Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1983-04-28 / 99. szám, csütörtök
Tantervek, tankönyvek, kísérletek A SZOVJET MATEMATIKATANÍTÁS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI EGY ORSZÁG MATEMATIKA- TANÍTÁSÁT közvetve is meg lehet ismerni tankönyvek, módszertani segédkönyvek, feladatlapok, tantervek, folyóiratok és módszertani irodalom tanulmányozásával. Ez a megismerés azonban soha nem lehet teljes, mert a legjobb tanterv, tankönyv is csak annyit ér, amennyi megvalósítható belőle. Magam is abban a hiszemben éltem, hogy jól vagyok tájékozódva a szovjet matematikatanításról, mindaddig, míg módom nem volt közvetlenül a szovjet iskolákban meggyőződni arról, hogyan valósul meg a gyakorlatban mindaz, amit az iskolai alapdokumentumokban rögzítettek. Erre a szovjetunióbeli tanulmányi utamon került sor, amikor a moszkvai Pedagógiai Kutatóintézet vendégeként iskolákat is felkerestem. Időm nagy részét iskolalátogatásokkal és az intézet két laboratóriumában töltöttem (az egyik az alapiskola, az ún. nacsalnaja skola alsó tagozata, az 1-3. osztály, a másik a felső tagozat, vagyis a 4-10. osztály tanításának kérdéseivel foglalkozik). Az iskolalátogatások során felmerült és az iskolában nem tisztázható kérdések megvitatására és megvilágítására készségesen rendelkezésemre álltak mindkét laboratórium kiváló kutatói, akiknek neve nem ismeretlen a nemzetközi matematikatanítási berkekben sem. A velük való beszélgetések sok új információhoz, ismerethez és észrevételhez juttattak nemcsak a szovjet matematikatanítással, hanem általános matemati katan ítási kérdésekkel kapcsolatban is. Jelenleg a Szovjetunióban tízéves, mindenki számára kötelező középiskola van, amelyet a tanulók a 7. életévük betöltése után kezdenek látogatni. A tanítási hét hatnapos. Mivel a munkahét a Szovjetunióban is ötnapos, a kutatókat élénken foglalkoztatja, miként lehetne áttérni az ötnapos tanítási hétre úgy, hogy az ismeretek szintjét ne kelljen csökkenteni, de ugyanakkor a tanulók se legyenek túlterhelve. Erre a kérdésre a pedagógiai vizsgálatoktól várják a segítséget és a megoldást. Ezt a kutatási feladatot összekapcsolták egy másikkal, amely az iskola- kezdést a gyermekek életének 6. évétől feltételezi. Mivel egy évvel fiatalabb gyermekekkel kezdik az 1. osztályt, folyik a tananyag és az adekvát módszerek kikísérletezése, amelyek megfelelnek a hatévesek fizikai és szellemi fejlettségének. Megjegyzem, hogy a Szovjetunióban az alsó tagozatos tantervek több évtizede szinte alig változtak, csak apróbb módosításokra került sor bennük, így a tankönyvek is csak 11. kiadásukban jelennek meg, de szinte minden új kiadás tartalmaz néhány új elemet, amely a gyakorlatban bevált, illetve kihagynak olyan részeket, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A SZOVJET MATEMATIKATANÍTÁS nem halmazelméleti alapon van kidolgozva. A halmazokat nemhogy az alsó tagozaton (1-3. osztály) nem sorolták be, de a középiskola alsóbb osztályaiban sem találhatók meg (a 4. és 5. osztályban). A hagyományos tananyaghoz a szovjet alsó tagozaton hozzátartoznak még a nagyon gyakorlatiasan bevezetett és alkalmazott elemi algebrai ismeretek (ismeretlen, egyenlet, egyenlőtlenség és ezek alkalmazása szöveges feladatok megoldására). Ugyancsak nagy teret biztosítanak a különböző mennyiségek (távolság, tömeg, űrtartalom) mérésére és e mennyiségek egységeinek az átváltására és e mennyiségekkel való számolásra. A geometriai tananyag már az első osztálytól helyet kap a tantervben. Ez a geometriai anyag hagyományos, éppúgy, mint a feldolgozása. Az egyenes fogalmából indul ki, majd a szakaszt s a derékszöget, illetve az olyan szögeket tárgyalja, amelyek nem derékszögek. Ezáltal gyakorlatilag megalkotják mindazon fogalmat, amely síkbeli mértani alakzatok kialakításához szükséges. A továbbiakban a mértani alakzatok (háromszög, négyszög, kör stb.) alaptulajdonságainak a tanulmányozása folyik. Az alsó tagozat tananyagában igen fontos szerepük van a szöveges feladatoknak, megoldásoknak. Mivel a tanulók már az 1. osztályban a százas számkörben dolgoznak, a tárgyalt szöveges feladatok számadatai is ebből a számkörböl valók. Az egész alsó tagozatban, de a 4-10. osztályokban is, a szöveges feladatok és később a matematikai problémák megoldása semmi mesterkéltséget sem tartalmaz. Ha a feladat megoldása szükségessé teszi a szemléltetést, akkor olyan szemléltetési módot alkalmaznak, amely a feladat tartalmához és témájához a legközelebb áll. Ha távolságról van szó a feladatban, akkor szakasszal szemléltetnek, ha pénzegységról, akkor pénzutánzattal stb. A szemléltetést kimondottan eszközként alkalmazzák, mindaddig, amíg elősegíti az ismeretek elsajátítását. AZ ELMONDOTTAKBÓL egyértelműen kitűnik, hogy a mostani tantervek és tankönyvek a szovjet matematikatanítás eddigi valamennyi pozitív eredményét tartalmazzák. A Szovjetunióban a hatvanas évek második felétől kezdve kísérletek folynak a matematika halmazelméleti alapon való kiépítésére és tanítására. Ezeket a kísérleteket 1980-ban azonban hivatalosan befejezték, anélkül, hogy belőlük a közeljövőben bármi is megvalósításra kerülne. Ezt az is indokolja, hogy az utóbbi években halmazelméleti koncepción alapuló matematikatanítást más országokban sem vezettek be. A matematikatanítási korszerűsítési hullám a hetvenes években a szovjet iskola 4-10. osztályait érintette. Ekkor a 4. osztálytól kezdve bevezették a halmazokat; a 4-10. osztályok halmazelméleti alapon kidolgozott tantervei azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, olyannyira, hogy a Kommunyiszt című központi pártlap hasábjain 1981-ben A matematikáról és tanításának minőségéről címmel L. Sz. Pontrjagin akadémikus tollából nagyon kritikus cikk jelent meg, amelyben élesen szembeszáll mindazokkal, akik a szovjet matematikatanítást a mindenáron újra való törekvés által nem kívánt irányba terelték. A cikk írója hangsúlyozza, hogy bizonyos korszerűsítésre a matematikatanításban időnként szükség van, de ennek elsősorban a színvonal emeléséhez, nem pedig csökkenéséhez kell vezetnie. Rámutatott arra is a szerző, hogy a matematikának a halmazelmélet alapján való tárgyalása főleg a hivatásos matematikusok, nem pedig a matematika igazát elsajátítani igyekvők számára alkalmas. A tui- dimenzált és indokolatlanul bonyolultan tárgyalt tananyag - írja a cikk szerzője - a tanulóknak a képességeikbe vetett bizalmuk elvesztését idézi elő, és kisebbségi érzések kiváltását okozza. A KRITIKA HATÁSÁRA már 1978 decemberében a Szovjet Tudományos Akadémia határozatot hozott a matematikatanításban történt deformációk megszüntetésére és megkezdődtek az előkészületek az új matematikai tankönyvek megírására a 4-10. osztályok számára. Három különböző szerzői közösség három különböző tankönyvcsaládját vezették be kísérletileg kiválasztott iskolákban. Ezeknek a tankönyvcsaládoknak az a közös tulajdonságuk, hogy szinte teljesen nélkülözik a halmazelméleti és logikai jelölésmódot és terminológiát, s az olyan szerzők által régebben megírt és használt tankönyvek felfrissítésére és a kiegészítő tananyagtól való megszabadítására támaszkodnak, amelyekből az új koncepció éveiben is szívesen készültek a középiskolások a főiskolai felvételi vizsgáikra. A szovjet matematikusoknak és módszertani szakembereknek az a céljuk: a készülő tankönyvcsalád olyan legyen, hogy minden végzős tanuló elsajátítsa az előírt tananyagot a meghatározott szinten. Dr. BÁLINT LAJOS, kandidátus A történelmi meghatározottság, a felismert hiányok, a közös hazánkban élők kultúrájának közeli- sége és a mélyebb megismerés szándéka hívta életre idén február 3-án a Cseh Kultúra Baráti Körét. Ez a kör nem törekszik tömegszervezetté válni, jellegében meghatározó a természetesség, a spontán érdeklődés és a közvetítő szándék. Mégis, várja mindazok jelentkezését, akik természetes kapcsolatokat ápolnak a cseh kultúrával, érdeklődésüket a mélyebb megismerés vágya hatja át. A megalakulás óta eltelt két hónap munkájának betetőzése volt az április 18-án Bratislavában megtartott ünnepi est. Ez egyben nyitánya volt a jelentőségének tudatában lévő baráti kör rendezvénysorozatának. A találkozók, irodalmi estek, kiállítások többsége idén a cseh színház évéhez kapcsolódik. Az április 19-én a bratislavai Novomeský-terem- ben megnyitott színházi tematikájú kiállítás, a Nezval költeményeiből összeállított irodalmi műsor, a Hašek-centenáriumot köszöntő rendezvények, író-olvasó találkozók, szakmai megbeszélések jelzik, hogy milyen célokat tűzött ki maga elé a baráti kör. Munkáját a választmány irányítja, amelynek tagjai sorában olyan személyiségek találhatók, akik a kulturális életben jelentöset alkottak, s eleven a kapcsolatuk a cseh kultúrával. Hogy milyen széles a társadalmi háttere ennek a körnek, azt legjobban a szak- szervezeti üzemi klubok részvétele igazolja. Nincs meghatározva, hogy kik lehetnek tagjai, hiszen az individuális jelentkezők mellett kollektívák, üzemi klubok, s ahogy az a cseh és szlovák kapcsolatok hagyományait őrző Skalica esetében történt, városok is jelentkezhetnek kollektív tagnak. Ebben a vonatkozásban a kör jelentős erkölcsi támogatást remél a csehországi és a szlovákiai járások, városok, falvak között ápolt baráti kapcsolatoktól. A választmánynak tagja Rácz Olivér csehszlovákiai magyar író is, aki nemzetiségünk kulturális életét, tehát bennünket is képvisel. A cseh kultúra és a csehszlovákiai magyarok kapcsolatának alapjait már a burzsoá köztársaságban lerakták a haladást, a baloldali mozgalmakat képviselők. A legjelentősebb kétségtelenül Fábry Zoltán volt, aki a Svejkről és írójáról 1926 decemberében így írt: Hašek Švejkje - világirodalom. A legcsehebb és legemberségesebb világirodalom. Ha nem lenne annyira természetes, annyira kozmikus és nyiitpofájúan komikus, azt lehetne mondani: ez a könyv - forradalom. A jámbor, buta ember, a kreatúra - természetes, védekező, öntudatlan forradalma minden ellen, ami igába baromítja." De ott volt a baloldali magyar fiatalokat tömörítő Sarló is, amelynek társa, segítője volt a Levá fronta és a Dav. Ebben a vonatkozásban külön ki kell emelni Zdenék Nejedlý és a haladó gondolkodású magyar fiatalok kapcsolatát. A felszabadulás óta eltelt harminc esztendőben számos cseh irodalmi művet elsőként csehszlovákiai magyar műfordító ültetett át nyelvünkre. A Madách Kiadó évek óta letéteményese irodalmi kapcsolatainknak, nemcsak a legutóbb 54 ezer példányban megjelentetett Švejk bizonyítja ezt,, de erről tanúskodik a fiatal cseh prózaírókat bemutató Hány színű a szivárvány című novellaantológia. Ebben több mint harminc szerző szerepel egy-egy novellával vagy regényrészlettel. Nem lehet tehát mellékes, hogy nemzetiségi kultúránk képviselői, alkotói milyen mértékben kapcsolódnak be a Cseh Kultúra Baráti Körének munkájába... A kör tevékenységének fontos része a közvetítés, amely segíti, hogy a cseh kultúra klasszikus és kortárs alkotásai eljussanak Szlovákia minden részébe. A kollektív tagságot vállaló szakszervezeti üzemi klubok tömegbázist jelentenek, de más jellegű művelődési intézmények sincsenek kirekesztve a körből. Ennek ellenére sem az SZSZK Kulturális Minisztériuma, sem a baráti kör nem akar kampányszerű rendezvényeket. A cél elsősorban a tudatos, a folyamatos és elmélyült munka, amely elsősorban a cseh kulturális életben most születő értékek megismerését, közvetítését vállalja. DUSZA ISTVÁN N em minden esetben szerencsés újságírói fogás úgy szólni bizonyos hiányosságokról, bírálni negatív jelenségeket, hogy előbb felsorolunk egy csomó - egyébiránt amúgy is közismert, más formákban gyakran emlegetett - eredményt, nehogy azt higgye valaki is, hogy nálunk csak hibák vannak. Az ilyen eljárással ugyanis megtörténhet, hogy éppen a bírálat tárgya - legyen bármilyen fontos kérdés az - súlyát veszíti. Lényegtelenné „lazítja“, elvonja róla figyelmünket a pozitívumok halmaza, következésképpen nem válik közérdeklődést fölkeltő, azonnali cselekvésre mozgósító üggyé. A téma, melyről alább szó lesz, ugyancsak kínálna ide környékéről kétségtelenül nagy eredményeket az elmúlt évtizedekből, de eltekintek fölmondásuktól. És azért sem, mert szeretném követni szellemét egy minapi, a Kulturális Minisztérium Népművelési Osztálya által szervezett sajtóértekezletnek, amely mind a tájékoztatók, mind a hozzászólások őszinteségével kiemelkedett az ilyen jellegű találkozók sorából. Az esztétikai nevetésről volt ott - és lesz itt is - szó, annak okán, hogy készül az esztétikai nevelés átfogó, közvetlenül és közvetve a társadalmi élet egészére kiterjedő programtervezete, melynek végső változatát szeretnék még ebben az évben kidolgozni, utána a párt- és kormányszervek elé terjeszteni, jóváhagyásra. Az országos érvényű tervezet megalkotására a CSKP KB 15. ülésének és a CSKP XVI. kongresszusának a határozatai ösztönözték az illetékeseket, a két kulturális minisztériumot, és általuk több tudományos szervezetet, intézetet - elősegítendő az esztétikai nevelés sokrétű fejlesztését, a művészeti alkotótevékenységet, a kulturális nevelőmunkát (célozva a munka kultúrájának alakítására is), továbbá a szocialista erkölcs és életmód formálását. A programtervezet alapja nyilvánvalóan az a marxista tétel, hogy: amint az esztétikum szférája nem szűkíthető le a művészet körére, hanem kiterjed a társadalmi élet és a természet egészére, az esztétikai nevelésnek is ki kell terjednie az itt fellelhető esztétikai értékek iránti fogékonyság kialakítására, s különösen fontos, az életmód és a magatartás esztétikumának tudatosítása. Feladata természetesen az is az esztétikai nevelésnek, hogy az imént mondottakkal párhuzamosan kialakítsa az esztétikum tudatos elemzésének készségét. Fontos dokumentum van tehát készülőben, jóllehet ma még nehéz határozottan állítani, hogy jóváhagyása után mindjárt hatékonyan is fog „működni“ a gyakorlatban, hiszen különböző összefüggés-rendszerekbe, struktúrákba kerülnek be fejezetei, ahol nem biztos, hogy adva lesznek a hatékony működéshez szükséges objektív és szubjektív feltételek. Éppen ezért azt sem hihetjük, hogy megjelenése azonnal gyors szemlélet- váltást eredményez mindenütt. x Szemléletváltás. Kulcsszó ez nemcsak a gazdasági, hanem például a kulturális életben is, elsők között gondolva az esztétikai nevelésre, amely az elmúlt esztendőkben ugyan kellő hangsúlyt kapott különböző fórumokon, a szavak szintjén, a valóságban azonban - ehhez mérten is - csekély eredmények születtek, legalábbis nem mondhatjuk, hogy mindaz, ami a szépet, a rendet, az esztétikust, a kultúráltat jelenti, áthatja mindennapjainkat. Sőt, egyre inkább úgy tűnik föl, hogy a szépérzék, az esztétikai tudat - ha fejlett is sok emberben, embercsoportban - nehezen tud megnyilvánulni, tér és lehetőség híján érvényesülni. Legfeljebb egyes esetekben, a valóságnak egy-egy szeletében. És ezt bárki tudná példák sorával igazolni Kapásból néhány, szándékosan nem térve ki a művészetek világára, illetve a művészeti alkotások befogadásának mennyiségi és minőségi szintjére. Hanem ott van lakáson kívüli környezetünk, ahol élünk és dolgozunk- ott van rendezetlenül, szemétrakásokkal, melyek hovatovább szép természeti környezeteinket is egyre több helyütt csúfítják. Ott van áruink csomagolása, mely esztétikai szempontból évek óta jogos bírálat tárgya. Vagy nézzük lakótelepeink színeit, pontosabban színtelenségét. Vagy olyan látszólag kis dolgot, mint amilyen ezeknek az egy éve „forgalomba hozott“ autóbuszoknak a belső elrendezése, ajtóik zárószerkezetének kivitelezése. Ha egyszer alapos esztétikai vizsgálat tárgyává tennénk az üzletek kirakatait, a különböző feliratokat, a betűtípusokat, illetve alkalmazásukat, aligha kapnánk jelest esztétikából. De elégtelennél jobb jegyet nem érdemelnénk a kint felejtett, időszerűségüket vesztett transzparensekért, jelképekért, az omladozó homlokzatokért sem. Lakásaink már úgy-ahogy, de sokuk még mindig giccsel, álmüvészeti értékekkel. Ésavisel- kedésünk — otthon, az utcán, a vendéglőben, a gyermekekkel és egymással szemben?! És a beszédkultúránk. A gyermekek már több rágár kifejezést használnak, mint ama híres kocsis. Nem folytatom. Tárgyi és egyben szellemi környezetünk jelenlegi esztétikai minőségének az érzékeltetésére ennyi is elegendő itt. E zeknek a minőségeknek a javítása, sok esetben gyökeres megváltoztatása - korparancs, tetteket sürgető. És nemcsak az iskolára vonatkozik, ahol jelenleg az esztétikai nevelés tizedrangú kérdés, ha úgy tetszik, „epizódszereplő", nemcsak a népművelési és más kulturális intézményekre, ahol az esztétikai tartalmak gyakran háttérbe szorulnak; nemcsak az említett programtervezet szerkesztőire és majdani megvalósítóira. Hanem, sok más mellett még, a gazdasági szféra szerveire, szervezeteire úgyszintén, tudatosítva, hogy ez az ó érdekük is, hiszen közismert: a termelés hatékonysága mindenkor függvénye többek között a dolgozók erkölcsi-esztétikai magatartásának, műveltségének. Függvénye ennek (is) az egész társadalom előrehaladása. BODNÁR GYULA ÚJ SZÓ 6 1983. IV. 28. Együttélés - megismerés A Cseh Kultúra Baráti Körének rendezvényei Esztétika, hol vagy?
