Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-11 / 136. szám, szombat

Arjai, egyesüljetek' SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1983. június 11. XXXVI. évfc’yam 136. szám Ára 50 fillér Óvjuk, mint a szemünk fényét Megszámlálhatatlanul sok fórumon, tárgyaláson, összejöve­telen, háborúellenes tiltakozó akción hangzott el az utóbbi napokban e szó: béke. Érvényes ez az Interparlamentáris Unió budapesti tanácskozására, Jurij Andropovnak Averell Harri- mann veterán amerikai diplomatával lezajlott találkozójára és nem utolsósorban a közelgő prágai béke-világtalálkozót előké­szítő fórumokra egyaránt. Békét emlegettek másutt, mások is, de egészen más „békét“, ami tulajdonképpen háború nélküli ideiglenes, feszült állapotot jelent egyre több atomfegyverrel, amelyben tulajdonképpen a világ állandó kötéltáncot jár a nukleáris háború szakadéka felett. A fegyverkezésben érdekelt nyugati tőkés körök ezt a kölcsönös elrettentésen alapuló helyzetet tekintik „ideális“ állapotnak. A NATO külügyminiszteri ülésén ilyen értelemben szólt Cheysson francia külügyminiszter is, amikor kijelentette: az atomfegyverek elrettentő erejének köszönhető, hogy Európá­ban több mint három évtizede béke van. Ez tulajdonképpen „ha békét akarsz, készülj a háborúra“ elmélet más köntösbe öltöz­tetve. Válaszként és egyértelmű cáfolatként idézzük tíz volt NATO-tábornok és tengernagy feleletét, akik 1981-ben alakítot­ták meg „A tábornokok a békéért“ szervezetet. „Az a vélemé­nyünk, hogy a megfélemlítés stratégiája, amely az atomfegyve­rek mind nagyobb mértékű felhalmozásán alapul, fokozza a nuk­leáris háború lehetőségét. A megfélemlítés csak akkor lehetne hatékony, ha a fegyvereket soha nem alkalmaznák“ - szögezik le világosan a stratégiai kérdésekben jártas, egykor magas beosztású hivatásos tisztek. De tüstént hozzá is fűzik: „Ritka az olyan fegyver, amit végülis ne vetnének be“. Idézték a továb­biakban néhány egykori kollégájuk véleményét, akik azt vallot­ták: „Az ördögbe is, elvégre azért gyártottuk azokat, hogy be is vessük!“ A veszély, a háború lehetősége tehát megvan, s a korszerűbb­nél korszerűbb fegyverarzenálok bővülésével ez a lehetőség egyre valószínűbb. Annál is inkább így kell kezelnünk a nukleá­ris háború kérdését, mert az amerikai kormányzat és a NATO- vezérkar olyan militarista húrokat penget, mint talán a hideghá­ború éveiben sem. A szocialista országok címére szóló háborús fenyegetéseket természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a lényeg jelenleg mindenképpen az, hogy béke van. Minek is köszönhető ez a semmi mással nem helyettesíthető békés állapot. Hívjuk segítségül Gustáv Husák elvtárs szavait, aki a Béke és a Szocializmus című elméleti folyóiratban megje­lent cikkében a következőket írja: „Nemzeteink, melyeket a múlt­ban sokszor sújtott a háborús szenvedés, saját tapasztalatukból ismerik a béke árát. Nagyra értékelik azt, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország elvhü politikájának köszönhetően népünk már csaknem négy évtizede békében él“. Vitathatatlanul így van: az immár 38 éve tartó békeidőszak a szocialista közösség fáradhatatlan béketörekvéseinek eredménye. A világ ugyan már számos alkalommal, az imperialisták által szított regionális válsághelyzetek idején a háború szakadékénak szé­lére sodródott, ám épp a szocialista országok változatlan, elvhü, békés irányvonalának köszönhető, hogy a helyi konfliktusok nem terebélyesedtek nagy méretű világégéssé. A Szovjetunió mellé felsorakozva ezek az országok álltak kezdettől fogva a háborúellenes mozgalmak élén, amelyek az imperialista politika agresszivitásának fokozódásával párhuza­mosan egyre szélesebb körű, szervezett békemozgalommá ha­talmasodtak. A jelenlegi kiéleződött nemzetközi helyzetben a végső cél elérése még nagyon messze van, hiszen a Nyugat közismerten „stratégiai lemaradására“ hivatkozva épp ellenkező irányú lépé­seket tesz: egyre-másra hozza meg a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját elindító döntéseit, a közepes hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítését. S mindezt persze az érintett nyugat-európai országok lakosainak megkérdezése nélkül teszi, amely, ha a Pentagonban kíváncsiak lennének véleményére, határozott nemet mondana a rakétákra, mint ahogy ezt számos háborúellenes tüntetésen megtette már. Mindezeknek a mellőzött, meg nem kérdezett békeaktivisták­nak módjuk lesz arra, hogy a június 21 -én kezdődő prágai béke­világtalálkozón kifejtsék álláspontjukat napjaink kulcsproblémá­járól, a háború és a béke kérdéséről. A csehszlovák fővárosba készülők eddigi nyilatkozataiból egyértelműen kicseng, hogy őszinte békevágyukat kívánják tolmácsolni „A békéért, az éle­tért, az atomháború ellen“ jelszó jegyében sorra kerülő repre- zentatív fórumon. p VONYIK ERZSÉBET HAGYOMÁNYOS TALÁLKOZÓ A PRÁGÁI VARBAN A fiatalok valóra váltják a XVI. pártkongresszus határozatát A CSKP és államunk vezetői fogadták ifjúságunk képviselőit • Jelen volt és beszédet mondott Gustáv Husák elvtárs (ČSTK) - A prágai vár Spanyol­termében tegnap Csehszlovákia Kommunista Pártjának és álla­munknak vezetői találkoztak ifjú­ságunk képviselőivel. Az ország minden kerületéből egybegyűlt csaknem 600 fiatal szívélyesen üdvözölte Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, köztársasá­gunk elnökét, Vasil Biľakot, Pe­ter Colotkát, Karéi Hoffmannt, Alois Indrát, Miloá Jakešt, Josef Kempnýt, Josef Korčákot és Jo­zef Lenártot, a CSKP KB Elnök­ségének tagjait, Jan Fojtíkot, Jo­sef Hamant és Miloslav Hruško- vičot, a CSKP KB Elnökségének póttagjait, Mikuláš Beňot, Josef Havlínt, František Pitrát és Jind­rich Poledníkot, a CSKP KB tit­kárait, Marie Kabrhelovát, a CSKP KB Titkárságának tagját és Miroslav Čapkát, a CSKP KERB elnökét. (Folytatás a 2. oldalon) Gustáv Husák elvtárs Jaroslav Jenerál társaságában üdvözli a találkozó résztvevőit. (Jiŕí Kruliš felvételei - ČTK) Beszédének bevezető részé­ven Gustáv Husák elvtárs Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsá­ga, a szövetségi kormány, a jelen­levő politikai és közéleti szemé­lyiségek, valamint a saját nevében is üdvözölte szocialista hazánk fi­atal nemzedékének képviselőit, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Pionírszervezet tagjait, Cseh­szlovákia egész ifjúságát. A fiatal munkásokkal, mezőgaz­dasági dolgozókkal, diákokkal, művészekkel és sportolókkal tar­tott ilyen találkozóink - mondotta - alkalmat adnak arra, hogy érté­keljük a fiatalok hozzájárulását céljaink eléréséhez, s elbeszél­gessünk velük tapasztalataikról és a jövő feladatairól. Nagyra értékeljük, hogy a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség teljes mértékben támogatja a XVI. párt- kongresszus programját, hogy a fiatalok döntő többsége munká­jával, magatartásával támogatja Csehszlovákia Kommunista Párt­Üdvözlő távirat (ČSTK) - Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnö­ke Belgrádból Helsinkibe vezető útjáról, hazánk felett átrepülve üd­vözlő táviratban köszöntötte Gus­táv Husák köztársasági elnököt és Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnököt. jának, a Nemzeti Frontnak politi­káját, megérti e politika helyesse- gét és hasznosságát, érzi, hogy ehhez kapcsolódik mai élete és a jövő perspektívája. Társadalmunk ezt az igényes programot jelenleg szorgalmas, áldozatkész munkával váltja való­ra. A döntő feladat a gazdaság továbbfejlesztése, a munka haté­konyságának növelése és minő­ségének javítása, s ennek alapján népünk életének javítása. Ezért helyezünk akkora súlyt arra, hogy haladást érjünk el a népgazdaság intenzifikálásában, jobban haszno­sítsuk a nyers- és fűtőanyagokat, valamint az energiahordozókat, s emeljük a hazai piacra és kivitel­re gyártott termékeink színvonalát. örülünk annak, hogy a fiatalok aktívan bekapcsolódnak a politika megvalósításába, nem hátrálnak meg az igényes feladatok elől. Az ipar, a mezőgazdaság és más ágazatok élenjáró újítói, a legjobb munkások, földművesek, techni­kusok és művészek között egyre több a fiatal. Ezzel méltó módon folytatják ifjúsági szervezetünk jó hagyományait, amely szervezet tagjai mindig az építők első sorai­ban voltak, erejüket, lendületüket és lelkesedésüket odaadóan szo­ciálistól hazánk fejlesztésére fordí­tották. Alapvető követelmény és gaz­daságunk teljesítőképessége tar­tós növelésének előfeltétele a tu­dományos-műszaki haladás ered­ményeinek lényegesen szélesebb körű gyakorlati alkalmazása, elő­nyeinek egybekapcsolása szocia­lista társadalmunk vívmányaival. (Folytatás a 2. oldalon) A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEKET A GYAKORLATBAN KELL ALKALMAZNI Megtartotta 45. közgyűlését az SZTA • A tanácskozáson részt vett az SZLKP KB, az SZNT és a szlovák kormány küldöttsége (ČSTK) - A Szlovák Tudományos Akadémia tegnap Bratislavá­ban megtartotta 45. közgyűlését, amelyen megemlékezett az Aka­démia megalapításának 30. évfordulójáról, és értékelte múlt évi tevékenységét. A tanácskozáson részt vett az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Tanács és a szlovák kormány kül­döttsége Viliam Šalgovičnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, az SZNT elnökének vezetésével. A delegáció további tagjai voltak: Ivan Litvaj, az SZLKP KB osztály- vezetője, Július Hanus, a szlovák miniszterelnök első helyettese és Juraj Buša szlovák oktatási mi­niszter. Jelen volt még Karol Laco akadémikus, szövetségi miniszter­elnök-helyettes és a Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttsé­ge elnökének, Bohumil Kvasil akadémikusnak vezetésével. Szlovákia legfelsőbb tudomá­nyos intézményének három évti­zedes tevékenységét beszédében Vladimír Hajko akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke mérlegelte. Egyebek között megállapította: a szocialista rend­szer, amely önmaga is a tudomá­nyos megismerés és előrelátás eredményeként jött létre, a tudo­mány fejlődésének nagyon haté­kony meggyorsítója lett. Az elmúlt harminc esztendőben a Szlovák Tudományos Akadémia tevékeny­ségével jelentős mértékben hatott a tudományos gondolkodásra és (Folytatás a 2. oldalon) Életünk a béke BALAZS ISTVÁN, a Gömörhorkai (Ge­merská Hôrka) Cellulóz és Papírgyár igazga­tója Mindig emlékezetemben maradnak nagy­apám elbeszélései az első világháborúban átélt borzalmakról. Nem szívesen emlegette őket. De hogy miért volt nagyapám mindig lehangolt, amikor a háborús emlékei között kutatott, azt csak a második világégés borzalmai láttán tudatosítottam. Abban az időben olyan dolgokat láttunk és tapasztaltunk, amelyek addig elképzelhetetlenek voltak. A fasizmus ellen harcolók az életüket kockáztatták. Mégsem voltak kevesen, akik nem rettentek meg és részt vállaltak az ellenállásból. Ma is példaként emlegetjük, hogyan szervezték meg gyárunk dolgozói az illegális kommunista párt tagjai vezetésével a gépek megmentését az elhurcolás elől. De példaképül szolgál mindmáig mindannyiunknak az a hallatlan lelkesedés, amellyel a front átvonulása után hozzáfogtak a terme­lés feltételeinek megteremtéséhez. A cél az volt: a gépeket mihamarább beindítani, termelni és támogatni az ország újjáépí­tését. Feledni és felédtetni az átélt borzalmakat. Munkásainknak ez a lelkesedése, ragaszkodása az éltető munkához mindmáig kiapadhatatlan erőforrás üzemünk kollektívája számára. Napjainkban az őrült, lázas fegyverkezés újabb hullámai veszélyes méreteket kezdenek elérni. Ezt mindenkinek észre kell vennie. Tenni, cselekedni kell ellene. Most már nem elegendő kívánni a békés hétköznapokat. Megőrzésükért harcolni kell. Elsősorban is a becsületes, eredményes munkával, így támo­gatva a CSKP békepolitikáját és építőprogramjának megvalósítá­sát. Én is, mint a Munka Érdemrenddel kitüntetett üzemünk egyik tagja, munkámmal támogatom a békét, mert tudatosítom, hogy ez előfeltétele földünkön a békesség megőrzésének. Gustáv Husák elvtárs beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents