Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-05 / 105. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1983. V. 5. A Szovjetunió mindent megtesz a béke megvédéséért (Folytatás az 1. oldalról) Mint már közöltük, a szovjet párt- és állam vezetése kedden díszvacsorát adott a magas rangú NDK-beli küldöttség tiszteletére. Ezen a két küldöttség vezetője pohárköszöntőt mondott. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára többek között a Marx- évfordulóra emlékeztetett, s hang­súlyozta: büszkén mondhatjuk, hogy a történelem Marx, Engels és Lenin tanításával összhangban halad. A Marx emlékévre a maguk módján reagáltak eszmei ellenfe­leink. Reagan amerikai elnök való­sággal keresztes hadjáratot hirde­tett a kommunizmus' ellen. Az Egyesült Államok gondolkodás nélkül beavatkozik más államok belügyeibe, rájuk akarja kény­szeríteni az amerikai életformát. A lényeget tekintve világuralomra törekszik. A Szovjetunió abból indul ki - folytatta Andropov hogy a két társadalmi rendszer történelmi versengése, az eszmék harca tel­jesen természetes, jogos jelen­ség, amely a szocializmus és a kapitalizmus létének fényéből ered. Mi azonban határozottan el­lene vagyunk annak, hogy ezt a történelmi párviadalt a békés együttműködés szűkítésére hasz­nálják fel, vagy még inkább: hogy átvigyék a nukleáris háború síkjá­ra. Ideje volna, hogy az amerikai vezetés nagyobb politikai önmér­sékletet, felelősséget és ésszerű­séget tanúsítson. Érvényes ez mindenekelőtt napjaink legége­tőbb igényére, arra, hogy megaka­dályozzuk a rakéta-nukleáris fegy­verkezés újabb fordulóját és a há­borút. Andropov ezután kifejtette, hogy a szovjet javaslatok előirá­nyozzák mind a hadviselés anyagi eszközeinek megszüntetését, mind a háború kirobbantásának politikai gátjait. Továbbá kiterjed­nek mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyverzetre. A NATO-országok azonban mind­eddig nem válaszoltak a szocia­lista államok új békekezdeménye­zéseire - szögezte le az SZKP főtitkára - majd rámutatott: nem­egyszer kifejezték készségüket, hogy tanulmányoznak bármilyen más kezdeményezést, amely az egyenlőség és az azonos bizton­ság alapján áll. Kudarcra van azonban ítélve minden olyan kí­sérlet, amely ezt az elvet akarja megbontani. A Szovjetunió soha­sem fogja hagyni becsapni magát - jelentette ki Andropov, majd hozzátette: felelősségteljes pilla­nathoz érkeztünk. Egyetlen kéz­mozdulat kibonthatja az egész gombolyagot. Ilyen szerepet játsz­hat az új amerikai Pershingek és szárnyas rakéták elhelyezése Nyugat-Európában. Ha minden észérv ellenére ez bekövetkezik, elkerülhetetlenül láncreakciót von maga után. A Szovjetunió, az NDK és a Varsói Szerződés más tagál­lamai kénytelenek lesznek a meg­felelő válaszintézkedéseket meg­tenni. Az SZKP KB főtitkára a továb­biakban arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban, is tudják mi­ért elfogadhatatlan a Szovjetunió számára a nullaváltozat és az ún. közbülső megoldás. Szovjet rész­ről értetlenséget vált ki néhány más NATO-ország kormányának álláspontja is. Köztudomású pél­dául, hogy az NSZK államférfiai nemegyszer kifejezték egyetérté­süket, hogy német földről soha ne kezdődjék többé háború. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni azokkal a tervekkel, hogy az NSZK-ban amerikai rakétákat helyeznek el? Nyugati vélemények az új szovjet javaslatról (ČSTK) leszerelési- A legújabb szovjet javaslatokat, amelye­ket Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára keddi pohárköszöntőjé­ben terjesztett elő, méltatja a teg­napi nemzetközi sajtó, s több poli­tikus is nyilatkozott velük kapcso­latban. LONDON - Az ITV tévéállomás már kedd esti híradásában vezető helyen említette Jurij Andropov új javaslatát, s a brit lapok szerdán első oldalQn számoltak be részle­tesen az indítványról. Szinte mind­egyik lap szó szerint idézi az And- ropov-pohárköszöotő azon része­it, amelyekben az SZKP KB főtit­kára arról beszélt: a Szovjetunió kész megállapodni a nukleáris töl­tetek számának egyenlőségéről, természetesen a brit és a francia hasonló fegyvereket is figyelembe véve. A The Guardian hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió új ösz­tönzést adott az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló genfi tárgyalásoknak. Denis Healey, a brit Munkás­párt vezére üdvözölte az új szovjet békejavaslatot. A BBC-nek adott szerda reggeli nyilatkozatában fontosnak és szükségesnek ítélte meg, hogy a leszerelési tárgyalá­sokba bevonják a brit Polaris ten­geralattjárókon levő nukleáris ra­kétákat is. Mint hangsúlyozta, az amerikai szárnyas rakéták nyugat­európai elhelyezése újabb veszé­lyes lépést jelentene a lázas fegy­verkezés fokozásának irányába. RÓMA - Az SZKP KB főtitkára nemcsak a hordozóeszközök szá­máról, hanem a nukleáris töltetek számáról szóló megállapodást is javasolt - írta a Ľ Unitá Jurij Andropov keddi pohárköszöntőjé­ről. A lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Európában nem kí­ván egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem többet fenntar­tani, mint amennyivel a NATO- országok rendelkeznek. Termé­szetesen figyelembe kell venni Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris eszközeit is - hangsú­lyozza a lap, s végezetül megjegy­zi: Andropov javaslata a nukleáris tölteteket illetően pozitív válasz az európai kormányok megjegyzései­re, tehát előrelépést jelent a tár­gyalások sikere felé. WASHINGTON - Az USA kül­ügyminisztériuma kiadott nyilat­kozatában ugyan megelégedéssel fogadta az új szovjet javaslatokat azonban ismét megerősítette, hogy az Egyesült Államok és szö­vetségesei nem hajlandók teljesí­teni azt a szovjet követelést, mi­szerint a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről folyó tár­gyalásokon vegyék figyelembe a brit és francia atomütőerőt is. Joseph Luns NATO-főtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy a Szovjetunió legutóbbi javaslata „nem feltétlenül az előrelépés je­le“, de a NATO figyelmesen átta­nulmányozza azt. Á nyugati kato­nai tömb vezető képviselője hang­súlyozta, hogy érdeklődést tanúsít minden olyan javaslat iránt, amely kimozdítaná a tárgyalásokat a holtpontról. AZ AMERIKAI KATOLIKUS PÜSPÖKÖK PÁSZTORLEVELE AZ ATOMFEGYVEREK AZONNALI BEFAGYASZTÁSÁÉRT (ČSTK) - Az Egyesült Államok római katolikus püspökei chicagói országos konferenciájukon nagy szavazattöbbséggel, 238:9 arány­ban az atomháborús veszélyről szóló pásztorlevél olyan formuláját szavazták meg, amely igent mond az atomfegyverkezés megállításá­ra, a befagyasztásra. A 155 oldalas dokumentum elí­téli a nukleáris fegyverek alkalma­zását, s ezzel a Reagan-kormány­zat politikáját is, amelynek straté­giájában ezek a fegyverek fontos szerepet játszanak. A pásztorlevél hangsúlyozza, hogy az atomfegy­verek elutasítása „határozott és végleges“. Megfigyelők a pásztorlevél jó­váhagyását történelmi esemény­ként értékelik, amely jelentős mér­tékben befolyásolja majd az 51 millió amerikai katolikus álláspont­ját a nukleáris leszerelés kérdéseit és Washington militarista politiká­ját illetően. Hiszen ezek első csapást mérő eszközök. A Szovjetunió kifejtette, hogy kész csupán annyi rakétát megtartani Európában, amennyi­vel ma a NATO-államok rendel­keznek. Erre az volt a válasz, hogy ebben az esetben a Szovjetunió­nak több nukleáris töltete lenne a rakétákon. Nos, mi készek va­gyunk megállapodni az európai nukleáris erők egyenlőségéről, mind a hordozóeszközöket, mint a tölteteket illetően - nyil­vánvalóan figyelembe véve azt, amennyi ezekből Franciaor­szágban és Angliában rendelke­zésre áll. Amennyivel csökken­tenék az angol és a francia raké­ták robbanótölteteinek számát, ugyanannyival csökkentenék a szovjet közepes hatótávolsá­gú rakéták tölteteinek számát. Ez a megközelítés kiterjedne az ilyen kategóriába tartozó, Euró­pában levő repülőgépekre is. Ezzel fennmaradna a Szovjet­unió és a NATO viszonylagos erőegyensúlya mind a hordozó- eszközökben, mind a töltetek­ben, mégpedig a mostaninál jó­val alacsonyabb szinten. Jurij Andropov hangsúlyozta, hogy ennek a javaslatnak a meg­valósítása azt eredményezné, hogy a Szovjetunió európai ré­szén jóval kevesebb közepes hatótávolságú rakéta és nukleá­ris töltet maradna, mint volt 1976-ig, az SS-20-asok elhelye­zése előtt. Az SZKP főtitkára végül kijelen­tette: az, aki nemmel válaszol ja­vaslatainkra, súlyos felelősséget vállal magára Európa és a világ népei előtt, hiszen minden hét, minden nap, amit elvesztegetünk ahelyett, hogy megállapodnánk, növeli a nukleáris háború veszé­lyét. Minden népnek és kormány­nak meg kell tennie mindent, hogy megóvjuk a békét és az esemé­nyek ismét az enyhülés irányába haladjanak. A Szovjetunió a maga részéről minden tőle telhetőt meg­tesz ennek érdekében - hangsú­lyozta Jurij Andropov. Erich Honecker pohárköszöntő­jében méltatta a két ország közötti barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés jelentőségét, majd a legfonto­sabb világpolitikai kérdést érintve kijelentette: az NDK teljes egészé­ben támogatja a Szovjetunió elvi álláspontját az Egyesült államok­kal folytatott genfi tárgyalásokon, ahol az USA által javasolt közbül­ső megoldás éppen olyan hamis, mint a nullaváltozat és az a célja, hogy egyoldalú leszerelésre kész­tesse a Szovjetuniót és szövetsé­geseit. Mi annak hívei vagyunk - foly­tatta Honecker hogy ez a föld­rész a tartós béke, a biztonság és az együttműködés kontinense le­gyen. Ezért az NDK állást foglalt az atomfegyvermentes övezet megteremtése mellett. Nagy szükség van a párbeszédre A nyugatnémet békevédök Prágába készülnek Az NSZK-ban munkacsoport alakult azzal a kül­detéssel, hogy egyeztesse a nyugatnémet béke­mozgalom előkészületeit a júniusban Prágában sorra kerülő béke-világközgyűlésre. A részletekről nyilatkozott a Rudé právo bonni tudósítójának Achim Mask, a Kölnben székelő, a békéért, a lesze­relésért és az együttműködésért küzdő nyugatné­met bizottság képviselője. • Ki kezdeményezte a mun­kacsoport létrehozását?- A prágai békefórum iránt egy­re nagyobb érdeklődés nyilvánul meg és ezért döntöttünk egy ilyen szervezet létrehozása mellett. Ha azt akarjuk, hogy küldöttségünk jelenléte hozzájáruljon a tanács­kozás sikeréhez, szükséges, hogy az előkészületekbe bevonjuk a békemozgalom legszélesebb ré­tegeit is. Ebben egyetértettünk mindnyájan, akik az NSZK béke­mozgalmainak képviseletében részt vettünk a lisszaboni illetve a genfi nemzetközi előkészítő esz­mecseréken. • Az NSZK-ban hozzávetőle­gesen száz különféle békeszer­vezet működik, ezek közül me­lyek kapcsolódnak be az előké­születekbe?- Nem könnyű pontosan vála­szolni erre a kérdésre. Nemcsak az egyes békeszervezetek tanúsí­tanak érdeklődést a részvétel iránt, hanem egyének is tudó­sok, történészek, újságírók, művé­szek, orvosok. Éppen ezért hoztuk létre a munkacsoportot. Bízom te­vékenységének sikerében és az alakuló ülés is ezeket a várakozá­saimat erősítette meg. Egy héttel ezelőtt Kölnben került sor a nyu­gatnémet békemozgalom harma­dik konferenciájára. Ezzel össze­függésben egyes tömegtájékozta­tási eszközök az ott felmerülő elté­rő álláspontokról tájékoztattak... Egyáltalán nem újkeletűek azok a kísérletek, hogy elferdített vagy teljes mértékben koholt informáci­ókkal szakadást próbáljanak elő­idézni a békemozgalomban. Az önök olvasótáborát biztosíthatom arról, hogy ennek épp az ellenke­zője az igaz. A nézetek egysége a legkifeje­zőbben abban nyilvánult meg, hogy a résztvevők határozottan síkra szálltak a kormány fegyver­kezési tervei és az új amerikai rakéták tervezett telepítése elleni akciók mellett. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi törekvéseink si­kere a világméretű békemozgalom egységes fellépésének függvé­nye. Ezért rendkívül szükséges­nek tartom a prágai békefórumot, hogy ott kölcsönösen tájékoztat­hassuk egymást és tapasztalat- cserét folytathassunk. • On személy szerint szintén készül Prágába?-Természetesen. Éppen az új típusú amerikai nukleáris fegyve­rek tervezett telepítése kapcsán - amelyek egyértelműen első csa­pást mérő eszközök, és növelik az atomháborús veszélyt -, a béke­mozgalom közös világméretű ak­cióiról folytatott nyílt párbeszédet jelenleg fontosabbnak tartom, mint korábban bármikor. Ismerni akar­juk a többiek nézetét és egyúttal tolmácsolni kívánjuk saját állás­pontunkat. Nekünk is sok problémánk van, ezt ön is megérti. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért a lehető legjobban akarjuk előkészíteni részvételünket a prágai találkozón és az ott szerzett tapasztalatokat hasznosítani kívánjuk további munkánkban. Ausztria Koalíciós tárgyalások - találgatásokkal (ČSTK) - Az osztrák szocialisták (SPÖ) és a szabadságpártiak (FPÖ) kormányalakítási tárgyalá­sai az ún. kiskoalíció létrehozásá­ról felvetik az új bécsi kormány jövőbeni irányvonala módosulásá­nak kérdését. Általános aggodal­mat kelt az is, vajon a hamarosan megalakuló kormánykoalíció nem összpontosít-e még túlzottabban az NSZK-val fenntartott kapcsola­tok erősítésére, és nem enged-e túlzottan tág teret az egyre na­gyobb befolyású pángermaniz- musnak az országban. Az osztrák kommunisták sajtó- orgánuma, a Volksstimme „A mi­niszter, aki németnek vallja ma­gát“ című cikkében azt írta, hogy Norbert Steger, az FPÖ jelenlegi elnöke - aki igényt tart a leendő kormány egyik miniszteri székére - saját bevallása szerint nemzeti­ségi hovatartozás szempontjából németnek érzi magát. Az osztrák kommunisták lapja arra figyelmeztet, hogy a szocia­listák hajlandók messzemenő en­gedményeket tenni a szabadság- pártiaknak, ami abban is megnyil­vánul, hogy szó nélkül hagyják a szabadságpártiak kirohanásait a demokratikus közvélemény el­len. A szocialisták által emlegetett „figyelemre méltó engedmények“ elsősorban az újfasiszta szerve­zetek tevékenységével kapcsola­tosak, pedig a haladó gondolkodá­sú osztrákok a neofasiszta szer­vezetek betiltását sürgetik. Moszkvai Pravda A japán közvéleményt aggasztják a kormány militarista törekvései (ČSTK) - A moszkvai Pravda a Nakaszone kormány politikájá­ról, amely a Pentagon veszélyes, globális stratégiai terveiben való még aktívabb részvételen alapul, megállapítja, hogy a japán népet ezzel tulajdonképpen a nukleáris túszok szerepére kárhoztatja, ami egyre nagyobb aggodalmat vált ki az országban. A szovjet napilap a továbbiak­ban leszögezi, hogy a demokrati­kus erők szerint ez a politika összeegyeztethetetlen Japán biz­tonsági érdekeivel, illetve a világ­béke megőrzésére irányuló törek­vésekkel. A Tokió Sinbun az új kormány tavaly novemberben történt hiva­talba lépése után röviddel közvé­leménykutatást folytatott, amely azt igazolta, hogy az új kabinet rendkívül népszerűtlen a válasz­tók körében. A megkérdezettek alig harminc százaléka nyilatko­zott úgy, hogy támogatja a kor­mányfőt, míg 33 százalékuk elle­nezte a kormány politikáját. A há­ború utáni kormányok közül hata- lomrajutásuk első heteiben egyet­len kormány sem volt annyira nép­szerűtlen, mint a jelenlegi kabinet. A cikk a továbbiakban megállapít­ja, hogy a Nakaszone-kormány belpolitikai törekvéseinek közép­pontjába azoknak az elvárások­nak a teljesítését állította, ame­lyekre a kormányzó párt tevékeny­ségét bőkezűen pénzelő tőkés vállalkozó körök számítottak. A ja­pán kormány külpolitikájában tel­jes mértékben szolidáris Washing­tonnal minden nemzetközi és ka­tonai kérdés megítélésében. Nakaszone Jaszuhiro közel­múltban lezajlott tengerentúli láto­gatása megerősítette, hogy kor­mánya veszélyes fordulatot hatá­rozott el a japán külpolitikában, amelynek lényege a washingtoni irányvonal feltétlen támogatása. A japán kormányfő militáns kije­lentései nyomán a japán rádió an- kétjában részt vevők alig 25 száza­léka helyeselte amerikai látogatá­sának eredményeit, míg a meg­kérdezettek 56 százaléka aggód­va szólt a látogatás katonai vonat­kozású eseményeiről. Az ankét résztvevőinek több mint 60 száza­léka ellenezte, hogy Nakaszone a japán szigeteket az Egyesült Államok „elsüllyeszthetetlen repü­lőgép anyahajójává“ tegye. Csak­nem 70 százalékuk helytelenítette azt a tokiói döntést, hogy korszerű haditechnikát bocsássanak az Egyesült Államok rendelkezésére, míg több mint 60 százalékuk elle­nezne a katonai kiadások növe­lését. A moszkvai Pravda végezetül leszögezi, hogy a japán kormány a választók figyelmét úgy próbálja elterelni militarista startjától, hogy jelenleg teljes mértékben belpoliti­kai vizekre evezett át. A Kjodo japán hírügynökség a tokiói hadügyminisztériumra hi­vatkozva közölte, hogy az Egye­sült Államok stratégiai bombázóit a Csendes-óceán térségében új nukleáris robbanófejekkel ellátott rakétákkal fegyverzik fel. A japán hadügyminisztérium az értesülést az amerikai kormány­zattól szerezte, amely szerint 1986-tól kezdve helyezik el a B- 52-es repülőgépeken az új nukle­áris robbanófejes rakétákat. Az Egyesült Államok az újabb veszé­lyes terv elhatározását ismét a tér­ségben fenyegető állítólagos „szovjet-katonai fenyegetéssel in­dokolta.“

Next

/
Thumbnails
Contents