Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-24 / 120. szám, kedd

Levelezőink írják Egyre több a friss zöldség A galántai Zelenina felvásárló központ friss zöldséggel látja el mind a szlovákiai, mind a cseh­országi területeket. Az idei év ele­jén a hidegebb időjárás miatt nem sikerült teljesíteni a felvásárlás tervét, s csupán 29 tonna zöldsé­get vásároltak fel. Annál jobbak voltak az eredmények az elmúlt hónap folyamán, amikoris már 274 tonna friss zöldséget vásároltak fel. Az idei év első négy hónapja alatt Galántán többek között felvá­sároltak és értékésítettek 461 448 fej salátát, 241 626 karalábét, 240 996 köteg zöldhagymát és 783 042 köteg retket. Eddig a leg­több zöldséget a kistermelőktől vettek, elsősorban a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége nagyfö- démesi (Veľké Úľany), jókai (Jel­ka), Alsó- és Felsőszeli (Dolné és Horné Saliby), vágfarkasdi (Vlčany), negyedi (Neded) alap­szervezeteinek tagjaitól. Az üzem négy raktára közül eddig legtöbb zöldséget a galántai raktár Knapp Tibor főraktáros vezetésével vá­sárolt fel, nem kevesebb mint 104,9 tonnát. A sered'i raktár 96,5 tonnát. Oláh Gyula Segítő kezek A nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rásban a járási és a kerületi párt­konferencia tiszteletére a járás ál­lampolgárai 134 355 óra társadal­mi munkát végeztek, melynek ér­téke meghaladja a négymillió ko­ronát. A járási székhelyen a torna­terem építésénél volt nagy szük­ség a segítő kezekre. Stredné Plachtincében a lakosság a műve­lődési ház építésénél seaítkezett. Nagycsalomiján (Veľká Calomija) ebben az évben szeretnék átadni rendeltetésének a szolgáltató há­zat. A falu lakossága itt a létesít­mény befejezési munkálatainál szorgoskodott. Príbelcén a helyi gazdálkodási üzem dolgozói a sport- és honvédelmi létesít­mény építésén dolgoztak. Bodzsár Gyula Huszonkét orosz katona pihen Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a temetőben, akik az első világháborúban estek fogságba és járványos betegségben pusztultak el. A sírokat egy-egy üzem dolgozói gondozzák. Idén a nehézgépgyáriak hozták rendbe a temetőt és a sírokat. Csidey Ferenc Két járás életéből A Kassa (Košice)-vidéki járás­ban a mezőgazdasági vállalatok jól gazdálkodtak tavaly az üzem­anyaggal. Az előző évhez viszo­nyítva 2187 tonna gázolajat és 718 tonna benzint takarítottak meg. Ez főleg annak az eredmé­nye, hogy ésszerűsítették a mező­gazdasági szállításokat, nagyobb felelősséggel vezették a nyilván­tartásokat. A járás területén a kisállatte­nyésztőknek eddig 42 alapszerve­zete van 1319 taggal, a kertbará­tok szövetségének pedig 67 alap­szervezete 2584 taggal. A cél az, hogy ezek az alapszervezetek fo­kozatosan minden községben megalakuljanak, s akinek kertes családi háza van, foglalkozzon ál­lattenyésztéssel. Tavaly a Rozqonyi (Rozhanov­ce), a Csécsi (Čečejovce), az Al- sótőkési (Nižný Klátov) és Her- nádzsadányi (Zdaňa) Efsz-ekben 1398 hektáron végeztek talajjaví­tási munkát 27,5 millió korona be­fektetéssel. Hét mezőgazdasági üzemben végeztek 741 hektáron Fürge ujjak Már másodszor rendezte meg a Fürge ujjak kézimunkakiállítást a Rokkantak Szövetségének eperjesi (Prešov) városi bizottsá­ga a mozgássérültek helyi intéze­tével közösen, ezúttal az intézet új kultúrtermében. A kiállítás több mint 900 látogatója közül vala­mennyien elismeréssel szóltak a sok szép alkotásról, kézimunká­ról, a hasznos lakáskiegészítő és -díszítő elemekről. A több mint 250 kiállított tárgy között volt hor­golás, rajz, festmény, többfajta ki­varrás, abroszok, térítők, és fából készült használati és lakásdíszítő tárgyak. A zsűri nehéz feladatot kapott, de végül is öt kiállított alko­tást - Baculik Péter rajzciklusát, Bartos Dana horgolásait, Orendás Mária keresztszemes abroszait, Lichvarcsík Margit és Mlynár Zsó­fia angolterítékeit - oklevéllel tün­tetett ki. A kiállítást csak egy napra tervezték, de a nagy érdeklődés miatt a rendezők meghosszabbí­tották egy hétre. Bartos László meliorációs építkezést 15,6 millió korona értékben. A járás négy együttműködési körzetében Somodi (Drienovec), Novočany, Felsőmislye (Vyšná Myšia) és Čižatice községekben nagy befogadóképességű borjú- neveldék vannak. Ezekben tavaly 12 058 borjút neveltek Iván Sándor A rozsnyói (Rožňava) járásban 350 védett műemlék van. Ezeknek az épületeknek a karbantartására az idén 3 millió 600 ezer koronát, ebből kétmilliót Šafárik szülőházá­nak a rendbe hozására fordítottak Kobeliarovon. A járásban a béke és a szolida­ritási alaphoz 181 szervezet 19 081 koronával járult hozzá. Eb­ből a Hosszúszói (Dlhá Ves) Egy­séges Földművesszövetkezet 8 ezer koronával, ami eddig a leg­magasabb összeg. A nőszövetség járási bizottsága minden évben megrendezi a fel­nőtt vers- és prózamondók járási versenyét. Ebben az évben Bajusz Zita, a Rozsnyói Építészeti Szak- középiskola pedagógusa, Zlatica Grznárová Predná Hora-i kultúrfe- lelős és Júlia Breznaiová, a rozs­nyói Tatrasvit vállalat dolgozója fogja a járást képviselni a kerületi versenyen. Tóth Rozália Béke-szavalóverseny A nöszövetség Stará Ľubovňa-i já­rási bizottsága idén tizennyolcadszor rendezte meg a dolgozó nők szavaló­versenyét a béke-világközgyülés tisz­teletére. A szavalok a verseny előtt - melyen szlovák, magyar és ukrán nyelven szavalták cseh, szlovák, ma­gyar és orosz költők béketémájú ver­seit - Podolinecben megkoszorúzták a hősök emlékművét és megtekintették Terézia Vansová írónő emlékszobáját Az öttagú bíráló bizottság a legjobba­kat: Júlia Milániákovát, Vlasta Čandí- kovát, Fedor Beátát, Lukács Jankát, Nadežda Chanatovát, Mária Cekaniá­A somorjai (Šamorin) Kék Duna Efsz dolgozói 180 hektáron befejezték a cukorrépa egyelését. Kiss Tibor és Pálinkás János gépükkel 40 hektáron végezték el a munkát. (Ján čikovský felvétele) kovát javasolta a kerületi versenyre, melyet Kassán (Košice) rendeznek. A résztvevők szorgalmukért mindnyá­jan oklevelet és ajándékot kaptak. Mária Valašteková Havonta börze A Szlovákiai Kisállattenyésztők lévai (Levice) városi szervezete minden hó­nap első vasárnapján szakelőadással egybekötött börzét tart, ahol a tagok­nak alkalmuk nyílik különböző fajtiszta háziállatok, galambok, egzotikus ma­darak eladására, vételére és cseréjére. A napokban megtartott börzére 22 nyúltenyésztő hozta el továbbtenyész- tésre alkalmas nyulait eladni, vagy ki­cserélni Császár Ernő Kiállítás A Szlovákiai Nőszövetség brati­slavai székházában találkoztak a Nő hetilap szerkesztőségének dolgozói a lap olvasóival. A talál­kozó kapcsán kiállítást is rendez­tek az üzletekben megvásárolható háztartási eszközökből és gépek­ből. A résztvevők saját készítésű befőttekkel vendégelték meg egy­mást és a találkozó vendégeit. A finomságok receptjeit a háziasz- szonyok megtalálják a lapban. Fe- renczy Annának, a MATESZ mű­vésznőjének - kinek regényét folytatásokban közli a Nő - na­gyon sok kérdésre kellett válaszol­nia, mert az asszonyok élénken érdeklődtek a regény eseményei­nek alakulása és a hősök sorsa iránt. Baráth Ilona A megváltozott napidíjakról és az utazási költségek megtérítéséről V. T.: Olvasónk 9 éve dolgozik Bratislavában különböző építke­zési vállaltoknál mint szerelő. Na­ponta jár be távoli lakóhelyéről (5 órát utazik). A munkáltató - mint­ha kiküldetésben járt volna - napi 16 illetve 20 korona összeget fo­lyósított diéta címén és megtérí­tette az utazási költségeket is. Február 1 -tói csupán napi 10 ko­ronát folyósítanak. Olvasónk kér­dezi helyes-e a munkáltató vállalat eljárása. Mivel olvasónk már néhány éve Bratislavában építkezésen dolgo­zik és naponta hazúlról jár ide a 91/1982 sz. rendelettel módosí­tott 97/1967 sz. rendelet 19. § 2. bekezdése b) pontja szerint meg­állapította 10 korona étkezési és utazási kiadásokhoz való hozzájá­rulási átalány (pausál) illeti meg. Ha Bratislavából különböző, a vá­roson kívül távolabbi munkahe­lyekre küldenék, akkor kiküldetés­ről lenne szó, amelyet minden esetben külön kell elszámolni, mint szolgálati utat (a korábbi gya­korlat szerint). Kétes öröklési igény V. M:. Nézetünk szerint senki­vel szemben nem léphet fel Cseh­szlovákiában öröklési igénnyel. A vevők nem a szülei javára fizet­ték le a vételárat, hanem az állam javára, amelyre szülei ingatlanai­nak tulajdonjoga átszállt (elkobzás vagy áttelepülés címén). A családtag ápolása milyen esetben számítható be a nyugdíjévekbe? Z. I.: Olvasónk 1966-1972 kö­zött kénytelen volt munkaviszo­nyát megszakítani és szívszélhü- dés következtében mozgásképte­lenné vált édesanyját odahaza ápolni és gondozni. Kérdi, hogy beszámíthatják-e nyugdíjéveibe a kérdéses 6 évet is. A közeli személyről (rendszerint közeli családtagról) való szemé­lyes gondoskodás idejét csak 1976. január 1-től ismeri el a tör­vény, mint pótidöt. Szabadságigény B. J.: Olvasónk 1983. március 31 -ével kölcsönös megegyezés alapján megszüntette munkavi­szonyát. Mivel az 1983-as évben nem dolgozott le 75 munkanapot, a régi munkáltató vállalatával szemben a Munka Törvénykönyve 108 §-a értelmében nem keletke­zett igénye az 1983-as évi sza­badság arányos 1/4 részére (5 munkanap). Kérdi, hogy az új munkahelyén az 5 havi várakozási idő letelte és 75 munkanap ledol­gozása után igényelheti-e a teljes 4 heti szabadságot, vagy csak az arányos részét, tehát 15 napot. Az új munkahely az efsz. A 122/1975 sz. törvény 53. §-ának 3. bekez­dése értelmében olvasónknak arányos, tehát 15 napi szabad­ságra van igénye. A régi és az új munkáltató megegyezhet abban, hogy az egész szabadságot az új munkahelyen merítheti a dolgozó, ha az előző munkáltató vállalatnál már megszerezte a szabadsági­gényt. A két vállalatnak meg kell egyezni abban, hogy ki viseli a munkabérmegtérítést arra az időre, amikor a dolgozó még a régi munkahelyén dolgozott. Lehetsé­ges ugyanis, hogy olvasónk 1983 első 3 hónapjában nem dolgozott 75 munkanapot. A Munka Tör­vénykönyvét végrehajtó 54/1975 sz. rendelet 64. §-a értelmében ledolgozottnak kell tekinteni pél­dául azt az időt is, amikor a dolgo­zó igazolt munkaakadályok miatt nem dolgozott, kivéve azt az időt, amit a megállapodás értelmében rádolgozással kellett pótolnia; to­vábbá ledolgozottnak kell tekinteni a szabadságon töltött időt, a ledol­gozott ünnepért és túlóráért jutta­tott szabad időt, a fizetett ünnepe­ket. A szabadság szempontjából ledolgozottnak kell tekinteni a hét minden munkanapját még akkor is, ha a dolgozó munkaideje csak heti öt napra van elosztva. Az említett idők betudásával nagyon valószínű, hogy olvasónk­nak az előző munkahelyén az év első három hónapjában megvan a szabadságigény keletkezéséhez előírt 75 munkanapja. Ebben az esetben egyrészt lehetséges az említett 108. § 4. bekezdés szerint megegyezés a két vállalat között. Másrészt ebben az esetben olva­sónk a Munka Törvénykönyve 109. §-ának 2. bekezdése e) pont­ja értelmében kérheti az 5 nap nem merített szabadság idejére annak kifizetését a régi munkálta­tó vállalattól. Vitás beszámítható évek Sz. S.: Az öregségi nyugdíjhoz szükséges időbe be kell számítani (a 121/1975 sz. társadalombizto­sításról szóló törvény 10. § 1. bekezdése d) pontja értelmében az iskolakötelezettség után a hiva­tásra való felkészülés céljából végzett iskolai tanulmányok idejét, tehát az ön esetében a középisko­la felső négy évfolyamát (a nyugdíj emelkedése szempontjából csak 18. életéve utáni beszámítási idő vehető figyelembe). Feltehető, hogy a MÁV igazolá­sa alapján elfogadja ledolgozott időként az 1939-1946 közti időt. Egyébként a volt magyar had­seregben teljesített katonai szol­gálatot, mivel nem volt hivatásos katona és nyilas egység tagja sem (kötelező katonai szolgálatról volt szó) az erről szóló iratai alapján külön kérelmére (ezt még a nyug­díjkérelem beadása előtt adja be) a járási járadék bizottság (Okres­ná dávková komisia) 128/1975 sz. végrehajtási rendelet 8. §-ának 3. bekezdése értelmében mint póti­dőt beszámíthatja, de legfeljebb 1945. május 9-ig. Az említett törvény 10. § 1. bek. e) pontja alapján be lehet számíta­ni az egyéni gazdálkodás idejét (beleértve az együttdolgozó csa­ládtagot) is, de csak 1945. május 9 és 1948. október 1-ig terjedő időre, h^ ezek a személyek az egyéni gazdálkodás feladása után beléptek az efsz-be vagy szocia­lista mező- vagy erdőgazdasági vállalatnál munkába léptek (erre az időre nem kell utólag biztosítási díjat fizetni). Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik az egyéni gazdálkodás abbahagyása után más vállalatnál vagy szerve­zetnél dolgoztak. Az említett járási járadék bizott­ságnál ugyancsak még nyugdíjké­relem benyújtása előtt kérheti a társadalombiztosításról szóló törvény 10. §-ának 1. bek. c) pont­ja értelmében 45-49 évek közti kényszer-munkanélküliség idejé­nek beszámítását az elutasítási iratok alapján. A bevonuló katona előzetes kiképzése B. L.: A bevonuló katona előze­tes kiképzése (pl. Zvázarm kere­tén belül szervezett gépkocsive­zetői tanfolyamon való részvétel) a Munka Törvénykönyve 124. § 1. bekezdése értelmében általános érdekből keletkezett munkaaka­dálynak számít, így a dolgozónak, ha a tanfolyamon nem áll módjá­ban szabad idejében részt venni, a Pénzügyminisztérium 1967. no­vember 1-én kelt 118/38. 690/67 sz. rendelete alapján valamint a Munka Törvénykönyve idézett rendelkezésének értelmében munkabérmegtérítés jár. Az ilyen munkaakadályt hivatalos igazolás csatolásával lehetőleg előre kell a munkáltató vállalattal közölni. A munkabér megtérítésére szóló igény egy éven belül évül el. Ha munkáltatója nem lenne hajlandó munkabérét megtéríteni, jogosult ezt az egyéves elévülési idő alatt a vállalat ellen beadott keresettel érvényesíteni a döntőbizottságon vagy a járásbíróságon. Dr. F. J. ÚJ SZÓ 6 ‘ 1983. V. 24. i

Next

/
Thumbnails
Contents