Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)
1983-05-30 / 125. szám, hétfő
VILÁG P R O L E T A SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1983. május 30. XXXVI. évfolyam 125. szám Ara 50 fillér Komoly szavak komoly pillanatban Az emberiség történelmének kritikus időszakát éljük. Minden nap új bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat az imperializmus javára igyekszik megváltoztatni a mostani nemzetközi hadászati egyensúlyt, egyoldalú katonai előnyök megszerzésére törekszik a Szovjetunióval és szövetségeseivel szemben, új hadászati fegyverek kifejlesztésével, gyártásával és hadrendbe állításával veszélyezteti biztonságukat, s felkészíti eszközeit az első megsemmisítő atomcsapásra. Az Egyesült Államok és a NATO intenzíven készülődik az új amerikai közepes hatótávolságú atomrakéták nyugat-európai telepítésére. Az első ilyen rakétákat már az idén hadrendbe akarják állítani, s e rakéták néhány perc alatt elérhetik célpontjukat a Szovjetunió és más szocialista országok, köztük Csehszlovákia területén. A Szovjetunió és szövetségesei számára mindez nagyon súlyos veszélyt jelent. A szovjet kormány nyilatkozata, amelyet közöltünk, megállapítja: ebben a helyzetben a Szovjetunió kénytelen megtorló intézkedéseket tenni védelmi képességének szilárdítása érdekében, ami magában foglalja a megfelelő új hadászati fegyverrendszerek telepítését. Ezeket a lépéseket a reálisan adódó helyzet diktálja, és választ képeznek az Egyesült Államok akcióira. Egyedüli céljuk az - amint ezt a szovjet kormány hangsúlyozza -, hogy ne szűnjön meg a meglevő erőegyensúly. A nyilatkozat a továbbiakban arra is figyelmeztet, hogy ha megkezdik az új amerikai rakéták európai telepítéséről szóló amarikai és NATO-döntés végrehajtását, a Varsói Szerződés többi tagországával együttműködve a Szovjetunió további intézkedések megtételére is kényszerül védelmi eszközök telepítésével kapcsolatban, hogy ezzel ellensúlyozza az Egyesült Államok Európában előretolt atomfegyvereinek számát és más NATO-tagországok atomfegyverzetét. Ebben az esetben arra is szükség lenne, hogy az Egyesült Államok területére vonatkozó válaszintézkedésekre is sor kerüljön. Ezek rendkívül komoly szavak, amelyek nagyon komoly pillanatban hangzottak el. A Szovjetunió éveken át becsülettel és őszintén tárgyalt az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek állományának korlátozásáról és csökkentéséről, konstruktív javaslatokat terjesztett elő az európai közepes hatótávolságú atomfegyverek állományának lényeges korlátozására és e fegyverek teljes eltávolítására vonatkozóan, egyoldalúan kötelezte magát, hogy elsőként sohasem vet be atomfegyvert, egyoldalúan befagyasztotta európai közepes hatótávolságú rakétáinak számát a genfi tárgyalások idejére. Ami e fegyverfajták és a robbanófejek számát illeti, semmivel sem akar többet, mint amennyi jelenleg Nagy-Britanniának és Franciaországnak van, s egyidejűleg egyetlen közepes hatótávolságú repülőgéppel és repülőgépre szerelt atomtöltettel sem akar többet, mint amennyi a NATO-tagországoknak van. Ez logikus álláspont. De milyen volt az Egyesült Államok és az Észak-atlanti Szövetség válasza? Nem becsületes, nem őszinte. Az Egyesült Államok ugyan két küldöttséget delegált Genfbe, hogy a Szovjetunióval a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről, valamint az európai atomfegyverekről tárgyaljanak, de e küldöttségek Genfben úgy járnak el, hogy vagy elutasítanak minden szovjet kezdeményezést, vagy pedig szándékosan olyan javaslatokkal állnak elő, amelyek a másik fél számára eleve elfogadhatatlanok, mert egyoldalúan előnytelen helyzetbe juttatják. Mindez arról tanúskodik, hogy Washington nem akar kölcsönösen elfogadható megoldást találni, amely az egyenlőség és az azonos biztonság elvén alapul. Miért? A jelenlegi amerikai kormányzat tetteivel már erre a kérdésre is válaszolt. A kommunizmus elleni keresztes hadjárat, amelyet tisztségének átvétele után Reagan elnök hirdetett meg, nemcsak túlzott szólam, hanem egyúttal az amerikai imperializmus konkrét stratégiájának megnyilvánulása, amely stratégia a világuralom visszanyerésére, az új igazságos társadalmi rendszerrel, a szocializmussal való leszámolásra irányul. És a Szovjetunióval szembeni katonai-hadászati fölény megszerzése alapfeltétele ezen örült tervek megvalósításának, amelyek az atomháborút is megkockáztatják. Az amerikai politika e kalandor- és nagyon veszélyes orientációjára már hosszabb ideje felhívták a figyelmet a szocialista és más országok, a realista nyugati politikusok és az egész világ békeszerető közvéleménye. Egyáltalán nem véletlen, hogy a nemzetközi békemozgalom még sohasem öltött ekkora méreteket, mint manapság. Még az amerikai püspökök is, akik a múltban Washington politikájának hű csatlósai voltak, ma elhatárolják magukat a Reagan-kormányzat atomfegyverkezésre és atomháborúra irányuló céljaitól. De amint ez megmutatkozott, a Fehér Ház és az őt támogató körök azon konok törekvése, hogy a világot atomkatasztrófába sodorják, mit sem változott. A Varsói Szerződés januári prágai ülésén számos javaslatot tett a nemzetközi légkör javítására, az atomháború veszélyének felszámolására. A legjelentősebb az a javaslat volt, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség szerződésben mondjon le az erő alkalmazásáról, tehát az atom- és a konvencionális fegyverek bevetéséről. Hogyan reagálnak erre az Egyesült Államok és szövetségesei? A javaslatot állítólag tanulmányozzák. De a „tanulmányozás“ ideje alatt mindent elkövetnek, hogy végrehajtsák az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének tervét, hogy a következő években előállítsák és felszereljék az új MX hadászati rakétákat - amelyek jellegüket tekintve az elsőcsapásmérő fegyverek, - hogy lázas atom- és konvencionális fegyverkezéssel megteremtsék a feltételeket a Szovjetunió és szövetségesei elleni döntő támadáshoz. (Folytatás a 2. oldalon) Megtartotta IX. kongresszusát a Szövetkezetek Központi Tanácsa A fő mérce a lakosság elégedettsége A kongresszuson jelen volt a CSKP KB, a szövetségi kormány és a Nemzeti Front küldöttsége • Jindrich Poledník elvtárs beszéde • Levél a CSKP KB-hez, határozat a fő feladatokról • Az SZKT elnöke ismét Jindrich Zahradník (Tudósítónktól) - Szombaton és vasárnap Prágában megtartotta IX. kongresszusát a Szövetkezetek Központi Tanácsa. A fogyasztási, ipari és lakásszövetkezetek több mint 3 és fél millió tagságát képviselő 400 küldött értékelte az elmúlt öt évben végzett munka eredményeit, s meghatározta a csehszlovákiai szövetkezeti mozgalom fő feladatait a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítése terén. A kongresszuson Jindrich Poledník, a CSKP KB titkára vezetésével részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi kormány és a Nemzeti Front küldöttsége. Ott voltak a Nemzetközi Szövetkezeti Unió, továbbá 18 ország szövetkezeti szervezeteinek képviselői. A kongresszus tanácskozását Michal Marik, az SZKT elnökhelyettese nyitotta meg. Majd Jindrich Zahradník, az SZKT elnöke előterjesztette beszámolóját a csehszlovákiai szövetkezeteknek a beszámolási időszakban elért eredményeiről és a szövetkezetek előtt álló feladatokról. Az SZKT elnöke méltatta a szövetkezeti mozgalom eredményeit s rámutatott: a jövőben még következetesebben, a termelés szerkezetében bekövetkezett változásoknak, a tudományos-műszaki haladásnak megfelelően kell törekedni a hatékonyabb munkára. Ennek alapvető feltétele a béke, s ezért a csehszlovákiai szövetkezetekben szervezett több mint 3 és fél millió dolgozó cselekvő módon vesz részt a prágai béke-világtalálkozó előkészítésében. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztési programjának teljesítéséhez a szövetkezeti szervezetek a gazdálkodás intenzifikálá- sával, a népgazdaság szükségleteinek és érdekeinek megfelelő tevékenységgel kívánnak hozzájárulni. Nagy hangsúlyt fektetnek a szövetkezeti demokrácia elmélyítésére, a szocialista vállalkozó szellem, a kollektív és egyéni kezdeményezés kibontakoztatására. Az irányító szerveknek valamennyi szövetkezeti szervezetben meg kell teremteniük a minőségi szolgáltatások és a rugalmas kereskedelem feltételeit. A fő mérce a vásárlóközönség és a lakosság elégedettsége. A fogyasztási szövetkezeteknek az áruválaszték bővítése mellett nem szabad megfeledkezniük a hatékony és kulturált kereskedelmi tevékenységről, a vendéglátóipari szolgáltatások kiszélesítéséről. Az ipari szövetkezetek előtt főként a fizetett lakossági szolgáltatások javítása terén állnak jelentős feladatok. A lakásszövetkezeteknek az új lakás- építkezés mellett nagyobb figyelmet kell szentelniük a régebbi lakásalap korszerűsítésére és felújítására, a lakáskultúrával összefüggő szolgáltatások javítására, a lakótelepeken pedig a környezetvédelemre. A szövetkezeti tevékenység minden területén elsőrendű feladat az energia- és anyagtakarékosság. A szövetkezeti mozgalom céljainak megvalósítása szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír a tagság között végzett politikai-nevelő munka, a szocialista törvényesség következetes szem előtt tartása, a felelősségtudat erősítése. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozva Jindrich Zahradník hangsúlyozta, hogy ezek a kapcsolatok erősítik a népek közti megértést. Az SZKT Ellenőrző Bizottsága jelentésének jóváhagyása után vita következett. Ebben felszólalt - szombat délután - Jindrich Poledník, a CSKP KB titkára is. Bevezető szavaiban méltatta (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió békepolitikájának új bizonyítéka A szovjet kormány nyilatkozatának nemzetközi visszhangja (ČSTK) - A szovjet kormány szombaton közzétett nyilatkozata a világsajtó figyelmének középpontjába került. A szocialista országok valamennyi központi lapja kiemelkedő helyen és teljes terjedelemben közölte a nyilatkozatot, és a kapitalista országok sajtója is részletesen beszámolt róla. SZÓFIA - A Rabotnicseszko Delo, a BKP KB központi lapja a Szovjetunió békepolitikája új bizonyítékának minősítette a nyilatkozatot és nyílt hozzáállásnak a jelenlegi világot érintő problémákhoz. A bolgár napilapok úgyszintén megjelentették az első reagálásokat a dokumentumokra. BUDAPEST - A Magyar Rádió kommentárjában hangsúlyozta, hogy a szovjet álláspont határozottsága és komolysága teljes összhangban van a jelenlegi fejleményekkel. Míg a Szovjetunió mindig mindent megtett a háború megakadályozására, és mindkét fél számára elfogadható javaslatokat tett, ezzel szemben az Egyesült Államok tisztességtelen illogikus és elfogadhatatlan javaslatokkal állt elő, megkérdőjelezte és (Folytatás a 2. oldalon) A béke a szocializmus eszménye A Béke és a Szocializmus, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata júniusi számában a fenti címmel közli GUSTÁV HUSÁK elvtársnak a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének cikkét, amelyben ez áll: Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, az emberiség a jelenlegi időszakban legújabbkori történelmének egyik legbonyolultabb időszakát éli át. Az elmúlt években már nem egyszer volt szó arról, hogy fontos válaszúihoz érkeztünk, amelynek során eldőlt, hogyan alakult a világ további helyzete. Az, hogy a békének, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködésnek és azon sürgető, bonyolult feladatok közös, konstruktív megoldásának útját követjük-e, amelyek előtt fejlődésének jelenlegi szakaszában az emberiség áll, vagy pedig a konfrontáció, a konfliktusok, a lázas fegyverkezés, a feszültség, az atom-világháború szélére való veszélyes sodródás útját. Még soha sem került ez a kulcskérdés az egész világ népei elé olyan élesen és sürgetően, mint a jelenben. Ez azért van így, mert a nemzetközi politikában eddig nem tapasztalt mértékben kiéleződött az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért küzdő erők és az agressziós imperialista erők közötti harc; az utóbbiak nem titkolják, hogy ellenfelei a nemzetközi feszültségenyhülés politikájának. Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei agresszív köreinek magatartásából nyilvánvaló, hogy világuralomra, s arra törekszenek, hogy katonai, stratégiai fölényt szerezzenek a szocialista országokkal szemben, megállítsák a haladó szociális változások nemzetközi folyamatát és elnyomják a nemzetközi felszabadító mozgalmakat. Ezen erők fokozódó agresszivitása következtében a nemzetközi helyzet egyre bonyolultabb, fokozódik a nemzetközi feszültség. Ez világszerte a békeszerető emberek növekvő aggodalmát és félelmét váltja ki. Szilárdítja azt a meggyőződésüket, hogy tovább kell fokozni az ellenállást az imperialista politika e veszélyes irányvonalával szemben. Világszerte erősödik annak tudatosítása, hogy az összes haladó, demokratikus, békeszerető erőknek nyomatékosan és határozottan síkra kell szállniuk a béke megőrzéséért és a nemzetközi biztonság szilárdításáért, az erő és a konfrontáció politikája ellen, a lázas fegyverkezés megállításáért és a leszerelést célzó hatékony intézkedésekért, az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért és a feszültség csökkentéséért az államközi kapcsolatokban. Nem szabad * lebecsülni azt a veszélyt, amelyet az Egyesült Államok jelenlegi kormányzatának és azoknak a politikája jelent az egész világra nézve, akik ezt a kormányzatot a többi imperialista országban támogatják. Egyúttal a legszélesebb néptömegekben, az egész világ közvéleményében, mindazokban, akik tudatosítják mekkora veszélyt jelent az atomháború, a civilizáció megőrzésére és az emberi életre nézve, erősíteni kell azt a tudatot, hogy a népek nem tehetetlenek e fenyegetéssel szemben, s már régen elmúlt az az idő, amikor az imperializmus szuverén dönthetett sorsukról. A múltban nem létezett olyan erő, amely megakadályozta a háború kirobbantását azokkal szemben, akik a háborúkon keres(Folytatás a 3. oldalon)
