Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-04 / 130. szám, szombat
ÚJ szú 3 1983. VI. 4. ‘ Washington tanúsítson rugalmasabb magatartást a rakétatárgyalásokon A NYUGATNÉMET SZOCIÁLDEMOKRATÁK ÁLLÁSFOGLALÁSA KATONAI KÉRDÉSEKRŐL A bonni kormány támogatja az amerikai álláspontot Kohl-Nitze találkozó A brit Upper Heyfordban levő (Oxfordshire-grófság) amerikai légibázis előtt pénteken a nukleáris leszerelési kampány brit aktivistái befejezték négynapos tiltakozó akciójukat. A tüntetések résztvevői kedd óta tartották megszállva a bázis környékét, s többször körülzárták azt. A rendőrség naponta többször is beavatkozott a megmozdulás résztvevői ellen, s az akció első három napján 550 embert tartóztatott le. Pénteken további letartóztatásokra került sor, csak a reggeli órákban 40 tüntetőt vettek őrizetbe. Képünkön: rendőrök akcióban. (Telefoto-ČSTK) A hondurasi hadügyminiszter lehetségesnek tartja a határháborút További latin-amerikai pártok biztosították szolidaritásukról Nicaraguát A megállapodáshoz vezető utat kell keresni Frank Rosen, az egyik legnagyobb amerikai ipari központ, Chicago szak- szervezeteinek elnöke, s aktívan tevékenykedik az amerikai békemozgalomban és a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. A Rudé právo washingtoni tudósítója a küszöbönálló prágai békevilágtalálkozóval kapcsolatban tett fel neki néhány kérdést. • Hogyan ítéli meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet és mit kell ön szerint tenni a háborús veszély csökkentéséért?- A nukleáris háború veszélye véleményem szerint megnövekedett, s ez megköveteli, hogy lépéseket tegyünk e veszély csökkentésére. A legfontosabb e téren a nukleáris fegyverkezés befagyasztása. Ez azonban nem elegendő, a befagyasztás után olyan megállapodást kell kötnie az USA- nak és a Szovjetuniónak, amely az atomfegyverek számának csökkenéséhez vezet. A végső cél pedig a teljes nukleáris leszerelés kell, hogy legyen. E téren nagy szerepet játszhat a közvélemény. Ami az Egyesült Államokat illeti, egyre több amerikai tudatosítja, hogy a fegyverkezés helyett a megállapodás felé vezető utat kell keresni. • Júniusban Prágában kerül sor a béke-világtalálkozóra. Dn milyen eredményt vár e fórumtól?- Azt kívánom, hogy a prágai találkozó olyan eredményeket hozzon, amelyek elősegítik a béke megszilárdítását. Az amerikai sajtó ugyan elhallgatja, hogy ilyen kiemelkedő békeakcióra kerül sor Prágában, mi azonban mindent megteszünk azért, hogy az amerikaiak tudjanak róla, s felismerjék, milyen hazug az az állítás, hogy a békemozgalom ,,a kommunizmus eszköze“. Sürgős tennivalóim miatt sajnos nem vehetek részt a béketalálkozón, azt kívánom azonban, hogy a résztvevők folytassanak eredményes munkát. Prágát egyébként ismerem, részt vettem a Szakszervezeti Világszövetség néhány évvel ezelőtti kongresszusán. Úgy vélem, hogy az önök országa biztosítja majd a tanácskozáshoz szükséges legjobb feltételeket. (ČSTK) - Hans-Jochen Vogel, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti csoportjának elnöke és helyettese, Horst Ehmke tegnapi bonni sajtókonferenciáján ismertette a szociáldemokraták új terjedelmes dokumentumát a katonapolitikai kérdésekről. A dokumentumot az SPD a parlament elé kívánja terjeszteni, még mielőtt a törvényhozás meghozná végső döntését a fegyverkezési tervekről. A szociáldemokraták állásfoglalása többek között hangsúlyozza: helytelen és veszélyes az az irányvonal, amelyet az Egyesült Államok követ, s amely szerint először meg kellene kezdeni az új amerikai nukleáris rakéták nyugateurópai telepítését, s csak azután kellene „komolyan“ tárgyalni Genfben. Az SPD vezető képviselői a sajtóértekezleten felszólítot(ČSTK) - Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Bonnban tegnap fogadta Paul Nitzet, az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló genfi tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjét. A nyugatnémet kormány szóvivője a találkozó után közölte, hogy a megbeszélés részét képezi az USA és az NSZK közötti „állandó intenzív kapcsolatoknak“. Kohl kancellár rnegi^m^oite, hogy (ČSTK) - New Yorkban háromnapos ülést tartott az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A tanácskozás résztvevői megvitatták a párt XXIII. kongresszusának előkészítését, amelyre november 10-e és 13-a között kerül sor Cleve- landban. Az ülés résztvevői egységre szólítottak fel a munkáért és a békéért folytatott harcban. A KB ülésén Gus Hall, a KP főtitkára elnökölt és terjesztette ták az USA-t, hogy helyezkedjenek rugalmasabb álláspontra a leszerelési tárgyalásokon. Rámutattak, hogy a washingtoni kormány az, amely a leginkább törekszik a konfrontációra. A békét politikai eszközökkel kell megóvni - hangsúlyozza az állásfoglalás s rámutat, hogy nem lehet beszélni a Szovjetunió katonai fölényéről. Az SPD ugyancsak elutasítja a szocialista országokkal szembeni kereskedelmi korlátozásokat. Felszólítja a NATO-t, hogy fogadja el a Varsói Szerződés tagállamainak a katonai erő alkalmazásáról való lemondásra vonatkozó javaslatát. Realista vonásai ellenére az SPD dokumentuma nem távolodik el a NATO ún. kettős döntésétől, amelynek értelmében sor kerül az amerikai atomrakéták nyugat-európai rendszerbe állítására. kormánya támogatja az USA álláspontját a leszerelési tárgyalásokon. A nyugatnémet kormány elnöke visszautasította azokat a nézeteket, hogy az USA nem törekszik Genfben a megállapodásra. Nitze Bonnban találkozott Genscher külügyminiszterrel is, aki ugyancsak védelmébe vette a NATO fegyverkezési terveit. elő a főbeszámolót. Hangsúlyozta, hogy a Reagan-kormány militarista politikájának következtében jelentősen nőtt a nukleáris háború kirobbanásának veszélye. Véleménye szerint egy ilyen globális konfliktus kirobbanhat a „helyi“ háborúk alapján, amelyeket az USA Nicaragua és Libanon ellen folytat. Az ülésen megtárgyalták az elkövetkező kongresszus határozati javaslatát is. (ČSTK) - Amilcar Castillo Suazo ezredes, hondurasi hadügyminiszter Tegucigalpában kijelentette, hogy az ország hadseregének egységei megkezdték az előrenyomulást a nicaraguai határ felé, mivel „nem kizárt a háború a két ország között“. Védelmezte azt a tervet, hogy Honduras területén amerikai katonai támaszpontot létesítsenek. Dániel Ortega, a nicaraguai irányítótanács koordinátora Mana- guában kijelentette, hogy az új amerikai katonai kiképzőközpont létrehozása Hondurasban része az USA agresszív Közép-Ameri- ka-ellenes terveinek és az amerikai beavatkozás további bizonyítéka. A betiltott chilei baloldali politikai szervezetek, köztük a Chilei KP és a Szocialista Párt közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben szolidaritásukról biztosítják az USA által támogatott somozisták ellen harcoló Nicaraguát. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy Pinochet kormánya támogatja a hondurasi hadsereget és a somozistákat Nicaragua-elle- nes akcióikban. A Panamai Demokratikus Forradalmi Párt ugyancsak nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államokat, amiért a panamai területen levő katonai támaszpontjait a közép-amerikai országok elleni agressziója kiterjesztésére használja ki. Franciaország A baloldali pártok éles vitái (ČSTK) - A Francia baloldalon belül éles viták robbantak ki azt követően, hogy a kommunisták, de a szocialista párt vezetői közül is többen bírálták a kormány takarékossági programját. Mitterrand elnöknek főleg azt róják fel, hogy a williamsburgi csúcstalálkozón nem ért el semmit. Jean-Pierre Chevenement, a szocialista párt befolyásos baloldali szárnyának képviselője után a kormány gazdaságpolitikai programjának helyességét kétségbe vonja Georges Marchais, az FKP főtitkára is. Max Gallo kormányszóvivő azonnal reagált Marchais bírálatára, s arra figyelmeztetett, hogy ,,a kormányszolidaritásnak vannak határai“. A kabinet nevében kategorikusan elutasította az FKP azon követelését, hogy Franciaország kapcsolódjon be a genfi tárgyalásokba. Georges Marchais tévé-interjújában a napokban első ízben vádolta meg nyíltan Mitterrand államfőt azzal, hogy Williamsburgben nem teljesítette korábbi ígéreteit és a francia külpolitikát az „atlantizmus“ irányába tolja el. Párizsi megfigyelők szerint a baloldalon belüli vitákat nem lehet elbagatellizálni, sőt néhányan már egyenesen a baloldal széthullásáról beszélnek. Egyelőre azonban válságról nincs szó, ám ahogy azt a Le Matin de Paris legutóbbi számában írta, a „baloldali többségen belül példa nélküli légkör alakult ki, a válság még sosem volt ilyen közel“. A fajüldözők elutasítják az ENSZ-határozatot (ČSTK) - A Dél-afrikai kormány csütörtökön visszautasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely elítéli a Dél-afrikai Köztársaságot Namíbia törvénytelen megszállásáért és azért, hogy akadályozza a BT 435. számú határozatának megvalósítását e terület függetlenségének megadásáról. A Dél-afrikai Köztársaság kitart amellett, hogy a namíbiai helyzet megoldása összefüggésben áll a kubai egységek Angolából történő kivonásával, habár azok a törvényes angolai kormány kérésére tartózkodnak az országban. értékelték a pesetát, (tavasszal újból), emelték a benzin és a cigaretta árát, a közlekedési díjszabást, az áram- és gázszolgáltatás díját. A közvélemény érthetően nem fogadta repesve ezeket az intézkedéseket, de megértőnek látszott, mert tényleges javulást várt a fokozatos reformokat - de nem gyökeres radikális változásokat - ígérő kabinettől. A jobboldal az intézkedések kapcsán a szocialistapártiak nép- ellenességét próbálta bizonygatván tennivalója, ám annyi máris leszögezhető, hogy a kormányváltás bizonyos fokig már érezteti hatását a spanyol gazdasági életben. A kormány azonban hangsúlyozza, hogy a gazdasági előrelépés további áldozatokkal jár majd, ezt azonban minden spanyolnak vállalnia kell. A szocialisták belpolitikai ígéretei lassan tehát megvalósulnak, sokkal bonyolultabb viszont a helyzet a külpolitikai ígéretekkel. Ismeretes, hogy a választási kamFél év mérlege ni. Legfőképpen akkor fújta fel az egészet, amikor a kormány államosította az országnak 30 milliárd peseta adóhátralékkal tartozó Ru- masa céget. A közvéleményt „gazdasági puccsal“ ijesztgette, illetve a „kommunizmus közeli veszélyéről“ festett rémképeket. Azóta újabb államosításra nem került sor, de a kormány nem mondott le e folyamat folytatásáról. A z év első három hónapjának gazdasági eredményeiről kiadott jelentések eléggé biztatóak, hiszen az infláció üteme 1,2 százalékkal csökkent a múlt év utolsó negyedéhez viszonyítva, nőtt az ipari termelés, kevesebb vállalat jelentett csődöt, és megállt a munkanélküliség növekedése. Az eredményeket nyugat-európai viszonylatban szemlélve azonban már nem olyan kedvező a kép, hiszen például Spanyolország 17-18 százalékos munkanélkülisége magasan meghaladja a közöspiaci átlagot. Az új kormánynak tehát gazdasági téren bőven pányban a szocialisták központi jelszava volt az az ígéret, hogy hatalomra jutásuk esetén népszavazást tartanak Spanyolország NATO-tagságáról. Az ibériai országot a korábbi jobboldali kormány léptette be gyorsított ütemben a NATO-ba, alig öt hónappal bukása előtt. Az éltéit fél év azt igazolta, nem tettek le erről a szándékukról, de egyelőre kivárnak, taktikáznak, a közvélemény pedig egyre türelmetlenebb. Az elmúlt hét végén Zaragozában volt nagy szabású tüntetés, melynek résztvevői követelték a kormánytól, hogy népszavazáson döntsenek Spanyolország NATO-tagságáról. A legnagyobb szakszervezeti szövetség, az Általános Mun- kássszövetség most folyó kongresszusán is hangsúlyozottan szorgalmazták az ígért referendum megtartását. A kormánypártnak a jelek szerint azonban nem nagyon sietős a dolog. A González-kabinet szüntelenül hangoztatja, hogy elöbb-utóbb megtartják a népszavazást, de valószínű, hogy csak nagyonis utóbb. A kormány helyzete egyáltalán nem könnyű e tekintetben, hiszen sok körülményt kell mérlegelnie. Ellenzi a referendumot a jobboldal és a hadsereg vezérkara; az utóbbi spanyol viszonylatban soha nem lebecsülendő tényező. A tisztikar és a jobboldali pártok egyaránt úgy vélik, nem kell megbolygatni a kérdést, mert az országnak a nyugati katonai tömbben a helye. Gonzálezéket az Egyesült Államok és a NATO körei is arra szorítják, hogy tegyenek le eredeti szándékukról. Shultz ame- rikai külügyminiszter majd később Weinberger hadügyminiszter madridi tárgyalásain erélyesen egyaránt erre figyelmeztette a spanyol baloldali vezetést. Bush alelnök ottjártakor szintén úgy vélekedett, hogy a NATO-nak és Washingtonnak egyaránt gondot okoz a NATO-tagság ügyében tanúsított felemás spanyol álláspont. M adrid halogató magatartása politikai indokkal magyarázható. Két éven belül esedékes ugyanis az ország közöspiaci belépése, melytől a gazdasági helyzet javulását remélik. Ám ha még a teljesjogú közöspiaci tagság elnyerése előtt népszavazásra bo- csátanák a NATO-tagság kérdését - amelyen a tagságot helytele- nítők kerülnének túlsúlyba - ezzel valószínűleg becsapnák maguk előtt a Közös Piac ajtaját. Innen ered a madridi óvatosság, illetve kivárás, és úgy tűnik, csak a közöspiaci belépés után fogják kikérni a nép véleményét a NATO- tagság ügyében. P. VONYIK ERZSÉBET Az USA-beli testvérpárt kongresszusi előkészületei SPANYOLORSZÁG K ormányzásának második félévébe lépett a napokban a spanyol szocialistapárti kabinet, amely az ország háború utáni történetének első baloldali kormányaként tavaly decemberben kényelmes parlamenti többség birtokában állhatott a kormányrúdhoz. A féléves „jubileum“ alkalom arra, hogy felmérjük, mit is sikerült, illetve mit nem megvalósítania Felipe González kormányának mindabból, amit az őszi választási hadjáratban, illetve beiktatásakor ígért. Elöljáróban le kell szögezni, hogy a választási eredmények nyomán a kormányzásból kiszorult jobboldal sokallta az új kabinet által végrehajtott reformokat, míg a kommunisták - akikkel Gonzále- zék nem voltak hajlandók együttműködni - mindezt kevesellték. Vonatkozik ez elsősorban az ország gazdasági életét érintő intézkedésekre. Azt persze nem lehetett várni, hogy a szocialistapártiak fél év alattt csodákat művelnek, hiszen feltétlen igazat kell adni nekik akkor,, amikor azt állítják, hogy az előző kabinettől örökölt spanyol realitások ,,történelmi mély pontnak“ minősíthetők. A 2,3 milliós munkanélküliséget, a 17-18 százalékos inflációt, a tavaly 51 halálos áldozatot követelő terrorizmust nem lehet egyik napról a másikra felszámolni. A kormány helyzetét az induláskor az is megnehezítette, hogy azonnal népszerűtlen intézkedésekhez kellett folyamodnia. Az előző kormány halogatta ezeket, mivel azok életbe léptetése még a választások előtt porig rombolta volna egyébként is meggyengült tekintélyét. Felipe Gonzálezék le-
