Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-17 / 141. szám, péntek
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BEFEJEZŐDÖTT A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 8. ÜLÉSE Határozottabban érvényesítsük a tudományos-műszaki haladás eredményeit a népgazdaság fejlesztésében A vitában 19-en szólaltak fel • Zárszót Gustáv Husák elvtárs mondott • Határozatot fogadtak el (ČSTK) - Vitával folytatódott tegnap a prágai vár spanyol-termé- ben Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 8. ülése. A tanácskozás délelőtti részét Vasil Biľak elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja vezette. PENTEK 1983. június 17. XXXVI. évfolyam 141. szám Ára 50 fillér A tudományos-műszaki ismereteknek, főként a biológiai tudományoknak a mezőgazdasági termelésben való érvényesítésével Miroslav Slavik elvtárs foglalkozott. Példákat említett a Šumavai Állami Gazdaságok Vállalat eredményeiből, ahol a cseppfolyósított műtrágyák tudományos alkalmazásával 10 százalékkal növelték az agrotechnikai hatékonyságot és védelmezik a rétegvizeket. Mikuláš Berto elvtárs az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák eredményeiről beszélt. Kijelentette: e tanácskozásokon részletesen foglalkoztak a párt gazdaságpolitikájának megvalósításával. A jóváhagyott határozatok és intézkedések előmozdítják az állami terv tekintélyének növekedését, a hatékonyság irányvonalának érvényesítését és a népgazdaság gyorsabb áttérését az intenzív fejlődés útjára. Hangsúlyozta, hogy tovább kell növelni a pártszervezetek akcióegységét, erősíteni kell a párt befolyását a meghatározó területeken, szüntelenül nagy gondot kell fordítani a párttagok és a tagjelöltek eszmei és politikai fejlődésére. Gustáv Husák jókívánságai Jurij Andropovnak (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Jurij Andropovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának abból az alkalomból, hogy megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé. A távirat szövege a következő: Kedves Andropov Elvtárs! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és Csehszlovákia egész népe nevében, valamint saját nevemben is forró elvtársi üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat küldöm Önnek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé történt megválasztása alkalmából. Megválasztását ebbe a magas és felelős tisztségbe egész hazánkban azon mély bizalom megnyilvánulásaként fogadtuk, amelyet a szovjet nép lenini kommunista pártjába helyez az ön - mint kiváló párt- és állami tisztségviselő - iránti tisztelet és rokonszenv bizonyítékaként. Ez kifejezi azon érdemeinek nagy elismerését, amelyeket az SZKP politikájának megvalósítása, a Szovjetunió sokoldalú felvirágoztatása és a szovjet nép boldog élete, a szocialista országok egységének és összeforrottságának, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom internacionalista szövetségének erősítése terén szerzett. A tartós békéért és a nemzetközi enyhülésért kifejtett párt- és állami tevékenységével szorosan összefügg a világ haladó erőinek az a reménye, hogy sikerül biztosítani az emberiség békés jövőjét. A csehszlovákiai kommunisták és egész népünk hű és igaz barátjuknak tekintik önt. Nagyra értékeljük, hogy kommunista (Folytatás a 2. oldalon) Miroslav Bauer elvtárs, az észak-csehországi barnaszénmedence széntermelésének továbbfejlesztése szempontjából döntőnek nevezte azt, hogy elegendő nagy teljesítményű és megbízható technológiai kitermelő egység legyen hozzáértő kezelőszemélyzettel. Ez feltétlenül szükségessé teszi a bányászok szoros együttműködését nemcsak a gépipari vállalatokkal, hanem az érintett tudományos kutatási munkahelyekkel is. Antonín Kapek elvtárs hangsúlyozta, hogy a pártszervekre és -szervezetekre felelős feladat hárul a tudomány és a termelés kapcsolata új módjainak keresése terén. Fel kell kelteni a kezdeményezést ösztönző gazdasági érdeklődést, és javítani kell az irányító és a szervező munkát a vállalati szférában, amelyben a tudományos ismeretek alkalmazásának alapvető folyamata végbemegy. Minden területen egybe kell kapcsolni az alkotó munkát az al- (Folytatás a 2. oldalon) Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke (Telefoto - ČSTK) A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ÜLÉSE Jurij Andropov a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke (ČSTK) - Jurij Andropovot, az SZKP KB főtitkárát a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé választották tegnap reggel a Legfe'- söbb Tanács két kamarájának együttes ülésén. Jurij Andropovnak a Szovjetunió legmagasabb állami tisztségébe történő megválasztásáról a javaslatot Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára terjesztette elő. ,,A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsa és Nemzetiségi Tanácsa önök elé terjeszti a Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé való megválasztásáról szóló javaslatot“ - mondotta. ,,Ezt a kérdést az SZKP KB ülése megtárgyalta. Az ülés egyhangúlag célszerűnek nevezte, hogy Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára egyidejűleg a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöki tisztét is betöltse. Az SZKP KB Politikai Bizottsága és a KB ülése abból indult ki, hogy növekszik a kommunista párt vezető és irányító szerepe a szovjet társadalom életében, bel- és külpolitikánkban, s teljes joggal tartják ezt a Szovjetunióban és külföldön is a párt és az állam tekintélyének, oszthatatlanságáról szóló bizonyítéknak, a párt és a nép egysége és akarata megnyilvánulásának Jurij Andropovnak az SZKP KB főtitkáraként végzett céltudatos, határozott és kezdeményező tevékenysége, a munkában megnyilvánuló és emberi kvalitásai, tapasztalatai és politikai bölcsessége általános tiszteletet ébresztenek’, ezzel kivívta a párt és a nép bizalmát és szimpátiáját. A szovjet kommunisták, minden dolgozó, valamint külföldi barátaink is, a lenini típusú kiváló vezető egyéniséget látják személyében. (Folytatás a 7. oldalon) A CSKP Központi Bizottsága 8. ülésének határozata A CSKP Központi Bizottsága 1983. június 15-én és 16-án tartott 8. ülésén megvitatta a CSKP KB Elnökségének a tudományos és műszaki eredmények gyors gyakorlati alkalmazásáról szóló jelentését, amelyet Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára terjesztett elő. Értékelte a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak végrehajtását a tudományos-műszaki fejlesztés területén. Megállapítja: a párt-, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek fokozott erőfeszítései számos pozitív eredmény eléréséhez vezettek a tudomány és a technika területén. Ennek ellenére még mindig nem sikerült kívánatos mértékben érvényesíteni a tudományos-műszaki haladást mint a népgazdaság intenzifikálásának fő tényezőjét. Ennek egyik alapvető oka az, hogy a tudományos-műszaki fejlődés nem vált a tervezés súlypontjává, s a tudományos és műszaki ismeretek fejlesztésére és felhasználására tett erőfeszítések mindeddig nem képezik az irányító, a tervező és a szervező munka fő tartalmát, és továbbra is számos fogyatékosság van a beruházások területén. Ezeken a területeken fennmaradtak az extenzív módszerek. Az irányítás jelenlegi mechanizmusa nem gyakorol elég nyomást a termékfelújításra, a termelés műszaki színvonalának emelésére s ezzel együtt a hatékonyság egészének növekedésére. A nyolcvanas és a kilencvenes évek igényes gazdaságfejlesztési feladatai és feltételei a munkásosztálynak, a dolgozók széles rétegeinek legsajá- tabb érdekében megkövetelik, hogy sokkal határozottabban használjuk fel a tudományt és a műszaki haladást mint az in- tenzifikálásnak, a munkatermelékenység tartós növelésének s ezzel együtt a nép szükségletei kielégítésének alapvető tényezőjét. Segítségükkel el kell érni minden erőforrás jobb hasznosítását és a belső tartalékok szélesebb körű kihasználását. A tudomány és a technika eredményeinek realizálásával elsősorban hozzá kell járulni a termelés ésszerűsítéséhez, a fűtőanyagok, az energiahordozók, a fémek, valamint más nyers- és alapanyagok fogyasztásának csökkentéséhez, a termelés minőségének javításához, a termelési folyamat minden szakaszában keletkező veszteségek csökkentéséhez, a technológiai innovációhoz és a termékfelújításhoz, a munka- és a lakóhelyi környezet problémáinak megoldásához. Ez megköveteli a technológiai és a munkafegyelem megszilárdítását, a termelés és a munka megszervezése progresszív formáinak alkalmazását és azt, hogy a kezdeményezés a minőség javítására és a tudományos eredmények gyors gyakorlati megvalósítására irányuljon. Ezzel együtt a tudomány, a kutatás, a fejlesztés és a termelés erőit és eszközeit a műszakilag perspektív és gazdaságilag hatékony irányokra kell összpontosítani, amelyek jelentősen befolyásolják a népgazdaság távlati teljesítőképességét. Ezzel egyidejűleg nagy súlyt kell helyezni azon rövid távú feladatok megoldására, amelyek még ebben az ötéves tervidőszakban hozzájárulnak a hatékonyság növekedéséhez. A beruházáspolitikát - amely a termelés szerkezeti változásainak s a tudomány és a technika eredményei népgazdasági felhasználásának fő eszköze - következetesen a meglevő alapok korszerűsítésére és újjáépítésére kell orientálni, ami lehetővé teszi a progresszív eljárások felhasználását. Egyidejűleg nagy gondot kell fordítani a beruházások tervezés előtti, tervezési, beruházási és területrendezési előkészítésére, valamint kivitelezésére a beruházási határidők lerövidítése, a befejezetlen beruházások számának csökkentése, a- költségvetési keretek és a tervezett mutatók megtartása, a beruházások határidőn belüli átadása s ezzel az egész beruházási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében. A népgazdaság áttérése a fejlődés intenzív útjára a tudományos és a technikai eredmények széles körű felhasználása alapján megköveteli, hogy elmélyítsük népgazdaságunk részvételét a szocialista gazdasági integráció objektív folyamatában, amelynek oszthatatlan részét képezi a széles körű tudományos-műszaki együttműködés - főként a Szovjetunióval. Nagyobb mértékben kell alkalmazni ezen együttműködés magasabb formáit, mint amilyen a közös tudományos kutatási munkahelyek és vállalatok létrehozása. A kölcsönös előnyösség alapján a fejlett tőkés országokkal is fejleszteni kell a tudományos-műszaki kapcsolatokat, széleskörűen kell felhasználni a nemzetközi tudományos ismereteket, ezen belül a licence- ket termelési gyakorlatunkban, és műszaki segítséget kell nyújtani a fejlődő országoknak. (Folytatás a 2. oldalon)
