Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1983-04-08 / 82. szám, péntek
I Jó kezdet után még jobb folytatást KOMMENTÁLJUK A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK a tavaszi munkák küszöbén újból felidézték az elmúlt évi tapasztalatokat, s úgy intézkedtek, hogy ne ismétlődjenek meg a munkaszervezésben, a termelési technológiában, valamint az anyag ráfordítások terén előfordult hibák. A múlt évben aránylag jó eredményeket értünk el a növénytermesztésben. Az idei terv igényessége főleg abból következik, hogy a bruttó növénytermelési értéket 6,2 százalékkal kell növelni a tavalyi szinthez viszonyítva. Mivel ezt az anyagi ráfordítások növelése nélkül, csak a gazdaságosság és a hatékonyság javításával kell elérni, ezért minden munkaszakaszon következetesebben ki kell használni a dolgozók szakmai hozzáértését, s a rendelkezésre álló termelési alapokat. Minden mezőgazdasági vállalatnál elsősorban a mezőgazdasági földalap maximális kihasználására kell törekedni. Nemcsak az indokolatlanul széles mezei utak felszámolásáról, a forgók és a kazaltelepek jobb kihasználásáról van szó, hanem főleg a szántóterületek jobb megműveléséről, az állandó rétek és legelők hozamának teljes hasznosításáról, valamint a szőlőskertek és a gyümölcsösök parlagon heverő belterületeinek hasznosításáról is, amelyek 15-25 százalékáról hiányzanak a tőkék és a fák. Az idei enyhe tél nem okozott károkat az áttelelő növényzetben. Ezért a mezőgazdasági dolgozók reális optimizmussal láttak hozzá a tavaszi munkákhoz. Az őszi gabonafélék állapota jobb, mint az elmúlt években. Az őszi repce ugyan az őszi szárazság miatt helyenként elég ritka, egy részét ki kell szántani, s tavaszi repcével, vagy napraforgóval pótolni. A rendkívül enyhe tél azonban a kártevőket is megkímélte, s gyorsan fejlődnek a gombabetegségek és a gyomok is az őszi vetésekben. Ezért idejében kell elkezdeni a vegyszeres védekezést, hogy a gyomok erőteljes fejlődése miatt ne csökkenjen a gyomirtók hatása. A vegyszerek használatánál azonban maximális gazdaságosságra kell törekedni. A kassai (Košice) Prefa házgyár dolgozói nagy gondot fordítanak arra, hogy termékeik segítségével lerövidüljenek a kivitelezési határidők. Tavaly gyártmányaiknak csaknem egyötöde felújított termék volt. Egyik legfontosabb feladatuk a villamospályákon használt elemek gyártása a Bratislavai és a Kassai Közlekedési Vállalat részére. A képen Štefan Demko az ilyen panelok omega profiljait méri. (Milan Krajňák felvétele - ČSTK) AZ IDEI TAVASZI MUNKÁK során a mezőgazdasági üzemek kevesebb nitrogéntartalmú műtrágyával rendelkeznek, mint tavaly. Foszfor- és káliumtrágyából azonban jó az ellátás. Ez a körülmény nem veszélyezteti a növénytermesztés előirányzott tervének teljesítését. A növények tápanyagellátásában megnyilvánuló rutinosság felszámolásával, főleg a nitrogéntrágyázás területén, még javíthatjuk is a termelés minőségi színvonalát. A szakemberek véleménye szerint a cukorrépa vetésterületének körülbelül a felét rendszeresen túltrágyázzuk nitrogénnel. Hasonló a helyzet a sörárpa és egyes zöldségfélék termesztésében. A nagy nitrogénadagok csökkentik a répa cukor- tartalmát, rontják a sörárpa minőségét, mert növekszik a fehérje- tartalma. Az itt megtakarított nitrogéntrágyát inkább a tömegtakarmányok termesztésénél, főleg az állandó gyepterületeken kell felhasználni. A gázolajfogyasztás idei kerete 38 ezer tonnával kevesebb az elmúlt évi tényleges fogyasztásnál. Ez azonban semmi esetre sem csökkentheti a mezei munkák minőségi színvonalát. A takarékosabb gázolajfogyasztást a munka- szervezés tökéletesítésével, a traktor vonóerejét maximálisan kihasználó gépcsoportok összeállításával, a gépek műszaki állapotának állandó ellenőrzésével, valamint az olyan tevékenységek korlátozásával kell elérni, amelyek nem függnek közvetlenül össze a mezőgazdasági termeléssel. A korlátozott anyagi ráfordítások rendkívüli gondoskodást tesznek szükségessé a munkák minőségéről és az előírt technológiai fegyelem szigorú megtartásáról. A vezetőknek ezért közvetlenül a mezőkön kell irányítaniuk és ellenőrizniük a munkák menetét. MÁRCIUS FOLYAMÁN jó ütemben haladtak a mezei munkák. A hó végéig a nyugat-szlovákiai kerületben és a másik két kerület déli járásaiban a gabonafélék vetését befejezték. Elkezdődött a cukorrépa és a korai burgonya vetése. Az utóbbi napok esős időjárása azonban félbeszakította a munkákat. A növénytermesztők örömmel fogadták a kiadós csapadékot, hiszen a márciusi tavaszi szelek kiszárították a talaj felszínét, s a tavaszi gabonafélék nehezen keltek ki. Most a mezőgazdasági vállalatokra az a törvényszerű feladat hárul, hogy maradéktalanul teljesítsék az összes növény előirányzott vetési tervét, s ezzel reális feltételeket teremtsenek a növénytermesztés kitűzött termelési és felvásárlási céljainak eléréséhez. Az agronómusoknak és a gé- pesítőknek arra kell törekedniük, hogy alkotó módon, a helyi feltételekhez igazodva érvényesítsék az agrotechnikai intézkedések egész rendszerét, s biztosítsák a maximális hektárhozamok alapvető feltételeit. A növénytermesztés kulcsfontosságú feladatai közé tartozik 4,6 millió tonna gabona, valamint 4,6 millió tonna - szénában számított - tömegtakarmány megtermelése. Javul a helyzet a tartósító anyagok szállításában a nehezen silózható tömegtakarmányok számára. A mezőgazdasági vállalatok az elmúlt évhez viszonyítva kétszer több Silostannal, hangyasavval és Fosil készítménnyel rendelkezhetnek. Ezekkel a készítményekkel a nehezen silózható takarmányféléknek körülbelül a felét lehet majd tartósítani. A másik feléből elsősorban szénát kell készíteni, hideg levegővel való utószárítással. A tavaszi gabonafélék vetésének gyors üteme azt bizonyította, hogy a mezőgazdasági üzemekben jól előkészítették a gépeket a tavaszi munkák első szakaszára. Ezt sajnos nem mondhatjuk el a tavaszi munkák második szakaszáról, a takarmánybetakarításra való felkészülésről. Ezt a hiányos pótalkatrész-ellátás is nehezíti. A SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS hatásait természetesen az idén sem zárhatjuk ki. Az egyes növények agrotechnikájában azonban felszámolhatjuk a fogyatékosságokat. Az elmúlt évben is azokban a mezőgazdasági üzemekben érték el a legjobb eredményeket, ahol magas színvonalon volt a munkaszervezés és a termelési technológia. A tavaszi gabonafélék vetésének jó ütemével már elkezdtük a terv igényes feladatainak teljesítését. A rendelkezésre álló anyagi-műszaki alappal idejében és jó minőségben fejezhetjük be a tavaszi munkákat, ha tovább javul az irányító és szervező munka a vállalatoknál, az irányítási szervekben és a szolgáltatások területén. JOZEF MUDROCH mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának osztályvezetője ORVOSI TANÁCSADÓ Egyszerűbb a megelőzés, mint a gyógyítás • A húgy- és veseutak megbetegedésével kapcsolatban már elöljáróban meg kell említenünk, hogy ennek a betegségnek nagyon sokféle oka lehet, de legfőbb oka a nemtörődömség, a betegség elhanyagolása. Pedig jól tudjuk. hogy a betegség megelőzése sokkal egyszerűbb dolog, mint maga a gyógyítás. A húgyutak megbetegedése előfordulhat a higiénia, a rendszeres tisztálkodás hiánya miatt, továbbá, különféle fertőzések és gyulladásos folyamatok miatt. Amint tudjuk, a vese szűrő szerepet tölt be a szervezetben. A káros anyagokat kiszűri, a hasznos és fontos anyagokat pedig visszatartja a vérben. A megszűrt vizelet a medencén keresztül, a vesevezetéken át a hólyagba kerül, s a húgycsövön keresztül távozik a testből. Hogy a kiválasztásnak és kiürítésnek ez a folyamata a szükségesnek megfelelően és hibátlanul menjen végbe szükséges, hogy ezek a szervek egészségesek legyenek, s a kiürülést semmiféle idegen test vagy káros anyag ne akadályozza. Hiányos személyi higiénia esetén a húgycsövön át baktériumok kerülhetnek a húgyhólyagba. Ezek miatt vizelés közben égető, szúró fájdalmat érez a beteg, ezért igyekszik visszatartani a vizeletét, ameddig csak bírja. A húgyhólyagban aztán a baktériumok elkezdenek szaporodni. Hogyha hiányosan öltözködünk és meghűlünk, vagy valamilyen gyulladásos folyamat van a szervezetünkben, például gennyes fogtól, folyamatba levő epehólyaggyulladástól stb., ilyen esetben a hólyagban levő baktériumok felvándorolhatnak a vesébe. Ha a vese is megbetegszik, a gyógykezelés már sokkal bonyolultabb, hosszadalmasabb, sőt sikertelen is lehet. Ebből is láthatjuk, mennyire fontos a megelőzés. Sokan feltehetik a kérdést, hogyan és milyen módon kerülnek szervezetünkbe ezek a baktériumok. Hát tegyük fel őszintén a kérdést: megmossák-e alaposan minden nap ezen szervüket? Milyen gyakran váltanak alsónemüt? Milyen gyakran fürde- nek? Fertőtlenítik-e időnként a fürdőkádat és a WC-t? Elég gyakran váltják-e a törülközőjüket? Tuda- tosítják-e, hogy mindig tiszta kézzel kell testükhöz nyúlni? A nemi életben megtartják-e a higiénia alapvető előírásait? Lehet, hogy Nem elég a több, ha... Évek óta gondot okozott a dolgozók munkavédelmi eszközökkel való ellátása. Több kormányhatározat született a helyzet javítására, s idén úgy látszik, végre sikerül a kívánt, régen várt fordulatot elérni. Problémák sokaságát kellett ehhez megoldani, hisz a kutatásban, a fejlesztésben, az innováció terén, a védőeszközök gyártásában és elosztásában, valamint a velük való gazdálkodásban egyaránt a fogyatékosságok egész sora merült fel. így nem véletlen, hogy a dolgozók gyakran kaptak nem megfelelő védőeszközöket, s az elégedetlenség nemcsak a felesleges kiadások, hanem a foglalkozási ártalmak, az üzemi balesetek számának kedvezőtlen alakulása miatt is megnyilvánult. Túlzás volna azt állítani, hogy valamennyi ártalom és baleset a munkavédelmi eszközök hiánya miatt történt, mert ezek okai között az első helyen a nem megfelelő munkamódszer, a figyelmetlenség szerepel, de bizonyos hánýaduk a rossz védőeszköz, illetve a helytelen használat számlájára írható. A tavalyi 55 752 üzemi baleset és a munkahelyi ártalomban szenvedők számának 1020-al való gyarapodása is igazolta a helyzet komolyságát. A vállalatok, üzemek, szövetkezetek igénye a munkavédelmi eszközök mennyiségét illetően évről évre növekedett. A fokozott ellenőrzés eredményeként viszont tavaly egyes szervezetek a REMPO vállalattól nem vették át a megrendelt mennyiséget, mivel az nem volt arányban a szükséglettel, s így a raktárakban maradtak a „felesleges“ védősisakok, légszűrők, gumilábbelik és kesztyűk. Tehát megmutatkozott, hogy sok helyen nem tulajdonítanak kellő figyelmet a beszerzésnek, az elosztásnak és a felmérések arra is fényt derítettek, mennyi munkavédelmi eszköz megy idő előtt tönkre, válik használhatatlanná a nem megfelelő viselés, a helytelen bánásmód következtében. Tisztításuk és karbantartásuk sem vált még mindenütt természetessé, pedig az elvárás, sőt a követelmény az, hogy a vállalattól kapott munkaruhával, lábbelivel, különböző védőeszközökkel ugyanúgy bánjon mindenki, mintha saját pénzén vásárolta volna. A nagyobb vállalatoknál ugyan tisztítják, mosatják a védööltözékeket, munkaruhákat, de a kisebb szervezetekben nem oldották meg ezt a kérdést. Sokat hangoztatott követelmény az is, hogy a használt ruhákat, cipőket hulladékanyagként újra hasznosítani kell. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a gyűjtést a vállalatokon belül a már használhatatlan eszközök leadásakor, illetve a cserekor végezzék. A pazarlás abban is megnyilvánul, hogy a felelős dolgozók nem tartják meg következetesen azt, hogy a dolgozó akkor kapjon új eszközt, ha az előző már teljesen használhatatlan, nem pedig akkor, amikor az előírt idő eltelt. Arról már nem is szólva, hogy csak néhány helyen szervezték meg azt, hogy a régiért, az elhasználtért adják át csak az újat. Pedig csupán így tudjuk elérni, hogy a munkavédelmi eszközökkel se bánjunk mostohán, ugyanúgy kíméljük, mint sajátunkat és takarékoskodjunk velük, mint az energiával, az üzemanyagokkal. Évente nem kis összegeket fordítunk a munkavédelmi eszközök gyártására. Bizonyítékként néhány adat: felsőruházati cikkekből 2 330 000 darabot, 8 265 000 pár különböző kesztyűt, 1 646 000 pár cipőt kaptak az elmúlt évben a munkahelyükön védőeszközként a dolgozók. Az idei kilátások még kedvezőbbek. Előreláthatólag a tavalyinál több kötött fehérneműt és kesztyűt, acélbetétes bőrci- pőt, textil lábbelit és egyéb védőeszközt gyártunk. Ez viszont nem minden. Arra is szükség van, hogy javuljon minőségük és az anyagbeszerzők mindig a megfelelőt vásárolják, a dolgozók kíméletesen és kizárólag a munkahelyükön viseljék ezeket. Csak így fognak igazán jól, rendeltetésüknek megfelelően védeni. DEÁK TERÉZ nincs mindenkinek fürdőszobája, azonban a rendszeres napi tisztálkodásnak így is megvan a lehetősége - mosdótál, víz és szappan mindenkinek rendelkezésére áll. Nagyon fontos, hogy már kicsi korban megszoktassuk a gyermekeket, hogy minden nap megmosakodjanak. Ha ezt megszokják, felnőtt korukban már természetesnek tartják, s ezzel elejét vehetik a húgy- és veseutak gyakori megbetegedésének, s a különféle fertőzéseknek. A higiénia szigorú megtartása csak rendszeretet és akaraterő kérdése. A húgycső akut megbetegedését vizenyős vagy gennyes folyás jelzi, vizelés vagy nemi érintkezés közben égést, nyilaló, éles fájdalmat érez a beteg. Ha a tünetet nem kezelik, a betegség átterjed a vesére is. Ha az említett betegség hosz- szabb ideig nincs kezelve, az egyén pszichikai állapotára is kihathat, s a férfiaknál impotenciához is vezethet. Ez abban az esetben fordul elő, ha a betegség már krónikussá válik. A heveny hólyaggyulladás tünete a vizelési inger, a gyakori vizelés, amelyet erős fájás, görcs kísérhet. Véres vizelet is előfordulhat. A betegség oka lehet meghűlés, fertőzés, túlzottan sok erős fűszer, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, a környező szervek gyulladása stb. A ki nem kezelt hólyaggyulladás a húgyutak és a vese megbetegedését is előidézheti. A férfiaknál a rendesen ki nem ürült hólyag prosztatanagyobbodást, prosztatagyulladást és húgycsőszűkületet okozhat. Nőknél pedig a női szervek gyulladásához is hozzájárulhat, sőt ter- méktelenséget is okozhat. Ha a folyamat elérte a vesét, gennyes vesegyulladás is felléphet, amelynek tünete a fáradtság, elesettség, a láz, a zavaros vizelet, a derékfájás, a nyelv felületének kiszáradása stb. A gyulladást előidézheti vesekő, hólyagkő, valamilyen születési anomália, a vizelet rendszeres visszatartása, férfiaknál a prosztata megnagyobbodása stb. Azonban a gennyes vesegyulladás egyéb szervek betegségéből is eredhet, például ilyen a gennyes mandula- és torokgyulladás, epehólyaggyulladás, bél- és petefészekgyulladás, izomgyulladás, csontvelő- gyulladás, heregyulladás, proszta- tagyulladás, hólyaggyulladás stb. A fertőzés ezekből a szervekből a vérárammal jut el a vesébe. A krónikus vesegyulladás a veseszövetek elhalásával járhat. Ugyanis a vesében egyre csökken a vérkeringés és a limfatikus cirkuláció, amely csak sietteti a vese teljes elhalását. Az említett szervek kifogástalan működése elengedhetetlen egészségügyi követelmény. Ezért a jelentéktelennek látszó tünettel, vizelési nehézségekkel, hólyagvagy vesefájással azonnal orvoshoz kell fordulni, mert minden késlekedés komoly és káros következményekkel járhat. DR. LÁBADY FERENC ÚJ SZÚ 4 1983. IV. 8.
