Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-26 / 122. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG v .......................i............................................................. ■..... . . ..............................................J A feladat világos NÉHÁNY KÉRDÉS A. TRIANOVHOZ, A SZOVJETUNIÓ BRATISLAVAI KERESKEDELMI KÉPVISELETÉNEK HELYETTES VEZETŐJÉHEZ [ KOMMENTÁLJUK A Szovjetunióval, legjelentő­sebb kereskedelmi partnerünkkel való hagyományos, céltudatosan koordinált együttműködésünk új méreteket ölt napjainkban, amikor az imperialista hatalmak a világ- gazdaság jelenlegi fejlődési irány­zataival, a gazdasági, valamint a pénzügyi válsággal visszaélve diszkriminációs politikát folytatnak a szocialista közösség ellen. Ezzel szorosan összefügg ter­melőinknek az az igyekezete, hogy lényegesen növeljék az ipar exportképességét. Ezt az igyeke­zetei tanúsítja a Szovjetunióval való gazdasági együttműködé­sünk fejlődésének üteme is, amely a külkereskedelemben 1970-hez viszonyítva 1980-ra meghárom­szorozódott, miközben a kivitel és a behozatal megközelítőleg azo­nos ütemben fejlődött, s Szlovákiá­ból a kivitel csaknem az ötszörö­sére növekedett. • Hogyan értékelhető ez a fej­lődés?- Elégedettségünket fejezhet­jük ki kölcsönös gazdasági együtt­működésünk eddigi színvonalával, s elmondhatjuk, hogy ez az együttműködés az utóbbi két év­ben még intenzívebbé vált. Nagy­ra értkeljük azt a tényt, hogy Csehszlovákia a Szovjetunió vi­szonylatában a harmadikról a má­sodik helyre került az árucserefor­galmat illetően. Az első helyet az NDK foglalja el. 1983-ra 10,5 milli­árd rubeles árucsereforgalmat ter­veztünk. El kell mondanunk vi­szont, hogy e téren is vannak tartalékaink, a legnagyobbak az egyes ágazatok és vállalatok kö­zötti még konkrétabb gyártássza­kosításban és szélesebb körű koo­perációban rejlenek. Ez korpa­rancs. • Szlovákiában mely termeié - si-gazdasági egységek, vállalatok járnak az élen a Szovjetunióval való együttműködésben?- A legeredményesebben a Martini Nehézgépipari Művek vállalataival - a hidrosztatikus se­bességváltókat gyártókkal, a BE­LAZ- és hajómotor-gyártókkal továbbá a Kassai (Košice) Nehéz­gépgyárral, a sninai Vihorlattal, a Trnavai Szerszámgépgyárral, a Zlaté Moravce-i Calex-szal és más vállalatokkal működünk együtt. A közszükségleti ipari vál­lalatok közül főleg a Slovakotex termelési-gazdasági egységgel, az OGAKO cipő- és bőrfeldogozó ipari termelési-gazdasági egység­gel, valamint a bútoripari vállala­tokkal működünk együtt. Szükség lenne viszont, arra, hogy Cseh­szlovákia részéről rugalmasabbá és egyenletesebbé váljon a pótal­katrészek szállítása a Szovjet­unióba. • A szovjet termelők gazdasá­gunk mely időszerű igényeit ve­szik figyelembe?- Abból az internacionális meg­értésből indulunk ki, hogy a cseh­szlovák gazdaság működésének biztosításához elsősorban rend­szeres nyersanyag- és tüzelő­anyag-szállításokra van szükség. Éppen ezért a kölcsönös egyez­mény alapján elsősorban vasér­cet, kőolajat, földgázt, fém-, fa- és műanyagot szállítunk. A készter­mékek kategóriájában csaknem 100 százalékban fedezzük a repü­lőtechnikai szükségleteket, vala­mint a bányaipari berendezések iránti igényeket. Jelentős helyet foglal el*a mezőgazdasági techni­ka, a gépkocsik, az útépítő gépek, a számítástechnikai berendezé­sek, valamint az elektornikai fo­gyasztási cikkek stb. szállítása. • Véleménye szerint miben bő­víthető és javítható gazdasági együttműködésünk?- Az egyetlen út gazdasági együttműködésünk fejlesztésében termelési kooperációnk színvona­lasabbá tétele, valamint volume­nének bővítése. A legnagyobb tar­talékokat a számítástechnika szé­lesebb körű kihasználásában - fő­leg a termelési folyamatok auto­matizálása terén - látom. A Prešo­vi Fémipari Kutatóintézet már több érdekes eredménnyel jelentkezett. Fölöttébb időszerű az automatikus megmunkálógépek gyártásában való kooperáció fejlesztése, a fa­anyag komplex hasznosításával, valamint a mezőgazdaság fejlesz­tésével kapcsolatos kérdések megoldásában való együttműködés bővítése. A gazdasági kapcsolataink, a tüdományos-műszaki együttmű­ködés és az anyagi-műszaki bázis fejlesztésének 1990-ig szóló fő irányait A Szovjetunió és Cseh­szlovákia közötti gyártásszako­sítás és kooperáció távlati prog­ramja című dokumentum tartal­mazza. Napjaink, a következő na­pok, hónapok, évek feladata e kulcsfontosságú dokumentum alkotó megvalósítása. (ČSTK) Az össz-szövetségi munkamegosztás előnyei A Szovjetunió több mint hatvan­éves története alatt kialakult az egyes szövetségi köztársaságok népgazdaságának az a sajátos ar­culata, amely legjobban megfelel a helyi természeti forrásoknak és a gazdaság nemzeti hagyomá­nyainak. Ezért az ország egysé­ges népgazdasági komplexumá­nak feltételei között nincs szükség arra, hogy mindegyik köztársa­ságban kifejlesszék az összes ipari ágazatot. Az alapanyagok és a termékek szükséges választé­káról elsősorban a szocialista koo­peráció és szakosítás fejlesztésé­vel gondoskodnak. Az OSZSZSZK-ban például a korábbi évtizedekhez hasonlóan gyors ütemben növelik a tüzelőa- nyag-energetikai komplexum tel­jesítményét, amely a 11. ötéves tervidőszak végén a Szovjetunió villamosenergia-termelésének több mint 60, gáztermelésének több mint 70, kőolajtermelésének pedig 90 százalékát fogja adni. A szénjövesztésben Ukrajnának és Kazahsztannak is jelentős szere­pe van. A balti államokban gyors ütemben fejlesztik az elektronikai és a rádiótechnikai ipart, valamint a műszergyártást. A műtrágya- gyártásról főleg a Belorusz SZSZK-ban, Üzbegisztánban és Türkméniában gondoskodnak. Az egyes köztársaságok nem­csak a hagyományos ipari ágaza­tokat fejlesztik, hanem azokat a új szakágazatokat is, amelyek az egész ország számára fontos ter­mékeket állítanak elő. Hatvan év­vel ezelőtt például a kőolajterme­lésben még Azerbajdzsán volt az első helyen, amely a Szovjetunió egész kőolajtermelésének mint­egy háromnegyed részét adta. Ma már a szibériai lelőhelyek kerültek az első helyre, de ez nem jelenti azt, hogy csökkent volna az azer- bajdzsáni jövesztés. Ez megma­radt a régi színvonalon, de a többi köztársaság segítségével újabb iparágat is kifejlesztettek, ezek kö­zött főleg a gépipart, az elektroni­kát és a precíz műszerek gyártá­sát helyezték előtérbe. Az össz-szövetségi munkameg­osztás előnyeit Ukrajna példáján lehet a legjobban szemléltetni. Az Orosz SZSZK-ból főleg ipari be­rendezéseket, személyautókat. vegyipari termékeket, cipőket és ruhaanyagokat szállítanak ide. A turbinákat és a precíziós gépe­ket Leningrádból kapják, a kőola­jat és a kőolajtermékeket a Volga menti területekről, a bányaipari és a kohászati berendezéseket pedig az Üral vidékéről szerzik be. Ugyanakkor Ukrajnából több mint 80 féle terméket szállítanak az OSZSZSZK-ba. Hasonló gazdasági kapcsolatai vannak Ukrajnának a Moldovai, a Belorusz, az Észt és a Kazah SZSZK-val, valamint az ország többi köztársaságával. Az ukrajnai ipar nyersanyag-ellátásának több mint 30 százalékát a többi köztár­saság biztosítja. Az össz-szövet­ségi munkamegosztás, a kölcsö­nös segítségnyújtás és az együtt­működés így egyaránt elősegíti az egyes köztársaságok és az egész ország gazdasági erejének növe­lését, hozzájárul a - Szovjetunió harmonikus fejlődéséhez, vala­mint a gazdasági kérdések sikeres megoldásához. PAVEL HOVORKA INNEN - ONNAN A lengyel mezőgazdaság helyzete A tavaszi mezőgazdasági mun­kákról és az élelmiszergazdaság helyzetéről esett szó azon a sajtó- konferencián, amelyet a közel­múltban tartott a lengyel kormány. Közölték, hogy a múlt évben Len­gyelországban a tervezettnél 300 ezer hektárral kisebb területet ve­tettek be őszi gabonafélékkel. Az idén tavasszal, az előirányzat sze­rint, 3,8 millió hektárt vetnek be tavaszi gabonával, 500 ezer hek­táron cukorrépát, 270 ezer hektá­ron zöldségfélét, 2,4 millió hektá­ron pedig takarmánynövényeket termesztenek. Az idén tavasszal jobb volt a mezőgazdaság helyze­te, mint az előző években, állapí­totta meg Jerzy Wojtecki, mező­gazdasági és élelmiszergazdálko­dási miniszter. Az ősziek állapota jó, elegendő vetőanyag van, mű­trágya és növényvédőszer sem lesz kevesebb, mint tavaly. A mezőgazdasági felszerelések szállítása terén is kedvező a hely­zet J. Wojtecki azt is kijelentette, hogy az állattenyésztésben min­den jel szerint meglassúbbodott a hanyatlás tendenciája; a hús­készletek 6 százalékkal kisebbek, mint a múlt esztendőben, a terve­zettnél azonban nagyobbak. A be­gyűjtött tej mennyisége lehetővé tette, hogy 20 ezer tonna importjá­ról lemondjanak. Eugeniusz Szatkowski kohá­szati és gépipari miniszterhelyet­tes közölte, hogy a mezőgazdasá- gigép-gyártók száma 90-ről 330- ra növekedett. Ez évben a gép­szállítások terv szerint 15, a pótal- katrész-szállítások pedig 30 szá­zalékkal bővülnek. (PAP) Afgán mezőgazdaság A tavaszi hónapok: az intenzív mezei munkák időszaka Afganisz­tán mezőgazdaságában. Az idei tél szokatlanul hosszú volt, a bősé­ges csapadék azonban jó termést ígér. A mezőgazdaság az afgán gazdaság döntő fontosságú ága­zata. A hivatalos szervek ezért fordítanak igen nagy figyelmet a továbbfejlesztésével összefüggő kérdésekre. Az idén tavasszal az afgán falusi dolgozók mintegy 6000 tonna búza vetőmagot, 1000 tonna gyapotcserje-vetőmagot kaptak az államtól; 42 000 tonna műtrágyát osztottak szét az első ütemben, a többit is nem sokkal később szállították. Az az anyagi segítség is jelentős, amelyet az állam mezőgazdasági gépek - el­sősorban traktorok, kombájnok, vetőgépek - szállítása formájában nyújt. Az afgán falvakban új gépál­lomások épülnek, bővül az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szövetkezetek hálózata. A mező- gazdaság össztermelése ebben az évben terv szerint két százalék­kal növekszik. E feladat sikeres megvalósítását nagy mértékben elősegíti a folyamatban levő föld­reform és a vízkészletek igaz­ságoselosztása. (APN) Az újítók politikai támogatasa Az érsekújvári (Nové Zámky) Konzervgyárban az üvegek egy részét már csavarmentes fedéllel zárják le. A munkát végző, külföldön vásárolt gépet a dolgozók újítása alapján módosították, s ezzel teljesítménye megkétszereződött. Közeli szomszédukban, a Tesla helyi üzemében egy újítás nyomán átalakították az izzók csatlakozófejeit formáló gépet, és a korábbinál szélesebb szalaglemez használatával tizen­két százalékkal jobb anyagnasznosítást érnek el. A galántai Ipari Vállalat dolgozói tavaly 69 újítás kidolgozására vállal­koztak, s végül is 87-et adtak be. Többek között megtakarított munkaerő és jelentős mennyiségű energia, hatékonyabb termelés, valamint a munkafeltételek jobbá válása az ered­mény. Az Agrokomplex nagymegyeri (Čalovo) üzemében az egyik telepen egy újítás nyomán kiskapacitású bojlerek helyett egyetlen nagy tartályban melegítik fel a naponta szükséges százezer liternyi vizet. Éjszakai árammal, a korábbi fűtőolaj helyett, tehát lényegesen kisebb áron, a népgazdasági érdekről nem is beszélve. Az Elektrosvit várkonyi (Vrakúň) üzemében az egyik lámpatípus szerelési módján változtatva munkaerőt takarítanak meg, egy további típusnál pedig újszerű szerkezetet dolgoztak ki, amivel meg­szűnt a korábbi balesetveszély és így visszanyerték a lámpa gyártási jogát. Mindkettőt a dolgozók újításának köszönhetik. Helyben és „műfajban“ egymástól egyaránt távolesők e példák, mégis van azonos bennük. Egyrészt, hogy mind­egyiket a termelés növelésének az igénye szülte, s az értékek létrehozói a kezdeményező, újat, jobbat akaró dolgozók, akik közvetlen feladatuk végzése közepette úgy érzik, hogy az egészért is felelősséggel tartoznak. És ugyancsak közös a példákban, hogy valamennyi helyen a pártmunka lényeges része az újító-feltaláló tevékenységgel való törődés, a jobbu- lást szüntelen akaró emberek támogatása, az előrevivő gon­dolatok és újszerű megoldások gyakorlati kivitelezésének meggyorsítása. Mielőtt bárki is helytelenül értelmezné a szavakat, hangsú­lyozzuk, hogy a politikai munka eszközeivel és lehetőségei­vel nyújtott támogatásra gondolunk. Az újítások, találmányok túlnyomó többsége ugyanis valamilyen szakterületet érint, és a pártbizottságnak, alapszervezetnek nem feladata a kez­deményezések, ötletek, s javaslatok szakmai helyességének az eldöntése. Kötelessége viszont felkérni, szorgalmazni a mozgalom irányításával megbízott vezetőket, hogy idejé­ben s felelősségük teljes tudatában bírálják el, minősítsék a benyújtott újításokat és találmányokat, s az arra érdemese­ket a lehető leggyakrabban ültessék át a gyakorlatba. A párt- bizottság ugyancsak figyelemmel kísérheti a benyújtott javaslatok útját, szorgalmazhatja kiállítások, ötletbörzék ren­dezését, felügyelhet arra, hogy az anyagi és erkölcsi megbe­csülés ösztönzően hasson. A lehető legtöbb dolgozót kész­tessen a hatékonyabb termelést célzó újítások és találmá­nyok, újszerű szervezési formák, a munkafeltételek javítását és a munkakörnyezet kellemesebbé tételét célzó javaslatok benyújtására. Mert úgy igaz, hogy minden ötletben, javaslatban lehet valami jó, tárgyilagos elemzés nélkül tehát egyetlenegyszer sem szabad elvetni. Ennek veheti elejét a megfelelő politikai támogatás. A pártbizottság felkérheti a gazdasági vezetést, hogy vizsgálja meg az alkalmazás lehetőségét, elejét véve ezzel a kezdeményezés létjogosultságát valamilyen okból lejáratni akaró egyéni törekvéseknek, nézeteknek és vélemé­nyeknek. Egy, többszörösen kitüntetett újító, kommunista mondta beszélgetésünk alkalmával, hogy sikereit az újítókat segítő támogatásnak is köszönheti. Üzemünkben ilyen téren nincs ellenségeskedés, irigység, sőt éppen fordítva, a leg­több ötlet, javaslat, kollektív összefogással jut el a gyakorlati megvalósításig. A politikai munka eszközeivel és lehetősé­geivel nyújtott támogatás szervesen kiegészíti a gazdasági és szakmai segítséget, és a kettő együtt hozza a kívánt sikert. EGRI FERENC A semilyi Kólóra 01-es számú üzemének Béke szocialista munkabri­gádja felhívással fordult az üzem dolgozóihoz, hogy tartsanak rendkívüli műszakot, és bevételét fordítsák a szolidaritási és békealap javára. A felvételen Dagmar Tauchmanová, a Béke szocialista munkabrigád vezetője és Olga Farkašová az ágyneműket osztályozza. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1983. V. 26.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents