Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-20 / 117. szám, péntek

VILÁG PRO LE TARJAI, EGYESÜLJETEK! A Klement Gottwald Vágmenti Gépgyár gútai (Kolárovo) üzemében megkezdték az új, Jawa 210 típusú moped sorozatgyártását. A közked­velt és külföldön is méltán népszerű Babetta mopedot helyettesítő új típus automatikus sebességváltóval és 1,75 kilowatt teljesítményű motor­ral kerül forgalomba. A felvételen a szerelőcsarnok egy része látható. (Vlastimír Andor felvétele - ČSTK) Befejeződött a moszkvai tudományos békekonferencia Felhívás a világ tudósaihoz SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Anyagi fedezet van A tudományos-műszaki fejlesztés és a tudományos-műszaki ismeretek kihasználásának lassű ütemét számos vállalatban vagy termelési-gazdasági egységben azzal indokolják, hogy nincs rá anyagi fedezet. Ezt vagy azt azért nem érvényesítették a gyakorlatban, mert nem kaptak pénzt a szükséges műszaki feltételek megteremtésére, gépek vásárlására, technológia módosítására - és sorolhatnánk tovább az indoklásokat. Hason­lóan beszélik ki magukat arra is, ha késnek valamilyen akció vég reha jtásá va I. Ismeretes, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés ütemének meggyorsítása és a tudományos-műszaki ismeretek rugalma­sabb kihasználása a legfontosabb előfeltételei az intenzív nép­gazdaság-fejlesztésnek, az exportképesség fokozásának, a munkatermelékenység növelésének, a társadalom igényei jobb kielégítésének. E fontos tevékenység anyagi keretek közé szorítása - a gazdaságossági alapelvek megtartása mellett is - a társadalom érdekeivel ellentétesnek tűnik. Valóban ez volna a helyzet? Nincs összhang a szavak és a tettek között? Minden ésszerűen gazdálkodó társadalom csak annyit költ­het, amennyi rendelkezésére áll. És a rendelkezésre álló erőfor­rásokkal sem gazdálkodhat tetszés szerint, az eszközfelhaszná­lásban a szükségletek fontosságából és jelentőségéből kell kiindulni. A műszaki fejlesztés fontossága és jelentősége vitat­hatatlan, ezért az eszközelosztási döntéshozatalkor előnyben kell részesíteni. És a műszaki fejlesztésre szánt eszközök volumene nem kicsi. A szövetségi pénzügyminisztérium felmé­rése szerint a műszaki fejlesztésre szánt állami eszközökből évenként kétszáz-háromszáz millió korona kihasználatlan marad. Még szembetűnőbb a műszaki fejlesztési anyagi eszkö­zökkel való takarékoskodás a vállalati szférában - etenként több mint 2 milliárd koronát más célra használnak fel, mint ahogy meghatározták. Megtörténik, hogy azért marad kimerítetlen a műszaki fejlesz­tési alap, mert a felettes szerv nem szabadítja fel idejében. Ezt bizonyítja az is, hogy a legtöbb eszközt az év utolsó negyedében merítik ki. így gyakran előfordul, hogy a rendelkezésre álló pénzt nem eléggé megfontoltan használják fel, vagyis - népiesen szólva - azt veszik meg, amit először meglátnak. A műszaki fejlesztés viszont nem ösztönös folyamat és nem is lehet az, igényeit és szükségleteit előre kell ismernünk. Számos vállalat és szervezet viszont nem fordít kellő figyelmet a tudományos-műszaki fejlesztés tervezésére, s ezért e téren gyakran véletlenszerű döntésekre kerül sor. A tudományos-műszaki fejlesztésre szánt anyagi eszközök relatív hiányát gyakran azért érezzük, mert ebből az alapból olyan akciókat fedeznek anyagilag, amelyeknek a tudományos­műszaki fejlesztéshez semmi közük, u. i. a mindennapos beruhá­zások kategóriájába tartoznak. Nyilvánvalóan azért kerül erre sor, mert a beruházási tevékenység anyagi kereteit már néhány éve korlátozzák, és így a vállalatok a beruházási akciók hamis jellemzésével jutnak anyagi eszközökhöz. Dicséretre méltó annak a figyelemmel kísérése, hogy a fel­használt eszközök milyen eredményt hoztak. Ezt a gyakorlatot a tudományos-műszaki fejlesztés gazdasági hatékonyságának értékelése során is érvényesíteni kell. Erre viszont csak azért nincs mindig lehetőség, mert a gazdasági eredményeket nem mindig a megfelelő előírások szerint kísérik figyelemmel. Nem beszélhetünk tehát a tudományos-műszaki fejlesztésre előirányzott anyagi eszközök hiányáról, hanem inkább elégtelen és számos esetben helytelen felhasználásukról, arról, hogy megsértik a pénzügyi és tervfegyelmet. A szervezetek későn reagálnak az új előírásokra, noha az ágazatokat idejében tájé­koztatják azok érvénybe léptetéséről. Komoly fegyelemsértés, hogy a műszaki fejlesztési erőforrá­sokat beruházásokra költik. Jóllehet központilag korlátozzák a beruházási tevékenységet, a gazdálkodó szervezetek nem nyugodnak bele az adott gazdasági realitásba, és keresik a lehe­tőséget, hogyan elégíthetik ki az adott körülmények között saját igényeiket. Mindennek a következménye, hogy saját kutatási és fejlesztési tevékenységüktől vonják meg az anyagi eszközöket. A komplex intézkedések alapelvei a tudományos-műszaki fejlesztést előtérbe állítják, ennek kell képeznie a terv vezérfona­lát. Ez a legjelentősebb módosítások egyike, melyekre népgaz­daságunk irányítási rendszerében sor került. Megvalósítása ugyanakkor nagyon nehéz, mert az eddigi gondolkodásmód és gazdasági magatartás gyökeres megváltoztatását követeli meg. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a műszaki fejlesztés még nem foglalta el megérdemelt helyét gazdasági gyakorlatunkban. Érthető, hogy az új ismeretek gyarapítása, elsajátítása és kihasználása elsősorban az emberek képességén múlik. Tudó­saink, kutatóink, fejlesztési dolgozóink, feltalálóink és újítóink eredményei bizonyítják, hogy rátermett emberekben nincs hiány. Tény viszont, hogy gyakran nem átgondolt feladattal bízzuk meg ezeket az embereket, s a feladatok megvalósításá­hoz nem teremtünk meg minden szükséges feltételt. Ebből viszont az következik, hogy e fogyatékosságok felszámolása nem megoldhatatlan, inkább a fegyelemnek, az érvényes előírá­sok megtartásának, a rendnek a függvénye. A legfelsőbb pártszervek határozatai feladatul adják, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet a tudományos-műszaki fejlesz­tésre, eredményeink kihasználására. Az intenzív népgazdaság­fejlesztés meghatározó tényezője - amint azt a CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta - a tudomány és a műszaki hala­dás. A tudományos-műszaki fejlesztés megvalósítása ezért valóban társadalmunk forradalmi feladata. Rudé právo (ČSTK) - Moszkvában csütör­tökön befejeződött a szovjet tudó­sok országos békekonferenciája, amely A nukleáris háború ve­szélye ellen, a leszerelésért és a békéért jelszó jegyében tanács­kozott. A háromnapos konferenci­án mintegy 500 szovjet tudós mel­lett 22 ország tudósai is részt vettek. A tanácskozáson hangzott el Borisz Ponomarjovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának, a KB titkárának, valamint Jevgenyij Velihovnak, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája alelnökének referátuma napjaink legégetőbb kérdéseiről és a tudó­sok szerepéről a békéért folytatott küzdelemben. Valamennyi felszó­laló azt hangsúlyozta, hogy a világ népeinek meg kell mondani az igazságot a termonukleáris hábo­rú következményeiről, s egyesíte­ni kell valamennyi ország tudósait a háborúellenes mozgalomban. A konferencián létrehozták a szovjet tudósok békebizottságát, s ennek élére Jevgenyij Velhov akadémikust választották meg. A tanácskozás résztvevői felhí­vást fogadtak el a világ tudósai­hoz. (Folytatás a 2. oldalon) Bécsben megkezdődött a 30. forduló Mielőbb konkrét eredményekre van szükség (ČSTK) - Héthetes szünet után felújították Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökken­téséről folytatott tárgyaláso­kat. A 30. forduló tegnapi első plenáris ülésén André Wieland, az NDK küldöttsé­gének vezetője mondott be­szédet. Olyan időszakban találkozunk - hangsúlyozta - amikor a nem­zetközi kapcsolatok továbbra is kiélezettek és bonyolultak. A Var­sói Szerződés prágai politikai nyi­latkozata ez év januárjában meg­mutatta, hogyan lehet véget vetni Előkészítő tanácskozás (ČSTK) - Prágában tegnap megkezdődött a júniusban sorra kerülő béke-világközgyűlés nem­zetközi előkészítő bizottságának bővített ülése. Ezen különböző nemzetközi szervezetek, csopor­tok és békemozgalmak 60 képvi­selője vesz részt. A tanácskozást Edith Ballan- tyne, a koordinációs csoport szerve­zője nyitotta meg. A béke-világ­közgyűlés csehszlovák részről tör­ténő előkészítésének helyzetéről Tomáš Trávniček, a csehszlovák előkészítő bizottság elnöke tájé­koztatta a résztvevőket. a jelenlegi veszélyes fejlődési (irányvonalnak és visszatérni az enyhülési folyamathoz. Az abban megfogalmazott javaslatok - bár többségük nem képezi a mi ta­nácskozásunk tárgyát - megvaló­sítása hozzájárulna Közép-Euró- pában is a katonai feszültség eny­hítéséhez és a bizalom megszilár­dításához. Az NDK képviselője ezután megindokolta a szocialista orszá­gok állásfoglalását, melyeknek meggyőződésük: elkerülhetetlenül szükséges, hogy Bécsben mi­előbb konkrét és hatékony eredmé- (Folytatás a 3. oldalon) PENTEK 1983. május 20. XXXVI. évfolyam 117. szám Ára 50 fillér Jubiláns köszöntése (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök üdvözlő levélben köszön­tötte Vladimír Rumit, a Csehszlo­vák Szocialista Akadémia Központi Bizottságának elnökét 60. szüle­tésnapja alkalmából. Ebből az alkalomból Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterel­nök is elküldte jókívánságait Rumi elvtársnak. Az együttműködés további bővítéséről (ČSTK) - Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára tegnap fogadta Berecz Já­nost, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának tagját, a Népszabadság főszer­kesztőjét, aki a Rudé právo szer­kesztőségének meghívására tar­tózkodik Prágában. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón a vendéget tájékoztatták azokról a feladatokról, amelyek megoldásával pártunk a XVI. kong­resszus határozatainak teljesíté­sével kapcsolatban főként ideoló­giai téren foglalkozik. Szó volt a két testvéri ország pártlapjai és más tömegtájékoztató eszközei együttműködésének elmélyíté­séről. A fogadáson részt vett Oldrich Švestka, a CSKP KB Titkárságá­nak tagja, a Rudé právo főszer­kesztője és Otto Čmolík, a CSKP KB osztályvezetője. Jelen volt Ko­vács Béla, a Magyar Népköztár­saság csehszlovákiai nagykövete. Jan Fojtík bolgár pártküldöttséget fogadott (ČSTK) - Elutazott hazánkból a bolgár pártküldöttség, amely Jancso Georgiev, a Bolgár Kom­munista Párt KB tagjának, a KB információs és szociológiai köz­pontja igazgatójának vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. Itt-tartózkodásuk során a kül­döttség tagjai találkoztak a CSKP KB és az SZLKP KB propaganda- és agitációs osztályának dolgozói­val, megtekintették Prágában a Rudý Letov vállalatot, ellátogat­tak a Rudé právo szerkesztőségé­be, valamint a prágai és a bratisla­vai Közvélemény-kutató Inté­zetbe. Elutazásuk előtt Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttag­ja, a KB titkára fogadta a bolgár vendégeket. A fogadáson jelen volt Petr Danailov, a Bolgár Nép- köztársaság csehszlovákiai nagy­követe. NAGY SÚLYT HELYEZNEK A FIATALOK NEVELÉSÉRE Plenáris ülést tartott a CSSZBSZ Központi Bizottsága (ČSTK) - Plenáris ülést tartott tegnap Prágában a Csehszlovák -Szovjet Baráti Szövetség Köz­ponti Bizottsága. Értékelte a szö­vetség hozzájárulását a fiatal nemzedék hazafias és internacio­nalista neveléséhez. A tanácsko­záson részt vett Ľubomír Pro- cházka, a CSKP KB osztályveze­tője, Jaroslav Jenerál. a SZISZ KB elnöke és több más vendég, köztük Viktor Moroz, a Szovjet­unió csehszlovákiai nagykövetsé­gének első titkára, a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaság csehszlovákiai képviselője. Bevezetőben Václav David, a CSSZBSZ Központi Bizottságá­nak elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatalok hazafias és internacio­nalista nevelésével a szövetség nemcsak saját jövőjét, hanem a megbonthatatlan csehszlovák -szovjet barátság további elmélyí­tését is szem előtt tartja. Az elnökség A CSSZBSZ fel­adatai a fiatal nemzedék haza- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents