Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-18 / 142. szám, szombat

A CSKP KB Elnökségének beszámolója a tudomány és technika eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsításáról ÚJ szú 5 1983. VI. 18. A VEZETŐ DOLGOZÓK MUTASSANAK PÉLDÁT AZ IGÉNYESSÉGBEN, AZ ELVSZERÜSÉGBEN ÉS A FELELŐSSÉGTUDATBAN Ezek a követelmények rendkívül sür­getően lépnek előtérbe a párt XVI. kong­resszusa igényes feladatainak teljesítése során. Elsősorban az irányító dolgozóktól függ, miképp intenzifikáljuk gazdaságun­kat a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása alapján. Ez megkívánja a közvetlen irányítás magas színvonalát, konkrét és felelősségteljes döntéseket, olyan irányító tevékenységet, amely le­hetővé teszi a dolgozók kezdeményezé­sének kibontakozását és sokoldalú érvé­nyesülését. Arra törekszünk, hogy amint azt a párt XVI. kongresszusa hangsú­lyozta, az irányító tisztségekben felké­szült, elvhű, bevált emberek dolgozza­nak, akiknek van érzékük az új iránt, nem kerülik a nehézségeket és a konfliktuso­kat, bíráló szellemben elemezni képesek saját maguk és az általuk irányított kol­lektívák munkáját, és teljes mértékben élnek a rájuk bízott jogkörrel. Ez nincs mindenütt így. Sok vezető ugyanolyan módszerekkel dolgozik, mint az extenzív fejlődés idején. Egyesek közülük szóban támogatják a legfelsőbb pártszervek ha­tározatait, de vonakodva vagy felemás módon látnak hozzá konkrét megvalósí­tásukhoz. Ez a kettős megközelítés nem nevezhető másnak, mint gyakorlati op­portunizmusnak. A jelen feladatait nem teljesíthetik olyan emberek, akik önteltek, nincs türelmük meghallgatni a dolgozók jogos észrevételeit és cselekedni ennek alapján, akik kerülik a konfliktusokkal járó népszerűtlen intézkedéseket, akik min­denkivel jóban szeretnének lenni. Az önelégültség, a készség hiánya a kocká­zat vállalására az új termelési eljárások­kal és az új gyártmányok bevezetésével és a beidegződések megváltoztatásával kapcsolatban - mindez műszaki lemara­dáshoz vezet, aminek következményeit kedvezőtlen formában megérzi az egész társadalom. így azután a legjobb szándé­kok, határozatok és intézkedések is papí­ron maradnak. A mindennapos szervező, irányító és nevelő munkát a termelés hatékonysága növeléséért, a műszaki haladás eredmé­nyeinek felkarolása útján vívott rendsze­re harcot nem helyettesítheti az agitáció, a népnevelés, vagy valamilyen előírások, illetve adminisztratív utasítások. Súlyt he­lyezünk arra, hogy az irányító káderek munkája példáját szolgáltassa a magas fokú igényességnek, elvszerűségnek és a felelóssegtudatnak, s hogy ne forduljon elő visszaélés a párt- és az állami fegye­lemmel, azt ne szegjék meg. Az ilyen jelenségeket nem szabad megtűrniük az alájuk rendelt szervezetekben és munka­kollektívákban sem. Azokban az esetek­ben, amikor az irányító dolgozók felada­taiknak nem felelnek meg, bátrabb és határozottabb káderpolitikát kell folytatni, leváltva azokat, akik a -kitűzött feladatok­kal megbirkózni képtelenek, helyükre rá­termett, politikailag és szakmailag felké­szült kádereket állítva. Ez megkívánja az előrelátó, hosszú távú tevékenységet s a fokozott gondoskodást a kádertartalé­kok kiválasztásáról, felkészítéséről és beilleszkedéséről. Ennek során külön fi­gyelmet kell szentelni a fejlődőképes fia­tal dolgozóknak. A DOLGOZÓK ALKOTÓ KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK FEJLESZTÉSE A szocializmusban a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsulása elválaszt­hatatlanul összefügg a munkakezdemé­nyezés további fellendülésével. Mind na­gyobb szerepe ván a feltaláló- és az újítómozgalom fejlődésének, amely nagymértékben járul hozzá a népgazda­ság hatékonyságának növeléséhez. A 6. ötéves tervidőszakban az újítási ja­vaslatok és a találmányok hasznosításá­nak hozama 37 milliárd korona volt, mi­közben évről évre szüntelenül növekszik ez a hozam. Erről tanúskodik, hogy ta­valy a találmányok 2,02, az újítási javas­latok 8,18 milliárd koronával gazdagítot­tak bennünket. Az újítási javaslatok szá­ma 338 000 volt, ami az 1970. évinek több mint a háromszorosa. De nemcsak a számokról van szó. Legfontosabb a találmányok és az újítási javaslatok gyors megvalósítása a gyakor­latban. Tavaly az elfogadott találmányok 25, az újítási javaslatok 13 százalékát nem használták fel. Mind hosszabb a megvalósításuk ideje, és akadozik tö­meges elterjesztésük. Gyakran nem szentelnek megfelelő figyelmet a felada­tok témái kijelölésének. Ez arról tanúsko­dik, hogy a gazdasági irányító szervek még mindig .iem becsülik meg eléggé a tudományos-műszaki haladásnak ezt a jelentős erőforrását. Az ilyen megköze­lítésbe nem törődhetünk bele. Ehhez ha­sonlóan megengedhetetlen, hogy a gaz­dasági irányító szervek elégtelenül telje­sítik kötelességeiket az újítók és a feltalá­lók hatékony műszaki megsegítésében és a tanácsadó szolgálat biztosításában. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a gazdasági szervek foglalkozzanak ez­zel a helyzettel, a szakszervezeti szervek és szervezetek pedig kövessék figyelem­mel a helyzet javítását célzó intézkedé­sek hatékonyságát. E célok elérésére és néhány huzamos ideje létező fogyatékosság kiküszöbölé­sére tökéletesíteni kell a találmányi és az újítómozgalom irányításának rendszerét, elsősorban meghatározva a szervek és a szervezetek jogait és kötelességeit a találmányok és az újítási javaslatok elterjesztése során, valamint pontosítva a feltalálók, az újítók és a kivitelezők anyagi érdekeltségének kérdéseit. A feltaláló- és az újítómozgalom fej­lesztésében, valamint a dolgozók mun­kakezdeményezése egész területén je­lentős szerepe van a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomnak. A munkások­nak, a szövetkezeti földműveseknek és az értelmiségnek társadalmunk építése iránti cselekvő viszonya kifejezésre jut a szocialista munkaversenyben, amely­ben részt vesz a dolgozók 82 százaléka. A termelésben sok száz kollektíva törek­szik munkájával javítani a gyártmányok minőségét, emelni műszaki színvonalu­kat. Aktivitásuk alapjává válik mindinkább a szocialista munkabrigádok ésszerűsítő igyekezete. Jelentős szerepük van a komplex racionalizációs brigádoknak. Fejlődésüket támogatnunk kell. Lehetővé teszik a munkások, a szövetkezeti föld­művesek és a tudományos-műszaki ér­telmiség együttműködésének, vállvetett munkájának elmélyítését, a tárcák, a szakszervezetek és a vállalatok közti válaszfalak áthidalását, a munkásosztály és a tudományos-műszaki értelmiség egységének megszilárdítását. Ezzel egyidejűleg fejleszteni kell a tudomány és a termelés kapcsolatának különféle más formáit is, felkarolva a dolgozók kezde­ményezésének valamennyi megnyilvá­nulását. A beruházások viszonylatában támogatni kell a döntö fontosságú építke­zéseken a munka jó minőségű, idejében történő elvégzését és a gyors üzembe állítást szolgáló közös kötelezettségválla­lások megkötését. Teljes politikai támogatást érdemel a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom kötelezettsége, amelyet X. kongreszusán vállalt, hogy a dolgozók alkotó kezdemé­nyezésének további fejlesztésével 0,5 százalékkal több tüzelőanyagot, energi­át, fémet és egyéb alapanyagot takaríta­nak meg, mint amennyit az állami terv előír. A tüzelőanyag és az energia fo­gyasztása ésszerűsítésének társadalmi ellenőrzése kimutatta, hogy ez a tartalé­kok feltárásában és hasznosításában a dolgozók cselekvő részvételének hatá­sos módszere. A kezdeményező tervezésnek is job­ban elő kell segítenie a nagyobb gazda­ságosság és megtakarítás elérését, vala­mint a termelésben elsősorban a tudo­mányos-műszaki fejlesztéssel kapcsola­tos minőségi követelmények érvényesü­lését. A szocialista munkaversenyt hatásfo­kának növelése érdekében - ez nagy segítséget nyújt a XVI. kongresszus ha­tározatai megvalósításában - mentesíte­ni kell a formalizmus megnyilvánulásaitól és a termelés minőségi vetületeire kell orientálni. A szocialista munkaverseny fejlesztésében a kezdeményezés kibon­takoztatása lenini alapelveiből kell kiin­dulnunk. Ez megkívánja tömegjellegének támogatását és azt, hogy a versenyző kollektívákat és egyéneket a legjobbak szintjére emeljük. Ügyeljünk a legjobb példák és tapasztalatok céltudatos, rend­szeres terjesztésére. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunió dolgozói haladó tapaszta­latai, valamint kezdeményezésük bevált formái terjesztésének, alkalmazásának és népszerűsítésének. Ezzel összefüg­gésben értékeljük a Csehszlovák-Szov­jet Baráti Szövetség aktív tevékenységét, amelyet el kell mélyítenünk. Becsüljük a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség alkotó kezdeményezését, főleg a Zenit-mozgalmat és a verseny további formáit, amelyekkel hozzájárul a tudo­mány és a technika fejlesztéséhez, érvé­nyesítéséhez, a fiatal nemzedék felkészí­téséhez, hogy megbirkózzék a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés új, igényes fela­dataival. Az ifjúság technika iránti pozitív viszonya felhasználásától függ nagymér­tékben munkahelyi érvényesülésük, va­lamint a társadalmi élet minden szférájá­ban a tudomány és a technika felhaszná­lása és fejlődése iránti magatartásuk. Az állami és a gazdasági szervektől, illetve szervezetektől elvárjuk, hogy tá­mogatni fogják az ifjúság kezdeménye­zését és műszaki alkotó tevékenységét, ehhez megteremtik a feltétlenül szüksé­ges, káder-, anyagi és egyéb feltételeket. Az ifjúsággal való foglalkozást a politikai és a társadalmi elkötelezettség egyik leg­jelentősebb formájának tekintjük. Nagy jelentősége van a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság tevé­kenységének, amelynek több mint 500 000 tagja van a tudományos-műsza­ki értelmiség, az élenjáró munkások, szö­vetkezeti tagok, feltalálók, újítók és ész- szerűsítők soraiból. Aktív tevékenységé­vel, amelyet tökéletesítenie kell, hatáso­san hozzájárul a műszaki fejlődés új, haladó irányainak előkészítéséhez és termelési bevezetéséhez. Ehhez hason­lóan szükséges, hogy a nevelő munka területén még határozottabban hozzájá­ruljon azoknak az előfeltételeknek a megteremtéséhez, amelyek tagjai szak­ismereteinek gyarapodását, alkotókész­ségük gyakorlati érvényesülését és orientálását szolgálják. Elismerést érde­mel kezdeményezése az alkotó aktivitás fejlesztésében, a mikroelektronika, főleg a mikroprocesszoros technika elsajátítá­sát célzó igyekezete és az e területen kifejtett népszerűsítő tevékenysége. Fon­tos szerepet tölt be a hatásos műszaki segítségnyújtásban és a tanácsadó szol­gálatban, ami elsősorban a technika há­zasa vonatkozik. A jövőben tevékenysé­gét úgy kell orientálnia, hogy az még nagyobb mértékben hozzájáruljon a vál­lalatok és a szakágazatok együttműködé­sének elmélyüléséhez. Elvárjuk, hogy a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság közelmúltban megtartott kong­resszusa határozatainak szellemében növeli aktivitását, és jelentősen hozzájá­rul a tudomány és a technika vívmányai­nak gyakorlati alkalmazásához. NEMCSAK SZÓVAL, HANEM ELSŐSORBAN TETTEKKEL Elvtársak, az egész pártnak, minden szervének, alapszervezetének, tisztségviselőjének, minden párttagnak tisztában kell lennie azzal, hogy a tudományos-műszaki fej­lesztés meggyorsítására irányuló igyeke­zet a fejlett szocialista társadalom építé­se jelenlegi szakaszának egy lényeges követelménye. Ez a fontos feladat váljon mindennapos munkánk részévé. Közvet­lenül kötődik ahhoz, hogy biztosítsuk a társadalmi munkatermelékenység nö­vekedését, ami a lenini értelmezés szel­lemében döntö tényezője a szocializmus kapitalizmus fölötti végső győzelmének, Ez alapvető politikai kérdés, egész pár­tunk feladata. Ennek megfelelően hassa át megismerő, programozó, szervező, káder-, eszmei-nevelő és ellenőrző mun­káját. A párt a szocialista építés folyama­tában értékes tapasztalatokra tett szert a tudományos-műszaki haladásért és a társadalmi gyakorlatban való érvénye­sítéséért folyó harcban. A megismerés magasabb szintje lehetővé teszi, hogy céltudatosabban és határozottabban va­lósítsuk meg a kitűzött feladatokat. A tudomány, a technika és a termelés integrálása nem szorítkozik csupán az új szervezési formákra. Itt elsősorban az emberek közti kapcsolatokról, az egyéni, a kollektív és a társadalmi érdekek össz­hangjának megteremtéséről van szó. Ta­pasztalatból tudjuk, hogy ez nem kényel­mes és konfliktusmentes folyamat. Soha­sem volt könnyű dolog megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját, szokásait, hozzáállását, leküzdeni a munka elavult formáit és módszereit. A tudomány és a technika eredményei érvényesítésének velejárója számos probléma: a szakképesítéssel szembeni nagyobb igények az új képesítés feltétlen elnyeréséig, az új munkakollektívák meg­teremtése és a termelés más területére való átállás. Ezeknek a problémáknak a megoldása, a felmerülő akadályok le­küzdése és azoknak határozott támoga­tása, akik az újért folyó harc élén állnak, és hajlandók megfelelő kockázatot is vál­lalni, kell hogy a pártszervezetek hatásos támogatásával az irányító dolgozók első­rendű feladatává váljon. A párt szerveinek és szervezeteinek tartós feladata, hogy céltudatosan és szervezetten összpontosítsák és össze­hangolják a kommunista irányító dolgo­zók és a munkakollektívák igyekezetét az intenzifikálás döntő fontosságú feladatai­nak megvalósítására, a termelési gyakor­latban a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb alkalmazására. Mindenütt meg kell teremteni a tudomá- nyos-műszaki fejlődés nagyobb mérvű érvényesülésének társadalmi légkörét, és ösztönözni kell a dolgozók alkotó kezdeményezését. Arra kell törekedni, hogy minden termelési és kutatási kollek­tívában kialakuljon a merész, alkotó ke­resésnek, a maradisággal és a passzivi­tással szembeni meg nem alkuvásnak légköre. A feladat nemcsak az, hogy mozgósítsunk, hanem egyben szervez­nünk és ellenőriznünk is kell, hogy a vál­lalatok miként biztosítják a rendelkezé­sükre álló tudományos-műszaki ismere­tek gyors termelési, gakorlati alkalmazá­sát. Ennek nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a párt valamennyi szerve, minden alapszervezete és minden kommunista nemcsak szóval, hanem elsősorban tet­tekkel következetesen érvényesítse él­csapatszerepét. A párt szervei és szervezetei kezde­ményező tevékenységének pozitív ta­pasztalatai arról tanúskodnak, hogy ez a tevékenység jelentősen hozzájárul a tudomány és a termelés kapcsolatának elmélyítéséhez. Prágában a városi párt- bizottság patronálásával bontakozik ki a kutatóintézetek, a főiskolák és a vállala­tok e célt követő közös mozgalma. Az észak-morvaországi kerületben konkrét dokumentumot hagytak jóvá a tudomány és a technika vívmányainak gyakorlati alkalmazásáról, és széleskörűen foglal­koznak a tudományos-műszaki értelmi­séggel. A dél-morvaországi kerületi párt- bizottság is szervezi a kutatóintézetek és a nagy vállalatok kezdeményezését, amelynek célja az együttműködés elmé­lyítése és a kutatóintézetek eredményei gyors alkalmazásának elősegítése a ter­melési gyakorlatban. Ezt a kezdeménye­ző mozgalmat a dél-morvaországi kerü­leti pártbizottság által létesített bizottság irányítja. Ehhez hasonlóan a kelet-szlo- vákiai kerületben a kerületi pártbizottság tudományos és műszaki tanácsot szerve­zett. Bratislavában a pártszervek kezde­ményezésére felhasználják a tudomány és a termelés kapcsolata egyes formái alkalmazásának kijevi tapasztalatait. Gyakorlatilag minden kerületben találko­zunk a párt kezdeményezésének ehhez hasonló formáival. A PÁRTMUNKA SZERVES RÉSZE A gazdaság intenzifikálásának, a tudo­mányos-műszaki fejlesztésnek kérdései­vel rendszeresen kell foglalkozni a kerü­leti, a járási pártbizottságok s további pártszervek és a pártszervezetek ülésein. Kell hogy ezek szerves részévé váljanak a párt mindennapos politikai-szervező és eszmei-nevelő munkájának. Minden szinten ügyelni kell arra, hogy a szándé­kok ne maradjanak csak papíron, hanem kifejezésre jussanak a konkrét, valós fel­adatokban és intézkedésekben az adott munkahelyeken. A párt tevékenységé­ben szélesebb méretekben kell alkal­mazni a munka egyes szakaszok és emberek szerint differenciálódó formáit és módszereit. A párt szervei és szerve­zetei céltudatosabban foglalkozzanak a szakemberek és az újítók aktívájával. Pártunk mindig nagyra becsülte a tu­dósokat és a technikusokat, értékelte társadalmunk javára végzett munkájukat, és megteremtette a tehetséges emberek fejlődésének előfeltételeit. Annál na­gyobb figyelmet kell fordítanunk a tudo­mányos-műszaki értelmiségre, főleg a fi­atal tehetségekre a népgazdaság inten­zív fejlesztésének feltételei között. A párt szervei és szervezetei munkája fontos (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents