Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-22 / 94. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1983. április 22. XXXVI. évfolyam 94. szám Ára 50 fillér TEKINTELY Vezető dolgozókkal beszélgetve olykor megszoktam kér­dezni, vajon minek köszönhetik tekintélyüket. Természetesen különböző válaszokat kapok, bár szerintem a lényegük azonos: igyekeznek a rájuk bízott feladatoknak tisztességgel eleget tenni, azaz példát mutatnak. Vagy ahogy ezt nemrég tömören egy szövetkezet telephelyének vezetője kifejezte: „Jobb a példa száz leckénél“. Egy másik vezető dolgozó (az egyik állami gazdaság gépparkjának kommunista vezetője) ennél részlete­sebben, konkrét példákra utalva magyarázta, mi mindent tart fontosnak tekintélye megszerzéséhez és megőrzéséhez. A sza­vak és a tettek összhangjáról például azt mondta, ha ö maga nem járna idejében munkába, akkor beosztottjaitól sem követel­hetné meg, hogy ne érkezzenek késve. Legalább ilyen jelentősé­get tulajdonít a szaktudásnak is. Ha nem értene a gépekhez, a traktorosok bármit elhitethetnének vele, kitalált géphibákra, indokolatlan leállásokra hivatkozhatnának; a javítók is becsap­hatnák, visszaélhetnének helyzetükkel. Azt is elmondta, hogy bár szakmai ismeretei alaposak, nem tartja magát tévedhetetlen­nek. Megesik, hogy egy-egy hiba megítélésekor nem neki van igaza. Vagyis téved. Es olyankor mit tesz? - kérdeztem. Hát beismerem melléfogásom, válaszolta szinte magától értetődően. Igen, ez önkritika. Mindennapi munkánk során nemegyszer tévedünk. Nem is tagadjuk az önkritika elkerülhetetlenségét. Sokan azonban csak akkor tartják fontosnak az önbírálatot, ha mástól, másoktól várják el téves lépésük belátását. Ha saját tévedésüket kell beismerniük, váltig ragaszkodnak „igazukhoz“. Még akkor is, ha érveik csődöt mondtak, az ellenérvek egyértel­műek, meggyőzőek. Ilyenkor már csak a makacsság, még gyakrabban a tekintély elvesztésétől való félelem az oka a téve­dés (legyen szó akár hibás cselekedetről, akár helytelen véleke­désről), be nem ismerésének. Számos szakember szaktekinté­lyét félti a melléfogás beismerésétől. Az önkritikától reszkető vezető dolgozók viszont rendszerint attól tartanak, hogy beosz­tottjaik előtt esne csorba tekintélyükön. Pedig a valóság egészen más: a téves nézetekhez, a helytelen ítéletekhez való görcsös ragaszkodás éppen hogy megnyirbálja a vezető tekintélyét. A hibáit be nem ismerő vezető dolgozó aztán hiába bírál, szavai (még ha indokoltak is) nem váltanak ki kellő hatást, hiszen a megbíráltak abból indulnak ki, hogy vezetőjük sem fogadta el a kritikát. Arról nem is beszélve, milyen következményei lehetnek a helytelen nézethez, döntéshez való ragaszkodásnak egy-egy ügy intézésére, egy-egy konkrét feladat elvégzésére, a tervteljesítésre, a munkahelyre, népgazdasá­gunkra nézve. A hiba beismerése nemcsak hogy nem csökkenti az ember tekintélyét, hanem egyenesen növeli. A kommunista párt mindig megkövetelte tagjaitól a bírálatot és az önbírálatot egyaránt. Vagyis azt, hogy környezetükben ne tűrjék meg a visszásságokat, bátran, megalkuvás nélkül mutas­sanak rá a fogyatékosságokra, konstruktívan bíráljanak, de az indokolt bírálatot saját maguk is fogadják el. A kommunisták tekintélyét semmi sem szavatolja úgy, mint az, ha élen járnak a feladatok teljesítésében, ha mindenben szüntelenül példát mutat­nak. Nerr\véletlenül emelte ki a CSKP XVI. kongresszusán elhang­zott beszámoló: „A párt tekintélyét nemcsak a helyes program és irányvonal növeli és erősíti, hanem mindenekelőtt az, ha a kom­munisták e programot és irányvonalat megvalósítják, ha példát mutatnak teljesítésében. A párt tekintélye végső soron a pártta­gok tekintélyén alapul, és néha felelőtlen egyének jelentős kárt okozhatnak az egész párt hírnevének. Tehát minden kommu­nista személye fontos“. A munkahelyi pártszervezetek tekintélye mindenekelőtt attól függ, milyen hatáskörükben a kommunisták aktivitása, példás helytállásukkal hogyan mozgósítják a feladatok teljesítésére a többi dolgozót, hogyan tárják fel a tartalékokat, hogyan harcolnak a hibák ellen, hogyan támogatnak minden helyes kezdeményezést. A hatékony pártmunka tehát (a tartalékok feltárását, a hibák bírálatát, azaz a kritika és az önkritika érvényesítését is beleértve) nagy segítséget jelent a gazdasági tisztségviselők, a vezető dolgozók számára. Éppen ezért a fogyatékosságok elleni következetes harcot a vezető dolgozóknak helyesen kell értelmezniük, a jogos bírálatra a tévedések, a hibák elismerésével és mielőbbi jóváté­telével kell reagálniuk. Ez és csakis ez lehet a jószándékú bírálat helyes értelmezése, hiszen aki dolgozik, tévedhet is. Kivált akkor, ha az újjal járó kockázatvállalástól sem riad vissza. A tekintély megőrzéséhez tehát a bírálat és az önbírálat érvénye­sítésén át vezet az út. FÜLÖP IMRE Kegyeletes emlékünnepség (ČSTK) - A bratislavai Lenin- emlékmű előtt tegnap kegyeletes ünnepségen emlékeztek meg a proletár forradalom nagy vezető­je születésének 113. évforduló­járól. Szergej Tulikov Lenin örökké él című himnikus dalának hangjai mellett elhelyezték az emlékmű talapzatánál az SZLKP KB, a Nemzeti Front Szlovákiai Köz­ponti feizottsága, a Szlovák Nem­zeti Tanács és az SZSZK kormá­nya közös koszorúját. A koszorú­zási ünnepségen részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, az SZSZK minisz­terelnöke, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttag­ja, az SZLKP KB titkára, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnökségének tag­ja, Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, BohušTráv- niček, az SZLKP KB Titkárságá­nak tagja Miloslav Bod’a, az SZLKP KERB elnöke, továbbá a Nemzeti Front politikai pártjainak és társadalmi szervezeteinek szá­mos kimagasló képviselője. A bratislavai szovjet főkonzulá- (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi est Prágában és Bratislavában Lenin születésének 113. évfordulója alkalmából Alkotó módon továbbfejlesztjük a leninizmust A prágai dolgozók nagygyűlésén részt vett Gustáv Husák • A Smetana Színházban Mikuláš Benő, a Szlovák Nemzeti Színházban Ľudovít Pezlár mondott beszédet (A Rudé právo tudósítójától és ČSTK) - A prágai Smetana Színházban ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg Lenin születésé­nek 113. évfordulójáról és a nagy forradalmárról, akinek nevéhez a világtörténelem legnagyobb for­dulata fűződik. Az ünnepi estet a CSKP KB, a prágai városi pártbizottság, a szövetségi és a cseh kormány, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a Nemzeti Front prágai városi bizottsága kö­zösen rendezték. Az ünnepségen részt vett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. A csehszlovák és a szovjet álla­mi himnusz elhangzása után Mi­kuláš Beňo, a CSKP KB titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség hivatalos része az Internacionálé hangjai mellett feje­ződött be. A szlovák főváros és a nyugat­szlovákiai kerület dolgozói és ifjú­sága ünnepi nagygyűlésen emlé­kezett meg V. I. Lenin születésé­nek 113. évfordulójáról. Az ünnepi nagygyűlésen, amelyet a városi és kerületi pártbizottság, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsá­ga, a Szlovák Nemzeti Tanács, az SZSZK kormánya, a Szlovák Nemzeti Front városi és kerületi bizottsága rendezett, megjelentek politikai és közéletünk vezető tisztségviselői. A Szlovák Nemzeti Színházban megrendezett ünnep­ségen részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, az SZSZK miniszterel­nöke, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttag­ja, az SZLKP KB titkára, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZNT elnöke, to­vábbá az SZLKP KB Elnökségé­nek tagjai: Ignác Janák, Elena Litvajová, Ľudovít Pezlár és Gej­za Šlapka; Bohuš Trávniček, az SZLKP KB Titkárságának tagja, Miloslav Bod’a, az SZLKP KERB elnöke. Ott voltak még az SZLKP KB osztályvezetői, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, az SZSZK kormányának miniszterel- nök-helyettesei és miniszterei, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának, politikai pártjainak és társadalmi szervezeteinek kép­viselői, a csehszlovák néphadse­reg vezérkara, a városi és kerületi párt- és állami szervek vezető tisztségviselői és számos más meghívott vendég. Az ünnepségen jelen volt Va­gyim Sztyepanov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, a szovjet hadsereg képviselői és a szocia­lista országok bratislavai konzuli hivatalainak a vezetői. A csehszlovák és a szovjet álla­mi himnusz elhangzása után Ma­jakovszkij Beszélgetés Lenin elv­társsal című verse következett. Az ünnepi beszédet Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tag­ja, a KB titkára mondta. (Beszédét lapunk 3. oldalán ismeretjük). Az ünnepi nagygyűlés első része az Internaeionálé hangjaival zárult. Mikuláš Beňo elvtárs beszéde Földünkön alig találunk olyan helyet, ahol a haladó emberek ne a legnagyobb tisztelettel ejtenék ki Lenin nevét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a munkás- osztály és a széles dolgozó tö­megek tényleges felszabadulásá­nak kezdetét jelentette a kizsák­mányolás, a szociális és a nemzeti elnyomás minden formája alól. Napjainkban a korábbiakhoz vi­szonyítva sokkal gyakrabban té­rünk vissza Lenin hagyatékához. Ebben találjuk meg a társadalmi fejlődés legfontosabb és legidő­szerűbb kérdéseire az alapvető választ. A marxizmus ma is a tár­sadalmi haladásért és a békés életért vívott küzdelemben a győ­zelmes előrehaladás tudományo­san indokolt forradalmi távlatával vértezi fel a dolgozókat, a kommu­nista, a munkás- és a nemzeti felszabadító mozgalmakat. A marxizmus-leninizmus kifeje­zi az emberek millióinak forradalmi gondolkodását, olyan anyagi, erő­vé vált, amelynek hatása megvál­toztatja a világ politikai térképét. A Lenin által továbbfejlesztett marxizmus állandó forradalmi táv­latot nyújt a munkásosztály pártja­inak, s iránytűként szolgál a konk­rét történelmi feltételek között a munkásosztály pártjai helyes stratégiájának és taktikájának ki­dolgozásához az új társadalomért vívott küzdelemben. Lenin születésének évfordulója alkalmából ismét csodálattal és büszkeséggel értékeljük mindazt, amit a szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésé­vel tett és megvalósított, azokat a nehézségeket, amelyeket leküz­dött és azokat az áldozatokat, amelyeket a szocializmus és a bé­ke érdekében hozott. Ez valóban óriási mű és küzdelem, amely pél- (Folytatás a 2. oldalon) A járási pártkonferencia küldöttje A legfiatalabb küldött Nemcsak a kommunisták, ha­nem a rozsnyói (Rožňava) járás párton kívüli dolgozói is nagy ér­deklődéssel várják a járási párt­konferenciát. Tudják, hogy ez a ta­nácskozás meghatározó szerepet tölt majd be elkövetkező munká­jukban, a járás fejlődésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében. A járási konferenci­án a járás kommunistáit 306 kül­dött képviseli. A legfiatalabb közü­lük a 21 éves Balázs Gabriella, a rozsnyói Vasércbánya csucsomi (Čučma) részlegének dolgozója. A vasércbánya dolgozói közül 368 a párttag, és 27 párttagjelölt­jük van. Az üzemi pártszervezet­hez 10 alapszervezet tartozik. A csucsomi szénjövesztö és dúsí­tó részlegnek az alapszervezete 14 tagból áll. Az évzáró pártgyűlé­sükön fiatalítás történt. Az elnöki tisztséget Verkum János alig har­mincéves szakmunkás tölti be. A szervezetet Balázs Gabriella képviseli a járási pártkonferen­cián.- Mit szólt a jelöléshez?- Nagyon meglepődtem - mondja kissé zavartan -. Igaz, hogy lelkiismeretesen igyekszem munkámat elvégezni az ifjúsági szervezetben és más társadalmi munkából is kivettem a részem, pártfeladataimat is teljesítem, mégis tapasztalatlannak tartottam magamat, hogy ilyen komoly ta­nácskozáson részt vehessek. Az idősebb párttagok, akik az elnök­nek, Verkum elvtársnak és nekem is minden segítséget megadnak, megmagyarázták, ez a megtisztel­tetés azt is jelenti, hogy bíznak bennem, s abban, hogy a konfe­rencián olyan tapasztalatokat szerzek, melyekkel részlegünk termelési eredményeit és ideoló­giai munkáját is javíthatom. Büsz­ke vagyok a megtiszteltetésre, mindent megteszek, hogy küldeté­semnek eredményesen eleget te­gyek.- Hogyan lesz egy törékeny kis­lányból a vasércbánya dolgozója?- Nagyon szerettem a biológiát, geológus akartam lenni. Az alapis­kola elvégzése után a Spišská Nová Ves-i Bányászati szakkö­zépiskolába jelentkeztem. A geoló­giai szakon nem volt hely, ezért a vasércjövesztő és dúsító szakra irányítottak. Tanulmányaim folya­mán megszerettem ezt a szakot, s ma már nem bánom, hogy így döntöttem, munkahelyemen sok­féle munkát végzek. A könyvelést vezetem, bérelszámolást és admi­nisztrációt végzek és szükség esetén a három műszak bármelyi­kében helyettesítem a mestert, ha megbetegszik. Új üzemrészleg a mienk. Fő feladatunk a tartalé­kok feltárása. Abból az anyagból, amelyből már kivonták a rezet, ezüstöt, antigont, higanyt, mi avas- érctartalmat állapítjuk meg. Gaz­dasági szempontból jelentős a munkánk, hiszen ezt a nagy mennyiségű anyagot sokáig hulla­déknak tekintették. Mi laboratóriu­mi vizsgálattal megállapítjuk a fel­tárt mennyiség vasérctartalmát. Eddig az átlag a 45 százalékot is meghaladta. Ez már megérdemli a beruházást és a munkát.- Mit vár a konferenciától?- Elsősorban azt, hogy nagyon sok tapasztalatra tehetek szert. Nekünk, fiataloknak elsődleges kötelességünk, hogy szakmailag és politikailag is állandóan képez­zük magunkat. Szeretném a jövő­ben is úgy végezni a munkámat, hogy abból társadalmunknak is minél nagyobb haszna származ­ZOn FECSÓ PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents