Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-14 / 138. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hogyan dolgozunk? A címben feltett kérdésre so­kan keresik a választ. És okkal. A munkához való viszony ugyan­is sok mindent elárul az ember­ről és a mukahelyéröl is. Tár­sadalmunkban egyre több azok száma, akik felismerték, hogy csak hatékonyabb és minőségi­leg jobb munkával teremthetjük meg a továbblépés biztos alap­jait. Igen, a lelkiismeretes, pon­tos munkával, amelyet nem csak az anyagi érdekeltség mo­tivál, hanem a munka szépsége, a közösségért kifejtett önzetlen erőfeszítés, a társadalmi hasz­nosságának tudata is. Amikor a munkáról beszé­lünk, minden állampolgár mun­kájára gondolunk: a munkáséra, a mérnökére, a mezőn kapáló asszonyokéra, az orvoséra, a pedagóguséra, a hivatalnoké­ra stb. A maga posztján min­denkinek gondosan, jól és idő­ben kell elvégeznie, amit rábíz­tak. Minden munkának megvan a pontosan meghatározott tár­sadalmi értéke. Ha az ipari mun­kás becsületesen teljesíti fel­adatait, elég ipari cikk lesz az üzletekben, gép a szövetkeze­tekben, tartós és szép ruha az embereken, ha a szövetkezet­ben, állami gazdaságokban mindenki jól dolgozik, elegendő hús, tojás, tej, vaj, zöldség, gyü­mölcs kerül az asztalra. Az or­vosok, pedagógusok és a hiva­talnokok munkájától a társada­lom mai közérzete, illetve a jövő milyensége függ. Tehát nagyon sok ember különböző munkájá­ra van szükség, hogy az egyén és a társadalom is kielégíthesse szükségleteit, s hogy a jövő előtt ne kelljen szégyenkez­nünk. Gondolattársításként ide kí­vánkozik az a régi igazság, hogy elosztani csak azt lehet, ami van. Már pedig mi - a szocializ­mus alapelvének programjához igazodva - ma többet, mint teg­nap, s holnap a mostaninál még többet szeretnénk elosztani. S hogy ezt meg tehessük, ahhoz elsősorban gyarapítanunk kell, gyarapítani pedig csak szorga­lommal, szívós munkával lehet. Amikor e kérdéskörről beszé­lünk, tudatosítanunk kell azt is, hogy egy mély válság sújtotta világban élünk. S hogy a gazda­ságunk mégis talpon tudott ma­radni, csak a közös, cselekvő összefogásnak, a jó és hatékony munkának köszönhetjük. De hogy továbbra is talpon marad­hassunk, sőt előbbre is léphes­sünk, ahhoz újabb erőfeszítés­re, racionálisabb, összehangol­tabb munkára és az új és haladó munkaformák iránti nagyobb fogékonyságra, alkotóképes­ségre van szükség. Nem kis feladatokat kell tehát az eddigieknél magasabb szín­vonalon megoldanunk. Ebből adódik az a követelmény, hogy a minősítés mércéje az legyen, milyen munkát adunk ki a ke­zünkből, mennyit, mit és milyen minőségben teszünk le a közös­ség nagy asztalára. Ez kapjon hangsúlyt fentről egészen le a műhelyekig. Ebben az irány­ban kell az eddigieknél többet tenniük a pártszervezeteknek is. Elsősorban úgy, hogy a kom­munisták járjanak elől jó példá­val. Mert a személyes példamu­tatásnak minden szép szónál nagyobb a mozgósító ereje. A szorgalom, az alaposság, a lelkiismeretesség semmivel sem helyettesíthető, örök érvé­nyű erény. TOROK ELEMÉR A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 9. együttes ülése A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az 1982. évi állami zárszámadást Az ülésen részt vett Gustáv Husák elvtárs • Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter expozéja • Törvény a bányászok hűségjutalmáról (Parlamenti tudósítónktól)- Tegnap délután fél kettőkor a Szövetségi Gyűlés épületében megkezdődött a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarájának 9. együttes ülése. A legfelsőbb tör­vényhozó és népképviselő testület tegnapi tárgysorozatának közép­pontjában az 1982. évi állami zár­számadás megindoklása és meg­vitatása, valamint a bányászok hűségjutalmáról szóló törvényja­vaslat szerepelt. Az ülést Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozáson megjelent Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, köztársasá­gi elnököt. Jelen volt az ülésen Ľubomír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök, továbbá Vasil Biľak, Peter Colotka, Karel Hoffmann, Miloš Jakeš, Antonín Kapek, Jo­sef Kempný, Josef Korčák és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnök­ségének tagjai, Josef Haman és Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Mikuláš Beňo, Josef Havlín, František Pitra és Jindŕich Poledník, a központi bizottság titkárai, vala­mint Marie Kabrheiová, a CSKP KB Titkárságának tagja. A parlament ülésén jelen voltak a szövetségi kormány elnökhe­lyettesei és tagjai, ott voltak a Nemzeti Frontba tömörült pártok és társadalmi szervezetek vezető tisztségviselői és más vendégek. Az ülés kezdetén a képviselők néma felállással adóztak a Szö­vetségi Gyűlés legutóbbi ülése óta elhunyt képviselőtársaik - Václav Hűla, a CSKP KB Elnökségének volt tagja, a szövetségi kormány volt elnökhelyettese, valamint Oldŕich Švestkay a CSKP KB Tit­kárságának volt tagja, a Rudé prá­vo volt főszerkesztője - emlé­kének. Az ülésszak tárgysorozatának jóváhagyása után Fekete József képviselőnek a Népi Kamara man­dátumvizsgáló és mentelmi bizott­sága elnökének a megüresedett 65. választókerületben (Most-Chomútov) tartott pótválasztások eredményéről szóló jelentése alapján a Népi Kamara képviselői egyhangúlag megerősítették František Šádek képviselői man­dátumát. A napirendnek megfelelően ezután Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter megindokolta a kormány határozati javaslatát az 1982. évi állami zárszámadás jó­váhagyására. (Expozéját kivona­tosan lapunk 3. oldalán közöljük.) A szövetségi pénzügyminiszter expozéját követően a kamrák ál­landó bizotságainak véleményét Jozef Belko és Drahoslav Kŕe- nek képviselők foglalták össze. Előadói beszédükben rámutat­tak a pénzügyi gazdálkodás ered­ményeit a terv fő célkitűzéseire való tekintettel, valamint az elmé­lyülő világgazdasági válság ked­vezőtlen hatásai ellenére kedve­zően kell értékelni. Ráléptünk a termelés kifejezőbb szerkezeti változásainak útjára, áthidaltuk az energia- és nyersanyagforrások csökkenésének, valamint az 1981. évi szárazságnak a következmé­nyeit. A bizottságok úgy látják, hogy a nehezebb feltételek ellené­re is sikerült megőrizni népgazda­ságunk zavartalan fejlődését. Mindkét előadó részletesen foglal­kozott a tervteljesítés ellenőrzése során feltárt pozitív és negatív je­lenségekkel. A kormány javaslatát a két kamara terv- és költségveté­si bizottsága támogatja. A vitában felszólaló képviselők - Magdaléna Vojteková, Vladi­mír Marík, František Kubeš, Vé­A Szövetségi Gyűlés Elnökségének ülése (ČSTK) - Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével ülést tartott tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés El­nöksége. A népgazdaság tervsze­rű irányítási rendszerét tökéletesí­tő intézkedésekkel kapcsolatban megtárgyalta a Szövetségi Mun­kaügyi és Szociális Minisztérium­nak a bérpolitika helyzetéről és az anyagi ösztönzésről szóló jelenté­sét, amelyet Premysl Tomášek, a szövetségi munkaügyi és szociá­lis miniszter első helyettese indo­kolt meg. Václav David és Dali­bor Hanes, a kamarák elnökei tájékoztatták az elnökséget arról, hogyan foglalkoztak e jelentéssel a Szövetségi Gyűlés bizottságai és kamaráinak elnökségei. Ebből adódik, hogy a bérpolitikát és a bérrendszert a gazdaságpolitika egyik legfontosabb és egyben leg- (Folytatás a 2. oldalon) Január óta próbaüze­mei a borovanyi (Čes­ké Budéjovice-i járás) Calofrig vállalat új szennyvíztisztító állo­mása. A berendezés csaknem 27 millió ko­rona ráfordítással épült. Kivitelezője a Sezimovo Ústi-i Víz­építő Vállalat volt, a berendezést a hra- nicei Sigma szállítot­ta. A képen Miroslav Kaluš az adagoló szi­vattyút állítja be (Jaroslav Sýbek felvétele - ČSTK) ra Vasíková, Milan Felix, Ján Nemček, Jaroslav Kalkus, Josef Kryli, Zdenko Nováček és Mi­roslav Fassati - választókerüle­tükben és a képviselő felmérések során szerzett tapasztalataik alap­ján foglalkoztak gazdasági életünk időszerű kérdéseivel. A többi közt kitértek az önelszámolási rend­szer érvényesülésére az irányítási és vállalati szférában, a dolgozók kezdeményezéseire és a komplex intézkedések alkalmazásának ta­pasztalataira. A zárszámadással kapcsolatos határozati javaslatot a két kamara képviselői egyhangúlag jóvá­hagyták. Ezt követően a képviselők - Vlastimil Ehrenberger szövet­ségi fűtőanyag- és energiaipari miniszter indoklása alapján, s a bi­zottsági előadók, Jaromír Čičma- nec és Hildegarda Niedobová képviselők, illetve Juraj Šebošik képviselő felszólalása után egy­hangúlag megszavazták a kor­mánynak a bányászok hűségjutal­máról szóló törvényjavaslatát. A hétfői tanácskozás végén Bo­huslav Chňoupek szövetségi külügyminiszter indoklása alapján, illetve Ladislav Kupčík és Kateri­na Kubová képviselők, bizottsági előadók meghallgatása után nem­zetközi egyezményeket hagytak jóvá. A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 9. együttes ülése to­vábbi törvényjavaslatok megvita­tásával folytatja munkáját. SOMOGYI MÁTYÁS KEDD 1983. június 14. XXXVI. évfolyam 138. szám Ára 50 fillér MSZMP-küldöttség Prágában (ČSTK) - A prágai városi párt- bizottság meghívására tegnap hi­vatalos baráti látogatásra hazánk fővárosába érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti Városi bizottságának küldöttsége Maróthy Lászlónak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti városi pártbizottság első titkárának vezetésével. Négy­napos látogatásuk során a buda­pesti elvtársak tapasztalatcserét folytatnak a pártmunka kérdé­seiről. A Ruzynéi repülőtéren a kül­döttség fogadásán megjelent An­tonín Kapek, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára. Ott volt Kovács Béla, a Magyar Nép- köztársaság csehszlovákiai nagy­követe. Antonín Kapek és Maróthy László tegnap megtartotta első ta­nácskozását. Egyetértettek ab­ban, hogy a rendszeres kapcsola­tok és a tapasztalatcsere hozzájá­rulnak nemcsak Prága és Buda­pest, hanem a két testvéri ország barátságának és együttműködé­sének szilárdításához. Antonín Kapek ezután szólt a prágai kommunisták azon leg­fontosabb feladatairól, amelyek a CSKP XVI. kongresszusának és a városi pártkonferenciának hatá­rozataiból adódnak, továbbá Prá­ga fejlesztéséről és a közelgő bé­ke-világtalálkozó előkészületeiről. Maróthy László köszönetét mon­dott a szívélyes fogadtatásért és tájékoztatott a budapesti pártszer­vezet életének fejlődéséről. A magyar vendégek a Žižkov-he- gyen megkoszorúzták az Ismeret­len katona sírját és kegyelettel adóztak Klement Gottwald, a CSKP és a nemzetközi kommu­nista mozgalom kiváló személyi­sége emlékének. Életünk a béke GERÖ JÁNOS, a Zselizi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója: Háborús nemzedék tagja vagyok, s így előbb azt tisztázom: mit jelent számomra a háború, örökre meghiúsult ifjúkori álmokat, félbeszakadt egyetemi tanul­mányokat, három évi katonaságot, frontszolgálatot, sebesülést, nyolc évi hadifogságot, létbizonytalanságot, nélkülözést... Szüle­imnek évekig tartó aggódást, menekülést, kifosztottságot... És folytathatnám a sort, nemcsak személyi szempontok szerint, hanem kifejezve még ma is érzett részvétemet és szánalmamat azok iránt, akik azokban az években nemcsak fiatalságukat, vagyonukat, egészségüket vesztették el, hanem az életüket is. És bennük, velük szeretteik számára örökre elvesztek gondos csa­ládapák, becsületes férjek és jóravaló fiúk. És nem is kevesen. Százezrek és milliók. Többségükben bűntelenek, ártatlanok, áldozatok. Katonatársaimnak is több mint a fele. De nemcsak ők! Láttam mit szenvednek, hogyan nyomorognak és miként pusztul­nak el azok is, akik soha nem viseltek egyenruhát: asszonyok, lányok, gyermekek és idős emberek. Hogyan is kezdődött? 1941. június 22. Vasárnap. Reggel négy óra. Az érettségi bankettről pont ekkor tértem haza. S noha Európa nyugati és déli része ekkor már lángokban állt, a tizenki­lenc évesek boldog reményével néztem a jövőbe. Bekapcsoltam a rádiót. Keresgélés a hullámskálán. Nemsokára zaklatott, ideges német szó hangzott fel, s bennünk a történelmi felismerés: most már lángol Európa másik fele is. És hallom apámnak, az első -világháború katonájának, meghurcoltjának, hadifoglyának és rok­kannának féltő szavát: „Hogy ebből mi lesz, azt ti, fiatalok, még nem tudjátok. Ezt csak mi tudjuk, akik egyszer már átéltük.“ Átéltem én is... Most már én is tudom... Es tudom azt is: mi a béke... Apa vagyok és fiam van. És pedagógus vagyok, s így - képletesen szólva nagyon sok a fiam meg a íányom. Harminc év óta érettségi idején mindez még fokozottabban tudatosodik bennem és az is, hogy ők soha át ne éljék a jövőben már túl nem élhetőt, a háború szörnyűségeit. A békéről nem sokat szóltam. Számomra a béke nem más mint mindannak az ellentéte, amit a háborúról szólva elmondtam: biztonság, édes otthon, anyai öl, megtagadhatatlan szülőföld, becsületes munka, szorgalmas tanulás, sok-sok megvalósuló ifjúkori álom és élet, meg nem ismételhető élet.

Next

/
Thumbnails
Contents