Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-24 / 147. szám, péntek
Harc a csehszlovák-szovjet együttműködésért KOMMENTÁLJUK A Q-4 Q október 28-a I \J I O. a Csehszlovák Köztársaság keletkezésének napja. Háromszáz éves leigázás után a cseh és a szlovák nemzet államot és nemzeti szabadságot kapott. A nemzeti felszabadító harcban vezető szerepet betöltő burzsoázia osztályjelleget adott az új államnak és így a Csehszlovák Köztársaság keletkezésétől burzsoá állam volt. A München előtti köztársaság fejlődését, úgy mint a többi tőkés ország esetében is, a nemzetközi események is befolyásolták. (gy például a Nagy Októberi Szocialista Forradalom időszakában a nemzetközi kapcsolatokat elsősorban az a harc jellemezte, amelyet a tőkés országok folytattak a világ első szocialista állama és az összes ország forradalmi munkásmozgalma ellen. A nemzetközi kapcsolatoknak ez az alapvető osztályjellege megnyilvánult Csehszlovákia külpolitikájában. A csehszlovák burzsoázia reakciós, népellenes és szovjetellenes külpolitikája ellen harcoltak a csehszlovák népnek a munkásosztály által vezetett haladó erői. A munkásosztály harci tapasztalatai jelentősen hozzájárultak a marxista baloldal kialakulásához a szociáldemokrata párt- . ban. A baloldal élén Bohumir Šmeral, Antonín Zápotocký, Karel Kreibich és a munkásmozgalom számos más forradalmi képviselője állt. A CSKP megalapításának 1921 májusában nagy jelentősége volt nemcsak a munkásosztály, hanem egész Csehszlovákia további fejlődése szempontjából. A CSKP megalakulásával a proletár internacionalizmus alapján egyesültek Csehszlovákiában a forradalmi erők, ennek eredményeképpen a csehszlovák dolgozók szervezett és céltudatos harcot folytattak saját burzsoá kormányuk ellen, valamint Csehszlovákia és Szov- jet-Oroszország baráti kapcsolatainak kialakulásáért. A CSKP megalakulásától kezdve a Csehszlovák Köztársaság önállóságának és területi egységének biztosítékát a szovjet állammal való szoros szövetségben látta. Ezért nagy figyelmet szentelt annak, hogy a dolgozókat a proletár internacionalizmus szellemében nevelje. Internacionalista és egyúttal nemzeti kötelességnek tartotta a szocialista állam védelmét, valamint Csehszlovákia és a Szovjetunió sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését. A Szovjetunióval való barátságért és a csehszlovák kormányképviselők, Masaryk és Beneš an- tiszovjet politikája ellen folytatott harcnak különféle formái voltak a nemzetközi helyzet alakulásától, Csehszlovákia külpolitikai és belpolitikai helyzetétől függően. A cseh és a szlovák proletariátus lelkesedéssel üdvözölte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, aktívan támogatta eszméit, védelmezte a szovjet állam békepolitikáját és a nemzetiségi kérdés igazságos megoldását. Amikor a Szovjet-Oroszország, létezésének első éveiben, harcot folytatott a belső ellenforradalom és a külföldi intervenció ellen, a csehszlovák forradalmi proletariátus más országok dolgozóival együtt fellépett a szovjet hatalom megsemmisítésére irányuló imperialista tervek ellen. Ezt szolgálta az a csehszlovák hadtest, amelyet a burzsoázia Oroszországban alakított ki. Ugyanakkor azonban a cseh és a szlovák proletariátus sok ezer tagja közvetlenül a polgárháború frontjain küzdött a szovjetek kormányáért, a Vörös Hadsereg nemzetközi csapatai keretében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányainak megőrzéséért és a szovjet állam elismeréséért folytatott harc a Szovjet -Oroszország elleni lengyel intervenció idejében csúcsosodott ki. A cseh és a szlovák dolgozók szervezetten felléptek az ellen, hogy a csehszlovák burzsoázia segítséget nyújtott a lengyel hadseregnek, nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy megszűnt a hadianyagok szállítása Csehszlovákián keresztül. Vlagyimir II- jics Lenin nagyra értékelte ezt a segítséget, ugyanúgy, mint a fiatal szovjet államnak nyújtott többi segítséget. Hangsúlyozta, hogy ez a támogatás és a rokonszenv többi megnyilvánulása döntő volt abban, hogy a Szovjet-Oroszország elleni támadások kudarcot vallottak. A szovjet állam elismeréséért és a világ első szocialista országával kötendő kapcsolatok elmélyítéséért küzdő mozgalom különösen 1922-ben, a genovai konferencia idejében erősödött meg. A csehszlovák dolgozók a többi ország dolgozóihoz hasonlóan a CSKP felhívására számos tüntetést szerveztek a konferencián részt vevő szovjet küldöttség támogatására, s kifejezték azt az eltökéltségüket, hogy harcolni fognak az igazságos békéért, a leszerelésért és a diplomáciai kapcsolatok megkötéséért Szovjet- Oroszországgal. A csehszlovák burzsoázia azonban továbbra is alávetette a csehszlovák külpolitikát az imperialista érdekeknek. Ez megnyilvánult a genovai konferencián is, amelyen az imperialisták térdre akarták kényszeríteni a fiatal szovjet államot. A valóságban azonban éppen az ellenkezője történt. A szovjet diplomácia nemcsak hogy visszaverte az imperialisták támadásait, hanem nemzetközi diplomáciai sikert aratott. Ráadásul a szovjet küldöttség arra használta ki az imperialisták közti nézeteltéréseket, hogy 1922. április 16-án Rapallóban, Genova elővárosában szerződést kötött Németországgal. A genovai konferencia visszhangja tovább erősítette a csehszlovák dolgozók mozgalmát. Követelték, hogy szüntessék meg a csehszlovák külpolitikának Franciaországtól és más tókés országoktól való függőségét, kössenek kereskedelmi, gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat Szovjet- Oroszországgal és ismerjék el ezt az államot. E nyomás alapján Beneš kénytelen volt tárgyalásokat kezdeni Csicserinnel. A tanácskozáson Beneš Masaryk elnök utasításai szerint járt el. Masaryk azt tartotta, hogy a szovjet állam elismerése nagy hiba lenne és ezért csakis kereskedelmi és nem politikai szerződésről tárgyaltak. A szovjet-német rapallói szerződés megkötése következtében nyilvánvalóvá vált, hogy az egységes szovjetellenes front politikája kudarcot vallott. A csehszlovák dolgozók nyomására a csehszlovák diplomácia kénytelen volt 1922. június 5-én Prágában aláírni Csehszlovákia és az Orosz Szovjet Szövetségi Köztársaság ideiglenes kereskedelmi megállapodását. Másnap, 1922. június 6-án hasonló szerződést kötöttek az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal is. Annak ellenére, hogy csak kereskedelmi szerződésről volt szó, mégis tartalmazott olyan pontokat, amelyeknek politikai jellegük volt. (gy például szó volt benne a kölcsönös semlegességről, a szovjet kormánynak, mint az ország egyedüli képviselőjének elismeréséről, a szovjet hatalommal szembeszegülő szervezetekkel való hivatalos kapcsolatok megszüntetéséről, valamint a szerződő felek belügyeibe való be nem avatkozásról. Ugyanakkor a szerződés nem tartalmazta a jogi elismerést, sót külön leszögezte, hogy nem döntenek erről a kérdésről, ami bizonyos engedmény volt az olyan típusú megállapodásokhoz viszonyítva, amelyeket a szovjet kormány Rapalló után normálisnak tekintett. A szovjet fél elvhű és következetes politikája keretében tette ezt az engedményt. Politikájának az volt a célja, hogy jószomszédi kapcsolatokat létesítsen a Csehszlovák Köztársasággal. A csehszlovák kormány a szerződés politikai pontjaival ellentétben soha nem szakította meg kapcsolatait az ellenforradalmár szovjetellenes emigrációval és a burzsoá kormány politikája továbbra is szovjetellenes és kommunistaellenes maradt. A burzsoá kormány e politikája következtében nem tartotta meg a szerződés egyes pontjait, szabotálta őket. Hogy a csehszlovák kormány nem vette komolyan a megállapodást, azt az a tény tanúsítja, hogy bár az összoroszországi végrehajtó bizottság 1922. június 22-én ratifikálta a csehszlovák -szovjet szerződést, a csehszlovák kormány 1922. augusztusáig várt ezzel a lépéssel, augusztus 7- én kormányhatározattal érvénybe helyezte a szerződést, de csak ideiglenes szerződésként. A szerződésnek a képviselőházban való megvitatása során megmutatkozott, hogy a csehszlovák burzsoázia egy része, félve a kiviteli lehetőségek elvesztésétől, hajlandó volt bizonyos kompromisszumokra, a kereskedelmi szerződés megkötésének formájában. Egy másik csoportja viszont teljes mértékben ellenezte a csehszlovák -szovjet közeledést Az ideiglenes csehszlovák -szovjet kereskedelmi szerződés gyakorlati eredményei elenyésző- ek voltak, a szerződés mégis a CSKP és az egész csehszlovák dolgozó nép nagy politikai győzelmét jelentette. A CSKP ezért a szerződés megkötése után is folytatta küzdelmét Csehszlovákia és a Szovjetunió normális diplomáciai kapcsolatainak megkötéséért, a csehszlovák és a szovjet nép barátságának és együttműködésének elmélyítéséért. A csehszlovákiai néptömegek kitartó harca a szovjet állam elismeréséért, a szovjet néppen való szövetségért olyan tényező volt, amely végül arra kényszerítette a CSSZK kormányát, hogy elismerje a Szovjetuniót (1934) és kölcsönös segélynyújtási szerződést kössön vele (1935). Dr. KAROL RYBÁR, CSc., docens, a CSKP KB Politikai Főiskolája bratislavai karának tanára Eredmények és adósságok A választási program teljesítésében a nemzeti bizottságok tavaly számos olyan eredményt értek el, amelyekre jogosan lehetünk büszkék. Például hosszabb idő után Szlovákiában sikerült túlteljesíteni a lakásépítés tervét. Ugyanakkor ötven járulékos építkezést, amelyre oly nagy szükség van főleg az új lakótelepeken, nem sikerült átadni rendeltetésüknek. A helyi gazdálkodási vállalatok a szóban forgó évben a teljesítmény- és a lakossági bevételi tervet öt százalékkal túlteljesítették, de a villamos gépek javítása, a gumiabroncsok újrafutózása, a mosás, a ruhatisztítás terén nem érték el a tervben meghatározott célokat. Kettősség mutatkozik a Z-akció beruházási részében is. A múlt évben a nemzeti bizottságok a lakosok és az üzemi dolgozók segítségével 1115 létesítmény építését fejezték be, köztük hetvenöt óvodát. Az utóbbi hozzájárult ahhoz, hogy Szlovákiában ma az óvodáskorú gyerekek 83,5 százaléka járhat óvodába. Kilencvenhat településen átadnak 284 olyan létesítményt, amely a lakossági szolgáltatások hálózatát bővíti. Lényegesen csökkent a befejezetlen építkezések száma hat-nyolc éve épülő, ötmillió koronán felüli beruházást nem sikerült befejezni. Hat éve épül a bratislavai gyer- mek-sportcsarnok, a sered’i fürdő, a málineci, a Žiar nad Hronom-i, a Vranov nad Topl’ou-i művelődési otthon stb. Ez is bizonyítja, hogy egy-egy építkezés megkezdése előtt mélyrehatóbban kell foglalkozni azzal, hogy az ilyen építkezések megvalósíthatók-e a Z-akció keretében, társadalmi munkában. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre fontosabbakká válnak a közös beruházások. A nemzeti bizottságok a múlt évben e téren is előbbre léptek, sajnos nem minden járásban és kerületben. Tavaly közös beruházás céljaira Szlovákiában 142 millió koronát fordítottak, ami a megvalósított beruházások tizenegy százaléka. A nemzeti bizottságok munkáját szabályozó módosított törvény lehetővé teszi a nagyobb települések nemzeti bizottságainak, hogy a területükön központilag irányított üzemeket megnyerjék, esetleg kötelezzék a közös beruházások megvalósítására. A CSKP KB 6. ülésén hozott határozatok megszabják milyen utat kövessenek a nemzeti bizottságok az elkövetkező időszakban. A tapasztalat arról tanúskodik, hogy számos nemzeti bizottság mindennapi munkájában érvényesíti az említett határozatokat, de nem minden vonatkozásban s nem elég következetesen. Míg a lakáskarbantartásban Szlovákiában két százalékkal túlteljesítettük a tervet, addig a helyi építőipari vállalatok, amelyek a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartoznak, ebből a tevékenységből jóval kisebb mértékben vették ki a részüket, mint az előző évben, holott éppen a lakáskarbantartás a feladatuk. Az említett bizottságok munkájának színvonalától sok függött a múltban, de még több függ a következő időszakban. A feladatoknak csak akkor tudnak megfelelni, ha az irányításba nagyobb mértékben bevonják a lakosságot, ha maguk is kezdeményezően lépnek fel, s nem várnak mindig és mindenben a felsőbb szervek utasítására. Mindezt lehetővé teszi számukra a nagyobb jogkör, de mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy ez nagyobb felelősséggel is jár. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Kullancsveszély Az erdőben való tartózkodás hozzájárul sok betegség megelőzéséhez és nagyon kedvezően hat az ember pszichikai állapotára. Az erdő levegője elősegíti a légzést, a légúti megbetegedések gyógyulását. Levegője aroma- tikus anyagokat és éteres olajokat tartalmaz. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy az erdőkben bizonyos időszakokban veszély is leselkedhet az emberre. így például amikor több a virágpor, mint máskor, ez kedvezőtlenül hathat az allergiás betegekre. Kellemetlen és veszélyes lehet a méh- vagy a darázscsípés, főleg, ha a csípés helye a fej, vagy a nyelv, ami túlérzékeny egyénnél sokkot is előidézhet. Ilyen esetben azonnali orvosi segítségre van szükség. Az orvos megérkezéséig elsősegélyt nyújtunk - szájból szájba való lélegzés formájában. A kellemetlen események közé soroljuk a kígyómarást is, a beteget azonnal kezelni kell. A megmart végtagot erősen elkötözzük a marás helye felett. A mérges kígyó által megmart személyt mielőbb szállítsuk orvosi rendelőbe. Az erdővel kapcsolatban jól ismert élósdi féreg a kullancs. A kullancsok főleg lombos erdőkben élnek és vérszívó élősködők. Azt, hogy a kullancs mikor szúr meg, s fúrja be magát a bőrünkbe, rendszerint nem is vesszük észre, mert a nyálában érzéstelenítő hatású anyag van. Mivel a kullancsos agyvelőgyul- ladás (enkefalitis) vírusa az állat nyálmirigyében fordul elő, az embert a szúrt sebbe került kullancs illetve a kullancs helytelen eltávolítása miatt a bőrbe beleszakadt kullancsfej fertőzi meg a kórokozóval. A kullancsot sohase akarjuk erőszakkal kitépni a bőrből. Elszakíthatjuk, és a bőrben maradt részéből kis szemcsés képződmény keletkezik, amelyet műtéttel kell eltávolítani. Az érintett helyre egy kevés olajat csepegtetünk, és a csípés környékének finom dörzsölésével a kullancsot kihajtjuk a bőrből. A bőrt továbbra is figyelni kell és ha kör alakú gyulladás keletkezik, azonnal fel kell keresni az orvost. A kullancs főleg kis emlősökön élősködik (egér, ürge stb.), de nem veti meg a háziállatok (kecske, juh, kutya, szarvasmarha stb.) és az ember vérét sem. Mivel az állatokba került vírus a tejben is megjelenik, az ember nemcsak közvetlenül a kullanccsal fertőződhet, hanem közvetve, a felforralat- lan kecske, juh, vagy tehéntejjel is. A vírus érzékeny a hőkezelésre, ezért a tej felforralásával hatástalaníthatjuk. Az emberbe jutott kullancsos agyvelőgyulladás vírusa az ideg- rendszert támadja. A kórokozó a vérrel vagy a nyirokkal jut az agyvelóbe. A lappangási idő 4-20 nap. A fertőzöttek többségénél kis láz, fejfájás, amolyan influenzához hasonló tünetek jelentkeznek. A súlyosabb formák magas lázzal, erős fejfájással, hasi fájdalmakkal, hányással, a nyak és a végtagok fájdalmával kezdődnek. A láz egy hétig is eltart, elmúlta után körülbelül egy hétig láztalan állapot áll be, majd újra felszökik a láz és ilyenkor jelennek meg az agyhártya, az agyveló vagy a gerincvelő gyulladásának klinikai tünetei: tarkómerevség, görcsök, izomrángások, a nyak, a váll a felső végtagok vagy a hátizomzat bénulása. Ezek a tünetek rendszerint lassan múlnak, némelykor azonban a bénulás megmarad, idegi eredetű na- gyothallás, értelmi zavar és epilepszia társulhat hozzá. Súlyos esetekben a betegség halállal végződhet. Hogyan védekezzünk a kullancs ellen? • Csökkenthetjük a veszélyt rovarirtó szerek használatával. Kisebb területeken is védekezhetünk permetezéssel, mint pl. kertekben stb. 0 A legjobban úgy védekezhetünk, hogy kerüljük az erdőnek azt a részét, amelyről tudjuk, hogy elárasztották a fertőzött kullancsok. 0 Az erdőmunkásoknál védőoltást alkalmazunk. 0 Az erdőben viseljünk a nyaknál, a bokánál és csuklónál jól záró ruhát. Ne járjunk meztelen testtel, sem mezítláb és fedetlen fejjel. 0 Ha kullancs tapad a testünkre, távolítsuk el, de nem erőszakkal. Ha nem sikerül eltávolítani és gyulladás keletkezik, azonnal forduljunk orvoshoz. 0 Minden kirándulás után alaposan vizsgáljuk meg bőrünket, ruházatunkat, nem tapadt-e rá kullancs. 0 Ha pár napon belül láz keletkezik feltétlenül forduljunk orvoshoz. Ilyen esetben a láz megszűnése után legalább két hétig ne napozzunk, ne fogyasszunk szeszes italokat és ne végezzünk nehéz munkát. Annak ellenére, hogy a kullancs komoly vírusos fertőzést okozhat, ez nem jelenti, hogy ne használjuk ki az erdő kiváló, egészségünket védő hatását. A fertőzések száma elenyésző. Kellő körültekintéssel hatásosan védekezhetünk a kullancs ellen. Dr. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ SZÚ 4 1983. VI. 24.
