérőrnagynak, a Rwandai Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. Gustáv Husák Köztársasági el­nök üdvözlő táviratot küldött Jean- Baptiste Bagaz ezredesnek, a Burundi Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkal­mából.- Igaz, hogy megkezdték az aratást? 7 kérdeztem telefonon a minap Tóth Imrétől a kenyheci Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz elnökétől.- - Délután valóban kimentek kombájnosaink a határba, de csak egyet fordultak. Reméljük, ma dél­ben hozzáfogunk - mondotta. Szinán (Seňa), Kenyhecen (Kechnec) és Miglécen (Milhost), azaz a szövetkezetet alkotó há­rom községben a korai délután a megszokott mindennapok med­rében zajlott. Az alapiskolások már szünidei hangulatban vonul­tak második otthonukból. Az ara­tásnak viszont a községek belte­rületén semmilyen jele.- Ma már megkezdtük - foga­dott irodájában az efsz elnöke. Nem egyedi volt. Hadas Lászlóval, a Kassai (Košice) Mélyépítő Válla­lat egyik üzemének képviselőjével éppen az aratás idejére érkező kisegítő tehergépkocsikról tárgyal­tak. Elmondta: gabonából milyen hozamra van náluk kilátás.- Rekordtermésre nem számít­hatunk. Sajnos, a májusi száraz­kedéseket kell hozni termelékeny­ségének fokozására, minden ár ésszerű kihasználására. Rendkívül fontos eredmény, hogy Szlovákiában a háború utáni időszakban először sikerült meg­állítani a mezőgazdasági földterü­let csökkenését, sőt 1981-ben 354 hektárral nőtt a szántóterület és 1982-ben általában az egész me­zőgazdasági földterület is növeke­dett. Mindez a törvényes rendeletek következetesebb megtartásának az eredménye. Napjainkban vita folyik arról, hogy nem túlozzuk-e el a háztáji gazdálkodás jelentősé­gét. Egyértelműen meg kell állapí­tanunk, hogy a kertészkedés és az apróállat-tenyésztés fejlesztése pozitív tényező, amely máris hoz­zájárul a zöldség- és gyümölcster­melés, valamint a hústermelés nö­veléséhez. Ján Janovic a kormány nevé­ben felhívta a képviselőket, járul­janak hozzá, hogy a megművelet- len területeket mindenütt kihasz­nálják a kertészkedók és állatte­nyésztők. A nemzeti bizottságok­nak is rugalmasabban kell az ilyen területeket szétosztaniuk. A továbbiakban pozitívan érté­kelte a talajjavításban elért ered­ményeket. A 6. ötéves tervidőszak éveiben 47 000 hektáron létesítet­tek öntözőberendezéseket, 87 000 hektárt csapoltak le, összesen 10 millió köbméter űrtar­talmú víztartályokat építettek, és csaknem 500 kilométernyi folyó­szakaszt szabályoztak. Ezekre a célokra hárommilliárd koronát fordítottak. A pozitív eredmények ellenére továbbra is több fogyaté­kossággal kell megküzdenünk. A beruházók sok esetben a leg­ság hosszú ideig tartott, s ez meglátszik a növényzeten - mon­dotta. Az egyedszámmal talán nem is lenne baj, de a kalászok valamivel soványabbak a vártnál. Elégedett lennék, ha a kalászo­sokból hektáronként 4,1 - 4,2 ton­jobb minőségű földterületeken akarnak építeni, nem teremtik meg a feltételeket ahhoz, hogy az igényesebb, de rosszabb minősé­gű területeken építkezzenek. Beszéde befejező részében így összegezte a legfontosabb teen­dőket: folytatni kell a legjobb minő­ségű földterületnek más célokra való felhasználását tiltó politikát,; az élelmiszergyártás elsődleges­sége szempontjából felül kell vizs­gálni a védett területeken a föld felhasználását korlátozó intézke­dések jogosságát. A kormány jelentéséről tízen fejtették ki véleményüket a vitá­ban Jozef Gála bizottsági előadó leszögezte, az SZNT bizottságai a tanácskozásra készülve több felmérést végeztek, és saját vá­lasztókerületükben is megismer­kedtek a földvédelem helyzetével. Egyöntetűen megállapították, hogy a földvédelemről szóló tör­vény 1976. évi módosítása után sem következett be jelentős javu­lás ezen a téren. Az illetékes szer­vek nem hajtják végre elég követ­kezetesen a rendeleteket. Galló Ilona az érsekújvári (Nové Zámky) járásban végzett felmérés ered­ményeiről számolt be. Megállapí­totta, hogy a járásban sikerült sta­bilizálni a mezőgazdasági földte­rületet. 1982-ben a különböző ta- (Folytatás a 2. oldalon) 1983. június 28-a és 30-a kö­zött Moszkvában megtartotta 106. ülését a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok KGST-képviselői, miniszterelnök-helyettesek vet­tek részt: bolgár részről Andrej Lukanov, Csehszlovákia képvi­na körüli termést tudnánk betaka­rítani. Magasabb átlaghozamra nincs nagy remény. Közvetlenül a csehszlovák-ma­gyar államhatárt alkotó Hernád fo­lyó mentén, a migléci dűlő hetven (Folytatás a 2. oldalon) Nagykövet fogadása (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap Prágában fogadta Miroslav Opltot, hazánk újonnan kinevezett iráni nagykövetét diplo­máciai kiküldetésével kapcso­latban. Ugyanebből az alkalomból az új nagykövettel Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára is találkozott. Bővülő együttműködés (ČSTK) - Rudolf Rohlíček szövetségi miniszterelnökhelyet­tes és Nyikolaj Talizin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának alelnö­ke a csehszlovák-szovjet kor­mányközi gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési bi­zottság társelnöke június 27-e és 30-a között tárgyalásokat folytatott Moszkvában. Megtárgyalták a két ország gazdaságpolitikájának egyezteté­séről és a tervek egyeztetése te­rén folyó munka helyzetéről szóló jelentést az 1985-ig terjedő idő­szakra, megállapodtak a további eljárásokban, valamint megvitat­ták a kölcsönös gazdasági és tu­dományos-műszaki együttmükö­dés további elmélyítésének egyes kérdéseit. A találkozó befejeztével jegyző­könyvet írtak alá és megállapod­tak a bizottságnak az idei év ne­gyedik negyedévében esedékes XXIV. ülésének programjáról. seletében Rudolf Rohlíček, Ku­ba részéről Joel Domenech, ma­gyar részről Marjai József, Mon­gólia képviseletében Mjatavin Peldzse, az NDK képviseletében Gerhard Weiss, lengyel részről Zbygniew Madej, román részről loan Totu, a Szovjetunió képvi­seletében Nyikolaj Talizin, Viet­nam részéről Tran Quynh. A KGST és a jugoszláv kor­mány közötti megállapodással összhangban a végrehajtó bi­zottság munkájában részt vett Mito Pejovszki, a jugoszláv kor­mány tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST-ben. A végrehajtó bizottság ülésén jelent volt Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A tanácskozáson Gerhard Weiss elnökölt. A végrehajtó bizottság olyan anyagokat vitatott meg, ame­lyek a KGST tagállamainak a tü­zelő- és nyersanyagforrások ésszerűbb kihasználása, vala­mint a lakosság élelmiszer-ellá­tásának javítása terén megvaló­suló együttműködése bővítésé­(Folytatás a 2. oldalon) Genfi ülések (ČSTK) - Genfben tegnap újabb plenáris ülést tartott az eu­rópai atomfegyverek korlátozásá­ról szóló tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Újabb ülésre került sor a stratégiai fegyverendszerek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalá­sokon is.- Ez bizony már eléggé érett, nyugodtan arathatjuk - állapítja meg az újabb szemellenórzés során Palágyi János főagronómus (balról az első) s ez a véleménye Dudás József kombájnosnak és Ficzere Gyula tógépesítónek is. (A szerző felvétele) A FŐPRÓBA JÓL SIKERÜLT Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai üléséről (ČSTK) - Jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be tegnap Moszkvában a KGST Végrehajtó Bizottságának 106. ülése. A tanácskozás résztvevői közleményt fogadtak el, amely leszö­gezi:

Next

/
Thumbnails
Contents