Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-04 / 130. szám, szombat

ÚJ szú 3 1983. VI. 4. ‘ Washington tanúsítson rugalmasabb magatartást a rakétatárgyalásokon A NYUGATNÉMET SZOCIÁLDEMOKRATÁK ÁLLÁSFOGLALÁSA KATONAI KÉRDÉSEKRŐL A bonni kormány támogatja az amerikai álláspontot Kohl-Nitze találkozó A brit Upper Heyfordban levő (Oxfordshire-grófság) amerikai légibázis előtt pénteken a nukleáris leszerelési kampány brit aktivistái befejezték négynapos tiltakozó akciójukat. A tünte­tések résztvevői kedd óta tartották megszállva a bázis kör­nyékét, s többször körülzárták azt. A rendőrség naponta többször is beavatkozott a megmozdulás résztvevői ellen, s az akció első három napján 550 embert tartóztatott le. Pénteken további letartóztatásokra került sor, csak a reggeli órákban 40 tüntetőt vettek őrizetbe. Képünkön: rendőrök akcióban. (Telefoto-ČSTK) A hondurasi hadügyminiszter lehetségesnek tartja a határháborút További latin-amerikai pártok biztosították szolidaritásukról Nicaraguát A megállapodáshoz vezető utat kell keresni Frank Rosen, az egyik legna­gyobb amerikai ipari központ, Chicago szak- szervezeteinek elnöke, s aktívan tevékenykedik az amerikai béke­mozgalomban és a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. A Rudé právo washingtoni tudósí­tója a küszöbönálló prágai béke­világtalálkozóval kapcsolatban tett fel neki néhány kérdést. • Hogyan ítéli meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet és mit kell ön szerint tenni a háborús ve­szély csökkentéséért?- A nukleáris háború veszélye véleményem szerint megnöveke­dett, s ez megköveteli, hogy lépé­seket tegyünk e veszély csökken­tésére. A legfontosabb e téren a nukleáris fegyverkezés befa­gyasztása. Ez azonban nem ele­gendő, a befagyasztás után olyan megállapodást kell kötnie az USA- nak és a Szovjetuniónak, amely az atomfegyverek számának csökke­néséhez vezet. A végső cél pedig a teljes nukleáris leszerelés kell, hogy legyen. E téren nagy szere­pet játszhat a közvélemény. Ami az Egyesült Államokat illeti, egyre több amerikai tudatosítja, hogy a fegyverkezés helyett a megálla­podás felé vezető utat kell keresni. • Júniusban Prágában kerül sor a béke-világtalálkozóra. Dn milyen eredményt vár e fó­rumtól?- Azt kívánom, hogy a prágai találkozó olyan eredményeket hozzon, amelyek elősegítik a béke megszilárdítását. Az amerikai saj­tó ugyan elhallgatja, hogy ilyen kiemelkedő békeakcióra kerül sor Prágában, mi azonban mindent megteszünk azért, hogy az ameri­kaiak tudjanak róla, s felismerjék, milyen hazug az az állítás, hogy a békemozgalom ,,a kommuniz­mus eszköze“. Sürgős tennivaló­im miatt sajnos nem vehetek részt a béketalálkozón, azt kívánom azonban, hogy a résztvevők foly­tassanak eredményes munkát. Prágát egyébként ismerem, részt vettem a Szakszervezeti Világszö­vetség néhány évvel ezelőtti kongresszusán. Úgy vélem, hogy az önök országa biztosítja majd a tanácskozáshoz szükséges leg­jobb feltételeket. (ČSTK) - Hans-Jochen Vogel, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti csoportjá­nak elnöke és helyettese, Horst Ehmke tegnapi bonni sajtókonfe­renciáján ismertette a szociálde­mokraták új terjedelmes doku­mentumát a katonapolitikai kér­désekről. A dokumentumot az SPD a parlament elé kívánja ter­jeszteni, még mielőtt a törvényho­zás meghozná végső döntését a fegyverkezési tervekről. A szociáldemokraták állásfogla­lása többek között hangsúlyozza: helytelen és veszélyes az az irányvonal, amelyet az Egyesült Államok követ, s amely szerint először meg kellene kezdeni az új amerikai nukleáris rakéták nyugat­európai telepítését, s csak azután kellene „komolyan“ tárgyalni Genfben. Az SPD vezető képvise­lői a sajtóértekezleten felszólítot­(ČSTK) - Helmut Kohl nyugat­német kancellár Bonnban tegnap fogadta Paul Nitzet, az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló genfi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezető­jét. A nyugatnémet kormány szó­vivője a találkozó után közölte, hogy a megbeszélés részét képezi az USA és az NSZK közötti „ál­landó intenzív kapcsolatoknak“. Kohl kancellár rnegi^m^oite, hogy (ČSTK) - New Yorkban három­napos ülést tartott az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A tanács­kozás résztvevői megvitatták a párt XXIII. kongresszusának elő­készítését, amelyre november 10-e és 13-a között kerül sor Cleve- landban. Az ülés résztvevői egy­ségre szólítottak fel a munkáért és a békéért folytatott harcban. A KB ülésén Gus Hall, a KP főtitkára elnökölt és terjesztette ták az USA-t, hogy helyezkedje­nek rugalmasabb álláspontra a leszerelési tárgyalásokon. Rá­mutattak, hogy a washingtoni kor­mány az, amely a leginkább törek­szik a konfrontációra. A békét po­litikai eszközökkel kell megóvni - hangsúlyozza az állásfoglalás s rámutat, hogy nem lehet beszél­ni a Szovjetunió katonai fölényé­ről. Az SPD ugyancsak elutasítja a szocialista országokkal szembe­ni kereskedelmi korlátozásokat. Felszólítja a NATO-t, hogy fogadja el a Varsói Szerződés tagállamai­nak a katonai erő alkalmazásáról való lemondásra vonatkozó javas­latát. Realista vonásai ellenére az SPD dokumentuma nem távolodik el a NATO ún. kettős döntésétől, amelynek értelmében sor kerül az amerikai atomrakéták nyugat-eu­rópai rendszerbe állítására. kormánya támogatja az USA ál­láspontját a leszerelési tárgya­lásokon. A nyugatnémet kormány elnöke visszautasította azokat a nézeteket, hogy az USA nem törekszik Genfben a megállapo­dásra. Nitze Bonnban találkozott Genscher külügyminiszterrel is, aki ugyancsak védelmébe vette a NATO fegyverkezési terveit. elő a főbeszámolót. Hangsúlyozta, hogy a Reagan-kormány militaris­ta politikájának következtében je­lentősen nőtt a nukleáris háború kirobbanásának veszélye. Véle­ménye szerint egy ilyen globális konfliktus kirobbanhat a „helyi“ háborúk alapján, amelyeket az USA Nicaragua és Libanon ellen folytat. Az ülésen megtárgyalták az el­következő kongresszus határozati javaslatát is. (ČSTK) - Amilcar Castillo Su­azo ezredes, hondurasi hadügy­miniszter Tegucigalpában kijelen­tette, hogy az ország hadseregé­nek egységei megkezdték az elő­renyomulást a nicaraguai határ felé, mivel „nem kizárt a háború a két ország között“. Védelmez­te azt a tervet, hogy Honduras területén amerikai katonai tá­maszpontot létesítsenek. Dániel Ortega, a nicaraguai irányítótanács koordinátora Mana- guában kijelentette, hogy az új amerikai katonai kiképzőközpont létrehozása Hondurasban része az USA agresszív Közép-Ameri- ka-ellenes terveinek és az ameri­kai beavatkozás további bizonyí­téka. A betiltott chilei baloldali politi­kai szervezetek, köztük a Chilei KP és a Szocialista Párt közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben szolidaritásukról biztosítják az USA által támogatott somozisták ellen harcoló Nicaraguát. A doku­mentum arra is felhívja a figyel­met, hogy Pinochet kormánya tá­mogatja a hondurasi hadsereget és a somozistákat Nicaragua-elle- nes akcióikban. A Panamai De­mokratikus Forradalmi Párt ugyancsak nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államokat, amiért a panamai területen levő katonai támaszpontjait a közép-amerikai országok elleni agressziója kiter­jesztésére használja ki. Franciaország A baloldali pártok éles vitái (ČSTK) - A Francia baloldalon belül éles viták robbantak ki azt követően, hogy a kommunisták, de a szocialista párt vezetői közül is többen bírálták a kormány takarékossági programját. Mitterrand elnöknek főleg azt róják fel, hogy a williamsburgi csúcstalálkozón nem ért el semmit. Jean-Pierre Chevenement, a szo­cialista párt befolyásos baloldali szár­nyának képviselője után a kormány gazdaságpolitikai programjának he­lyességét kétségbe vonja Georges Marchais, az FKP főtitkára is. Max Gallo kormányszóvivő azonnal reagált Marchais bírálatára, s arra figyelmez­tetett, hogy ,,a kormányszolidaritásnak vannak határai“. A kabinet nevében kategorikusan elutasította az FKP azon követelését, hogy Franciaország kapcsolódjon be a genfi tárgyalásokba. Georges Marchais tévé-interjújában a napokban első ízben vádolta meg nyíltan Mitterrand államfőt azzal, hogy Williamsburgben nem teljesítette ko­rábbi ígéreteit és a francia külpolitikát az „atlantizmus“ irányába tolja el. Párizsi megfigyelők szerint a balol­dalon belüli vitákat nem lehet elbaga­tellizálni, sőt néhányan már egyenesen a baloldal széthullásáról beszélnek. Egyelőre azonban válságról nincs szó, ám ahogy azt a Le Matin de Paris legutóbbi számában írta, a „baloldali többségen belül példa nélküli légkör alakult ki, a válság még sosem volt ilyen közel“. A fajüldözők elutasítják az ENSZ-határozatot (ČSTK) - A Dél-afrikai kormány csü­törtökön visszautasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely elítéli a Dél-afrikai Köztársasá­got Namíbia törvénytelen megszállá­sáért és azért, hogy akadályozza a BT 435. számú határozatának megvalósí­tását e terület függetlenségének meg­adásáról. A Dél-afrikai Köztársaság kitart amellett, hogy a namíbiai helyzet meg­oldása összefüggésben áll a kubai egységek Angolából történő kivonásá­val, habár azok a törvényes angolai kormány kérésére tartózkodnak az or­szágban. értékelték a pesetát, (tavasszal új­ból), emelték a benzin és a ciga­retta árát, a közlekedési díjsza­bást, az áram- és gázszolgáltatás díját. A közvélemény érthető­en nem fogadta repesve ezeket az intézkedéseket, de megértőnek látszott, mert tényleges javulást várt a fokozatos reformokat - de nem gyökeres radikális változáso­kat - ígérő kabinettől. A jobboldal az intézkedések kapcsán a szocialistapártiak nép- ellenességét próbálta bizonygat­ván tennivalója, ám annyi máris leszögezhető, hogy a kormányvál­tás bizonyos fokig már érezteti hatását a spanyol gazdasági élet­ben. A kormány azonban hangsú­lyozza, hogy a gazdasági előrelé­pés további áldozatokkal jár majd, ezt azonban minden spanyolnak vállalnia kell. A szocialisták belpolitikai ígére­tei lassan tehát megvalósulnak, sokkal bonyolultabb viszont a helyzet a külpolitikai ígéretekkel. Ismeretes, hogy a választási kam­Fél év mérlege ni. Legfőképpen akkor fújta fel az egészet, amikor a kormány államo­sította az országnak 30 milliárd peseta adóhátralékkal tartozó Ru- masa céget. A közvéleményt „gazdasági puccsal“ ijesztgette, il­letve a „kommunizmus közeli ve­szélyéről“ festett rémképeket. Azóta újabb államosításra nem került sor, de a kormány nem mondott le e folyamat folytatásáról. A z év első három hónapjának gazdasági eredményeiről kiadott jelentések eléggé biztató­ak, hiszen az infláció üteme 1,2 százalékkal csökkent a múlt év utolsó negyedéhez viszonyítva, nőtt az ipari termelés, kevesebb vállalat jelentett csődöt, és megállt a munkanélküliség növekedése. Az eredményeket nyugat-európai viszonylatban szemlélve azonban már nem olyan kedvező a kép, hiszen például Spanyolország 17-18 százalékos munkanélküli­sége magasan meghaladja a kö­zöspiaci átlagot. Az új kormány­nak tehát gazdasági téren bőven pányban a szocialisták központi jelszava volt az az ígéret, hogy hatalomra jutásuk esetén népsza­vazást tartanak Spanyolország NATO-tagságáról. Az ibériai or­szágot a korábbi jobboldali kor­mány léptette be gyorsított ütem­ben a NATO-ba, alig öt hónappal bukása előtt. Az éltéit fél év azt igazolta, nem tettek le erről a szándékukról, de egyelőre kivár­nak, taktikáznak, a közvélemény pedig egyre türelmetlenebb. Az elmúlt hét végén Zaragozában volt nagy szabású tüntetés, melynek résztvevői követelték a kormány­tól, hogy népszavazáson döntse­nek Spanyolország NATO-tagsá­gáról. A legnagyobb szakszerve­zeti szövetség, az Általános Mun- kássszövetség most folyó kong­resszusán is hangsúlyozottan szorgalmazták az ígért referen­dum megtartását. A kormánypárt­nak a jelek szerint azonban nem nagyon sietős a dolog. A González-kabinet szüntele­nül hangoztatja, hogy elöbb-utóbb megtartják a népszavazást, de va­lószínű, hogy csak nagyonis utóbb. A kormány helyzete egyál­talán nem könnyű e tekintetben, hiszen sok körülményt kell mérle­gelnie. Ellenzi a referendumot a jobboldal és a hadsereg vezér­kara; az utóbbi spanyol viszonylat­ban soha nem lebecsülendő té­nyező. A tisztikar és a jobboldali pártok egyaránt úgy vélik, nem kell megbolygatni a kérdést, mert az országnak a nyugati katonai tömb­ben a helye. Gonzálezéket az Egyesült Államok és a NATO körei is arra szorítják, hogy tegyenek le eredeti szándékukról. Shultz ame- rikai külügyminiszter majd később Weinberger hadügyminiszter madridi tárgyalásain erélyesen egyaránt erre figyelmeztette a spanyol baloldali vezetést. Bush alelnök ottjártakor szintén úgy vé­lekedett, hogy a NATO-nak és Washingtonnak egyaránt gondot okoz a NATO-tagság ügyében ta­núsított felemás spanyol állás­pont. M adrid halogató magatartása politikai indokkal magya­rázható. Két éven belül esedékes ugyanis az ország közöspiaci be­lépése, melytől a gazdasági hely­zet javulását remélik. Ám ha még a teljesjogú közöspiaci tagság el­nyerése előtt népszavazásra bo- csátanák a NATO-tagság kérdé­sét - amelyen a tagságot helytele- nítők kerülnének túlsúlyba - ezzel valószínűleg becsapnák maguk előtt a Közös Piac ajtaját. Innen ered a madridi óvatosság, illetve kivárás, és úgy tűnik, csak a közöspiaci belépés után fogják ki­kérni a nép véleményét a NATO- tagság ügyében. P. VONYIK ERZSÉBET Az USA-beli testvérpárt kongresszusi előkészületei SPANYOLORSZÁG K ormányzásának második félévébe lépett a napok­ban a spanyol szocialistapárti ka­binet, amely az ország háború utáni történetének első baloldali kormányaként tavaly december­ben kényelmes parlamenti több­ség birtokában állhatott a kor­mányrúdhoz. A féléves „jubileum“ alkalom arra, hogy felmérjük, mit is sike­rült, illetve mit nem megvalósítania Felipe González kormányának mindabból, amit az őszi választási hadjáratban, illetve beiktatásakor ígért. Elöljáróban le kell szögezni, hogy a választási eredmények nyomán a kormányzásból kiszo­rult jobboldal sokallta az új kabinet által végrehajtott reformokat, míg a kommunisták - akikkel Gonzále- zék nem voltak hajlandók együtt­működni - mindezt kevesellték. Vonatkozik ez elsősorban az or­szág gazdasági életét érintő intéz­kedésekre. Azt persze nem lehe­tett várni, hogy a szocialistapártiak fél év alattt csodákat művelnek, hiszen feltétlen igazat kell adni nekik akkor,, amikor azt állítják, hogy az előző kabinettől örökölt spanyol realitások ,,történelmi mély pontnak“ minősíthetők. A 2,3 milliós munkanélküliséget, a 17-18 százalékos inflációt, a ta­valy 51 halálos áldozatot követelő terrorizmust nem lehet egyik nap­ról a másikra felszámolni. A kormány helyzetét az indulás­kor az is megnehezítette, hogy azonnal népszerűtlen intézkedé­sekhez kellett folyamodnia. Az előző kormány halogatta ezeket, mivel azok életbe léptetése még a választások előtt porig rombolta volna egyébként is meggyengült tekintélyét. Felipe Gonzálezék le-

Next

/
Thumbnails
Contents