Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1983-04-05 / 79. szám, kedd
ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1983. április 5. XXXVI. évfolyam 79. szám Ára 50 fillér Andrej Gromiko sajtóértekezlete Moszkvában A Szovjetunió számára elfogadhatatlan az amerikai „közbülső“ megoldás (ČSTK) - Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter, Moszkvában szombaton sajtótájékoztatót tartott a szovjet és a külföldi újságíróknak. A sajtótájékoztató első részében az alábbi nyilatkozatot terjesztette elő: A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikájának néhány kérdéséről szeretnék szólni. Ennek a sajtókonferenciának indítéka az USA elnökének nemrég elhangzott nyilatkozata. Ebben a nemzetközi helyzet, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió politikájának néhány fontos kérdésével foglalkozott. Az elnök arról beszélt, hogy az Egyesült Államok, pontosabban a jelenlegi amerikai kormányzat külpolitikájában igényes erkölcsi kritériumokhoz igazodik. Célja a népek jogainak, az Amerikai Egyesült Államok érdekeinek védelme, mégpedig a világ bármely részében. Csakhogy az amerikai elnök mindezt sajátosan értelmezte és értelmezi. Egy olyan állam, amely a háború, elsősorban az atomháború előkészítésére törekszik, nem igazodhat igényes erkölcsi kritériumokhoz. Minden becsületes embernek nemmel kell válaszolnia arra a kérdésre, vajon védhető- ek-e igényes erkölcsi kritériumok s egyidejűleg előkészíthető-e az atomháború, amelynek tüzében az emberek százmilliói pusztulnának el. Tekintettel külpolitikai tevékenységére, igényes erkölcsi kritériumok védelméről nem jogosult beszélni egy olyan kormányzat, amely nukleáris háborút készít elő, ami - számos politikusnak és csaknem minden tudósnak helyes megállapítása szerint - az emberi civilizáció katasztrófáját jelentené. S most ejtsünk szót az amerikai érdekek védelméről. Jó lenne, ha itt az Amerikai Egyesült Államok törvényes érdekeinek védelméről, valóban annak védelméről lenne szó, ami az USA-t megilleti. Csakhogy manapság kevés olyan ember akad a világon, aki ne tudná, hogyan értelmezik Washingtonban az „amerikai érdekek védelmének“ fogalmát. Úgy tűnik fel, az amerikai érdekek szférájának nyilvánítják a világnak bármely olyan részét, amelyben Washington nézete szerint kialakultak annak kedvező előfeltételei, hogy ott valamiféle erkölcsi, politikai s még inkább katonai-stratégiai előnyt vívjon ki. A szovjet emberek, országunk és vezetése sohasem tett semmiféle ellenvetést az ellen, hogy minden ország külpolitikáját áthassa a népek jogai, vagyis az emberi jogok védelmének gondolata. Lenin óta a népek jogai, az emberi jogok védelmének ez a követelménye szerves része a szovjet külpolitikának. Tudjuk viszont, hogyan élnek vissza ezzel az önmagában helyes elvvel, ha a politikában más érdekek kerekednek felül. S mit kívánok mondani a mi külpolitikánkról? A Szovjetunió külpolitikáját pártunknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusai, valamint központi bizottsági határozatai szabják meg. Ez kifejezésre jut számos akcióban, beleértve azokat a nagyszabásúakat, amelyek nyilvánvalóan, ismertek az önök körében. Kifejezésre jutnak a vezető szovjet képviselőknek és elsősorban Jurij Vlagyimirovics Andro- povnak, az SZKP KB főtitkárának a konkrét kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozataiban, amelyek konkrét javaslatokat foglalnak magukba. A szovjet külpolitika a békének, a népek barátságának, a más államok belügyeibe való be nem avatkozásnak politikája, amelynek célja a feszültség enyhítése, a nemzetközi feszültség megszüntetése. Politikánk célja véget vetni az esztelen, lázas fegyverkezésnek. Elsősorban rá kell térni a fegyverkezés korlátozásának és csökkentésének, majd a fegyverzet felszámolásának útjára. Nyugaton most, ki tudja mi okból, nem szokás beszélni és írni az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatról. Hangsúlyoznom kell, hogy a Szovjetunió a második világháború befejezése óta két javaslatot terjesztett elő, amelyek arany betűkkel fognak szerepelni, s - bátran mondhatom- már szerepelnek is a történelemben. Az első javaslat szerint nemzetközi egyezményt kell kötni arról, hogy örök időkre betiltják az atomfegyverek alkalmazását. A Szovjetunió második javaslata előterjesztette az általános és teljes leszerelés programját. Partnereink akkoriban feltették a kérdést, hogyan valósítható meg az általános és teljes leszerelés, ha nem lehetnek biztosak gyakorlati megvalósításában, vagyis - más szóval- felvetették az ellenőrzés kérdését. Úgy vélték, hogy ezzel a Szovjetuniót falhoz szoríthatják. A Szovjetunió erre válaszképp javaslatot tett az általános és teljes ellenőrzésre, vagyis az általános, teljes leszerelés általános, teljes ellenőrzésére. Ez a javaslatunk ma is érvényes. Ismétlem, Nyugaton nem szokás erről írni, s ez nagy kár. Végső soron többé- kevésé érthető, hogy miért nem Az SZKP KB határozata 80 évvel ezelőtt alakult meg a lenini bolsevik párt (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsága határozatot fogadott el az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusának 80. évfordulója alkalmából. A határozat hangsúlyozza, hogy 1903. július 30-án, az OSZDMP II. kongresszusán alakították meg a bolsevik pártot. Az oroszországi forradalmi marxista szervezetek egyesítésének folyamata - melynek eszmeipolitikai és szervezési alapelveit Vlagyimir lljics Lenin dolgozta ki - ezzel a kongresszussal érte el tetőfokát. A történelem színpadára új típusú párt lépett, a munkásosztály pártja, a tudományos kommunizmus pártja, a szocialista forradalom és a kommunizmus építésének pártja. A lenini párt megalakítása a társadalmi fejlődés törvényszerű következménye, az orosz és a nemzetközi proletariátus felszabadító harcának jelentős mérföldköve. A határozat a továb- biaKban elemzi a lenini párt útját, fejlődését és a szovjet kommunisták előtt álló jelenlegi feladatokat. akarnak erről írni. Hiszen nehéz beszélni az általános, teljes leszerelés, az általános, teljes ellenőrzés jelentőségéről, ugyanakkor gyakorolni a háború előkészítésének politikáját, teljes gőzerővel folytatni a lázas fegyverkezést és növelni a katonai költségvetéseket. Említést tettem a két legjelentősebb szovjet javaslatról. Most azt szeretném hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió az utóbbi időben is olyan lépéseket javasolt, amelyek fölött elsiklani senkinek sincs joga, amennyiben nem kívánja beismerni kétségbevonhatatlan és nyílt - ismétlem, nyílt - hajlamát a militarista politikára. Milyen lépésekről van szó? Először is a Szovjetunió egyoldalúan kötelezte magát arra, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert. Nem várt ezzel addig, amíg a többi nagyhatalom is ezt teszi. (Folytatás a 2. oldalon) Az Októberi Forradalom Érdemrenddel tiintették ki Jozef Lenárt elvtársat (ČSTK) - Jozef Lenárt elvtársat, a CSKP KB Elnökségének tagját, az SZLKP KB első titkárát az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki. E magas állami kitüntetést 60. születésnapja alkalmából a szovjet és csehszlovák nép barátságának megszilárdításához való hozzájárulásáért kapta - ez áll a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletében, amelyet Vaszilij Kuznyecov, az elnökség első alelnöke és Tengiz Mentesasvili, az elnökség titkára írt alá. TÜNTETÉSEK, BÉKEMENETEK VILÁGSZERTE A háborús veszély elhárításáért, a leszerelésért (ČSTK) - A húsvéti ünnepek alatt világszerte a békemozgalmak százezres tüntetéseket, békemenetet szerveztek, melyeken a háborús veszély elhárítását, a lázas fegyverkezés megállítását és a leszerelést követelték. Különösen Nyugat-Európa-szerte került sor nagyszabású megmozdulásokra, amelyeken mindenekelőtt az új amerikai rakéták telepítése ellen léptek fel. Bonn - A Német Szövetségi Köztársaságban már pénteken megkezdődtek a húsvéti ünnepekre tervezett békeakciók. Néhány a központi jelszók közül: ,,1983 nem lehet az új amerikai rakéták telepítési éve!“, „Békét és munkát!“, „Egyetlen új atomrakétát A SZOCIALISTA TÁRSADALOM ELKÖTELEZETT ÉPÍTŐJE VOLT A Václav Húla temetésének megrendezésére létrehozott bizottságot Gustáv Husák vezeti (ČSTK)- Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a CSSZSZK elnöke, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szövetségi Gyűlés mély megrendüléssel közli, hogy Václav Hűla elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnökhelyettes, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője 1983. április 1- én, 57 éves korában váratlanul elhunyt. Csehszlovákia Kommunista Pártja és szocialista társadalmunk Václav Hűla elvtárs személyében a szocializmus és a kommunizmus ügyéhez fenntartás nélkül hű, áldozatkész, tapasztalt tisztségviselőt veszített el. Minden erejét és képességét a szocialista társadalom építésének, a csehszlovák nép jólétét, a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával való megbonthatatlan barátságunkat és együttműködésünket szolgáló munkának szentelte. Václav Hüla elvtárs 1925. szeptember 21-én munkáscsaládban született, a rakovníki járás Skryje községében. Környezete jelentősen hozzájárult politikai nézeteinek és életszemléletének formálásához. Csehszlovákia Kommunista Pártja soraiba 1945 júniusában lépett be. A Prágai Kereskedelmi Főiskolán végzett tanulmányai alatt aktívan részt vett a politikai életben. Számos jelentős tisztséget töltött be a diákmozgalomban, a népgazdaság helyreállítására brigádokat szervezett. 1948 februárjában a főiskolai karon elkötelezetten részt vett az akcióbizottság létrehozásában. Az 1948-1965-ös években a köztársasági elnök irodájában és a miniszterelnökségi hivatalban dolgozott. Az állami pénzügyi, ár- és bérbizottság miniszteri rangú elnökének helyettese volt 1965-től 1968-ig. Ezt követően a szövetségi kormány minisztereként megbízták az Állami Árhivatal vezetésével. Az 1968—1969-es években a CSKP KB cseh országrészek pártmunkáját irányító irodájának titkára volt. Nagy igyekezetet fejtett ki a jobboldali opportunizmus elleni harcban és jelentősen hozzájárult a párt és a társadalom konszolidálásához. Mindig pártos alapállásból törekedett ebben az időszakban az igényes feladatok megoldására, és következetesen érvényesítette a társadalmi érde(Folytatás a 2. oldalon) sem!“. Az egész országban több mint 90 békemenetet szerveztek. Ezenkívül a nyugatnémet békevédők úgynevezett békés blokád alá helyeztek néhány rakétatámaszpontot, fegyverraktárt, katonai repülőteret, valamint az amerikai és a nyugatnémet hadsereg egyéb intézményeit. Például Majna- Frankfurtban a húsvéti ünnepek első felében több mint 150 ezer ember vett részt a békemanifesz- tációban. A Ruhr vidéken és a Rajna mentén több tízezren vettek részt a békemenetekben. A békeakciók a tegnapi hatalmas ma- nifesztációkkal tetőztek, ilyenre került sor például Münchenben és Nyugat-Berlinben is. Glasgow - Az atomleszerelésért küzdő kampány (CND) nevű brit mozgalom több mint négyezer képviselője gyűlt össze szombaton Glasgow skót városban a nukleáris fegyverkezés ellen tiltakozva. A kora délutáni órákban a főtéren megszólaltak a szirénák, mintegy szimbolikus figyelmeztetésként a nukleáris konfliktus veszélyére. Ezt követően a tüntetők a földre feküdtek, jelezve, hogy az atomháború tömeges halált okozna. Róma - Az új amerikai rakéták telepítése ellen tízezrek tiltakoztak az olasz fővárosban, valamint a szicíliai Comisóban, ahol az új rakétákat telepíteni akarják. A tartós eső sem tudta szétoszlatni a római békemenetet, melynek résztvevői támogatásukról biztosították a háromezer olasz falu és város polgármesterének javaslatát, amelyben a községtanácsok vezetői indítványozták, hogy hárombillió lírát fordítsanak a fejlődő országok éhezőinek a megsegítésére. Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Abdou Dioufnak, a Szenegáli Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ünnepi ülés Hanoiban (ČSTK) - Marx születésének 165. és halálának 100. évfordulója alkalmából tegnap Hanoiban ünnepi ülést tartottak. A tanácskozáson részt vett Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkára és más vezető személyiségek. Beszédet Truong Chinh, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, a VSZK Államtanácsának elnöke mondott.
