Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-18 / 115. szám, szerda

A pártmunka része a termelési sikerekben Egyének szerint meghatározott feladatok és érdem szerinti jutalmazás • Rendszeresen értékelik a fejési átlagokat • Párt­ellenörzö napok A WPA 60 NC típusú marógép szakosított megmunkáló műveleteket végez az atomerömúvi berendezések gyártása során az energetikai gépgyárban. A gépet a plzeňi Škoda Művek Szerszámgépgyárában készítették és Siemens számjegyvezérlésú berendezéssel szerelték fel. Súlya több mint 300 tonna. A képen: Ladislav Tymr (felül) és Josef Chvátal a gép segítségével speciális fúrásokat végez. (Jiŕí Vlach felvétele - ČTK) Kitüntetettjeink A szemébe nézni mindenkinek HIÁBA JÁRNÁNK BE akár többször is az illésházi (Nový Ži­vot) Csehszlovák-Mongol Barát­ság Egységes Földművesszövet­kezet tehéntelepeit, a közel ötszáz szarvasmarhát befogadó istállók között egyetlenegy újat sem talál­nánk. Húsz-harminc évvel ezelőtt épültek az istállók, amelyekben a korszerűsítésben a függesztett sínen futó csilléig és a helyben fejő gépig jutottak el. Az eredmények ennek ellenére önmaguk helyett beszélnek. Ta­valy 4560 liter volt a fejési átlag, amely még a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is a három legjobb mezőgazdasági üzem közé tartozást jelentette. Az idei terv még ennél is merészebb, kereken 4700 literes átlag a cél. Az év első három hónapjában ez­zel összhangban teljesítették ela­dási tervüket, és már áprilisban, tehát a legelőre való kihajtás előtt naponta tizenkét litert fejtek tehe­nenként. A siker a termelékenységet erő­teljesen fokozó tényezők együttes érvényesítésének köszönhető. El­ső lépésként évekkel ezelőtt a tej- hozam további növelése céljából megkezdték a tehenek kereszte­zését, ezt folyamatosan tovább folytatják. Rendszeresítették az intenzív szakaszos legeltetést, az állatok mindössze két napon át vannak egy szakaszon. Hosszú évek óta tudnak kellő mennyiség­ben és minőségben tömegtakar­mányokat tárolni, és a sok min­dent magába foglaló tartástechno­lógia is összhangban van az elő­írásokkal. A FELSOROLTAK MÖGÖTT az üzem- és ágazatvezetők előre­látó és hozzáértő munkája van, akik a szakmai követelmények és a korszerű eljárások meghonosí­tásával valóban elismerésre méltó Nemrégiben fejeződtek be a nemzeti szövetkezeti kongresz- szusok, a szövetkezeti szövetsé­gek értékelték az elmúlt Öt év munkáját s egyben irányt szabtak az elkövetkezendő öt évre. Azon­ban arra is szükség van, hogy az egyes szövetkezetek érdekeit és a lakosság érdekében végzett munkájukat országos viszonylat­ban is egyeztessék. Ezt a célt szolgálja majd a Szövetkezetek Központi Tanácsának IX. kong­resszusa, melyet Prágába hívtak össze 1983. május 28-29-re. A Szövetkezetek Központi Ta­nácsának választmánya tervsze­rűen és folyamatosan foglalkozik a kongresszus előkészületeivel. A kongresszusnak az a célja, hogy értékelje a lakossági szolgáltatá­sokat, a szlovákiai és csehországi lakásépítő, az ipari termelő és a fogyasztási szövetkezetek mun­káját, azt, hogyan teljesítették a XV. Egészségvédelmi törvényünk értelmében társadalmunk minden állampolgárt ingyen lát el a szük­séges gyógyszerekkel. A tájékoz­tató eszközök naponta hírt adnak arról, hogy a tőkés országokban csökkentik az egészségügyre, a szociális ellátásra előirányzott állami hozzájárulásokat, vagyis az állampolgárokat megkárosítva oldják meg gazdasági problémái­kat. Nálunk nem fenyeget ilyen veszély, hiszen társadalmunk fi­gyelmének középpontjában az emberek szükségleteinek kielé­gítése áll. Évről évre nagyobb összegeket fordítunk a gyógysze­rekre és általában az orvosi ellá­tásra. A Spofa termelési-gazdasá­gi egység évente több mint 1300 fajta gyógyszert gyárt, külföldről munkát végeztek. Viszont anélkül, hogy érdemeiket csökkentenénk, tudatosítani kell azt is, hogy az alapok és feltételek megteremté­sével csak félsikereket értek volna el, ha elmarad a tehenészetben dolgozók igyekezete. Ha a fejők, etetők és tejkezelők nem érzik át munkájuk felelősségét, ha nem alakítanak ki olyan munkaszerve­zési formát, amely egyénileg is érdekeltté teszi a dolgozókat az egyre jobb eredmények elérésé­ben. S ezen utóbbi feltételek meg­teremtésében kétségkívül a párt- alapszervezet végzett érdemi munkát. Amint Horváth Pál pártel­nök, a személyzeti osztály vezető­je hangsúlyozta, a pártbizottság mindenkor szorosan együtt mun­kálkodott a gazdasági vezetőkkel, s olyan jellegű határozatokat foga­dott el, amelyek az időszerű prob­lémák, nehézségek áthidalását és a termelési feladatok teljesítését segítették. Első és legfontosabb teendő­ként a tehenészetben dolgozó kommunisták részarányát növel­ték. Jelenleg a huszonkilenc dol­gozó közül öten párttagok. A kom­munisták személyes példamutatá­sukkal, új feladatok vállalásával az egész kollektívát jó munkára ösz­tönzik. A termelésben ugyanis mindig van valami új, rendkívüli, aminek fontosságát és jelentősé­gét az emberekkel meg kell értetni s elfogadtatni. így volt ez a keresz­tezések időszakában, amikor az új típusú és nagy termelékenységű állatok igényelte újszerű bánás­móddal kellett megismertetni az embereket. Sokat segített, amikor a feladatokat istállók és egyének szerint is meghatározták, teljesíté­süket pedig minden hónap végén értékelték és az elért eredmények szerint fizették a prémiumot. ÜGYELNEK ARRA IS, hogy és a XVI. kongresszus határozata­iból reájuk háruló feladatokat A kongresszus értékelni fogja, hogy szövetkezeteink hogyan váltják valóra az ötéves és az éves tervüket, hogyan járulnak hozzá Csehszlovákia gazdasági és szo­ciális felemelkedéséhez. Elbírálja, milyen mértékben fejlődött a tag­ság, a dolgozók és a tisztségvise­lők munkakezdeményezése, mennyiben járultak hozzá a sike­rekhez. Mire jutottak a tüzelő- és üzemanyag, az energia és a nyersanyagok gazdaságos fel- használásában és a szövetkezeti vagyon védelmében. A Szövetkezetek Központi Ta­nácsának IX. kongresszusa érté­kelni fogja, hogy a szövetkezetek, mint a Nemzeti Front tagjai ho­gyan vették ki részüket a választá­si program megvalósításában, ho­gyan működtek együtt a nemzeti bizottságokkal a munkakörülmé­pedig 500 fajtát hozunk be. A je­lentős fejlődés ellenére időnként előfordul, hogy egyes gyógysze­rek hiányoznak a gyógyszertárak­ban, amit nagymértékben az okoz, hogy számos gyógyszer külföldről behozott alapanyagból készül, s ezeket az alapanyagokat nem tudjuk mindig megfelelő mennyi­ségben és minőségben beszerez­ni. Gyógyszeriparunk és egész egészségügyünk arra törekszik, hogy a lakosság szükségleteit hi­ánytalanul kielégítsék. Évről évre nő nálunk a gyógy­szerfogyasztás. Csupán a kelet- szlovakiai kerületben a gyógyszer- ellátásra az 1980. évi 307 millió korona helyett 1982-ben már 314 millió koronát fordítottunk. Ez azt jelenti, hogy a kerületben gyógy­a munka minősége mindenkor ellenőrizhető legyen, a követelmé­nyeknek fittyet hányok ne bújhas­sanak meg a rendesen dolgozók mögött. Ilyen céllal tartanak bizo­nyos időközönként pártellenőrző napokat. A pártbizottság erre kü­lön csoportot hozott létre. Legu­tóbb az elmúlt év második felében volt ilyen jellegű ellenőrzés, ami­kor több napon át minden fejőnél külön értékelték az állatokkal vafló bánásmódot, az etetési technoló­gia, valamint a tisztasági előírások betartását. Különös szigorral jár­nak el főleg a tej minőségét és tisztaságát rontok ellen. A felfedett hibák miatt csökkent vagy teljesen elmaradt a prémium. A jó munká­nak hasznát viszont az egész kö­zösség élvezi, hiszen a magasabb minőségi osztályban eladott tejért több pénzt kapnak. Ugyancsak tavaly foglalkozott a pártbizottság azzal, hogy az új fejőház átadása után miért csök­kent a fejési átlag. Ezt a kérdést is sikerült megoldani. Néhány hónap múlva elérték az eredeti szintet, az idén pedig már lényegesen többet fejnek a korábbinál. A bélvattai (Vojtechovce) telepen üzembe he­lyezett körfejő ugyanis a régi istál­lókhoz épült, s a régi összehango­lása az újjal több problémával járt. Az átlagok főleg azt követően ja­vultak, hogy kialakították az etető­fejő párokat, és mindegyik a „sa­ját“ teheneit gondozta, fejte. MINDEZ a pártalapszervezet termelést segítő tevékenységének jelentőségét bizonyítja. Illésházán a termelési kérdésekkel negyed­évenként foglalkoznak a taggyűlé­seken, de szükség esetén a fel­merült problémát azonnal napi­rendre tűzik és megoldják. így já­rulva hozzá az eredmények folya­matos javításához. EGRI FERENC nyék és a környezet javításában, egyszóval a szövetkezetek miben segítették a lakosság szükségle­teinek egyre jobb kielégítését. Elbírálja, hogyan dolgoznak a szö­vetkezetek választott szervei, ho­gyan karolják fel az ifjúság és a nők kezdeményezését a terv teljesítésében, milyen káder- és nevelőmunkát végeznek. Lényeges szerepet vállal a IX. kongresszus abban is, hogy a ta­nács, a szövetkezetek legfelsőbb szerveként egyesítse a szövetke­zeti szervezetek kezdeményezé­seit, társadalmi és gazdasági té­ren egyaránt. Felülvizsgálja, mennyire mélyítették nemzetközi kapcsolataikat, a szocialista álla­mokkal folytatott együttműködést, s ez mennyiben segítette elő a -párt és a kormány külpolitikai irányvonalának megvalósítását a szövetkezeti mozgalom feltételei között SZ. LÉVAY ERZSÉBET szerekre tavaly egy főre átlag 251 koronát fordítottunk. Ezeknek a költségeknek a fö­lösleges további növekedése megakadályozható a gyógyszerek megfontoltabb előírásával, de el­sősorban azáltal, hogy az állam­polgároknak nagyobb felelősség- érzetet kellene tanúsítaniuk. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy fölösleges a gyógyszereket a háztartásokban felhalmozni és így pazarolni az értékes alapanya­gokból készült gyógyszeripari ter­mékeket. A gazdaságosság nap- laink fontos követelménye, ezért ezen a területen is nagyobb figyel­met kellene szentelni ennek a kér­désnek. LÝDIA KONČEKOVÁ ^ Nálepka kapitányról elneve­zett prešovi ruhagyárban az áru­termelés értéke egy hónap" alatt meghaladja a 31,5 millió koronát. Mikor ott jártam, csak a délelőtti műszakban 3840 kordbársony- il­letve farmer nadrágot varrtak, jól­lehet a nadrágokon kívül zakók, öltönyök is készülnek itt, méghoz­zá ötven százalékban exportra. A legnagyobb megrendelő a Szovjetunió, de a nyugatnémet, az angol, a finn, a kanadai, a fran­cia, a szaúd-arábiai kereslet is jelentős. Mindezt pedig csak azért említem, hogy jelezzem: a magas szintű, kiváló munkavégzés itt a legszigorúbb napi követelmény. A ruhagyárnak sok jó dolgozója van. A legjobbak egyike pedig - sokak egybehangzó véleménye szerint - Anna Mattová, aki a Szo­cialista Munka Úttörője, a Kiváló munkáért, az Építésben szerzett érdemekért állami kitüntetések után május 1-én a Munka Érdem­rendet is átvehette. Anna Mattová harminc éve dolgozik a ruhagyár­ban. Tizennégy éves korában jött ide - ipari tanulónak.- Valamilyen nőnek megfelelő szakmát akartam tanulni, azért jöt­tem a ruhagyár szakmunkásképző intézetébe. Zamutovban szület­tem. Ez nincs is közel Prešovhoz A ruhagyárról akkor még vajmi keveset tudtam. Anyám azt mond­ta otthon: csak menj, tanulj meg lányom szabni, varrni - aztán majd csak lesz valahogy! Hát eny- nyi volt az útravaló, s megvallom őszintén akkor még nem is volt semmi elképzelésem a jövőről. Itt azonban minden megváltozott. Fokozatosan érezni kezdtem, hogy jól választottam, s ma már biztosan tudom állítani: elégedett vagyok, jól érzem magam ebben a gyárban - vallja önmagáról.- És a várost is megszokta, ott­hon érzi itt magát? - kérdezem tőle kíváncsian.- Nézze, én azt tartom: ott va­gyok otthon, ahol értékelnek, tisz­telnek, szeretettel fogadnak és se­gítenek, ha gondom van. Ez így van itt, tehát itthon érzem magam. Három bátyám van Ők is kirepül­tek a családi fészekből. Otthon csak a szüleim maradtak. Szegé­nyek már évek óta betegeskednek. Tizennyolc éve minden hétvégén hazautazom hozzájuk, gondosko­dom róluk, ahogyan csak tudok. Anna Mattovának nincs család­ja, de így is rengeteg gondja adó­dik. A gyárban hallottam, hogy kolléganői a magánéletükben elő­forduló gondokkal is sokszor hoz­zá fordulnak tanácsért.- Igen, ez is előfordul. Van ami­kor engem tekintenek a ,,biztonsá­gi tanácsnak“. Mit csináljak! Zár­kózzam el az ilyen tanácskérések elől? Úgy érzem, nem lenne he­lyes. Ahol csak tudok, segítek. Sokszor elegendő higgadtságra, türelemre inteni a felborzolt kedé­lyeket. Tudja én azt tartom: a jó­zan észre kell hallgatni és úgy élni, hogy szemébe tudjunk nézni min­denkinek. Én élvezem a kollégáim bizalmát, és sohasem szeretnék visszaélni vele. Hogy miveľ érdemelte ki Anna- Mattová munkatársai bizalmát? Nos, a magatartásával, a tudásá­val. Kolléganői, Magda Bohňáko- vá, Marta Áron óvá, Agneša Kobul- nícka erről így vélekedtek:- Van Annában valami termé­szetes jóság. Ha együtt vagyunk mindig érezni, hogy ő tényleg őszintén érdeklődő, vagyis szá­mára nem mindegy, hogy hogy vagyunk.- Szerintem Anna tényleg ma­gáénak tartja a gyárat. Ismer itt mindent és mindenkit. Munkás­ként kezdte ő is. Tenniakarásá- nak, ügyességének, kiváló szakis­mereteinek tudható be, hogy aránylag rövid időn belül segéd­mester lett, majd utána tizennyolc évig mester. Kiválóan tudta a munkát szervezni. Ha valaki ki­esett a partiból, ő bármelyik géphez odaült és dolgozott helyette. Most már a technológiai osztály vezető­je. Megvallom őszintén: hiányzik, hogy nem közvetlenül az ő irányí­tása alatt dolgozom.- Mattová tényleg jó mester volt, és én tudom, hogy nem is szívesen adta fel ezt a beosztást. Más választása viszont nem volt. Az édesanyja most már komoly beteg, segítségre van szüksége. Anna mióta osztályvezető lett, egy műszakban dolgozik, több ideje jut az édesanyjára. Habár ebben nem is vagyok egészen biztos, mert rengeteg gonddal, felelősséggel jár a mostani munkája... Eddig a vélemények, s hogy őszinte legyek, ezekből engem leg­inkább egy szócska ragadott meg, mégpedig a „tényleg“. Ez az a szó, ami arra utal, hogy Anna Mattová a reá bízott feladatoknak hiánytalanul eleget tesz. Mint dol­gozó, mint vezető nem formálisan van jelen a munkahelyén. Jelenlé­tének tettekben feloldódó súlya, tekintélye \/an. Az egész gyár helyzete érdekli őt - a tervezéstől, a termelési feladatok átvevésétől a kész áru értékeléséig, a szállítá­sig minden. Kibúvót keresve neki senki nem mondhatja, hogy ezt vagy azt nem lehet megcsinálni. Ha másként nem megy, odaül a gephez és megmutatja, hogy lehet. Szereti a munkáját, szereti a gyárat. Tizenöt éve a Forradalmi Szakszervezeti Szövetség Köz­ponti Tanácsának is tagja. Brati- slavába jár gyűlésekre. Megtehet­né, joga volna hozzá, hogy ilyen­kor két nap hiányozzon a munka­helyéről, de ő nem él ezzel. Oda­felé éjszaka utazik, reggel elmegy a tanácskozásra, majd éjszaka is­mét felül a vonatra, reggel pedig egyenesen a gyárba megy. Per­sze ezt sem tőle tudtam meg, a kollégái mondták. Ö nem szeret dicsekedni. Ennek a róla szóló írásnak sem örül, mert úgy érzi, abban semmi különös nincs, aho­gyan él és dolgozik. SZASZÁK GYÖRGY Értékelik munkájukat Előkészületek a Szövetkezetek Központi Tanácsának IX. kongresszusára A gyógyszer pénzbe kerül...

Next

/
Thumbnails
Contents