Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-22 / 94. szám, péntek

ÚJ szú . 5 1983. IV. 22. A leninizmus nemzetközi érvényessége Új, nagy feladatok előtt Gazdaságfejlesztési eredmények, tenrek, a komáromi (Komárno) járásban Amint azt Július Hanus, az SZLKP KB tagja, az SZSZK kor­mányának alelnöke az SZLKP ko­máromi járási konferenciáján hangsúlyozta, a 7. ötéves tervidő­szak első két évében a pártalap­szervezetek vezetésével a dolgo­zók jelentős eredményeket értek el a gazdaságfejlesztési tervek tel­jesítésben. Új üzemrészlegek, komplett mezőgazdasági termelő központok átadásával növelték a folglalkoztatottságot. Emelked­tek a bérek, általában nőtt a lakos­ság bevétele és emelkedett élet- színvonala. Ezek az eredmények a járási pártbizottság jó politikai, programmeghatározó munkájá­nak köszönhetők. A kétnyelvű já­rásban arra ösztönözte az alap­szervezeteket, hogy hozzák létre a lakosság, a dolgozók akcióegy­ségét. Az iparosítási program fo­kozza a lakosság létbiztonságát. Kedvezőek a lehetőségek a társa­dalmi, kulturális életre is. A Ma­gyar Területi Színház például kor­szerű épületet kap. Az eredmé­nyek méltatása mellett bírálóan megjegyezte, hogy ebben a járás­ban nincsenek teljesen kihasznál­va a feltételek a gyorsabb ütemű fejlődésre és a termelés növelé­sére. A konferencia után, a beszámo­lók, a felszólalások, a küldöttekkel való beszélgetések alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a küldöttség vezetőjének igaza volt, mert ez a járás színvonala­sabb irányítással, rugalmasabb szervezőmunkával többre képes. Az ipari termelés 4,6, az áruter­melés 9,1 százalékkal nőtt. A nye­reség több mint 390 millió korona volt. Ehhez a legnagyobb mérték­ben a Martini Nehézgépipari Mű­vek Steiner Gábor Hajógyára, az Ógyallai (Hurbanovo) Sörgyár, a Vágmenti Gépgyárak gútai (Ko­lárovo) üzeme járult hozzá. Az ipari üzemeknek sikerült teljesíte­niük az igényes, sok innovációt követelő árukiviteli tervet is, amely a termelés 52 százaléka. Úszótes­tekkel, Babeta motorkerékpárok­kal, burgonyaültetőgépekkel, bőr­díszműárukkal öregbítették külföl­dön hírnevüket. A termelési programok szerint a hajógyár szovjet megrendelésre gyártja az Amur típusú folyami és tengeri hajózásra alkalmas teher­szállító hajókat, az UFA típusú vedersoros és a kisebb Kama tí­pusú kotrókat. A Dunajplavba szá­mára ezer kilowattóra teljesítmé­nyű kotrókat gyártanak. A szerke­zeti változás keretében üzembe helyeznek egy ezer munkást fog­lalkoztató részleget, amelyen a dolgozók 30-40 százaléka nő lesz, és elektrotechnikai cikkeket állítanak elő. Hasonló fejlesztési terveket emlegettek más küldöttek is, de többen bírálták a beruházási politi­kát, amely az eredmények mellett nem minden szakaszon felel meg a követelményeknek. Az ógyallai sörgyár új üzem­részlegében az eddiginél jóval több malátát állítanak elő, amely­nek 26 százalékát exportálják. A nem szocialista országokba szállított áruért devizát szerezhet­nek. Ezzel szemben még nem döntöttek arról, hogy 1985-ben megkezdik-e a húskombinát épí­tését, s mikor kerül sor egy tejü­zem átadására. Évente 65 millió liter tejet szállítanak a más járá­sokban lévő feldolgozó üzemek­be. Zöldség és gyümölcs feldolgo­zására sincs megfelelő üzemük. Nagyon időszerű lenne élelmi- szeripari üzemek, esetleg feldol­gozó központok építése. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben is jobban össze kell hangolni a temelést, növelni a hektárhozamokat, fokoz­ni az állatok termelékenységét. Bár a mezőgazdasági termelés in­tenzitásával a nyugat-szlovákiai kerületben az elsők közé tartoz­nak, egyes szakaszokon mégsem teljesítik a terveket. Elég drága a termelés is. A beszámolóban elhangzott megállapítás szerint egy kilogramm hús előállításához a legtöbb abraktakarmányt hasz­nálták fel. A küldöttek bírálták a Mezőgazdasági Terményforgal­mazó és Ellátó Vállalat üzemeit, mivel alacsony tápértékű takar­mányt szállítottak a mezőgazda- sági üzemekbe. A felsőbb gazda­sági szervek az új módszerek al­kalmazásakor sok esetben nem adtak megfelelő tanácsot. Albert Košík mérnök, a Gútai (Kolárovo) Efsz elnöke elmondotta, hogy az állatok a csőzúzalékos állapotban silózott kukoricát kiegészítő takar­mányok hiánya miatt nem szíve­sen fogyasztották. Emiatt lassan gyarapodtak. Ezt minél hamarabb meg kell oldani, mert járási méret­ben nagy veszteségek keletkez­hetnek. A vita alapján azt a következte­tést vontam le, hogy a mezőgaz­dasági üzemek nem teljesítik a gabonaprogramot. 60 ezer ton­nával kevesebb gabonát termeltek a tervezettnél. Főleg azért volt alacsonyabb a gabonafélék hektár­hozama, mert nem alkalmazták elég nagy mértékben a haladó termelési módszereket. Ahol nem féltek az újtól, elegendő gabonát termeltek. Az IKR termelési mód­szerrel a Csallóközaranyosi (Zlat- ná na Ostrove) Efsz-ben 7,66, a Keszegfalusi (Kameničná) Efsz- ben 7,41 tonna szemes kukoricát termeltek hektáronként. A Nemes- ócsai (Zemianská Olča) Efsz-ben a slušovicei termelési módszer al­kalmazásával hektáronként szin­tén több mint 6 tonna szemes kukoricát termeltek. Ezek a példák is bizonyítják, hogy van lehetőség a hektárhozamok fokozására. Többen hangsúlyozták, hogy az állatok termelékenységének csök­kenését csakis elegendő és jó mi­nőségű takarmánnyal és jobb gondozással lehet fokozni. Bár a tehenek évi átlagos tejhozama csak 3 543 liter, de három efsz- ben már több mint 4 ezer. A Gútai Efsz-ben Zúber Mária 5 490, a Komáromi Állami Gazdaságban Szizó Béla 5 899 litert fejt tehe­nenként. Sok szó esett a zöldségterme­lésről is. Nem véletlenül, hisz Szlovákiában itt termelik a zöldség 26 százalékát, évente mintegy 60 ezer tonnát. A feltételek rendkívül jók, mert sok a napsütés, és ked­vezőek az öntözési lehetőségek is. A termelést viszont gyorsabb ütemben kellene korszerűsíteni. Lamy Olga, a Dunajplod kooperá­ciós vállalat dolgozója rámutatott, hogy több klimatizációs raktárt kellene építeni. Ha ez sikerülne kevesebb lenne a tárolással járó veszteség. Ha a jövőben tovább fokozódik a dolgozók kezdemé­nyezése, még gyorsabb ütemben növekedhet az ipari és a mező- gazdasági termelés. BALLA JÓZSEF Szomorú évforduló L enin zseniális elméleti mun­kásságának és politikai te­vékenységének, páratlan történe­lemformáló egyéniségének mélta­tása mindig időszerű volt s marad. Különösen a mostani bonyolult vi­lághelyzetben, a vezető imperia­lista körök által rendkívül kiélezett nemzetközi viszonyok közepette kerül mindinkább az általános ér­deklődés középpontjába. Ez egy­felől azzal is magyarázható, hogy idén a Marx-évfordulóval szinte egyidejűleg emlékezünk meg Le­nin születésének 113. évfordulójá­ról is. Másrészt, mivel munkássá­guk elválaszthatatlan egymástól- életművük szorosan összefüggő eszmerendszer, a legkorszerűbb tudományos világnézet -, a bur­zsoá ideológusok bősz támadásai is éppen korunkban fokozódtak tanaik ellen. Sokkal inkább mint eddig bármikor, s azzal a rafinált mesterkedéssel, hogy valamiképp szembeállítsák a marxizmust- vagy legalábbis alapvető és örök érvényű tételeit - a leninizmussal, mintha az utóbbi az előzőnek tu­lajdonképp megvalósíthatatlan adaptációja, változata lenne. Tu­dománytalan, történelmietlen, ne­vetséges minden efféle sugalma- zás - alacsonyrendű, tudattorzító manipulálás. Hogy Lenin - Marx művének folytatója, eszméinek továbbfej­lesztője az imperializmus és a pro­letárforradalmak korszakára - év­századunk kommunista és mun­kásmozgalmának legnagyobb ve­zéralakja s legkövetkezetesebb internacionalista forradalmára volt, nem kell külön hangsúlyozni. Az utókornak vezéreszméül szol­gáló, megvalósított vagy még megvalósításra váró roppant szel­lemi hagyatéka mindezt meggyő­zően tanúsítja. Mindenki számára felfoghatóbban azonban mégis maga a történelem, Leninnek az ideológiai és a politikai küzdőtérre lépése óta a világban végbement forradalmi folyamatok s azok eredményei mutatják meg igazi nagyságát. Életének 54 éve alatt hihetetle­nül felgyorsította az időt. Olyan hatalmas lendületet adott az egye­temes emberi haladásnak, ami­lyenre előtte évszázadok hosszú során át sem volt példa. Kivételes személyiségének rendkívüli hatá­sa, óriási szellemi alkotóereje nyo­mán annyi nagy horderejű törté­nelmi esemény sűrűsödött össze, hogy nehéz kiválasztani közülük, mi kapjon belőlük nagyobb hang­súlyt. Tudományos elméleti mun­kássága vagy forradalmi politikai és gyakorlati szervező tevékeny­sége-e? Hiszen azok egységet al­kotnak. K öztudomású, hogy ma már mind nagyobb tömegek ol- vassák-tanulmányozzák legfőbb műveit. A teljesség igénye nélkül említve: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban; Mi a teendő?; A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban; Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka; Áprilisi tézisek; Állam és forradalom - hogy a töb­bit ne is soroljuk. Ilyenformán azt sem kell taglal­ni, milyen emberfeletti küzdelme­ket vívott a marxizmustól idegen eszmei-politikai áramlatok orosz- országi és nemzetközi ideológusai s hívei, a narodnyikok, az ökono- misták, a likvidátorok, a mensevi- kek, az otzovisták, a reformisták, a jobb- és á baloldali opportunis­ták, a centristák, a szociálsovi- niszták, nem utolsósorban az eszerek, a kadetek, valamint a más ellenforradalmi irányzatok hirdetői s befogadó tömegei ellen. De semmivel sem volt kisebb jelentőségű az a nagyarányú és mélyreható agitációs és propa­gandamunkája sem, amit a szoci­áldemokrata mozgalom kommu­nista mozgalommá alakításáért fejtett ki publicisztikai tevékenysé­gével az Iszkrában, a Vperjodban, a Novaja Zsiznyben s főleg a Pravdában. Az említetteken kí­vül több külföldi napilapban vagy folyóiratban és természetesen kü­lönböző kongresszusokon, érte­kezleteken, tömeggyűléseken tar­tott beszédeinek sokaságával. A kazanyi, a-petrográdi s más marxista köröktől, valamint az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt - majd a szociálde­mokrata mozgalomból kiemelked­ve - a marxista-leninista típusú Oroszországi Kommunista (bolse­vik) Párt megalakításáig hosszú és éles politikai összecsapásokkal tele út vezetett. Leninnek többek közt magában a szociáldemokrata mozgalomban is olyan álcázott vagy nyílt ellenfelekkel kellett megküzdenie, mint Trockij, Buha­rin, Martov, Plehanov, Akszelrod és Zaszulics. Végül azonban Lenin vezetésé­vel mégis diadalmaskodtak a bol­sevikok törekvései, harcai. Győ­zött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, nem sokkal utána a hosszú véres polgárháborúban vereséget szenvedtek a Vörös Hadsereg csapásaitól a munkás­paraszt szovjethatalom megdön­tésére szövetkezett ellenforradal­mi fehérgárdista és külső interven­ciós erők, majd megalakult a Szovjetunió, a világ első szocia­lista állama, amelyben végérvé­nyesen a dolgozó nép vette kezé­be a hatalmat. Bár a Lenin halála óta eltelt közel hatvan év történelmileg rö­vid idő, ahhoz mégis elegendő, hogy tudatosítsuk: életművében a legnagyobb horderejű tett a kommunista világmozgalom megalapozása s kialakítása volt. Azáltal, hogy Lenin nagyszabású és szívós előkészítő-szervező munkája eredményeképp létrejött a III., a Kommunista Internacioná- lé, az új típusú nemzetközi kom­munista csúcsszerv, segített kü­lönböző nemzeti osztagai, az egyes országok kommunista párt­jai megalapításában és bolsevizá- lásában, végső soron az imperia­lizmus elleni győzelmes harcban, amely mindmáig tart,- és folytató­dik a jövőben is. A kommunisták viszonylag rö­vid történelmi időszak alatt nagyon sokat tettek a világ forradalmi át­alakításáért. Többet, mint az em­beriség történelmének korszakai­ra jellemző haladás mértékeiből, de akár minden korábbi forrada­lom és társadalmi fejlődés tapasz­talataiból kiindulva várható volt. Mindez elsősorban Leninnek köszönhető, aki az imperializmus tudományos elemzéséből követ­keztetne a szocialista világforra­dalom elkerülhetetlen szükséges­ségét. Bebizonyította, hogy az im­perializmus fejlődésének egyen­lőtlensége kikényszeríti általános válságának további mélyülését és belső ellentéteinek éleződését. Mivel a szocialista forradalom fel­tételei az egyes országokban fo­kozatosan érnek meg, lehetséges, hogy a szocialista forradalom előbb egyetlenegy vagy néhány országban győzzön - tehát szaka­szosan fejlődjön. Ennek a sok összetevőből álló felismerésnek, elméleti rendszer­be foglalásának előfeltétele a mar­xizmus tüzetes tanulmányozása, elsajátítása volt. Leninen kívül még senki más nem sajátította el annyira Marx és Engels müvének egész gazdagságát, s azzal együtt az előző korszakok munkásmoz­galmi tapasztalatait, mint ő. Ezért cáfolhatatlan tény, hogy a leniniz­mus a marxizmus gazdagítása, alkotó fejlesztése és elválasztha­tatlan része, mégpedig az imperi­alizmus és a szocializmus harcá­nak, a szocialista eszmék további térhódításának - végső soron a szocialista világforradalom meg­valósulásának viszonyai között, amely tulajdonképpen a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalommal kezdődött. U gyanakkor Lenin a marxista elmélet fejlesztése alapján kidolgozta a kommunista mozga­lom átfogó stratégiai-taktikai irányvonalát, amely szerint az an­tiimperialista mozgalmak minden osztagát egységes, megbontha­tatlan forradalmi világfolyamatban kell felzárkóztatni. Abból indult ki, hogy a szocializmus és a kommu­nizmus tudomány s egyben száz­milliós tömegekmozgalma. Éppen ezért a marxizmus-leninizmus nem fejlődhet másképp, mint az egész mozgalom s azon harcok tapasztalatainak általánosítása­ként, amelyeket a munkásosztály és a többi dolgozók hatalmas tö­mege az imperializmus ellen, a béke és a szocializmus győzel­méért vívnak. Tehát csak a kom­munista mozgalom eszmei egysé­gének szilárdítása és akcióképes­ségének fokozása útján, valamint a proletár és a szocialista interna­cionalizmus elvei alapján, ahogy azt többek közt nagyon nyomaté­kosan a kommunista és munkás­pártok 1969 júniusában tartott moszkvai nemzetközi értekezleté­nek fő dokumentuma is hangsú­lyozta. MIKUS SÁNDOR (ČSTK) - Julián Grimau Gar­da spanyol kommunista harcos meggyilkolásának 20. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a Külfölddel Baráti Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság csehszlovák-spanyol bizottsága a prágai Klement Gottwald Múze­umban. Julián Grimau Garcia a fasiszta diktatúra ellen folytatott küzdelem­ben szerzett érdemeket. A hatva­nas években a madridi pártszer­vezet vezető tisztségviselőjeként tevékenykedett, s egyike volt az 1962 évi nagy spanyolországi sztrájkok vezető szervezőinek. Ugyanebben az évben bebörtö­nözték, megkínozták, s egy évvel később, április 20-án halálra ítél­ték és kivégezték. Libuša Necká- ŕová, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Csehszlovák és Világ­történeti Intézetének munkatársa vázolta a spanyol kommunista életútját és politikai tevékeny­ségét. Az ünnepség résztvevői nyilat­kozatot fogadtak el, amelyben tá­mogatják a prágai béke-világköz- gyűlést. EMLÉKEZÉS LENIN SZÜLETÉSÉNEK 113. ÉVFORDULÓJÁRA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents