Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-08 / 133. szám, szerda
Minőségi fejlesztés a kooperációs legeltetésben KOMMENTÁLJUK A Stará Ľubovňa-i járásban a mezőgazdasági földterület 70 százalékát rétek és legelők képezik. Ez a körülmény eleve meghatározza a mezőgazdasági termelés szakosítását is, amely a szarvasmarha- és a juhtenyésztésre irányul. Ezért a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatokkal összhangban a gyepterületek maximálisan hatékony kihasználására törekszünk. Ez a cél volt a kiinduló pontja annak a Stará Ľubovňa-i kezdeményezésnek is, amely az összes gyepterület maradéktalan hasznosítására hívja fel a mezőgazdasági dolgozókat. E mozgalom már elterjedt az egész járásban. Olyan takarmányozási programot dolgoztunk ki járási szinten, amely jelentős mértékben elősegíti az összetett gyomrú állatok tenyésztési színvonalának emelését. E program keretében megkülönböztetett figyelmet szentelünk a korábban extenzív módon hasznosított legelőknek. Jelenleg évente egyszer- kétszer, sőt a hozzáférhetőbb helyeken többször is műtrágyázzuk a legelőket, részben repülőgépek segítségével, hogy meghosszabbítsuk az intenzív legeltetés időszakát. Már második éve pótolhatatlan szolgálatokat nyújt az a helikopter, amely a legmagasabban fekvő réteket és legelőket trágyázza. A takarmányellátás javuló színvonala alapján lényeges mértékben nőtt a szarvasmarha- és a juhállomány, valamint az állatok termelékenysége. Az utóbbi két évben például 375 literrel nőtt a tehenek átlagos évi tejhozama, miközben a mezőgazdasági üzemek 2 millió 300 ezer literrel teljesítették túl a tejeladás állami tervét. A 7. ötéves tervidőszak harmadik évében reális feltételeink vannak hozzá, hogy a pinzgaui tehenek tejhozama járási átlagban meghaladja a 2800 literes szintet. A legelők nagy arányára való tekintettel a száz hektárra jutó 70 szarvas- marha jelenlegi mennyiségét optimálisnak tartjuk. Egyúttal szélesebb lehetőségeket biztosítunk a más járásokkal szervezett kooperációs üszólegeltetés fejlesztéséhez. Ezt a lehetőséget két évvel ezelőtt kezdtük kihasználni a Kamien- kai Efsz-ben, amely a nyitrai járásban gazdálkodó nagycétényi (Veľký Cetín) Alsónyitra Efsz-szel kooperál. Az elmúlt évben a kooperációs üszónevelést a járás más szövetkezetei is vállalták a micha- lovcei és a trebišovi járás mezőgazdasági vállalatai számára. Az idén így több mint 2000 üszőt nevelünk fel. A kooperációs nevelés lényege az, hogy a kooperáló mezőgazdasági vállalatoknál szabott áron hathónapos üszőket vásárol'>nk fel, amelyek két legeltetési és egy téli időszakban a mi járásunkban maradnak. Az itteni tenyésztő hathónapos vemhes állapotban adja vissza az üszőket ugyanezeknek a mezőgazdasági vállalatoknak. Emellett elterjedt a magasabb korcsoportba- tartozó üszők egynyári legeltetése is. A kooperációs legeltetésben szerzett eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez az eljárás mindkét fél számára előnyös. A sík vidéki mezőgazdasági vállalatok számára lehetővé teszi a szarvasmarha-állomány hatékony növelését, s egyúttal a legelők hozamának optimális hasznosítását. Emellett a hegyvidéki legelőkön nevelt üszők egészségi állapota kifogástalan, jó a testi felépítésük, ami kedvező feltételeket biztosít a nagyobb termelékenységhez és a tehenek élettartamának meghosszabbításához. A kooperációs szerződések 500 grammos átlagos napi súly- gyarapodással számolnak. E cél reális jellegét az is bizonyítja, hogy a múlt évben 630 grammos átlagos napi súlygyarapodást sikerült elérni. A tapasztalatok alapján azt is tervbe vettük, hogy a szlováktarka fajta, valamint a fekete-tarka fajtával való keresztezésből származó üszőket az alacsonyabban fekvő legelőkön helyezzük el, míg a járásban otthonos saját pinzgaui üszőinket, amelyek jobban bírják a járást, s a zord éghajlati viszonyokat is jobban tűrik, a magasabban fekvő körzetekbe helyezzük át. A takarmányforrások növelésében fontos szerepük lesz a rét- és legelógazdaságoknak, amelyeket az üszónevelő mezőgazdasági vállalatoknál szervezünk. Ez komplex megoldást jelent, amely a tápdús legelóhozam mellett az állatok ivóvíz-ellátását, a takarmánypogácsákkal való kiegészítő takarmányozást, valamint tetőszerkezettel ellátott pihenőhelyet is biztosít a kooperációban legeltetett állománynak. Az utóbbi kedvezőtlen időjárás esetén védelmet nyújt az állatoknak, s meghosz- szabbítja a legeltetési időszakot. Ahhoz azonban, hogy a kooperációs legeltetés szélesebb méreteket öltsön, s elősegítse a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelését, elsősorban arra van szükség, hogy a szerződő felek következetesen teljesítsék vállalt kötelezettségeiket. Elsősorban arról van szó, hogy az üszőket átadó mezőgazdasági vállalat jól felkészítse az állományt, szigorúan megválogassa a legeltetésre szánt állatokat. Ebből a szempontból nagy gondot kell fordítani a tenyésztési elsődleges nyilvántartás pontosságára is. Alaposan meg kell vizsgálni az üszők egészségi Hadjárat a szúnyogok ellen A múlt hét egyik napján a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás azon erdői felett, amelyek a Gabčíkovo-Nagymaros Vízlépcsőrendszer építése közelében terülnek el, vegyszert permetező repülőgépek jelentek meg. A Dunaszerdahelyi Agrokémiai Vállalat a szúnyogok ellen indított „hadjáratot“, amelyek bizony elszaporodva nagyon megkeserítik az itt dolgozók és lakók életét. Közel ötezer hektár területet permeteztek meg. Az Agrokémiai Vállalat repülőgépei a közeljövőben a komáromi (Komárno) és az érsekújvári (Nové Zámky) járásban kezdik meg a szúnyogirtást. E kellemetlen rovarok elleni harc az egyik formája annak, ahogy a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság hozzájárul a lakosság élet- és munkakörülményeinek javításához. A szúnyogok nagybani irtásának tervét 1980- ban dolgozták ki. A tervbe belefoglalták, hogy milyen anyagokat, vegyszereket és milyen technológiai eljárásokat alkalmaznak. A feladat végrehajtásával egy bizottságot bíztak meg, amely az érintett községek nemzeti bizottságai, a járási higiéniai állomás- az agrokémiai vállalat- és a Gab- cíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőitti lőszer építkezés vezetőségének tagjaiból áll. A bizottság az adott helyzetnek megfelelően a terepen dönt a permetezés megkezdéséről. Ezúttal a kifejlett szúnyogok ellen ható vegyszert vetették be, mégpedig kétféleképpen. Az erdórészeket és az árterület állóvizeit olyan gépjárműre szerelt berendezéssel permetezték meg, amelynek segítségével aránylag kevés vegyszert használnak fel nagy területen. Megközelítőleg 10 litert 20 hektárra. A szúnyogirtásnak ez a formája nagyon hatékony és takarékos, a repülőgépes szúnyogirtásnál tízszer olcsóbb. Ennek a módszernek további előnye, hogy éjjel is alkalmazható, akkor, amikor a szúnyogok tömegesen lepik el a vidéket, és a méhek, amelyekben a vegyszer kárt tenne, a kap- tárakban vannak. A Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság erre a célra eddig két fent is említett berendezést vásárolt külföldről. Olyan permetezószereket használnak, amelyek nem szennyezik a föld alatti vizeket, nem tesznek kárt sem az ember, sem az állat egészségében. A halakra sem károsak. A vegyszer hatóideje 12 óra, ami toxikológiai szempontból nagyon előnyös. (G. J.) állapotát, főleg abból a szempontból, hogy a sík vidéki járásokban fellépő betegségek ne terjedjenek el a hegyvidéki körzetekben. Az említett követelmények ellenére előfordultak olyan esetek, hogy a kooperációs legeltetésre tarló- sömörrel, gümőkórral és fehérvérűséggel fertőzött állatokat küldtek, főleg a trebišovi járásból. A sikeres kooperáció további feltétele az üszők átadási határidejének megtartása, amit május végéig kell végrehajtani, š szeptember folyamán kell gondoskodni a visszaadásukról. Az eddigi tapasztalatok alapján célszerűnek mutatkozik, hogy a tenyésztők 180-200 állatból álló csoportokat állítsanak össze, legfeljebb négyhónapos kor- és 60 kg-os súlykülönbséggel. Ugyacsak nem célszerű a szlovák-tarkából és a pinzgaui fajtából álló kevert állomány legeltetése. Az utóbbiak sokkai mozgékonyabbak, így olyan csoportok jöhetnek létre az állományban, amelyekkel a dolgozó nehezen tud bánni. Az ilyen kevert állományban a fekete-tarka egyedek alacsonyabb súlygyarapodást érnek el. A kooperációt a 250 kg-os hízóbikák viszonteladására is ki lehet szélesíteni, ami a szállítóeszközök jobb - két irányú - kihasználása szempontjából is előnyös. Ezt a lehetőséget már ki is használták a Kamienkai Efsz és az Alsónyitra Efsz közötti kooperáció keretében. A jövőben megfelelő borjúistállók építésével is lehetne számolni a hegyvidéki körzetekben, ami lehetővé tenné a szopósborjúk átvételét, s jelentős mértékben csökkentené a szállítási költségeket. A legelők hatékonyabb kihasználása érdekében több villanypásztorra lenne szükségünk a járásban. E berendezések hiánya miatt az üszőknek csupán 40 százalékát tudjuk szakaszosan legeltetni. Szakaszos legeltetéssel tovább növelhetnénk a kooperációs állatállomány létszámát. Hasonló hiány mutatkozik a különböző állatrögzítő berendezésekből a tenyésztési és az állatorvosi munkákhoz. JÚLIUS DUBIEL, az SZLKP Stará Ľubovňa-i járási bizottságának titkára Fiatalok a mezőgazdaságban Ha évekkel ezelőtt a mezőgazdasági dolgozók átlagos életkoráról esett szó, sokan borúlátóan tekintettek a jövőbe, mondván, hogy a fiatalokat nem vonzza a mezőgazdasági munka. Teltek az évek, mezőgazdaságunk és falvaink arculata is alapvetően megváltozott. A korszerű technikával felszerelt efsz-ek, a magas fokú szervezettséget, szakmai ismereteket igénylő munka, s nem utolsósorban a biztos távlatok megváltoztatták a fiatalok felfogását a mezőgazdaságban való elhelyezkedésről. A közelmúltban a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságán alkalmam nyílt belelapozni az efsz-ek „ifjúsági statisztikájába“. A szürke adatsorok, táblázatok érdekes tanulságokat nyújtanak arról, hogy napjainkban hogyan viszonyulnak a fiatalok a mezőgazdasági munkához, illetve az efsz-ek milyen feltételeket teremtenek számukra. Jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók 20,8 százaléka 30 éven aluli amiből az is következik, hogy az efsz-ekben az átlagos korhatár 42,7 évre csökkent. Mezőgazdaságunk az utóbbi években vonzza a felső- és középfokú szakképzettségű fiatalokat, számuk jelenleg meghaladja a 156 ezret. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó, diplomások száma jelenleg 33 ezer, s a tervek szerint 1985-ig számuk további tízezerrel növekszik. A közép-káderek létszáma a mezőgazdaságban ekkorra eléri a 131 ezret. A mezőgazdaságban a jelent és a jövőt megtaláló fiatalok figyelemre méltó közéleti és társadalmi munkát is végeznek. Csupán a különböző szintű nemzeti bizottságokban 13 ezer fiatal képviselő, efsz-tag tevékenykedik, további ötezer pedig a nemzeti bizottságok szakbizottságaiban dolgozik. Az efsz- ekben dolgozó fiatalok valamennyien tagjai a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének, s jelentős hányaduk cselek- vöen kiveszi részét a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájából is. A fiatal szakembereknek a mezőgazdaság iránti vonzalmáról tanúskodnak az újítómozgalom eredményei is. Tavaly a mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok több mint 1500 újítási javaslata közül 900-at meg is valósítottak, ami együttvéve 12 millió korona hasznot hozott a társadalomnak. A fiatalokat megtaláljuk a mezőgazdaságban alakult szocialista munkabrigádokban és a komplex rációnálizációs brigádokban egyaránt. A SZISZ egyik legismertebb, több éves hagyományokra visszatekintő mozgalma, az Ifjúsági Fényszóró a mezőgazdaságban is érezteti kedvező hatását. Hazánkban számos efsz részesíti sokoldalú támogatásban az ifjúság kulturális igényeinek kielégítését. A szövetkezeti klubok és művelődési otthonok mellett közel nyolcszáz együttes és szakkör működik. A szövetkezetek támogatása nélkül pedig aligha lenne elképzelhető a vidéki sportélet. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok életkörülményeire nagy gondot fordítanak az efsz-ek. Az utóbbi tíz évben például a CSSZSZK-ban az efsz-ek több mint 130 ezer lakást építettek. Ezek nagyobb részét fiatal házasoknak utalták ki.. A falusi bölcsődék és óvodák hálózatának bővülése is kedvezően hat a mezőgazdaság munkaerő-stabilitására. Abban, hogy egységes földművesszövetkezeteinkben a fiatal szakemberek megtalálják számításukat, kétségkívül szerepet játszik az SZFSZ és a SZISZ közötti szorosabb együttműködés. Az idézett statisztikai adatok is tükrözik, mindkét szervezet tudatában van annak, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokról való gondoskodás egész társadalmunkat szolgálja. SOMOGYI MÁTYÁS SZELLEMI TŐKÉNK A TERMELÉSBEN Népgazdaságunk intenzív fejlesztése a 7. ötéves tervidőszak további éveiben az eddiginél még határozottabb intézkedéseket tesz szükségessé. Az előző két évben történt ugyan bizonyos előrehaladás, amelyet azonban számos ágazatban még mindig sokkal inkább a mennyiségi növekedés, mintsem a minőség feltételezett és elvárható javulás jellemzett. Erről egyébként meggyőzően tanúskodnak a közelmúltban tartott járási és kerületi pártkonferenciák megállapításai is, amelyek főleg- s megokoltan! - az egyes iparágak fejlesztésének problémáira és sürgető feladataira irányították a figyelmet. Magától értetődően a minőség kívánatos színvonalra emelésének fő feltételét minden munkahelyen a tudományos-műszaki haladás legújabb eredményeinek dinamikus termelési hasznosítása képezi - beleértve a szocialista testvérországok, elsősorban a Szovjetunió korszerű munka- módszereit és bevált tapasztalatait. A minőség fejlesztésében kétségkívül nagy szerep hárul a kutatási-fejlesztési bázisra, melynek erejét meghatározza a gyakorlattal - az üzemekkel, vállalatokkal- való együttmüködés. E tekintetben a Szlovák Tudományos Akadémia különböző kutató- és kísérleti intézeteivel együttműködve a bratislavai üzemek jó eredményeket érnek el, persze az ország más részeiben is folytatnak ilyen együttműködést. Bratislavában a kutatási-fejlesztési munkahelyek több mint 20 ezer dolgozója a szlovákiaiaknak mintegy 39 százalékát képviseli. Tevékenységük gazdasági jelentőségét viszont ennél konkrétabban fejezi ki néhány további adat. A bratislavai üzemek a különböző termékek nagy választékát állítják elő, melyek műszaki és minőségi színvonala évről évre emelkedik. A Csehszlovák Szabványügyi és Minőségvizsgáló Intézet a termékek mintegy 47 százalékát értékelve kedvező eredményeket állapított meg. Állandóan csökken a III. minőségi osztályba sorolt áruk mennyisége, egyidejűleg viszont növekszik az I. osztályba sorolt új termékek részaránya - 1982-ben 22,7 százalékról 36,6 százalékra. Aránylag jó eredményeket érnek el a központilag irányított üzemek. Termékeik 12,5 százaléka minősül magas műszaki-gazdasági színvonalúnak, ami felülmúlja a szlovákiai és az országos átlagot. A tudományos-műszaki fejlesztés további jelentős forrásait a széleskörűen kibontakoztatott szocialista versenymozgalmon kívül a feltalálók, az ésszerüsítők, különösen pedig a csoportos és az egyéni újítók tevékenysége képezi, amely a 7. ötéves tervidőszak kezdetétől erőteljesen fellendült. A bratislavai üzemekben, vállalatoknál például csak a múlt évben 19 317 újítást nyújtottak be, amelyek termelési felhasználása 332 millió 920 ezer, az elfogadott találmányoké pedig 20 millió 275 ezer korona hasznot eredményezett. Ezek a kimagasló eredmények nem kis részben annak a gazdasági irányítást, de a közvetlen termelőtevékenységet is döntően befolyásoló politikai-szervező munkának köszönhetőek, amelyeket a szlovák főváros pártszervei és -szervezetei fejtenek ki. A városi pártbizottság 1981 decemberében elfogadta ,,A tudományos-műszaki fejlesztés programját“, amelynek alapján minden városkerületi, vállalati, és üzemi pártbizottság megkülönböztetett gondot fordít az intenzív fejlesztés valamennyi összetevőjére. Nevezetesen az újítások és a találmányok felkarolásától kezdve a számítástechnika, az automatizálás vagy a robot- technika termelési bevezetéséig s elterjesztéséig minden olyan technológiai eljárásra, amely új, korszerű termékek előállítását teszi lehetővé - természetesen a gazdaságosság és a jövedelmezőség messzemenő szem előtt tartásával. A bratislavai kommunisták, műszaki értelmiség, üzemi dolgozók összefogása és közös erőfeszítéseik sikeressége - nem egyedülálló jelenség. Példájuk azonban mindenképp az intenzív fejlesztés egyik útját jelzi. Mindent egybevetve, mivel a tu- dományos-műszaki fejlesztés minden szakaszán egyben a CSKP stratégiai irányvonalának, legfőbb gazdasági és szociális törekvéseinek valóra váltásáról van szó, mi sem természetesebb hogy a párt vezető szerepét még határozottabban kell érvényesíteni a gazdasági irányítás minden színjén. Ahogy azt közkeletűen emlegetjük: a minisztériumoktól a műhelyekig, a tervezéstől a megvalósítás végső fázisáig, az ötletektől a kivitelezésig az illetékes pártszerveknek, -szervezeteknek és kommunistáknak a politikai-szervező munka minden eszközét latba kell vetniük. MIKUS SÁNDOR ÚJ SZÚ 4 1983. VI. 8.
