Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-18 / 142. szám, szombat
A CSKP KB Elnökségének beszámolója a tudomány és technika eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsításáról ÚJ szú 5 1983. VI. 18. A VEZETŐ DOLGOZÓK MUTASSANAK PÉLDÁT AZ IGÉNYESSÉGBEN, AZ ELVSZERÜSÉGBEN ÉS A FELELŐSSÉGTUDATBAN Ezek a követelmények rendkívül sürgetően lépnek előtérbe a párt XVI. kongresszusa igényes feladatainak teljesítése során. Elsősorban az irányító dolgozóktól függ, miképp intenzifikáljuk gazdaságunkat a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása alapján. Ez megkívánja a közvetlen irányítás magas színvonalát, konkrét és felelősségteljes döntéseket, olyan irányító tevékenységet, amely lehetővé teszi a dolgozók kezdeményezésének kibontakozását és sokoldalú érvényesülését. Arra törekszünk, hogy amint azt a párt XVI. kongresszusa hangsúlyozta, az irányító tisztségekben felkészült, elvhű, bevált emberek dolgozzanak, akiknek van érzékük az új iránt, nem kerülik a nehézségeket és a konfliktusokat, bíráló szellemben elemezni képesek saját maguk és az általuk irányított kollektívák munkáját, és teljes mértékben élnek a rájuk bízott jogkörrel. Ez nincs mindenütt így. Sok vezető ugyanolyan módszerekkel dolgozik, mint az extenzív fejlődés idején. Egyesek közülük szóban támogatják a legfelsőbb pártszervek határozatait, de vonakodva vagy felemás módon látnak hozzá konkrét megvalósításukhoz. Ez a kettős megközelítés nem nevezhető másnak, mint gyakorlati opportunizmusnak. A jelen feladatait nem teljesíthetik olyan emberek, akik önteltek, nincs türelmük meghallgatni a dolgozók jogos észrevételeit és cselekedni ennek alapján, akik kerülik a konfliktusokkal járó népszerűtlen intézkedéseket, akik mindenkivel jóban szeretnének lenni. Az önelégültség, a készség hiánya a kockázat vállalására az új termelési eljárásokkal és az új gyártmányok bevezetésével és a beidegződések megváltoztatásával kapcsolatban - mindez műszaki lemaradáshoz vezet, aminek következményeit kedvezőtlen formában megérzi az egész társadalom. így azután a legjobb szándékok, határozatok és intézkedések is papíron maradnak. A mindennapos szervező, irányító és nevelő munkát a termelés hatékonysága növeléséért, a műszaki haladás eredményeinek felkarolása útján vívott rendszere harcot nem helyettesítheti az agitáció, a népnevelés, vagy valamilyen előírások, illetve adminisztratív utasítások. Súlyt helyezünk arra, hogy az irányító káderek munkája példáját szolgáltassa a magas fokú igényességnek, elvszerűségnek és a felelóssegtudatnak, s hogy ne forduljon elő visszaélés a párt- és az állami fegyelemmel, azt ne szegjék meg. Az ilyen jelenségeket nem szabad megtűrniük az alájuk rendelt szervezetekben és munkakollektívákban sem. Azokban az esetekben, amikor az irányító dolgozók feladataiknak nem felelnek meg, bátrabb és határozottabb káderpolitikát kell folytatni, leváltva azokat, akik a -kitűzött feladatokkal megbirkózni képtelenek, helyükre rátermett, politikailag és szakmailag felkészült kádereket állítva. Ez megkívánja az előrelátó, hosszú távú tevékenységet s a fokozott gondoskodást a kádertartalékok kiválasztásáról, felkészítéséről és beilleszkedéséről. Ennek során külön figyelmet kell szentelni a fejlődőképes fiatal dolgozóknak. A DOLGOZÓK ALKOTÓ KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK FEJLESZTÉSE A szocializmusban a tudományos-műszaki haladás meggyorsulása elválaszthatatlanul összefügg a munkakezdeményezés további fellendülésével. Mind nagyobb szerepe ván a feltaláló- és az újítómozgalom fejlődésének, amely nagymértékben járul hozzá a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A 6. ötéves tervidőszakban az újítási javaslatok és a találmányok hasznosításának hozama 37 milliárd korona volt, miközben évről évre szüntelenül növekszik ez a hozam. Erről tanúskodik, hogy tavaly a találmányok 2,02, az újítási javaslatok 8,18 milliárd koronával gazdagítottak bennünket. Az újítási javaslatok száma 338 000 volt, ami az 1970. évinek több mint a háromszorosa. De nemcsak a számokról van szó. Legfontosabb a találmányok és az újítási javaslatok gyors megvalósítása a gyakorlatban. Tavaly az elfogadott találmányok 25, az újítási javaslatok 13 százalékát nem használták fel. Mind hosszabb a megvalósításuk ideje, és akadozik tömeges elterjesztésük. Gyakran nem szentelnek megfelelő figyelmet a feladatok témái kijelölésének. Ez arról tanúskodik, hogy a gazdasági irányító szervek még mindig .iem becsülik meg eléggé a tudományos-műszaki haladásnak ezt a jelentős erőforrását. Az ilyen megközelítésbe nem törődhetünk bele. Ehhez hasonlóan megengedhetetlen, hogy a gazdasági irányító szervek elégtelenül teljesítik kötelességeiket az újítók és a feltalálók hatékony műszaki megsegítésében és a tanácsadó szolgálat biztosításában. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a gazdasági szervek foglalkozzanak ezzel a helyzettel, a szakszervezeti szervek és szervezetek pedig kövessék figyelemmel a helyzet javítását célzó intézkedések hatékonyságát. E célok elérésére és néhány huzamos ideje létező fogyatékosság kiküszöbölésére tökéletesíteni kell a találmányi és az újítómozgalom irányításának rendszerét, elsősorban meghatározva a szervek és a szervezetek jogait és kötelességeit a találmányok és az újítási javaslatok elterjesztése során, valamint pontosítva a feltalálók, az újítók és a kivitelezők anyagi érdekeltségének kérdéseit. A feltaláló- és az újítómozgalom fejlesztésében, valamint a dolgozók munkakezdeményezése egész területén jelentős szerepe van a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomnak. A munkásoknak, a szövetkezeti földműveseknek és az értelmiségnek társadalmunk építése iránti cselekvő viszonya kifejezésre jut a szocialista munkaversenyben, amelyben részt vesz a dolgozók 82 százaléka. A termelésben sok száz kollektíva törekszik munkájával javítani a gyártmányok minőségét, emelni műszaki színvonalukat. Aktivitásuk alapjává válik mindinkább a szocialista munkabrigádok ésszerűsítő igyekezete. Jelentős szerepük van a komplex racionalizációs brigádoknak. Fejlődésüket támogatnunk kell. Lehetővé teszik a munkások, a szövetkezeti földművesek és a tudományos-műszaki értelmiség együttműködésének, vállvetett munkájának elmélyítését, a tárcák, a szakszervezetek és a vállalatok közti válaszfalak áthidalását, a munkásosztály és a tudományos-műszaki értelmiség egységének megszilárdítását. Ezzel egyidejűleg fejleszteni kell a tudomány és a termelés kapcsolatának különféle más formáit is, felkarolva a dolgozók kezdeményezésének valamennyi megnyilvánulását. A beruházások viszonylatában támogatni kell a döntö fontosságú építkezéseken a munka jó minőségű, idejében történő elvégzését és a gyors üzembe állítást szolgáló közös kötelezettségvállalások megkötését. Teljes politikai támogatást érdemel a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kötelezettsége, amelyet X. kongreszusán vállalt, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezésének további fejlesztésével 0,5 százalékkal több tüzelőanyagot, energiát, fémet és egyéb alapanyagot takarítanak meg, mint amennyit az állami terv előír. A tüzelőanyag és az energia fogyasztása ésszerűsítésének társadalmi ellenőrzése kimutatta, hogy ez a tartalékok feltárásában és hasznosításában a dolgozók cselekvő részvételének hatásos módszere. A kezdeményező tervezésnek is jobban elő kell segítenie a nagyobb gazdaságosság és megtakarítás elérését, valamint a termelésben elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos minőségi követelmények érvényesülését. A szocialista munkaversenyt hatásfokának növelése érdekében - ez nagy segítséget nyújt a XVI. kongresszus határozatai megvalósításában - mentesíteni kell a formalizmus megnyilvánulásaitól és a termelés minőségi vetületeire kell orientálni. A szocialista munkaverseny fejlesztésében a kezdeményezés kibontakoztatása lenini alapelveiből kell kiindulnunk. Ez megkívánja tömegjellegének támogatását és azt, hogy a versenyző kollektívákat és egyéneket a legjobbak szintjére emeljük. Ügyeljünk a legjobb példák és tapasztalatok céltudatos, rendszeres terjesztésére. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunió dolgozói haladó tapasztalatai, valamint kezdeményezésük bevált formái terjesztésének, alkalmazásának és népszerűsítésének. Ezzel összefüggésben értékeljük a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség aktív tevékenységét, amelyet el kell mélyítenünk. Becsüljük a Szocialista Ifjúsági Szövetség alkotó kezdeményezését, főleg a Zenit-mozgalmat és a verseny további formáit, amelyekkel hozzájárul a tudomány és a technika fejlesztéséhez, érvényesítéséhez, a fiatal nemzedék felkészítéséhez, hogy megbirkózzék a tudományos-műszaki fejlesztés új, igényes feladataival. Az ifjúság technika iránti pozitív viszonya felhasználásától függ nagymértékben munkahelyi érvényesülésük, valamint a társadalmi élet minden szférájában a tudomány és a technika felhasználása és fejlődése iránti magatartásuk. Az állami és a gazdasági szervektől, illetve szervezetektől elvárjuk, hogy támogatni fogják az ifjúság kezdeményezését és műszaki alkotó tevékenységét, ehhez megteremtik a feltétlenül szükséges, káder-, anyagi és egyéb feltételeket. Az ifjúsággal való foglalkozást a politikai és a társadalmi elkötelezettség egyik legjelentősebb formájának tekintjük. Nagy jelentősége van a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság tevékenységének, amelynek több mint 500 000 tagja van a tudományos-műszaki értelmiség, az élenjáró munkások, szövetkezeti tagok, feltalálók, újítók és ész- szerűsítők soraiból. Aktív tevékenységével, amelyet tökéletesítenie kell, hatásosan hozzájárul a műszaki fejlődés új, haladó irányainak előkészítéséhez és termelési bevezetéséhez. Ehhez hasonlóan szükséges, hogy a nevelő munka területén még határozottabban hozzájáruljon azoknak az előfeltételeknek a megteremtéséhez, amelyek tagjai szakismereteinek gyarapodását, alkotókészségük gyakorlati érvényesülését és orientálását szolgálják. Elismerést érdemel kezdeményezése az alkotó aktivitás fejlesztésében, a mikroelektronika, főleg a mikroprocesszoros technika elsajátítását célzó igyekezete és az e területen kifejtett népszerűsítő tevékenysége. Fontos szerepet tölt be a hatásos műszaki segítségnyújtásban és a tanácsadó szolgálatban, ami elsősorban a technika házasa vonatkozik. A jövőben tevékenységét úgy kell orientálnia, hogy az még nagyobb mértékben hozzájáruljon a vállalatok és a szakágazatok együttműködésének elmélyüléséhez. Elvárjuk, hogy a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság közelmúltban megtartott kongresszusa határozatainak szellemében növeli aktivitását, és jelentősen hozzájárul a tudomány és a technika vívmányainak gyakorlati alkalmazásához. NEMCSAK SZÓVAL, HANEM ELSŐSORBAN TETTEKKEL Elvtársak, az egész pártnak, minden szervének, alapszervezetének, tisztségviselőjének, minden párttagnak tisztában kell lennie azzal, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására irányuló igyekezet a fejlett szocialista társadalom építése jelenlegi szakaszának egy lényeges követelménye. Ez a fontos feladat váljon mindennapos munkánk részévé. Közvetlenül kötődik ahhoz, hogy biztosítsuk a társadalmi munkatermelékenység növekedését, ami a lenini értelmezés szellemében döntö tényezője a szocializmus kapitalizmus fölötti végső győzelmének, Ez alapvető politikai kérdés, egész pártunk feladata. Ennek megfelelően hassa át megismerő, programozó, szervező, káder-, eszmei-nevelő és ellenőrző munkáját. A párt a szocialista építés folyamatában értékes tapasztalatokra tett szert a tudományos-műszaki haladásért és a társadalmi gyakorlatban való érvényesítéséért folyó harcban. A megismerés magasabb szintje lehetővé teszi, hogy céltudatosabban és határozottabban valósítsuk meg a kitűzött feladatokat. A tudomány, a technika és a termelés integrálása nem szorítkozik csupán az új szervezési formákra. Itt elsősorban az emberek közti kapcsolatokról, az egyéni, a kollektív és a társadalmi érdekek összhangjának megteremtéséről van szó. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez nem kényelmes és konfliktusmentes folyamat. Sohasem volt könnyű dolog megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját, szokásait, hozzáállását, leküzdeni a munka elavult formáit és módszereit. A tudomány és a technika eredményei érvényesítésének velejárója számos probléma: a szakképesítéssel szembeni nagyobb igények az új képesítés feltétlen elnyeréséig, az új munkakollektívák megteremtése és a termelés más területére való átállás. Ezeknek a problémáknak a megoldása, a felmerülő akadályok leküzdése és azoknak határozott támogatása, akik az újért folyó harc élén állnak, és hajlandók megfelelő kockázatot is vállalni, kell hogy a pártszervezetek hatásos támogatásával az irányító dolgozók elsőrendű feladatává váljon. A párt szerveinek és szervezeteinek tartós feladata, hogy céltudatosan és szervezetten összpontosítsák és összehangolják a kommunista irányító dolgozók és a munkakollektívák igyekezetét az intenzifikálás döntő fontosságú feladatainak megvalósítására, a termelési gyakorlatban a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb alkalmazására. Mindenütt meg kell teremteni a tudomá- nyos-műszaki fejlődés nagyobb mérvű érvényesülésének társadalmi légkörét, és ösztönözni kell a dolgozók alkotó kezdeményezését. Arra kell törekedni, hogy minden termelési és kutatási kollektívában kialakuljon a merész, alkotó keresésnek, a maradisággal és a passzivitással szembeni meg nem alkuvásnak légköre. A feladat nemcsak az, hogy mozgósítsunk, hanem egyben szerveznünk és ellenőriznünk is kell, hogy a vállalatok miként biztosítják a rendelkezésükre álló tudományos-műszaki ismeretek gyors termelési, gakorlati alkalmazását. Ennek nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a párt valamennyi szerve, minden alapszervezete és minden kommunista nemcsak szóval, hanem elsősorban tettekkel következetesen érvényesítse élcsapatszerepét. A párt szervei és szervezetei kezdeményező tevékenységének pozitív tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy ez a tevékenység jelentősen hozzájárul a tudomány és a termelés kapcsolatának elmélyítéséhez. Prágában a városi párt- bizottság patronálásával bontakozik ki a kutatóintézetek, a főiskolák és a vállalatok e célt követő közös mozgalma. Az észak-morvaországi kerületben konkrét dokumentumot hagytak jóvá a tudomány és a technika vívmányainak gyakorlati alkalmazásáról, és széleskörűen foglalkoznak a tudományos-műszaki értelmiséggel. A dél-morvaországi kerületi párt- bizottság is szervezi a kutatóintézetek és a nagy vállalatok kezdeményezését, amelynek célja az együttműködés elmélyítése és a kutatóintézetek eredményei gyors alkalmazásának elősegítése a termelési gyakorlatban. Ezt a kezdeményező mozgalmat a dél-morvaországi kerületi pártbizottság által létesített bizottság irányítja. Ehhez hasonlóan a kelet-szlo- vákiai kerületben a kerületi pártbizottság tudományos és műszaki tanácsot szervezett. Bratislavában a pártszervek kezdeményezésére felhasználják a tudomány és a termelés kapcsolata egyes formái alkalmazásának kijevi tapasztalatait. Gyakorlatilag minden kerületben találkozunk a párt kezdeményezésének ehhez hasonló formáival. A PÁRTMUNKA SZERVES RÉSZE A gazdaság intenzifikálásának, a tudományos-műszaki fejlesztésnek kérdéseivel rendszeresen kell foglalkozni a kerületi, a járási pártbizottságok s további pártszervek és a pártszervezetek ülésein. Kell hogy ezek szerves részévé váljanak a párt mindennapos politikai-szervező és eszmei-nevelő munkájának. Minden szinten ügyelni kell arra, hogy a szándékok ne maradjanak csak papíron, hanem kifejezésre jussanak a konkrét, valós feladatokban és intézkedésekben az adott munkahelyeken. A párt tevékenységében szélesebb méretekben kell alkalmazni a munka egyes szakaszok és emberek szerint differenciálódó formáit és módszereit. A párt szervei és szervezetei céltudatosabban foglalkozzanak a szakemberek és az újítók aktívájával. Pártunk mindig nagyra becsülte a tudósokat és a technikusokat, értékelte társadalmunk javára végzett munkájukat, és megteremtette a tehetséges emberek fejlődésének előfeltételeit. Annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk a tudományos-műszaki értelmiségre, főleg a fiatal tehetségekre a népgazdaság intenzív fejlesztésének feltételei között. A párt szervei és szervezetei munkája fontos (Folytatás a 6. oldalon)