Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1983-04-07 / 81. szám, csütörtök
I VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG [ KOMMENTÁLJUK Vietnam eredményei és feladatai A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Vietnami Szocialista Köztársaság minden állami szerve figyelmének középpontjában tavaly több sürgető gazdasági probléma megoldása állt, köztük az egyre növekvő számú lakosság zavartalan élelmezésének biztosítása (a lakosok száma jelenleg 55 millió körül van). A sürgető feladatok közé tartozik az ipar - elsősorban a könnyűipar - folyamatos termeléséhez és fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtése' A gazdasági feladatok megoldására összpontosította figyelmét a VKP V. kongresszusa is, amely a múlt év márciusának végén zajlott le Hanoiban. A kongresszus rámutatott péhány fogyatékosság- rá, amelyek a gazdasági problémák nem reális megoldásában nyilvánultak meg a hetvenes évek derekán, az ország egyesítése után, s melyeket a természeti csapások és az 1979-es idegen agresszió következményei tovább bonyolítottak. E koncepciók értelmében már 1980-ban 21 millió tonna rizst kellett volna betakarítani, a valóságban 14 millió tonnát takarítottak be. A három éven át egymást követő természeti csapások következményeinek leküzdése után 1981-ben 15 millió tonna gabonát sikerült betakarítaniuk, ebből 12,5 millió tonna rizst. Mivel ez az eredmény nem volt kielégítő, Vietnamnak a hiány fedezésére 1 millió tonna rizst kellett importálnia. Tavaly az ország jelentős haladást ért el a gazdasági életben, ami nem utolsósorban a mező- gazdaság új szervezési rendszere érvényesítésének köszönhető. Az új rendszert 1980 óta alkalmazzák, s ennek értelmében a földművesszövetkezeti tagoknak szövetkezeti földet adtak bérbe. Ez a rizsellátás javulásában és a rizs árának csökkenésében mutatkozott meg. Míg 1980-ban 300 ezer hektár földterület bevetetlen maradt, addig 1982-ben már 5,7 millió hektáron termesztenek rizst, vagyis a tervezett vetésterület 98 százalékán. A múlt esztendei gazdasági fejlődés értékelésével foglalkozott 1982 decemberében a Nemzet- gyűlés, amely megállapította, hogy abban az esztendőben 16,26 millió tonna gabonát takarítottak be, ami 13 százalékkal több volt, mint a rekordtermést hozó 1980-as évben. Az állami alapokba 2,9 millió tonnát vásároltak fel, ami közel 1 millió tonnával több, mint az előző ötéves tervidőszak évenkénti átlaga volt. Ennek köszönhetően csökkenthették az élelmiszerbehozatalt. Az élelmiszerszükségletet 1981-ben egyhar- madrészben fedezték behozatalból, tavaly már csak a 17 százalékát. Sikeresen fejlődik a technikai növények termelése is, mindenekelőtt a kaucsuké, illetve a teáé és a kávéé. A sertésállomány 1981- hez viszonyítva 8,5 százalékkal növekedett, és növekedett az édesvízi és a tengeri halászat. Múlt évi feladatait az ipar lényegében teljesítette. Gyorsabb ütemben fejlődött a helyi és a kézműves ipar. Míg az 1979-1980-as időszakban az ipari termelés növekedése nem érte el az egy százalékot, 1981-1983-ben már 12,5 százalékos volt az ipari termelés növekedése. Ez a kedvező fordulat a tervezésben és a gazdaság- irányításban bekövetkezett változásoknak köszönhető. Az 1983-as esztendőre szóló tervben rögzítették, hogy továbbra is számolnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésével; az ágazatnak jövőre 17 millió tonna gabonát kell termelnie, elsősorban rizst, hogy az ország fokozatosan önellátó legyen élelmiszerfélékből. INNEN-ONNAN A múlt év mérlege: csökkenő forgalom a nemzetközi kereskedelemben A GATT titkárságának az elmúlt napokban közzétett előzetes jelentése szerint a múlt évben a világkereskedelem volumene tavaly két százalékkal csökkent, s ezzel az 1979, évi szintre esett vissza. Szerény mértékű - mindössze egyszázalékos - növekedés csupán a mezőgazdasági termékek kereskedelmi forgalmában következett be (szemben az 1981. évi három százalékkal), míg az ásványi nyersanyagok volumene hét százalékkal maradt az előző évi szint alatt, szemben az 1981. évi egyszázalékos csökkenéssel. Értékét tekintve még nagyobb, összesen hatszázalékos volt a világkereskedelem tavalyi visszaesése, minthogy a kisebb volumen mellett a világpiaci dollárárak átlagosan négy százalékkal alacsonyabbak voltak a tavalyelőttinél. A fejlett tőkés országok külkereskedelme tavaly volumenben egy, értékben öt-hat százalékkal esett vissza. Ebben a jelentés szerint, számottevő szerepe volt annak a csökkentésnek, amely egyfelől energiahordozó-importjukban, másfelől a nem kőolajtermelő fejlődő országokba irányuló kivitelükben következett be. A fejlődő országok közül a kőolajtermelők exportja 20, importja pedig három százalékkal volt alacsonyabb az 1981. évinél, a harmadik világ többi államában pedig öt, illetve 10 százalékkal. A kelet-európai szocialista országok kivitele összességében az 1981, évi szinten maradt, behozataluk viszont nyolc százalékkal csökkent. Ily módon összesített exporttöbbletük négymilliárd dollárt tett ki, szemberi 1981-gyei, amikor együttes behozataluk 2,5 milliárd dollárral meghaladta kivitelük értékét. Olajkutatás az Északi-sarkvidéken Számos japán vállalat figyelme egyre inkább a Jeges-tengerre - a XXI. század leggazdagabb kőolajlelőhelyére - irányul. Azok- nak a vállalatoknak a vezetői és szakemberei, melyek az Egyesült Államok és Kanada egyes vállalataival közösen kutatásokat végeznek az Északi-sarkvidéken, feltételezik, hogy ott a közel-keleti gazdag lelőhelyeknél sokkal gazdagabbak tárhatók föl. Előrejelzéseik szerint a kilencvenes években csupán a Beaufort-tengerből már naponta 500 ezer barrel nyersolajat hoznak felszínre. Bővülnek a Szovjetunió és Jugoszlávia gazdasági kapcsolatai Az 1981-85. évi időszakra szóló szovjet-jugoszláv kereskedelmi megállapodás 32 milliárd dollár összegű árucsere-forgalmat irányzott elő, s már az első évben 30 százalékos növekedést sikerült elérni. A kölcsönös kereskedelem továbbra is dinamikusan emelkedik: a szovjet külkereskedelmi minisztérium előzetes adatai szerint 1982- ben elérte az 5,3 milliárd rubelt. A jugoszláv szállítások színesfémek, kőolaj- és földgáz-csővezeté- kek mellett a többi között számottevő mennyiségben tartalmaznak fogyasztási cikkeket; ezek adják például kötöttáruból a Szovjetunió importjának mintegy 20, lábbeliből 24, bútorból 18, gyógyszerből szintén 18 százalékát. Jugoszláviában a Szovjetunió szállította berendezések révén állítják elq a teljes villa- mosenergia-termelés!30, az öntöttvas- és acéltermelés 40, s a színesfémtermelés 60 százalékát. A jugoszláv import további fő tételeit jelentik az energiahordozók, a gyapot és egyéb nyersanyagok. (f) A párt irányvonalával és a reális helyzettel összhangban az V. pártkongresszus a nyolcvanas évekre négy alapterületre vonatkozó intézkedéskomplexumot hagyott jóvá: • törekedni kell a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésére, anyagi és kulturális színvonalának fokozatos stabilizálására és emelésére, a lakosság, kulturális, egészségügyi, lakásszükségleteinek jobb kielégítésére, a közlekedés javítására, az óvodák és bölcsődék hálózatának bővítésére, a fogyasztási cikkek iránti kereslet jobb kielégítésére; • folytatni k^ell a szocializmus anyag-műszaki bázisának építését; fejleszteni kell elsősorban a mezőgazdaságot és az exportra szánt fogyasztási cikkek termelését; meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki haladást és fel kell készülni a nehézipar gyorsabb fejlesztésére; • be kell fejezni a szocialista átépítést az ország déli tartományaiban; Észak-Vietnamban folytatni kell a szocialista termelőviszonyok tökéletesítését és az egész országban meg kell szilárdítani a szocialista termelőviszonyokat; • meg kell szilárdítani a nemzetvédelmet, megőrizni a biztonságot és a közrendet. A kongresszus egyúttal rámutatott arra is, hogy e hosszú távra szóló feladatok teljesítéséhez a jelenlegi gazdasági helyzet lényeges változtatására van szükség. Ennek érdekében ki kell használni az iparban a magánszektort is, melyet úgy kell átszervezni, hogy kombinált vállalatokat hoznak létre az állam és a magánszektor részvételével. A háziiparban és a szolgáltatásokban a kollektív munkaformákat kell érvényesíteni. így tehát bizonyos időn át három szektor létezik majd az ország északi részében - állami, szövetkezeti és magán, délen pedig öt szektor - állami, szövetkezeti, kombmált, magán és magánkapitalista. Figyelmet fordítanak valamennyi szektor integrálására, miközben a fő szerepet az államni szektor játssza. Az ország külgazdasági politikájának fő irányvonalát a Szovjetunióval való sokoldalú együttműködés fejlesztése és szilárdítása, illetve a KGST-tagországokkal való együttműködés fejlesztése képezi. HN Az „üzemek üzemének“ nevezik gyakran az Ukrán SZSZK No- vokramatori Gépgyárát, amely az összes szövetségi köztársaságba szállítja termékeit, és exportra is termel. Hatalmas hengersorokat, turbina-részegységeket, sajtológépeket, egyedi földgyalukat és hasonló gépeket gyárt, melyek paraméterei vetekszenek a nemzetközi csúcsszínvonalú termékekével. Az üzem egyébként tavaly idejében és sikeresen eleget tett legnagyobb múlt évi megrendelésének: legyártotta a dnyepro- petrovszki területben található mangánércmedence részére az RSR-5000-es óriásrotort. A felvételen a 10 000 tonna erejű automatikus vezérlésű kovácsoló komplexum. (ČSTK-felvétel) Elég néhány jó szó is? Alighanem mókás lenne, ha csak úgy általában kijelentenénk, hogy „támogatjuk“, meg „segítjük“ vagy „építjük mi is“; a józan ész azonnal rákérdezne: könyörgök, mit? Mert a buzdító, mozgósító, tevékenységre hívó szavak után ott kel! állnia a célnak, az eszköznek, az érdekeknek. Úgy általában semmit sem lehet támogatni. Előbb meg kell magyarázni, hogy mit, miért építünk, mihez kérünk segítséget, támogatást, akkor megértenek bennünket. És csak ezután következhet a szóbeli agitáció, amikor már néhány jó szó is elég. így vázolta elém a társadalmi munkára mozgósító agitáció sikerének „titkát“ a kürti (Strekov) falusi pártszervezet alelnöke, a hnb titkára. Azt is elmondta, hogy Z-akcióban építették az óvodát és hamarosan hozzákezdenek a 4,9 millió korona értékű iroda- és művelődési ház építéséhez. S nem ok nélkül hangsúlyozta, hogy folyamat és nem egyszeri akció a sikeresnek minősíthető agitáció. Más szavakkal ugyan, de lényegét tekintve ezt a folymatot, ezt az agitálási módszert mondta célravezetőnek a zselízi (Želiezovce) városi pártbizottság titkára is amikor tájékoztatott, hogy az iskolai étkezde építésének munkájában, a városrendezési munkálatokban sok szülő és nagyon sok fiatal vett részt. Mindkét tapasztalat azt igazolja, hogy az agitáció tartalma a legfontosabb. Néhány jó szó? Munkába hívó, munkára mozgósító jelszó? Ez bizony kevés. Lenin is harcolt az ellen, hogy az agitáció puszta jelszavakra korlátozódjon, megkövetelte, hogy az agitációt kapcsolják össze a felvilágosító munkával. Az agitáció erejét a helyesen megszervezett, világos és formailag közérthető felvilágosító munkában látta. „Az agitátor - tanította Lenin - szót ért a tömegekkel, önnön lelkesedése tüzével lobbantja lángra őket, világos, beszédes tényeket tár eléjük.“ És az agitációt a szervezéssel is szoros kapcsolatba hozta, mert gyakran hangsúlyozta, hogy a lehető legszorosabban össze kell kapcsolni a szocialista építés feladataival. Kürtön is más, Zselízen is más jelenleg a szocialista építés feladata. Az egyik esetben az iroda- és művelődési ház építését szorgalmazzák, a másikban a park rendezését, a zöldövezetek létesítését, de mindkét helyen az agitáció segít a tömegeket szervezni. Segít abban, hogy a lakosok vállvetve cselekedjenek. Az agitátorok a célt, a feladatot ismertetve, a közös érdeket magyarázva nem úgy általában, szavakban kijelentett támogatást szorgalmaznak, hanem tetteket, közös, társadalmi munkát. Az agitáció formái a helyi igények szerint változók, mert Kürtön elsősorban a házépítéshez értök segítségére számítanak, Zselízen a fiatalok munkájára, de a szervezés szempontjából mindkét esetben a lényeg: a cselekvés. Lenin különösen nagy jelentőséget tulajdonított a példával történő agitációnak. Sokszor, szóban és írásban egyaránt a személyes példamutatás agitációs jelentőségét hangsúlyozta. Erről sem feledkeztek meg Kürtön, sem Zselízen, s bátran mondhatjuk, hogy máshol sem, ahol sikeres az agitáció, eredményes a lakosok, a dolgozók társadalmi munkája. Néhány jó szó, buzdító és lelkesítő szó csak akkor elég, ha az előzetes tájékoztatást, magyarázatot példamutatás, tett követi. HAJDÚ ANDRÁS Sok ilyen fiatal kellene Több mint két év telt azóta, hogy Anička Koubová, a Csokoládégyár lovosicei Deli üzeméből átlépett a Modranyi Orion üzembe. Szerény, csendes lány. A késztermékek raktárában dolgozik, példásan teljesíti feladatait. Munkatársai, csak a legjobbat mondták róla. Néhány hónap elteltével a kommunisták közül is többen felfigyeltek az ügyes, szorgalmas lányra. Majd többen is javasolták Ladislav Kloudának, az üzemi pártbizottság elnökének, hogy vegyék fel párttagjelöltnek. Javaslatukat ekképpen indokolták: Anička huszonegy éves, lelkiismeretesen dolgozik, a környezete megszerette. Vállaljuk érte a felelősséget. Véleményünk szerint a tagjelöltek között a helye.- Alkalomadtán én is beszélgetek majd vele - mondta a pártelnök. Erre rövidesen sor is került. Megmagyarázta Aničkának, mi a párt célja, miért küzd, szólt a kommunisták feladatairól, a párttagjelöltek jogairól és kötelességeiről. A többit Anička, az újdonsült tagjelölt mondta el:- Örülök - kezdi kipirult arccal - és nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy tagjelölt lettem. Sokat gondolkodtam azon, hogy aki szívén viseli a közös ügyet, az nem dolgozhat gépiesen. A nyolcórás munkaidőn túl is valamivel többet akarok nyújtani. Arra törekszem majd, hogy ne kelljen szégyenkeznem a munkámért. Minek is tagadnám, megleptek Anička őszinte, megfontolt szavai. Ebben is különbözik azoktól a fiataloktól, akik alig várják, hogy munkaidő után hátat fordítsanak az üzemnek. Aztán elmondja azt is, hogy a barátnőjét. Ivánka Burešovát az ő javaslatára vették fel a párttagjelöltek soraiba. - Ketten lakunk Ivánkával egy szobában - tájékoztat. - Nincs titok közöttünk, megbízunk egymásban, s ezért közöltem vele, hogy felvettek a pártba, majd megkérdeztem tőle, nem akarná-e ő is követni a példámat. Ivánka kissé elgondolkodott, majd közölte velem, hogy örömmel belépne a pártba, örültek a javaslatnak a SZISZ üzemi szervezetének tisztségviselői is, akik jól ismerik mind a két lányt. A pártelnöknek sem volt kifogása Ivánka felvétele ellen, előzőleg azonban a mesterénél érdeklődött a lányról, a munkájáról, a magatartásáról. Aničkát azóta már az egész üzemben jól ismerik, tudják, hogy feladatait - az üzemi ifjúsági szervezet titkáraként is - lelkiismeretesen teljesíti. - Jó lenne - mondják róla -, ha sok ilyen Anička dolgozna a SZISZ-ben. Azóta a SZISZ városi bizottságába is beválasztották. Részben az ö érdeme is, hogy társai szabad idejükben sportolnak is. Azt tervezik, hogy tavasszal virágokat ültetnek majd az udvaron. Anička szereti a zenét, színházba, moziba jár. Rövidesen a szak- szervezet és az ifjúsági szövetség tagjaival Barátság repülőútra Moszkvába készül. KARDOS MÁRTA ÚJ szú 4 1983. IV. 7.
