Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-17 / 141. szám, péntek
A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ÜLÉSE ÚJ SZÚ : 7 1983. VI. 17. (Folytatás az 1. oldalról) Jurij Andropov tevékenységével összefonódik a párt és a nép egységének további megszilárdítása, bel- és külpolitikánk folytonossága, valamint a fejlett szocialista társadalom további tökéletesítése, a gazdaságunk és védelmi képességünk megszilárdítása érdekében hozott határozatok, is amelyeket az egész nép támogat. Jurij Andropov tevékenységével szorosan összefügg a kommunista párt és a szovjet állam szilárd és következetes irányvonala, amely a nemzetközi helyzet javítására, az enyhülési folyamat felújítására, a nukleáris katasztrófa elhárítására irányul. Jurij Andropov határozottan érvényesíti ezt az irányvonalat a világpolitikában. Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának megválasztása a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé társadalmunk és államunk legmagasabb érdekeit fogja szolgálni, hozzájárul az SZKP XXVI. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatainak sikeres megvalósításához, a kommunizmus építéséhez." Konsztantyin Csernyenko ezt követően előterjesztette a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozati javaslatát. A képviselők egyhangúlag jóváhagyták a Jurij Andropov megválasztásáról szóló határozatot. A képviselők és a tanácskozáson részt vevő vendégek a döntést viharos, hosszan tartó tapssal üdvözölték Ezt követően Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a következőket mondotta: „Engedjék meg, hogy őszintén köszönetét mondjak önöknek a bizalomért, melyet irántam tanúsítottak, amikor megválasztottak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztségébe. Az önök bizalmát úgy értelmezem, mint a lenini kommunista párt iránti bizalmat, melynek több mint 40 éve vagyok tagja és hűséges vagyok eszméihez. Biztosítani szeretném önöket arról, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökeként minden igyekezetemmel, tudásommal és tapasztalatommal arra fogok törekedni, hogy becsületesen helytálljak és ne okozzak csalódást“ - mondotta Jurij Andropov. Az ülésen ezután a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjává választották Nyikolaj Szljunykov képviselőt, a Belorusz KP KB első titkárát és Viktor Misin képviselőt, a Komszomol KB első titkárát. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjai sorából felmentették Ivan Kebin és Borisz Pasztuhov képviselőket. Andrej Gromiko, a Minisztertanács első alelnöke, külügyminiszter a tanácskozáson beszámolót terjesztett elő a Szovjetunió külpolitikájáról és a nemzetközi helyzetről. A beszámoló feletti vita után a szovjet parlament határozatot hagyott jóvá. A tegnapi ülésen Gejdar Alijev képviselő, a Minisztertanács alelnöke jelentést terjesztett elő a munkakollektívákra vonatkozó törvénytervezetről. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése ma folytatódik. Andrej Gromiko beszéde A nemzetközi helyzetről, a szovjet állam külpolitikájáról tartott tegnap beszámolót a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának a nemzetközi helyzetről, a legidőszerűbb külpolitikai problémákról alkotott értékelését ismertetve Gromiko megállapította, hogy a Szovjetunió legfőbb célja a háborús veszély megszüntetése, a béke megszilárdítása. A nemzetközi események napjainkban két ellentétes irányzat hatására alakulnak - mondotta. Az egyik a béke megőrzésére és megszilárdítására, a másik alapjainak aláásására törekszik. A Szovjetunió, a többi szocialista ország, az államok túlnyomó többsége, köztük nem szocialista társadalmi rendszerű országok is, egyértelműen kiállnak a béke mellett. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet külpolitikai kezdeményezések számos nagy horderejű nemzetközi szerződésnek és egyezménynek vetették meg az alapját. Ezek a hatvanas és hetvenes években kötött szerződések mind a mai napig megfelelnek rendeltetésüknek. Kiemelte a stratégiai fegyverzetek területén kötött szovjet-amerikai megállapodások különleges jelentőségét. Mostanáig érvényben van a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött szerződés, valamint a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról szóló megállapodás (SALT I.). A SALT II. megállapodás is - noha ellenzői manapság minden módon becsmérlik Washingtonban - komoly vívmány lehetett volna mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok, az egész világ számára - szögezte le Gromiko. Andrej Gromiko a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet állam politikájában mindig megkülönböztetett, elsődleges helyet kapott és kap a jövőben is a szocialista országokhoz fűződő testvéri barátság és együttműködés. A Szovjetunió a szocialista internacionalizmus elvei alapján szakadatlanul erősíti szoros, sokoldalú kapcsolatait a szocialista országokkal, aktívan részt vesz a gazdasági integrációban és a nemzetközi szocialista munka- megosztásban. A szovjet külügyminiszter szólt a szocialista országok párt- és állami vezetőinek legmagasabb szintű kapcsolattartásáról, a Varsói Szerződés és a KGST keretein belül megvalósuló együttműködésről, emlékeztetve rá, hogy előkészítés alatt áll a KGST-tagországok legmagasabb szintű gazdasági tanácskozása. A Szovjetunió a Varsói Szerződés tagállamaihoz hasonlóan fejleszti testvéri együttműködését Mongóliával, Kubával, Vietnammal, Laosszal és Kambodzsával. Erősödnek kapcsolatai Jugoszláviával. A Szovjetunió szolidáris azzal a harccal, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vív az ország békés, demokratikus egyesítéséért. Az SZKP és a szovjet állam őszintén óhajtja a kapcsolatok fejlesztését és megszilárdítását valamennyi szocialista országgal - mutatott rá Gromiko. A Szovjetunió továbbra is azt kívánja, hogy a kölcsönösség elve alapján normalizálódjanak kapcsolatai a Kínai Népköztársasággal és megkeressék a kétoldalú kapcsolatok fokozatos kiszélesítésének lehetőségeit. Folytatni kívánjuk a szovjet-kínai politikai konzultációkat, és szeretnénk, hogy azok kedvező eredményre vezessenek. Meggyőződésünk, hogy mindkét ország népe alapvető érdekeinek megfelelne a kapcsolatok normalizálása és javítása - állapította meg Gromiko. A szovjet külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az osztályellenség továbbra is erőfeszítéseket tesz azért, hogy meggyengítse, s ha sikerül, szétzilálja a szocialista közösséget. A szocialista országok ellen politikai és gazdasági intézkedéseket kezdeményeznek, ideológiai felforgatáshoz folyamodnak, és olyan módszereket alkalmaznak, amelyek megengedhetetlenek az államközi kapcsolatokban. Ez különösen élesen mutatkozik meg a Lengyel Népköztársasággal kapcsolatos nyugati politikában. Lengyel- ország - mint vezetői aláhúzták, s mint szövetségesei, a Varsói Szerződés tagállamai is kijelentették - a szocialista közösség elválaszthatatlan része, és az is marad. Ezt csak azok nem értik meg, akiket megrögzött szocialistaelle- nességük akadályoz a reális helyzet megítélésében. A szocialista közösség szóval és tettel már többször bebizonyította, hogy képes megbirkózni mindazzal, ami előrehaladását gátolja. Senki se kételkedjen abban a közös elhatározásunkban, hogy megvédjük határaink sérthetetlenségét, szavatoljuk a közösség minden láncszemének megbízható védelmét, megvédjük a szocialista vívmányokat - szögezte le Andrej Gromiko. Országunk és szövetségeseink nemzetközi ügyekben egy célt követnek: a békére, a nemzetek közötti barátságra törekednek, arra, hogy az országok a felmerült vitás kérdéseket békés eszközökkel rendezzék. Épp ezt a hozzáállást erősítette meg ismét a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén elfogadott nyilatkozat. A mi következetes irányvonalunkkal szöges ellentétben áll az imperialista erők agresszív politikája. Ez a politika a forrása a nemzetközi helyzet kiéleződésének, s a mai helyzet annak következménye, hogy Washington külpolitikáját az erőszakot előnyben részesítő körök képviselői irányítják. Az Egyesült Államok már régen és tartósan vezeti félre az embereket az USAkülpolitikai orientációját és a szovjet külpolitikát illetően Mint tapasztalhatjuk, ettől nem akar elállni, és továbbra is azzal számol, hogy félrevezetheti a Nyugat közvéleményének egy részét, s életbe léptetheti militarista programját. Washingtonban szemmel láthatóan a nukleáris háborúnak csinálnak propagandát Az ilyen politika joggal kelt aggodalmat a józanul gondolkodó politikusokban, mind az Egyesült Államokban, mind a többi nyugati országban. De nemcsak a politikusok, hanem egész tömegek emelik fel hangjukat a nukleáris háború ellen. A békemozgalmakat gyakran megkísérlik úgy beállítani, hogy azokat „Moszkva keze“ irányítja. Leszögezhetjük azonban, hogy a közvélemény széles rétegei spontán módon fejezik ki akcióikkal azt, hogy készek megvédeni az élethez való jogukat. A Szovjetunió egyoldalúan kötelezettséget vállalt, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. Joggal vár el hasonló lépést a többi nukjeáris hatalomtól, amelyek eddig ez ügyben nem foglaltak állást. A NATO államai nem válaszoltak a Szovjetunió egyetlen más javaslatára sem meggyőzően. A Nyugaton csak üres szólamok hangzanak el a béke és a biztonság megszilárdításának szükségességéről, konkrét lépések azonban ezeket nem követik. Pedig kölcsönösen elfogadható megoldást kell találni napjaink égető kérdéseire. A legfőbb feltétele ennek tisztességesen tárgyalni, nem törekedni a partner félrevezetésére, az igazság kiforgatására. Az egyezményeknek az egyenlőségen és az egyenlő biztonság elvén kell alapulnia. A Szovjetunió ebből nem enged. Jó lenne, ha ezt Washingtonban is tudatosítanák. Washington hozzáállása azonban változatlan: a stratégiai erőknek csak egyes összetevőit akarja korlátozni, ami az amerikai félnek előnyös, a többit kizárnák a megállapodás keretéből, egyszerűen szemet húnynának felette. Az USA valójában meg akarná semmisíteni a szovjet stratégiai potenciál kialakult struktúráját, és magának szabad kezet hagyna a megfelelő fegyverfajták növelésénél. Az amerikai álláspont rugalmasságáról nem lehet komolyan beszélni. Az USA irányvonala konstruktív jellegének hiányát és korlátozottságát a Washington által hangoztatott bizalomerősítő intézkedésekre tett javaslatok sem tudják leplezni. Mind világosabb, hogy a jelenlegi amerikai kormány nem a megállapodások elérésére törekszik, hanem stratégiai fegyverei növelését célzó programjai megvalósítására. Ez az irányvonal világosan tükröződik a williamsburgi csúcs- találkozón elfogadott nyilatkozatban és a NATO-tanács üléséről kiadott közleményben is. A Szovjetunió és szövetségesei biztonságának érdekei ezért arra kényszerítenek bennünket, hogy - mint ahogy erre a szovjet kormány május 28-án kelt nyilatkozatában figyelmeztetett - saját védelmi képességünk megszilárdítása érdekében megtegyük a szükséges lépéseket. Andrej Gromiko kijelentette, tragédia lenne az emberiség számára, ha az államok közti ellentétek forrása és még inkább a katonai harcok szférája lenne a világűr. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy elsőrendű feladat egy olyan nemzetközi megállapodás megkötése, amely betiltaná mindennemű fegyver telepítését a világűrben, mint ahogyan azt már a Szovjetunió javasolta. Emlékeztetett arra, hogy rendkívül sürgető kérdés a vegyi fegyverek felszámolása is. A szovjet külügyminiszter megállapította: a jelenlegi nemzetközi helyzet megköveteli a különleges tartózkodást nemcsak a fegyvereket és a katonapolitikát illetően, hanem az államok közti kapcsolatok minden területén, elsősorban, ha eltérő társadalmi berendezkedésű országok érdekeiről van szó. Az országok egyik csoportjának sincs javára, ha erőszakos ellentéteket szítanak közöttük. Az ilyen légkör nemcsak a nemzetközi biztonság garantálása kérdéseinek nem könnyű megoldását bonyolítja, hanem olyan globális problémákat is, mint az energetika, az élelmezés, a környezetvédelem, a világűr békés kihasználása, ami valamennyi nép és állam érdeke, tekintet nélkül társadalmi berendezkedésükre. Sajnos, egyes politikusok ezt nem tudják és nem is akarják tudomásul venni. Leplezetlen törekvésük a szocializmusnak mind társadalmi-politikai rendszernek a visszaszorítása. Az országok eltérő társadalmi berendezkedését és az ideológiai különbségeket tekintik annak az alapnak, amelyre külpolitikájuk épül, és amely szerint döntenek a háború és béke kérdéseiben. Az ilyen politikát nem lehet erkölcsösnek nevezni és napjaink Washingtonja külpolitikájában nem is túri az erkölcsösséget. Ez politika súlyosan fenyegeti a békét és a népek ezt mind jobban tudatosítják. A világ több felelősséget vár az amerikai vezetéstől. Andrej Gromiko beszéde további részében kitért a Szovjetunió és egyes országok közti kapcsolatokra. Kijelentette a Szovjetunió jó kapcsolatokra törekszik Kanadával, a normális kapcsolatok fenntartására a szomszédos Japánnal; megelégedéssel szólt a szovjet -finn viszonyról, a Franciaországgal, Olaszországgal, Nagy-Britan- niával, Spanyolországgal és más nyugat-európai országokkal fennálló jó kapcsolatokról és gyümölcsöző együttműködésről. Kiemelte, hogy a Szovjetunió az NSZK új kormányával is szeretné fenntartani az eddigi kapcsolatokat abban a szellemben, amely az elmúlt évek során alakult ki, és amelyekhez hozzátartozik a gazdasági kapcsolatok bővítése is, de fő területe természetesen a biztonság. Andrej Gromiko beszéde következő részében a világ egyes részein kialakult helyzetet elemezte. A közel-keleti válsággal összefüggésben egyértelműen kijelentette, hogy a térségben a rendezést Washington és Tel Aviv teszi lehetetlenné. Teljesen értelmetlennek minősítette az Irán és Irak közti konfliktust, amely csak az imperialista erőket szolgálja. Kitért az afganisztáni helyzetre és reményét fejezte ki, hogy pozitív eredményhez vezetnek az ENSZ-főtitkár megbízottja közvetítésével felvett afgán-pakisztáni kapcsolatok. A délkelet-ázsiai helyzettel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió támogatja az indokínai országok rendezési javaslatait. Elemezte a közép-amerikai és ka- rib-térségi helyzetet, valamint a Dél-afrikai Köztársaság agresz- szív politikája következtében a kontinens déli részén állandóan tartó feszült helyzetet. Beszéde befejező részében Andrej Gromiko megállapította, hogy a Szovjetunió nemzetközi kapcsolatai arról tanúskodnak, hogy az ország nagy tekintélynek örvend. Leszögezte, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány az ország nemzetközi helyzetét szilárdnak tekinti. Hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetés minden tőle telhetőt megtesz a béke megőrzéséért. Mindazok, akik ezért a nagy és nemes ügyért harcolnak, mindig a maguk oldalán tudhatják a Szovjetuniót és népét - mondotta végezetül Andrej Gromiko. A LEGFELSŐBB TANÁCS HATÁROZATA Uj javaslat a fegyverkezés megfékezésére A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tegnapi ülésén, miután Andrej Gromiko előterjesztette beszámolóját, határozatot hagytak jóvá „A nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról“. Ebben leszögezik, hogy a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben mindent meg kell tenni a lázas fegyverkezés megállításáért, az enyhülési folyamathoz való visszatérésért, a béke megszilárdításáért. A béke megszilárdításához jelentős mértékben hozzájárulna, ha a szovjet példát követve minden atomhatalom kötelezettséget vállalna, hogy nem alkalmazza elsőként a nukleáris fegyvert, és ha megvalósulna a Varsói Szerződés országainak azon javaslata, hogy a Varsói Szerződés és a NATO szerződésben mondjon le a katonai erő alkalmazásáról. Napjaink legsürgetőbb feladata a lázas fegyverkezés megállítása. + E feladat megvalósítása jelentősen hozzájárulna a népeket fenyegető veszély csökkentéséhez. A Legfelsőbb Tanács ezért azzal bízta meg a szovjet kormányt, forduljon javaslattal az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Francia- ország és a Kínai Népköztársaság kormányához, hogy minden atomhatalom egyidejűleg, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt fagyassza be nukleáris eszközeit. A befagyasztást először a Szovjetunió és az Egyesült Államok tehetné meg abban a konkrét időpontban, amikorra megállapodnának, azzal, hogy a többi atomhatalom hasonlóképpen járna el. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa azt a reményét fejezi ki, hogy az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és Kína kormánya, valamint legfelsőbb törvényhozó szerveik felelősség- teljes és konstruktív hozzáállást tanúsítsanak a javaslat iránt, s politikai jóakaratot tanúsítsanak annak érdekében, hogy mielőbb át lehessen törni a lázas fegyverkezés ördögi körét, ami megfelel a világ nemzetei érdekének - szögezi le a dokumentum. A határozat teljes mértékben és fenntartások nélkül jóváhagyja a szovjet kormány tevékenységét az SZKP és a szovjet állam lenini külpolitikájának megvalósítása során. A Legfelsőbb Tanács egyidejűleg támogatásáról biztosította a Szovjetunió védelmi képességének megőrzésére és szövetségesei biztonságának garantálására irányuló intézkedéseket, amelyek a világban kialakuló katonai-politikai helyzet realitásai következtében válnak szükségessé. Az említett intézkedések célja a jelenlegi erőegyensúly megőrzése. Ez a megbízható biztosíték arra, hogy nem robbant ki egy atomháború - hangsúlyozza a határozat.
