Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-15 / 139. szám, szerda
ÚJ szú 5 1983. VI. 15. Összefogással javítható az alkatrészellátás EGY BÖRZE TANULSAGAI A rézdoboz titka Hasonló véleményeket hallottunk más mezőgazdasági vállalatok vezetőitől is. Ezeket figyelembe véve Milan Poór, az Agrozet kerületi üzemének igazgatóhelyettese elmondotta, hogy már tavaly is rendeztek egy kisebb börzét, melynek tapasztalatait felhasználva tökéletesítették az ideit, amely- amint a példák is bizonyítják- átlépte a nyugat-szlovákiai kerület határait. A vállalatok a 61 alkatrész gyártásából a zárásig 43-at vállaltak. Ez még nem a végleges eredmény. Még az utolsó órákban is akadtak újabb vállalkozók. Vladimír Špunda mérnök, a Tynec nad Sázavou-i Vaskohászati Müvek Malá Morávka-i 08-as üzemének igazgatója ígéretet tett, hogy két alkatrész gyártását a lehető legrövidebb időn belül megkezdi, mert megvannak a hozzá szükséges alapanyagok. Ugyancsak ebben az időszakban érkezett a Tynec nad Sázavou-i Vaskohászati Művek Prága-Nyugat városkerületében lévő 04-es üzeméből Jiri Bakus igazgatójának a levele. ,,Ajánlkozunk a kiállításon bemutatott alumíniumöntvények készítésére. Tervrajzokat is készítünk, ha szükséges“. Ezzel megoldódott az öntvények gyártása is, amelyre a börze kezdetén még egy üzem sem akart vállalkozni. Az igazgatóhelyettes és más vállalatok képviselői is többször hangsúlyozták, hogy a börze bezárásával nem ért véget munkájuk. Sorra látogatják a vállalatokat és pontosítják a megrendeléseket, a gyártási programokat. Menet közben valószínűleg újabb alkatrészek gyártására is sikerül szerződéseket kötni. Ha a felsőbb párt- és gazdasági szervek további hasonló kezdeményezéssel, esetleg a kereslet és a kínálat jobb figyelembe vételével, alaposabb felmérésével arra kényszerítik a gépipari, ipari és más üzemeket, hogy maradék nélkül gyártsák a hiányzó alkatrészeket, sokkal nagyobb lesz a gépparkok teljesítménye. Nem állnak majd a drága gépek üzemképtelenül a javítóműhelyek udvarában. A börze arra enged következtetni, hogy még nagyobb összefogással teljesen megoldhatók lennének az alkatrészellátási problémák. BALLA JÓZSEF Az építőipari dolgozókat a régi épületek felújítása során gyakran éri meglepetés. Nemegyszer bukkannak régi érmékre, pénzekre és más, felbecsülhetetlen értékű emlékekre, amelyekből az évszázadok előtti eseményekre, eleink kultúrájára, életmódjára, szokásaira következtethetünk. Ebben a szerencsében volt részük május utolsó napjaiban a prágai Nemzeti Színház újjáépítésében részt vevő České Budéjo- vice-i Magasépítő Vállalat dolgozóinak. František Holý kőműves a történelmi épületén pincéjében a régi vakolat eltávolítása közben felfigyelt arra, hogy a kalapácsütések az egyik falrészen feltűnően tompák.- Eltartott még vagy két órát- a fal ugyanis keményen ellenállt, áttörése szinte lehetetlennek tűnt,- míg társaimmal megtaláltuk a rézlemezzel védett üreget- mondja. - Óvatosan dolgoztunk, feltételeztük ugyanis, hogy az üreg olyan értékeket rejt magában, amelyeknek sérülése jóvátehetetlen következményekkel járna. Az elővigyázatosság indokolt volt. A rézlemezt eltávolítva egy, az idő vasfogát magán viselő 60 cm hosszú, 30 cm széles és 20 cm magas rézdobozra bukkantak, amelyen az 1883 és 1946 évszámok között ez a két szó olvasható: A nemzet önmagának. A rézdobozról a történészek és a szakemberek fennmaradt feljegyzések alapján majdnem mindent tudtak. Tartalma sem volt titok számukra, csupán a rejtekhelyét nem ismerték. Most azonban- a kőműveseknek köszönhetően- a saját szemükkel győződhettek meg az ismert tényekről. Köztudott ugyanis, hogy a Nemzeti Színházat 1881-ben történt leégése után ismételten 1883. november 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között. Az ebből az alkalomból készült okmányokat - a legértékesebb közülük egy kisebb dobozba forrasztott, a színház átvételéről szóló okirat - a régi újságokat, plakátokat, fényképeket, naptárakat és az utókor számára jelentős többi tájékoztatást tartalmazó rézdobozt annak idején a színház négy kupolájának egyikében helyezték el. Az Agrozet sered’i kereskedelmi-műszaki központjában öt napig mutatták be az ipari és mezőgazdasági üzemek szakembereinek a hiánycikknek számító alkatrészeket. A SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága, a Nyugatszlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság, a Zvoleni Agrozet Bratislava-Rača-i konszernvállalat kerületi üzemének védnöksége alatt megrendezett börze meghozta a várt eredményeket. A börze során az ipari és mezőgazdasági üzemek több mint 5 millió korona értékű alkatrész gyártását vállalták, de a rendezők szerint a még arányú összefogására. A Brezová pod Bradlom-i Rugó- és Gépgyár a szerződések értelmében 1 millió 730 ezer korona értékű alkatrészt gyárt, főleg az E-516-os kombájnokra. A Vajno- ryi Efsz az E-512-es kombájnok üzemeltetéséhez szállít hüvelyeket. A Vrbovái (poprádi járás) Efsz gumitömítéseket készít 698 ezer korona értékben. A Féli (Tomášov) Efsz a ZT-300-as típusú gépekre gyárt fogaskerekeket 259 450 korona értékben. A Szenei (Senec) Állami Gazdaság 531 ezer korona értékű alkatrésszel bővíti a választékot. Ilyen tételekKonštantin Čambal, a Cíferi Efsz fögépesítöje munkatársaival egy alkatrész gyártásának lehetőségeit mérlegeli (Stanislav Barčák felvétele) nem lezárt szerződések megkötése után ez az összeg mintegy 10 millió koronára emelkedik. Azt mondhatjuk tehát, hogy volt egyszer egy börze, amely jó ötletnek bizonyult, mert felcsigázta az érdeklődők figyelmét és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ezért megérdemelte a felsőbb párt- és gazdasági szervek, az illetékes vállalatok támogatását. A sikeres kezdeményezésből le kell vonni a hasznos tanulságokat, amelyek talán gyorsabb ütemben elősegítik az évek óta tartó alkatrészellátási gondok enyhítését. A szervezéssel, rendezéssel kapcsolatban válaszolni kell néhány indokolatlan aggályra. Feltehetjük a kérdést: mi kényszerítette ki a börze megrendezését? bői jött össze a több mint 5 millió korona értékű alkatrész legyártása. Szemlélődés közben sokan felmérték, hogy a jövőben mivel járulhatnak hozzá az alkatrészhiány mérsékléséhez. Ladislav Hubert, a Galántai Állami Gazdaság főgé- pesítője arról számolt be, hogy az Agrozetnek kerékagyakat gyártanak és úgy látja, hogy még más alkatrésszel is segíthet. Szívesen végzik ezt a kiegészítő alkatrész- gyártást, mert abból indulnak ki, hogy más üzemekben is segítenek. Arra is számítanak, hogy hasonlóan gondolkodnak a többi mezőgazdasági vállalatoknál is. Értékelése szerint az alkatrészellátás rosszabbodott, ennek következménye, hogy aratás előtt a gabonakombájnoknak csak a 60 százalékát javították ki. Ott pihent 1943. szeptember 14- ig. A náci megszállók ugyanis azon a napon birtokukba akarták keríteni az értékeket, a színház dolgozói azonban idejében értesülve szándékukról, megelőzték őket. A dobozt a további fotókkal, újságokkal kiegészítve, a bádogosok 1946-ban a most megtalált rézszekrénybe zárták, majd szerintük az előzőnél is biztonságosabb helyen, a pince falában helyezték el. Teljes harminchét évig tartott, míg az elveszett rézdoboz történelmi értékű tartalmával együtt ismét napvilágot látott. Milyen sorsra jutnak a talált értékek? Vladimír Tintéra mérnöknek, a műemlékvédő hivatal munkatársának szavai szerint a szakemberek veszik nagyító alá őket, hogy eldöntsék, melyek kerülnek vissza eredeti helyükre a falba és melyekkel gazdagítják a múzeumot és irattárát. A múzeumban elhelyezett emlékekből a jövő nemzedék a Nemzeti Színház jelenlegi újjáépítésének fontosabb mozzanatairól is értesül majd. KARDOS MÁRTA A felbecsülhetetlen értékeket tartalmazó doboz (S. Tereba felvétele) Kelet-Szlovákia példás tömegszervezete Minden hetedik lakos tagja a Honvédelmi Szövetségnek • Legtöbben a sportlövészetbe kapcsolódnak be • Az utóbbi években jelentősen megnőtt az érdeklődés az elektrotechnika iránt Elsőserban a már említett krónikussá vált alkatrészhiány. Elég, ha csak egyet említünk a sok közül: június elején még 1300 gabona- kombájn volt üzemképtelen, mert a javítóműhelyek dolgozói nem tudták beszerezni a szükséges alkatrészeket. Ez a tény megcáfolja egyes vállalatok vezetőinek állítását, ami szerint alkatrészfelhalmozás következett be. Bár az Agrozet sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy 10 millió korona értékű alkatrészt szállítanak a javítással foglalkozó üzemekbe, úgy látszik, ez mégis kevés. A milliók nem fedik ^teljesen a valóságot. Főleg akkor, ha az alkatrészgyártás nem egyenletes. Illetve a gépgyárak és más üzemek nem azokat az alkatrészeket gyártják, amelyekre szükség van. A börze szemléltetően bizonyította, hogy milyen alkatrészből mennyi a hiány. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, valamint egyéb intézmények képviselői, szakemberei a helyszínen döntötték el, hogy mennyit vállalnak az egyes alkatrészekből legyártásra. Amint az eredmények is bizonyítják, ez a módszer bevált. A kiállítási teremben feltűnt, hogy elsősorban az E-512-es és az E-516-os kombájnok javításához szükséges alkatrészeket helyezték előtérbe. Vladimír Hergott, az Agrozet bratislavai kerületi üzemének vezetője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy időszerűsí- teni akarták a kiállítást. Elő akarták segíteni olyan alkatrészek gyors legyártását, amelyek az aratáshoz szükséges gépek megjavításához kellenek. Számos ipari és mezőgazdasági vállalatnál található példa a szocialista termelőkapacitások nagyMár megszoktuk és szinte természetesnek vesszük, hogy a május elsején felvonuló ünneplő tömegnek hossszúra nyúló menetoszlopát a Honvédelmi Szövetség tagjai zárják. Ok az utolsók. No, nem azért, mintha talán a felvonulók ranglistáján ez a hely illetné meg őket. Ennek a tömegszervezetnek a tagjai nemcsak az említett felvonulásokon igazolják felkészültségüket, rátermettségüket. Ott találjuk őket minden komolyabb erőt igénylő munkában, részt vesznek a természeti csapások okozta károk elhárításában, segítenek a mezőgazdasági dolgozóknak, csodálhatjuk őket, mint bátor ejtőernyősöket, merész repülősöket, jó céllövőket, ügyes gépkocsivezetőket, szakavatott rádióamatőröket. A Honvédelmi Szövetség Kelet- Szlovákiában is a legjobban dolgozó tömegszervezetek egyike. Az 1487 alapszervezetbe tömörülő 102 ezer tag - számuk az utóbbi öt év alatt közel 23 ezerrel szaporodott - igyekszik minél tökéletesebben teljesíteni a szövetség VI. országos kongresszusának, valamint a legutóbbi szlovákiai kongresszusának határozatait, s kellő szintű eszmei-politikai ismeretekkel és szaktudással felkészíteni tagjait a béke és a haza védelmére. A'keleti országrészben ez a tömegszervezet mindenekelőtt a sorköteles fiatalok honvédelmi nevelésében, alapkiképzésében ér el jó eredményeket, 1982/83- ban második lett az országban. Ugyanakkor felelősségteljesen végzi feladatát a lakosság polgár- védelmi oktatásában is. Figyelemre méltó a szakköri tevékenysége. A motorizmusnak hódolók száma 1978 és 1982 között például ötezerrel emelkedve elérte a 16 és fél ezret, a sportlövészetbe 59 ezren kapcsolódnak be. Közel kétszáz százalékos gyarapodás volt az elektrotechnikával foglalkozók táborában. 3046-ról 5233-ra nőtt a modellezők száma, 2928-ról 4585-re a rádióamatőröké és így sorolhatnánk tovább a listát, hiszen kivétel nélkül minden egyes szakágazatban nőtt a tagok száma. Persze, nemcsak a létszám nőtt, de a különböző tevékenységbe bekapcsolódó tagok szaktudása is. Jó példa erre a Spišská Nová Ves-i Ján Koťuha sportmes- ter, aki modellezésben országos, sőt nemzetközi viszonylatban is igen jól szerepel, a prešovi Mária Krajňáková ejtőernyős, továbbá Kozák János kassai (Košice) modellező sportmester, az ugyancsak kassai Ondrej Gerenda sportbúvár, vagy a videotechnikával foglalkozó prešovi Ladislav Csiky, a kassai Ondrej Oravec rádióamatőr, a sportrepülésben igen tehetséges Milan Deák és sokan mások. A Honvédelmi Szövetség kerületi és járási szervei, valamint alapszervezetei igyekeznek minél több embert bevonni a honvédelmi sportjátékokba, tömegsportokba. A különböző rendezvények közül az 1979-től évente sorra kerülő Duklai Honvédelmi Verseny a legnépszerűbb. Eddigi győztesei: a humennéi, michalovcei, prešovi és Spišská Nová Ves-i járások. Amint azt a szövetség június 11 -én megtartott kerületi konferenciája is leszögezte: a Honvédelmi Szövetség kelet-szlovákiai szervei és szervezetei a jövőben is felelősségteljesen igyekeznek végezni feladatukat s többek között tovább bővítik a tömegszervezet tagállományát, igényesebb oktatási módszerek bevezetésével szándékoznak növelni a tagság szaktudását, tökéletesítik a sorköteles fiatalok kiképzését, új létesítmények építésével korszerűsítik a gyakorlatokat, edzéseket és - nem utolsósorban - tovább mélyítik a szocialista országok honvédelmi szervezeteivel kiépített baráti kapcsolataikat, együttműködésüket. GAZDAG JÓZSEF Sorkötelesek a pányi (Paňovce) lőtéren (A szerző felvétele)
