Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-14 / 138. szám, kedd

ÚJ szú 5 1983. VI. 14. Az elektronika - a tudományos-műszaki haladás mozgató ereje írta: Milan Kubát, elektrotechnika-ipari miniszter Az elektrotechnikáról, a mikroelektronikáról és a népgazdaság elektronizálásáról soha nem beszéltünk és nem írtunk annyit, mint a CSKP XVI. kongresszusa óta. Az elektronika az elektrotechnikai ágazattal együtt nagy politikai és társadalmi támogatásban ré­szesül. Az alapvető cél az, hogy javítsuk a gépipari, az elektrotechnikai és más végtermékek minőségét, műszaki színvonalát és kelendő­ségét, csökkentsük a termékek, valamint gyártási eljárásaik energia- igényességét, s egyúttal növeljük a megbízhatóságukat. A CSKP XVI. kongresszusán az 1981-1985-ös időszakra jóváha­gyott gazdasági és szociális fej­lesztés céljai szempontjából eb­ben az időszakban csaknem há­romszorosára kell növelni az elektronikai alkatrészek gyártását, az optoelektronikai és főleg a mik­roelektronikai termelést. Ezen az alapon ki kell fejleszteni az elekt­ronika alkalmazását a végtermé­kek gyártásában és a technológiai folyamatokban a gépipar, a kohá­szat, a tüzelőanyag- és energia- termelés, a vegyipar, a könnyű­ipar, a mezőgazdaság és a közle­kedés szakaszán, valamint a nép­gazdaság más területein. E fela­datok megoldásának elősegítése céljából a CSKP KB 14. ülése 1979 decemberében határozatot hozott, melynek értelmében 1980. január elsejével önálló elektro­technika-ipari ágazat létesült. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok igényes programot je­lentenek az ágazat 226 ezer dol­gozója számára, akik közül 24 ez­ren a tudományos-kutatási alap­ban vannak alkalmazva. A 7. ötéves tervidőszak első két évében az elektrotechnikai ipar gyorsabban fejlődött, mint a gépipar, és mint az egész cseh­szlovák ipari termelés. Amíg a gépipari árutermelés (az elektro­technika nélkül) az 1981-1982-es években 6,5 százalékkal, az egész ipari termelés pedig 3,2 százalékkal növekedett, az elektrotechnikai ipar árutermelésének növekedése ugyanabban az időszakban 13,5 százalékot ért el. Lényegesen gyorsabb volt az elektronikai ter­melés növekedési üteme, amely 25,1 százalékkal növekedett, mi­közben az elektronikai és mikro­elektronikai alkatrészgyártás növe­kedési üteme 57,4 százalékos volt. Sokkal lassúbb ütemben fej­lődött azonban a termelés egyes anyagigényes elektrotechnikai szakágazatokban, például a kábe­lek, a villanymotorok és a transz­formátorok gyártásában. Az említett növekedési ütemek ellenére nem feledkezhetünk meg arról, hogy az elektrotechnikai termelés részaránya Csehszlo­vákia gépipari és ipari termelésé­ben még mindig alacsony. Az elektrotechnikai ipar még nem tudja teljes mértékben fedezni a népgazdaság és az export szük­ségleteit. Az elektrotechnikai és elektronikai, számítástechnikai, szabályozás- és méréstechnikai, valamint az egészségügyi műsza­ki termékek gyártásához szüksé­ges kellékek egy részét behoza­talból kell fedezni. Emellett ágaza­tunk egyik eléggé gyenge pontja abban nyilvánul meg, hogy a be­hozatalt még nem vagyunk képe­sek a kivitellel fedezni, vagyis a szocialista és a nem szocialista országokkal folytatott kereskedel­münkben növekszik a mérleghiá­nyunk. A devizamérleg javítása érdekében meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki fejlesz­tést, az elektrotechnikai ipari ága­zatok termelésének a fejlesztését, s növelni kell a kiviteli termelé­süket. Ha a csehszlovák elektro­technikai ipar munkatermelé­kenységét a legfejlettebb külföldi partnerekéhez hasonlítjuk, azt ta­pasztalhatjuk, hogy nagyon sok tartalékunk van még ezen a terü­leten. A munkatermelékenység ki­fejező mértékű növeléséhez első­sorban a gyártási folyamatokat kell műszakilag átalakítani, még­pedig úgy, hogy kialakuljanak a feltételek a csehszlovák elektro­nika árszínvonalának állandó csökkentéséhez. A végrehajtott elemzések alap­ján 1995-ig négy alapvető célt tűztünk ki a csehszlovák elekt­rotechnikai iparban: A. a munkatermelékenységet a jelenlegi szinthez viszonyítva körülbelül a háromszorosára kell növelni; B. kifejező mértékben kell nö­velni az elektrotechnikai termelés részarányát az egész gépipari ter­melésben; C. nagyobb mértékben kell fe­dezni a népgazdaság és az export szükségleteit a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás teljes ki- fejlesztése mellett; D. jelentős mértékben, a jelen­leginek körülbelül az egyharmadá- ra kell csökkenteni elsősorban az elektronikai alkatrészek árszínvo­nalát, s ezáltal lényeges árcsök­kentést kell elérni az elektronikai végtermékek gyártásában. E rendkívül igényes stratégiai program teljesítéséhez taktikai­szervezési intézkedésekre van szükség, főleg a következő irány­zatokban: 1. Rendkívül gyors ütemben kell növelni a célgépek és a gépi­technológiai berendezések saját gyártását az elektronika és az elektrotechnika számára, hogy az 1990-ig a jelenleginek körülbelül a 11-12-szeresére növekedjen. Ezzel e termékek nemzetközi cse­réjéhez is meg kell teremteni a fel­tételeket. 2. Ki kell használni az innová­ciós tevékenység minden for­máját, mégpedig nemcsak a tudo- mányos-műszaki fejlesztés terve alapján, hanem a feltalálók és az újítók teljes támogatásával, a tu­dományos. kutatás legújabb ered­ményeinek közvetlen hasznosítá­sával is. 3. Tovább kell mélyíteni a nem­zetközi szocialista együttműkö­dést és munkamegosztást, bele­értve az együttműködés maga­sabb formáinak kifejlesztését. 4. A komplex intézkedések tel­jes kihasználása mellett főleg azo­kat az ösztönző és gazdasági intézkedéseket kell erősíteni, amelyek az innovációk fejleszté­séhez, a költségek és az árak csökkentéséhez vezetnek az elektrotechnikai iparban, különö­sen az elektronikában. A műszaki fejlesztés döntő feladata Az elektronika és az egész elektrotechnika további hatékony fejlesztésének a súlypontja az ágazat technológiai átépítésé­ben van. E rendkívül igényes fela­dat teljesítéséhez legalább 8000 dolgozót foglalkoztató gépipari kapacitásra van szükség az elekt­rotechnikai iparban. Ezt a felada­tot részben új üzemek építésével, részben pedig egyes fennálló ka­pacitások célszerű kihasználásá­val fogjuk megoldani. Egyúttal azonban az elektrotechnikai vállalatoknál is kifejező mérték­ben kell növelni az ésszerűsíté­si műhelyek kapacitásait, vala­mint a célgépek és a szerszá­mok saját gyártását. A gépi-technológiai berendezés nagyon keresett és hatékony kivi­teli áru mind a szocialista, mind a nem szocialista országok irá­nyában A jelenlegi agresszív tő­kés körök is igyekeznek megaka­dályozni a berendezések kivitelét Csehszlovákiába. Ez is szüksé­gessé teszi a hazai gyártásuk ki- fejlesztését. Az elektrotechnikában és főleg az elektronikában döntő szerepet kell játszania a műszaki fejlesz­tésnek. Az innovációs ciklusok váltakozásának gyorsasága, főleg a mikroelektronika újabb alkalma­zási területei megkövetelik a mű­szaki fejlesztés új formáinak az érvényesítését. Ide tartoznak az ún. kis innovációs formák, vala­mint az innovációs kísérletek, amelyek szélesebb mértékben használják ki a találmányokat, a szabadalmakat és az újítási ja­vaslatokat. Különösen bevált az innovációs feladatok kitűzése a komplfex racionalizációs brigá­dok számára. A gyors gyártmányfejlesztés ér­dekében tovább kell fejleszteni a tudományos-kutatási alapot az elektrotechnikai ipar számos terü­letén, s el kell látni azt a szüksé­ges kísérleti és laboratóriumi, valamint próbagyártási munka­helyekkel. Az igényes feladatok teljesítése érdekében az elektro­technikai ipar nagyon szoros mun­kakapcsolatokat fejleszt az alap­kutatás, főleg a CSSZTA, az SZTA, valamint az egyetemi és főiskolai karok munkahelyeivel. Alapvető irányzatok Az elektrotechnikai ipar beruhá­zásaiban és műszaki fejlesztésé­ben a következő alapvető irányza­tok érvényesülnek: Továbbra is az első helyen sze­repel a mikroelektronikai alkat­részgyártás fejlesztése. Az elektronikai végtermékgyártás ha­tékonyságának növeléséhez ok­vetlenül szükséges, hogy elegen­dő progresszív elektronikai és mikroelektronikai alkatrész álljon a gyártók rendelkezésére, ami a népgazdaság elektronizálásá­nak alapvető feltétele. Az ágazatban eszközölt beru­házásokat és a műszaki fejlesz­tést olyan szakágazatokra kell összpontosítani, mint a vákuum- technika, a különleges számítás- technikai berendezések, a korsze­rű híradástechnikai rendszerek, az atomerőművek és más tüzelő­anyag-energetikai komplexumok villamossági és automatizációs berendezései, a mérő- és labora­tóriumi műszerek, robotok és ma­nipulátorok, korszerű fényforrá­sok, egészségügyi technikai be­rendezések, a speciális villamos hajtóművek és az igényes elektro­nikai fogyasztási cikkek gyártása. Az elektrotechnikai ipar kulcsfontosságú feladata a kivi­teli termelés növelése. Egyelőre nem nélkülözhetjük a különböző alapanyagok, alkatrészek, rész­egységek, műszerek és berende­zések behozatalát. A beho­zatal fedezéséhez azonban meg­bízhatóan kell teljesíteni a kiviteli feladatokat is. Ágazatunkban vannak még olyan vállalatok és üzemek, amelyek jelentős behozatalra szorulnak a nem szocialista or­szágokból, de ugyanakkor tart­hatatlanul alacsony szinten van az oda irányuló kivitelük. Ezt a helyzetet tervszerűen meg kell változtatni, hogy az ilyen vállalatok ne éljenek mások rovására. E cél érdekében növelni akarjuk a kivi­teli termelésben való érdekeltségi rendszerek hatékonyságát. Az elektrotechnika-ipari minisz­térium számos intézkedést dolgo­zott ki és érvényesített a kiviteli teljesítmény növelésére. Az elekt­rotechnikai iparban a nem szocia­lista országokkal kapcsolatos pénzügyi mérlegünket jelentős mértékben befolyásolja az egyes kiemelt, kis volumenű alapanya­gok szükséglete. Becslések sze­rint az elektronikának körülbelül 2000 féle alapanyagra van szük­sége. Ezek különböző szürke- és színesfémkohászati, szervetlen és szerves-vegyipari, műanyaggyár­tási, üveg- és kerámiaipari termé­kek. A tisztaság, az összetétel és a méretek szempontjából megkö­vetelt magas minőségi színvonal­nak alapvető jelentősége van ezeknél a termékeknél. A mikro­elektronikai alkatrészek gyártásá­nál például a nem kielégítő tiszta­ságú alapanyag 50 és több száza­lékkal is csökkentheti a termelés ki hozatal át. A szövetségi kormány és a köz­ponti szervek nem csekély figyel­met szentelnek ezeknek a kérdé­seknek. Ennek ellenére az eddig elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Jelentős haladást ér­tünk el a szürke- és a színesfém- kohászatban, ahol megfelelő mi­nőségben és mennyiségben gyár­tanak számos tiszta fémet és öt­vözetet. Kevésbé jók az eredmé­nyek a szilárd, a cseppfolyós és a gáznemű vegyszerek, a mű­anyagok, valamint az üveg- és kerámiaipari termékek gyártá­sánál. A villajrnossági és az automa­tizációs berendezések szállítá­sa a népgazdaság minden ága­zata számára az elektronikai ipar alapvető feladata. Az elektronikának és az elekt­rotechnikának nélkülözhetetlen szerepe van a hazai felhaszná­lásra és a kivitelre gyártott gépi berendezések innoválásában. Az 1981-1982-es években 13 kü­lönböző típusú vezérlőrendszer gyártását vezették be a szerszám­gépekhez, amelyek kizárólag csehszlovák alkatrészekből ké­szültek, beleértve a nyolcbites mikroprocesszort is. Működési szempontból ezek egyenértékűek az említett gépekhez külföldről be­hozott vezérlőrendszerekkel. Ki­alakulóban van a vezérlőrendsze­rek új nemzedéke is, melynek fej­lesztése az elmúlt évben kezdő­dött el. Ez építőelem-rendszerű lesz, s a legkorszerűbb, nagy in- tegráltságú mikroelektronikai al­katrészeket használják fel a gyár­tásukhoz. Az elektronika alkalmazására konkrét elképzelések vannak más gépipari szakágazatokban is, mint például a poligráfiai és a textilipari gépek gyártásában, a hengermű­vek gyártásában, valamint az au­tóiparban. Az ipari robotok és a manipulátorok számára is ké­szülnek vezérlőrendszerek. A számítástechnika már szi­lárdan érvényesül a legkülönbö­zőbb gazdasági területeken. Az elektrotechnikai ipar új számítógé­peket fejleszt ki az Elektronikus Számítógépek Egységes Rend­szere, valamint az Elektronikus Kisszámítógépek Rendszere ke­retében. A nemzetközi irányzatok­nak megfelelően a mini- és a mik­roszámítógépek fejlesztése arra irányul, hogy az 1990-es célévben ezek a rendszerek képezzék az alkalmazott számítástechnikai be­rendezéseknek több mint a felét. A felhasználók és az elektro­technikai ipar közös érdekében áll az olyan kisszámítógépek fejlesz­tése és gyártása, amilyenek a kü­lönböző zseb- és asztali kalkuláto­rok, személyi számítógépek, iro­dai szövegfeldolgozó rendszerek stb. Ezek közül egyesek már be­szerezhetők, továbbiak 1984-től kezdve lesznek kaphatók. Az elektrotechnikai ipar az au­tomatizációs eszközök széles vá­lasztékát gyártja az ipari beruhá­zásokhoz és a lakásépítésekhez. Miről kell gondoskodni? A tüzelőanyag-energetikai kompexum szükségleteinek a biztosítását továbbra is elen­gedhetetlen feladatnak tartjuk. Si­került például gyors ütemben kifej­leszteni egy új, megbízható villa­mossági berendezést a külszíni bányák számára. Ezek fejlesztése és gyártása az atomerőművek számára is folyamatban van a 440 MW és az 1000 MW teljesítményű blokkok automatikus vezérlési rendszeréhez. Az elektrotechnikai ipar nagy gondot fordít a bányá­szati és energetikai berendezések külső szerelési munkáira is. Az elektronika térhódítása tovább folytatódik a népgazda­ság többi ágazatában is, s felté­telezhető, hogy 1990-ig az egész népgazdaságban több mint 5000 új felhasználási mód alakul ki. Arra azonban nem lehet számítani, hogy az elektronikai ipar gondos­kodik majd minden felhasználási mód kivitelezéséről. Az ágazat csak az egyes alkatrészek, rész­egységek és a rendszeresített alapvető berendezések gyártását tudja majd reálisan biztosítani, míg az összeszerelést és a prog­ramellátást a felhasználónak kell megvalósítania. A csehszlovák népgazdaság egyes ágazatai felelősen készül­nek fel az elektroniky alkalmazá­sára. A kohászatban kidolgozták az elektronika felhasználásának 2000-ig terjedő tanulmányát. A közlekedésben hét elektronikai szakprogramot készítettek elő. A távközlésben szintén kidolgoz­ták az elektronizálás programját, beleértve a 2000-ig szóló előrejel­zést. A mezőgazdaságban elkez­dődött a kisszámítógép-rendsze- rek, a szabályozó és vezérlőmű­szerek alkalmazása a növényter­mesztés és az állattenyésztés kü­lönböző területein. Az egészség­ügyben is egyre jobban terjed az elektronizálás. Az elektrotechnikai ipar rendkí­vüli figyelmet szentel a fogyasztá­si elektronikának. A vállalatok kollektívái nagy gondot fordítanak a színes tévékészülékek további változatainak kifejlesztésére, to­vábbá a távvezérlésre, a sztereo- hang és a képesújság, a mikropro­cesszoros vezérlés, valamint a vi- deomagnetofonok, a videolemez­játszók, s a személyi számítógé­pek kifejlesztésére. Az elektrotechnikai ipar célul tűzte az elektronikai termékek, fő­leg az alkatrészek árának állandó csökkentését. Ez év január else­jével csökkentek az alkatrészek nagykereskedelmi árai, s jelentős mértékben, átlagosan 39 száza­lékkal csökkent az összetett mik­roelektronikai áramkörök ára. En­nek eredményeként a beruházási és a fogyasztási végtermékek ára is csökken. További árcsökkentést 1985 január elsejére tervezünk. A következő 12 év alatt a mun­katermelékenység növelésén kí­vül a dolgozók létszámát is növelni fogjuk. Mintegy 80-100 ezer új dolgozóról van szó, akiknek a szakoktatása, betanítása és a ter­melési folyamatokba való beállítá­sa rendkívül igényes feladatot je­lent. Nemzetközi munkamegosztás Az elektronika további sikeres fejlesztése Csehszlovákiában megköveteli az aktívabb bekap­csolódást a nemzetközi együtt­működésbe és munkamegosz­tásba, elsősorban a szocialista or­szágokkal. A Szovjetunió illetékes minisz­tériumaival megtárgyaltuk és alá­írtuk a gyártásszakosítás és a ko­operáció fő irányzatait a termelés legfontosabb területein. Az elekt­ronikai együttműködésre vonat­kozó 1979-es kormányközi meg­állapodás keretében szorosan együttműködünk az integrált áramkörök közös fejlesztésében és kölcsönös szállításaiban, bele­értve a nagy és a nagyon nagy integráltságú áramköröket, a mik­roprocesszoros rendszereket, a technológiai berendezések gyártását, valamint a színes tévé- készülékek fejlesztését. Második legjelentősebb partne­rünk ezen a területen az NDK. Jelentős szakosítási szerződése­ket kötöttünk az elektronikai alkat­részek, az erősáramú berendezé­sek, az egészségügyi berendezé­sek, a mérő- és szabályozási mű­szere« gyártásában. Hasonló irányú együttműködés bontakozik ki Magyarországgal, Romániával és Lengyelországgal, főleg a mikroelektronikai alkatré­szek szakosított gyártásában. A nemzetközi szocialista mun­kamegosztás fejlesztésében még sok feladat vár az elektrotechnikai iparra. Az eddigi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a szocialista országok elegendő erővel és kapacitással rendelkez­nek ahhoz, hogy aránylag rövid időn belül és a szükséges színvo­nalon az elektronikai fejlesztés legbonyolultabb feladatait is meg­oldhassák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents