Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-07 / 132. szám, kedd

ÚJ szú ~5 1983. VI. 7. A SZOCIALISTA ÉS INTERNACIONALISTA TUDATFORMÁLÁS (Juraj Zvara új könyve) Sokoldalú tevékenység A Honvédelmi Szövetség harmadik városkerületi szervezetének kongresszus előtti számvetése AZ ELMÚLT TÍZ ÉV ALATT a Honvédelmi Szövetség bratisla­vai harmadik városkerületi szerve­zete nagy lépést tett a fejlődés útján. Tagjainak száma 2296-ról 6604-re növekedett, örvendetes, hogy a tagok 30 százaléka 15 éven aluli fiatal. A közelmúltban megtartott városkerületi konferen­cián elhatározták, hogy a szövet­ség kongresszusának évében tovább növelik a taglétszámot. O-yOcialista hazánkban a CSKP és a szocialista állam politikája egyik legkiemelke­dőbb és legfontosabb eredményé­nek tekinthetjük nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogúságá­nak és testvéri barátságának a szocializmus talaján megvalósí­tott kiteljesedését. Az ide vezető úton fontos szerepet tölt be a cél­tudatos politika, az alkotmányos jogok, s nem utolsósorban az esz- mei-politikai nevelés. Fontos tudományos és társada­lompolitikai szempontból nagy je­lentőségű feladatot teljesített dr. Juraj Zvara professzor, a nem­zetiségi kérdés tárgykörében is­mert és elismert szakértőnk azzal, hogy feldolgozta a nemzetiségi kér­désnek a nemzeti tudatformálással összefüggő bonyolult kérdéskörét, amely monográfia formájában je­lent meg a közelmúltban szlovák nyelven, Národ a národné vedo­mie (Nemzet és nemzeti tudat) címmel. A szerző az öt részből álló, több mint kétszáz oldalas műben fog­lalkozik a nemzet és az osztály, valamint a nemzetiségi kérdés és a nemzetiségi viszonyok nem marxista magyarázásával, továb­bá ennek marxista értelmezésével és a szocialista nemzeti tudat, va­lamint az osztály- és nemzetiségi viszonyok időszerű kérdéseivel. A szerző kiindulópontja a szocia­lista forradalom győzelme, mely mind az osztályelnyomás, mind a nemzetiségi elnyomás meg­szüntetését jelentette. Az osztály és a nemzet viszo­nyát vizsgálva a szerző alapos elemzés alá veti a nemzet és a nemzetiségi kérdés burzsoá koncepcióit. A nemzet az emberek történelmileg kialakult tartós kö­zössége, amely a nyelv, a terület, a gazdasági élet és a kultúra közös­sége alapján keletkezett a kapita­lizmus kialakulásának viszonyai között. A kapitalizmus keletkezése idején nemzeti államok jöttek létre, amelyeknek uralkodó osztálya a burzsoázia volt. A tőkés társa­dalmi-gazdasági alakulat és a tár­sadalmi lét viszonylag magas fej­lettségi fokán, amikor a proletariá­tus már’önálló osztállyá válik, fel­színre kerülnek az ellentétek közte és a burzsoázia között. A proleta­riátus anyagi léte bizonyos módon szükségszerűen visszatükröződik érzésvilágában és tudatában. Marx és Engels a proletariátus történelmi szerepe alapvető köve­telményeként az internacionaliz­must jelölték meg. A proletariátus történelmi feladatának megoldá­sa, a kizsákmányolás megszünte­tése, s így a nép, a nemzet, a nemzetiség anyagi és kulturális felemelkedése lehetetlen a mun­kásosztály nemzetközi szolidaritá­sa, a proletár internacionalizmus nélkül. A proletariátus azon túlme­nően, hogy valamely nem­zethez tartozik, Tété és alapvető érdekei folytán nemzetközi osz­tály, mivel - mint ezt Lenin is kiemelte: a proletariátus gaz­dasági helyzete nem nemzeti, ha­nem nemzetközi, osztályellenes- sége nemzetközi, felszabadulásá­nak feltételei szintén azok...“ (Le­nin Müvei, 35. kötet Budapest, 1956, 227. old.). A proletariátus­nak tehát mint osztálynak az érde­keit a tőkés társadalmi rendszer nem elégíti és nem is elégítheti ki, mert ezek a burzsoá társadalmi érdekekkel antagonisztikus ellen­tétben állnak. Kielégítésük szük­ségszerűen a termelőeszközök magántulajdonának megszünteté­sét s a burzsoáziának mint osz­tálynak a felszámolását feltételezi, így jut el a szerző ahhoz a megál­lapításhoz, hogy az osztályharcok folyamataként a nemzeti felszaba­dítás is bekövetkezik, s a kapitalis­ta rendszer megdöntése után a burzsoá államok helyét a szocia­lista államok foglalják el, melyek­nek vezető ereje a munkásosztály. Míg a burzsoá államok egyik fő törekvése más nemzetek elnyo­mása, a szocialista államok a ka­pitalista elnyomás maradványaival együtt a nemzeti elnyomást és egyenlőtlenséget is megszüntetik, s a nemzetek közötti barátságra és együttműködésre törekszenek. A szocialista termelési viszo­nyok hatása a szocialista nemze­tek fejlődésében azt váltja ki, hogy a gazdasági fejlődéssel együtt meggyorsul a nemzeti kultúrák fej­lődése, s a nemzeti, nemzetiségi elnyomás és egyenlőtlenség fel­számolásával fokozatosan meg­szűnik a nemzetek és nemzetisé­gek közötti bizalmatlanság, s a kölcsönös segítség és barát­ság alapján előtérbe kerül egy­máshoz való közeledésük. Az egyenjogúság mind tökéletesebb érvényesítésével, a párt nemzeti­ségi politikája tökéletesítésével a szocialista társadalmi átalakulás­ból mind nagyobb mértékben veszik ki részüket a nemzetek és nemzetiségek, melynek egyik je­lentős eredménye a nemzeti tudat szocialista átalakulása s a szocia­lista hazafiság és internacionaliz­mus eszméinek megerősödése az emberek tudatában. A szocialista építés egyik fontos feladata a nemzeti és nemzetközi érdekek egybehangolása, s ennek sikeres megvalósítása érdekében a nemzeti és internacionalista tu- •datformálás. E kérdéskörnek a szerző nagy figyelmet szentel. Többek között hangsúlyozza, hogy a szocialista internacionaliz­mus nem mellőzi és nem tagadja azt, ami nemzeti, éppen ellenke­zőleg, létének elismeréséből indul ki, a nemzeti létet egyenesen fel­tételezi. Nemzeti nélkül a nemzet­köziség értelmét veszti. A nemzet­köziség éppen a nemzetek közötti kapcsolatok sajátos kifejezése, e kapcsolatok rendezésének pro­letár módszere. A nemzeti és a nemzetközi érdekek egybahan- golásának elvével szorosan összefügg a burzsoá nacionaliz­mus és sovinizmus minden meg­nyilvánulása elleni harc, valamint a lakosság széles tömegeinek a testvériség, minden nemzettel való barátság szellemében történő nevelése. I dőszerű feladatokat taglalva a szerző rámutat, hogy a fej­lett szocialista társadalom építése jelenlegi szakaszában hazánkban a szocialista célok jegyében fejlő­dik a nemzetek és nemzetiségek, kommunisták és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek egysége. Társadalmunkban meg­határozó a munkásosztály szere­pe, melynek műveltsége gyarapo­dik és szocialista tudata erősödik. A szövetkezeti parasztság munká­ja, életformája tovább közeledik az ipari és értelmiségi dolgozókéhoz. Növekszik az értelmiség szerepe is, fokozódik aktivitása a gazdasá­gi, a tudományos és a kulturális életben. A CSKP XVI. kongresz- szusa az eszmei-politikai tevé­kenység középpontjába társadal­munk szocialista jellegének továb­bi erősítését és fejlesztését állítot­ta. Az eszmei-politikai munka foko­zását jelenleg főként az a tény igényli, hogy nemzetközi méretek­ben éleződik a két világrendszer, a kapitalizmus és a szocializmus közötti harc. Egyes imperialista körök erőteljesen szítják a nacio­nalista érzelmeket azzal a céllal, hogy társadalmunk egyes rétegei­ben újraélesszék és felelevenítsék a nacionalista nézeteket. Ezek nagymértékben a burzsoá nacio­nalizmusból táplálkoznak és nagy károkat okozhatnak az emberek tudatában. Ezért ezek ellen követ­kezetesen kell harcolni. Ma az eddiginél fokozottabb mértékben kell tudatosítani, hogy nemzeteink és nemzetiségeink érdekeit s a nemzetiségi viszonyok marxis- ta-leninista alakítását és végleges rendezését csak a szocialista tár­sadalom biztosíthatja, A szocialista nemzeti tudat for­málásában tehát — haladó nemzeti hagyományaink, munkásmozgal­mi értékeink és szocialista vívmá­nyaink bemutatásán keresztül - nagyobb meggyőző erővel kell hatni abban az irányban, hogy tovább szilárduljon az emberek tu­datában a szocializmus történelmi távlataiba vetett bizalom, valamint a szocialista hazafiság és az inter­nacionalizmus. É rdekes és értékes munka e monográfia, s hasznos és tanulságos lehet mindazok szá­mára, akik főleg az irányítás és a nevelés terén tevékenyked­nek. GYÖRGY ISTVÁN Jó eredményt érnek el a sorkö­telesek tényleges katonai szolgá­latra való felkészítésében, ezen a téren tavaly szlovákiai elsőségre tettek szert. A középiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben és az üzemekben kiképző köz­pontokat létesítettek, s igyekeztek azokat a szükséges segédeszkö­zökkel, megfelelő oktatókkal ellát­ni. A szakképzés terén különösen jó eredményt érnek el a rádiósok és az ejtőernyősök. Jól dolgozik a Dimitrov Vegyiművek, a Hubený utcai gimnázium, az államvasutak középfokú szakmunkásképző in­tézetének kiképzőközpontja. Az elért eredmények ellenére gondot jelent, hogy a foglalkozásokon még mindig nem megfelelő a rész­vétel. Ugyanakkor tovább kell fej­leszteni a kiképzőközpontok anya­gi és műszaki ellátottságát. A sor­kötelesek felkészítésében nagy segítséget nyújt a tisztek és tiszt- helyettesek klubjának 280 tagja, akik a lakosság polgárvédelmi fel­készítéséből is kiveszik a részü­ket. Nagy közkedveltségnek ör­vend a lövészet. Ezt bizonyítja az is, hogy a hatvan alapszervezet közül 31-ben van lövészklub vagy szakkör. Jó eredményeket érnek el az ifjúsági lövész-szakosztály tagjai is, főleg a vajnoryi alapisko­lában. A Figaróban, a bratislavai Elektrotechnikai Művekben és a Dimitrov Müvekben bevonják a lövészversenyekbe a nem tago­kat is, így népszerűsítik a szövet­séget, a lövészsportot. E sportág fellendítéséhez nagyban hozzájá­rul az, hogy a Biely Kríž-i egykori kőbányában a közelmúltban elké­szült a lőtér, amely közös beruhá­zással épült. A VAROSKERÜLETI SZER­VEZET tagjainak csaknem a fele az autósklubokban és szakkörök­ben tevékenykedik és tizenhat ifjú­sági szakkörben 512 tizenöt éven aluli fiatal hódol a motoros sport­nak. A szakköri tevékenység mel­lett nem feledkeznek meg a fiata­lok közlekedésbiztonsági felkészí­téséről sem, amiben nagy érde­meket szerzett a Mladosť közleke­dési park, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 10. év­fordulóját. A Meopta, a Dimitrov Művek és a Hegesztési Kutatóin­tézet autósklubjai arról nevezete­sek, hogy a lakossági szolgáltatá­sokba is bekapcsolódnak. örvendetes, hogy egyre na­gyobb teret hódít a búvár és a honvédelmi vízisport is. Míg 1980-ban csak a Figaro üzemi szervezetének Neptun klubja fog­lalkozott a búvársporttal, ma már négy ilyen klub van. A Dimitrov Művek honvédelmi vízisport-klub- ján kívül pedig ma már hét ilyen klub működik. A legnagyobb a Di­mitrov Művek üzemi alapszerve­zetéé. Ezt a klubot már versenyek lebonyolításával is megbízták és itt dolgozik a fiatalok sportköz­pontja is, amely már több neves sportolót nevelt. Említést érdemel még a Vasúti Építővállalat 071 -es üzemének búvár és vízisportklub­ja valamint a Korai klub. Négy rádiós klubja is van a vá­roskerületi szervezetnek. Eredmé­nyes munkát végez a hat modelle­ző klub és növekszik az érdeklő­dés a kinológia iránt. Meg kell említeni az ejtőernyős és a repü­lős tevékenységet is, amelyre jo­gosan lehetnek büszkék. Ebben a két sportágban a fiatalok tényle­ges katonai szolgálatra való felké­szítésével is foglalkoznak, s nagy segítséget nyújtanak az ifjúsági szakköröknek is. A honvédelmi műszaki sportok terén is igyekez­nek felzárkózni az országos át­laghoz. Az utóbbi években több létesít­ménnyel gyarapodtak. Az említett lőtér mellett átadták rendeltetésé­nek a hegesztői kutatóintézet ön­segélyes autójavító műhelyét és hasonló létesítményt épít a Priem- stav, a Dopraprojekt és a Wartburg autóklub. A Figaro és a Di­mitrov Művek együttes erővel épít csónakházat Banská Štiavnica kö­zelében. Szó van arról is, hogy az elkövetkező években a városkerü­let honvédelmi házat kap. Az egyes építkezéseket a szövetség tagjai társadalmi munkával segítik. A városkerület tagsága tavaly sa­ját létesítményeik építése során 26 532, a népgazdaság egyes ágazataiban pedig 16 538 óra tár­sadalmi munkát végzett, és több száz órát dolgoztak a Nemzeti Front választási programja meg­valósításáért. A KONGRESSZUS ÉVÉBEN tehát a városkerület eredményes munkáról adhat számot. A mérleg- készítéskor nyíltan, őszintén feltár­ták a fogyatékosságokat is. Ez a kezesség arra, hogy a jövőben még jobb, elmélyültebb munkáról adhatnak majd számot. N.J. A kezdeményezés jellemzi munkájukat A sebességszekrények gyár­tására szakosított vysoóa- nyi Praga vállalat eredményeit so­káig elhomályosította a selejthá- nyad nagysága. Ez a főleg az elavult gépek okozta fogyatékos­ság különösen a hengereket és fogaskerekeket gyártó üzemrész­legre vetett rossz fényt. A dolgo­zók bármennyire is igyekeztek, a termékek minőségét érő bírálat napirenden volt. A régi csiszoló- és marógépeken, a félautomata esztergapadokon azonban nehe­zen végezhettek hibátlan, pontos munkát. Ez a helyzet késztette fokozott tevékenységre a komplex raciona- lizációs brigádokat és az újítókat, akik figyelmüket a gépek korsze­rűsítésére, a munkaerőhiány miatt pedig a munkaigényesség csök­kentésére, valamint a nyers­anyaggal, az anyaggal, a villanyá­rammal és a termelési költségek­kel való takarékoskodásra irá­nyítják. Több szem, többet lát- Az újítási javaslatok megvaló­sítása évente mintegy 2,5 millió korona értékben 30-40 ezer nor­maóra megtakarítását eredmé­nyezi - tájékoztat Vladimír Vítek gépszerkesztő és újító, majd el­mondja, hogy a gyár hét komplex racionalizációs brigádja a bonyo­lult problémákat más üzemek, fő­leg a čakovicei szerszámgépgyár technikusaival és munkásaival együtt oldja meg. így született meg a két gyár szakembereinek legutóbbi vívmá­nya, az OBP 25 típusú csiszoló­gép, amelynek kitűnő minőségén kívül legfőbb előnye figyelemre méltó teljesítőképessége. Míg ugyanis a régi gépeken a fogaske­rék csiszolása mintegy 130 percet vett igénybe, most már ez a műve­let alig 9 percig tart. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb gép üze­meltetésével kevesebb a villanyá­ram-fogyasztás. A munkaigényes­ség csökkenésével pedig a mun­katermelékenység is lényegesen emelkedik. Ma már a második csiszológép is működik, a szakemberek szerint viszont a gép csak vezérlőművé­nek kifejlesztésével lesz tökéletes. Együttműködés a moszkvai gépkocsigyárral A Praga vállalat a hazai üzeme­ken kívül a moszkvai J. A. Liha- csev gépkocsigyárral is szorosan együttműködik. A cél Vladimir Ví­tek szerint a tapasztalatcsere, va­lamint a technológiai eljárások ja­vítása, illetve a bevált módszerek kölcsönös átvétele.- Enélkül még mindig a régi, időigényes és költséges módszer­rel - forgácsolással - gyártanánk a fogaskerekeket - folytatja a gép- szerkesztő. - A moszkvaiak eljá­rása előnyösebb a mienkénél. Ök ezt a feladatot alakítással oldották meg: a gép a lényegesen jobb minőségű fogaskerekeket tízszer rövidebb idő alatt gyártja, és ezzel az anyagnak mintegy 15 százalé­ka is megtakarítható. Nagy előny az is, hogy a termelés hatékony­ságának növelésén kívül a néhány megtakarított gépet másutt hasz­nálhatják fel. De nekünk is van mit felajánlani a moszkvaiaknak. Ók még nem ismerik a már említett OBP 25 típusú gyorscsiszoló gép előnyeit, s ezért a tőlük átvett technológia alapján alakítással gyártott kerekeket a mi gépünkön csiszoljuk. Az egymással kiegé­szített két módszer alkalmazásá­val tehát hatványozhatok a mun­kaeredmények. Termékeik 52 százalékát innoválják A terv szerint az idén a termelés 38 százaléka, az ötéves tervidő­szak folyamán pedig 52 százaléka vár innoválásra. Noha eddig is számos gépet korszerűsítettek, a termékek kifejlesztése sem egy­szerű feladat, ez csak az első lépésnek tekinthető. A további, a bonyolultabb nemcsak azért, mert minden újdonság bevezetése számos nem várt nehézséggel jár, hanem mert az új termékek gyár­tása párhuzamosan, tehát egyidő- ben folyik majd a vysočanyi üzem menet közben történő korszerűsí­tésével. Aggodalomra azonban nincs oka annak a vállalatnak, amely az 1983. év feladatait - beleértve az exporttervet és a minőséggel szemben támasztott követelmé­nyeket - az első negyedévben 25,9 százalékra teljesítette. Persze, nemcsak ennek az eredménynek köszönhetően sze­repel ma a Praga vállalat a 9. városkerület legjobbjai között. A kollektívák a városi pártbizott­ság felhívását sem fogadták kö­zömbösen. A mezőgazdaság tá­mogatására törekedve a cukorré­pa betakarítására alkalmas gépek sebességszekrényei négy típusá­nak a kifejlesztésére és gyártásá­ra is kötelezettséget vállaltak. Az­zal, hogy termékeiket még az idei kampány előtt átadják rendelteté­süknek. A dolgozók tehát tisztában van­nak igényes feladataikkal. Teljesí­tésüket erkölcsi kötelességüknek is tekintik, s ezért - ha elkerülhe­tetlen - a rendkívüli műszakoktól sem zárkóznak el. Adott szavukat minden körülmények között meg­tartják, mert tudják, hogy megbíz­ható, jó minőségű munkájukkal a népgazdaság fejlesztéséhez is hozzájárulnak. KARDOS MÁRTA

Next

/
Thumbnails
Contents