Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1983-04-19 / 91. szám, kedd
A háborús veszély elhárításához a haladó erők közös összefogására van szükség Utolsó vonat (cseh) (Folytatás a 3. oldalról) csolatokban is érvényes legfelsőbb törvényekké váljanak. Az ilyen külpolitikáért folytatott harc része a munkásosztály felszabadításáért vívott általános harcnak.“ Ki tartja számon a sérelmeket és bűntetteket, amelyeket a kapitalizmus követett és követ el? Nem kell messzire a történelembe visz- szatekinteni. Lidice, Oradour, Os- viecim, Buchenwald, Hirosima, My Lai - ez is kapitalizmus. A palesztinok millióinak megfosztása hazájuktól, a tömeggyilkosságok Satilla és Sabra táborokban - ez ugyancsak kapitalizmus. A számtalan áldozat Indonéziában, Chilében, Kambodzsában, Salvadorban, a Közel-Keleten - ez ugyancsak kapitalizmus. Az emberi elme kigúnyolása, az arcátlanság és a cinizmus megnyilvánulása, amikor az ilyen tömegmészárlásokat és tömeges megtorlásokat a szabadság és a demokrácia győzelme szükségességével mentegetik. Az éhezők, az írástudatlanok százmilliói, a munkanélküliek milliói, egész felsorakozó nemzedékek megfosztása a távlatoktól, a terrorizmus, az erőszak kultusza, a könyörtelen egoizmus, a fajüldözés, a faji megkülönböztetés, az emberközi kapcsolatok alapvető normáinak lábbal tiprása - ez ugyancsak kapitalizmus. Változott-e az az igazság, amelyet Marx tár fel, hogy a kapitalizmus fejlődése so-- rán halmozza a nyomort és a bűntetteket? A jelenkori imperializmus legnagyobb gaztette az atomháború előkészítése. Az imperializmus, mindenekelőtt az Egyesült Államok agresszív erői reménytelen erőfeszítésükben, hogy megállítsák a történelem menetét, készek kockára tenni, a termonukleáris háború lángjainak martalékává tenni a civilizáció és a kultúra évezredes értékeit. Ma valóban nincs sürgetőbb és fontosabb feladat az egész emberiség számára, mint meghiúsítani az imperializmus reakciós erőinek e fenyegető terveit, megakadályozni a háborús tűzvész kitörését. Habár teljesen megváltoztak a feltételek, amelyek közepette az imperializmus korlátlanul dönthetett a háború és a béke kérdéseiről, s az imperializmussal szemben ma hatalmas erők állnak a világon, amelyeket a Szovjetunió, a szocialista közösség országai és más haladó államok képviselnek, valamint az óriási háborúellenes békemozgalom, semmi esetre sem szabad lebecsülni a háborús veszélyt. • Az emberiség nagyon sokat tanult, egyre jobban tudatosítja, hogy nem szabad hagynia magát megtéveszteni, nem szabad engednie, hogy manipuláljanak vele. Szovjet üdvözlet 50 éves a Chilei Szocialista Párt (ČSTK) - A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Chilei Szocialista Pártot megalakításának 50. évfordulója alkalmából. A távirat megállapítja, hogy a Chilei Szocialista Párt részt vett a széles néptömegek mozgósításában, a fasizmus és a reakció támadásai elleni harcban és nagy szerepet játszott a népi front létrehozásában és az 1938-as elnök- választáson való győzelmében. Chile valamennyi demokratikus erői harcának jelentős pillanata volt a Népi Egység választási győzelme 1970. szeptemberében és a népi kormány létrehozása, melynek élén Salvador Allende állt. Ma a Chilei Szocialista Párt a többi baloldali erővel együtt a fasiszta katonai junta megdöntéséért és a demokrácia felújításáért harcol, hozzájárul a nukleáris háború fenyegetése ellen, a világ békéjéért folytatott közös harchoz - állapítja meg a távirat. Joggal mondhatjuk, bekövetkezett az idő, amikor a néptömegek egyre széleseb mértékben aktívan belépnek a nemzetközi politikába, amint azt Marx előre megmondta. Az USA és a NATO militarista tervei ellen egyre aktívabban fellépnek tömegmozgalmak a tőkés világban, t mind Nyugat-Európá- ban, mind pedig az USA-ban, Kanadában és Japánban. Ez minőségileg új valóságot jelent a második világháború utáni történelemben. Az imperialista körök, amelyek kezdetben figyelmen kívül hagyták a békemozgalmat, most egyre inkább e mozgalom megbomlasztá- sára és szétzúzására törekszenek. Állandó lélektani és politikai nyomást gyakorolnak a békemozgalom résztvevőire. Különféle módszereket alkalmaznak, provokátorokét építenek be, csakhogy zsákutcába tereljék a háborúellenes mozgalmat. Nem riadnak vissza semmiféle demagógiától, sem pedig nyílt csalásoktól. Ott, ahol elhangzott a tézis, hogy a háborúellenes mozgalmat Moszkva ihleti, hazugságot terjesztenek a két szupernagyhatalomnak a nemzetközi helyzet kiéleződéséért és a fegyverkezési hajszáért való „egyforma felelősségéről“. Hogyan lehetséges, hogy ez a demagógia bárhol visszhangra talál! Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tőkés államokban az emberek millióinak nincs lehetőségük megtudni a tényleges igazságot a szocializmusról, a Szovjetunióról. Azt az igazságot sem, hogy 65 éven át a nemzetközi reakció szüntelenül terjeszti az antiszovjetiz- must, a szovjet veszélyről szóló koholmányokat és a legkülönfélébb rágalmakat a Szovjetunióról. Az amerikai imperializmus évente százmillió dolláros összegeket fordít erre az ideológiai diverzióra. Emellett minden becsületes embernek, aki hozzájut az objektív információkhoz és a politikai ábécének legalább az alapjait ismeri, lehetősége van meggyőződni arról, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok soha senkit nem veszélyeztettek és nem veszélyeztetnek, hanem ellenkezőleg, újból és újból állandóan békekezdeményezéseket tesznek. Igazolják ezt a közelmúltban tett szovjet javaslatok is, amelyeket Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából terjesztett elő. A Szovjetunió az Egyesült Államoktól eltérően jó akaratot és készséget tanúsít a nukleáris leszerelés valamennyi kulcskérdésének konstruktív megoldására az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján. A békéért folyó küzdelemben kifejtett határozott erőfeszítést fejezte ki a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ez év januári prágai ülése is. Az elfogadott politikai nyilatkozatban a Varsói Szerződés államai reális békealternatívát tűztek ki az Egyesült Államok és az Észak-atlanti Szövetség háborús irányvonalával szemben, amelyek éppen ebben az évben új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták telepítésére készülnek Európában, s ezáltal az emberiséget az atomkatasztrófa veszélyes küszöbe felé sodorják. Mélységes meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országának békepolitikája megfelel a világ valamennyi békeszerető embere akaratának és érdekeinek. Mint ismeretes, ez év júniusában Prágában tartják meg a béke- világközgyűlést. Ez az utóbbi idők (ČSTK) - Ziaul Hak pakisztáni elnök rezsimje legfőbb támogatójának tartja a hadsereget, ennek ellenére a fegyveres erők soraiban is terjed az elégedetlenség a kormány politikájával. A PTI indiai , hírügynökség jelentése szerint legszélesebb körű béketalálkozója lesz. Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy éppen nálunk, mint mondani szokás, Európa szívében, abban az országban, amelyet az egyik világháború sem került el, itt hangzik el az emberiség legsa- játabb érdekét kifejező óhaj - békében élni. Hisszük, hogy a prágai békegyülés nyílt párbeszéd lesz a különböző pártok, mozgalmi •' és szervezetek képviselőinek, mindazoknak a részvételével, akiket politikai meggyőződésükre és világnézetükre való tekintet nélkül egybefűz a közös erőfeszítés a háborús veszély elhárításáért, földünk békéjének megőrzéséért. Meggyőződésünk, hogy mindazok, akiknek szívügyük a béke, mindent megtesznek azért, hogy a prágai gyűlés jelentős ösztönzést adjon valamennyi békeszerető, háborúellenes erő további célt tudatos tevékenységének. Míg Marx életében a munkás- osztály és a dolgozó tömegek egyesítésének fő tartalma a társadalmi és a nemzeti felszabadulásért vívott harc volt, ma, amikor maga az emberiség léte forog veszélyben, az egységre való törekvés új minőségi szintre emelkedik. Úgy jellemezhetnénk, mint felhívást az egész földkerekség lakóihoz: jóakaratú emberek, egyesüljetek az emberi civilizáció megmentéséért! Sürgetően hangzik éppen ma Julius Fučíknak, nemzeti hősünknek, a fasizmus elleni küzdelem nagy harcosának felhívása: „Emberek, szerettelek benneteket, legyetek éberek!“ Kedves elvtársak, barátaink! Joggal vagyunk büszkék arra, hogy azok közé tartozunk, akik aktívan részt vehetnek a világ* forradalmi átalakításában, úgy amint azt Marx Károly tudományosan megindokolta. Ha visszatekintünk a tudományos kommunizmus megszületése óta eltelt időre, látjuk, milyen óriási változásokra került sor a világon, milyen életképességről tett tanúságot a marxizmus. A világ jelentős része mentesült a kizsákmányolástól és az elnyomástól. A szocializmus megváltoztathatatlan valóság. Egyre jobban befolyásolja a világtörténelem menetét. Tovább fejlődik a tőkés országok dolgozóinak forradalmi mozgalma, szociális, nemzeti és demokratikus jogaikért. Viharos folyamat megy végbe a felszabadított népek küzdelmében teljes függetlenségükért, jogukért a valóban szabad életre. Mint Marx hagyatékának felelős örökösei és valóra váltói, tudatában vagyunk, hogy a harc nem ért véget, hogy továbbra is mérhetetlen erőt kell kifejteni, nem csekély áldozatokat kell hozni, hogy a szocializmust csupán szorgalmas és becsületes munkával lehet kivívni. Mélységes meggyőződésünk, hogy a haladás és a béke erői győzedelmeskednek a reakció és a háború erői felett, hogy a jövő a szocializmus dolgozó emberéé. Ezt a derűlátást abból a történelmi útból merítjük, amelyet forradalmi és haladó mozgalmunk ebben az évszázadban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta megtett. A marxizmus-leninizmus napjaink legjelentősebb szellemi erejévé vált, amely újabb és újabb híveket fog szerezni, a dolgozók millióit, és amelynek egyre nagyobb befolyása lesz az emberiség jövő életére. Végül szeretném megköszönni a német elvtársaknak, vendéglátóinknak e jelentős konferencia összehívását, azt, hogy megteremtették a sikeres lefolyásához szükséges feltételeket. Köszönöm figyelmüket. a tisztek egy csoportja nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli a rezsim bel- és külpolitikáját, mert az ellentétben áll a nép érdekeivel. A nyilatkozat a megtorló rezsim elleni harc fokozására szólítja fel az ország lakosságát. Az ötvenes évek végén játszódik e cseh film története, s hősei pályakezdő fiatalok, pontosabban két frissen végzett egyetemi hallgató. Ahhoz a nemzedékhez tartoznak, melynek tagjai napjainkban a legproduktívabb munkaerőnek számítanak. A két fiatalember nagyon is különbözik egymástól; nem csupán mentalitásuk, élet- szemléletük eltérő, hanem nagy köztük a származásbeli különbség is: az egyik szegény munkáscsalád sarja, a másik viszont jómódú polgári család ivadéka. E különbség természetesen visszatükröződik magatartásukban, életvitelükben, igényeikben, sőt meghatározza egész lényüket, emberi kapcsolataikat is. Július Matula rendező - aki Karel Misaf regénye alapján^forgatta az Utolsó vonatot - arra törekedett, hogy meggyőző képet rajzoljon az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején élő fiatalokról, s korhű atmoszférát teremtve megidézze a félmúltat. S mindPiedone minden mennyiségben eladható. Rizzo felügyelővel, azaz Piedonéval immár negyedszer találkozunk; láthattuk őt megszokott környezetében, a nápolyi kikötőben, elvitt bennünket magával Hongkongba, Afrikába, s most Egyiptomban az útikalauzunk. S ha már Közel-Kelet tűnik feľ a vásznon, akkor természetesen olaj körül bonyolódnak a kalandok. Steno legújabb Piedone-sztori- ja éppoly szórakoztató, mint az előző darabok voltak. Pedig a történet kiszámítható, olyannyira egy kaptafára készül valamennyi: a tagbaszakadt rendőrtiszt némi információra tesz szert, először nem tulajdonít neki jelentőséget, aztán nemzetközi bűnszövetkezet körvonalai kezdenek kibontakozni. A mázsás felügyelő akcióba lép, csatlakozik hozzá állandó kísérője, az ütődött Caputo őrmester, s valahonnan mindig előkerül Bo- do is, a zulu kisfiú. A felügyelő már majdnem felgöngyölíti a gengszterbandát, de kéretlen segítőtársai mindig találnak okot az ügyetlenjárt jegyezzük is meg: a hiteles légkörteremtés filmjének talán legnagyobb erőssége. A mű két központi alakját az alkotók szembesítik, de nem az egymáshoz fűződő baráti kapcsolatuk, hanem a többi emberhez, az élethez való viszonyuk, erkölcsi felfogásuk révén. Elkerülték a jellemábrázolás buktatóit, a leegyszerűsítést, s ennek eredményeként vérbő karaktereket sikerült teremteniük, főleg a kulcsfigurák esetében. Bár a film a munkásszármazású értelmiség formálódását mutatja be, ennek ellenére időszerű mondanivalója is van, hiszen az alakuló új életforma vadhajtásait vizsgálva elitéli a kispolgári életstílust, s azokat, akik a társadalomtól mindig csak kapni akarnak. Ezeket a jellembeli tulajdonságokat egyugyanazon családon belül láttatja az alkotó. A főszerepet az eddig ismeretlen Vladimír Dlouhý, az egyik legtehetségesebb fiatal cseh színész játssza. Partnerei nem kaptak olyan nagy teret képességeik kibontakoztatására, mint ő. kedésre. Aztán a mázsás pofonoktól kidőlnek az ellenfelek, az amatőr rendőrbiztosok is megunják az ügyetlenséget, meg a külföldi színhelyeket s a jól összeszokott társaság dolgavégeztével elégedetten tér vissza a dél-olaszországi kikötővárosba. Olajozottan forog a dramaturgia gépezete. S Bud Spencer - Pie- done - ezúttal is elhiteti velünk, hogy a jó elnyeri jutalmát, a rossz büntetést kap, s a természet adománya, a puszta ököl többet érhet az élethalálharcban bármiféle modern fegyvernél. És a néző látva a főszereplő biztonságot sugárzó termetét, hihetetlen nyugalmát, könnyen azonosul a sziklaöklű rendőrtiszttel. A kaland, az ökölpárbaj mellett a filmben megcsodálhatjuk Egyiptom szépségeit és egzotikumát is, a piramisokat, a tevéket, a bazárárusokat élvezet nézni, s ha látványuk nem ér is fel egy társasút élményével, így is kellemesen szórakozhatunk.-ymPiedone, azaz Bud Spencer az olasz filmben Pakisztán Elégedetlenség a hadsereg soraiban A cseh film egyik jelenete; jobbra Vladimír Dlouhý, a főszereplő Piedone Egyiptomban (olasz) ÚJ SZÚ 4 1983. IV. 19. ÚJ FILMEK
