Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám, kedd

Levelezőink íriák Egy járás életéből A nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rásban is megtartották a tűzoltó- szövetség járási konferenciáját. A legutóbbi konferencia óta vég­zett tevékenységet ismertető be­számolóból többek közt kiderült, hogy a tűzoltószervezetek pozitív eredményeket értek el a megelő­ző-nevelő munkában, a tagsági alap kibővítésében, főleg az ifjú­ság és a nők köréből, továbbá az egyes sportversenyek és taktikai gyakorlatok tökéletesítésében. Az önkéntes tűzoltók szép eredmé­nyekkel dicsekedhetnek a jelentős évfordulók tiszteletére vállalt fel­ajánlások teljesítésében. Az el­múlt két esztendőben segítettek a tűzoltószertárak felújításánál, a gépek karbantartásánál és a mezőgazdasági csúcsmunkák idején, összesen 55 430 órát dol­goztak társadalmi munkában, ami 2160 órával több, mint amit válla­lásukban ígértek. Ismered járásodat? címmel ren­dezett vetélkedőt a szlovákgyar­mati (Slovenské Ďarmoty) műve­lődési otthon. A versenykérdések megválaszolására - a hnb képvi­selői és az állampolgárok közül - harmincnyolcan vállalkoztak. Ifj. Benovics József bizonyult a lege­redményesebb versenyzőnek, megelőzve Káger Rudolfot és Kő­Szólt a nóta A hagyományokhoz híven már harmadszor rendezték meg a szi- mői (Zemné) szövetkezeti klubban a magyar nóta- és népdalestet. A zenét Pepes Sándor és népi zenekara szolgáltatta. Az est fo­lyamán 19 amatőr énekes lépett fel, hárman Kamocsáról vendég­szerepeitek. A legjobb énekeseket a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. A rendezvény elérte célját, megszerettette a fia­talokkal a népdalt és jól elszó­rakoztatta a falu és a környékbeli községek lakóit. A felvételen Matkovics Ferenc, az egyik legjobb férfi énekes. Juhász Milan Szólt a magyar nóta a felsőpa- tonyi (Horná Potôň) művelődési házban is, ahol a CSEMADOK helyi szervezetének rendezésé­ben az amatőr népdalénekesek léptek színpadra. A fellépésüket nagy érdeklődés kísérte, hiszen a színházteremben több mint négyszáz néző foglalt helyet, s a fiatalok is nagy számban kép­viseltették magukat. A kilenc hazai és a három dióspatonyi (Orechová Potôň) vendégénekeseket Nagylégi Kiss Béla népi zenekara kísérte. A kétórás műsor minden igényt kielégített, sok szép régi magyar nóta hangzott el, s valamennyi hagyományápoló fellépését a kö­zönség vastapssal jutalmazott. Farkas Sándor SZÉLES KÖRŰ VERSENYMOZGALOM A losonci (Lučenec) járásban is széles körű munkaversenyekkel, kollektív és egyéni szocialista kö­telezettségvállalásokkal köszön­tötték a Győzelmes Február 35. évfordulóját. Az ipari és a mező- gazdasági üzemek, a szolgáltató Emlékest A CSEMADOK tőrincsi (Trenč) helyi szervezete irodalmi emlék­estet rendezett Petőfi Sándor nagy magyar költő születésének 160. évfordulója alkalmából. Jacs- menyík Frigyes, a CSEMADOK losonci (Lučenec) városi szerve­zetének az előadója ismertette Petőfi életútját. Előadását Bednár Mária, Berta Mária, Korponai An­na, Hlavaj Ágnes és Vámos Kata­lin versidézetekkel tették színe­sebbé. Ottmár Viktor Színvonalas találkozó Megtartották a nyugdíjasok ha­gyományos találkozóját Nagyma­gyaron (Zlaté Klasy), ami most is színvonalas volt. A helyi tűzoltóze­nekar szórakoztatta a megjelente­ket. A község vezetősége köszö­netét mondott a munkában megfá­radt idős embereknek, akik még most is tevékenyen hozzájárulnak a falufejlesztéshez és -szépítés­hez. Tavaly több száz órát dolgoz­tak a nyugdíjasok társadalmi mun­kában. Az óvodások kedves, meg­ható műsorral léptek fel, majd sa­ját készítésű ajándékokkal ked­veskedtek az idős embereknek. Horváth Emília vállalatok, az intézmények, az is­kolák és a tömegszervezetek tag­jai 3046 kollektív és 45 105 egyéni vállalást tettek, melynek értéke 85 696 245 korona. A kötelezett­ségvállalások főleg a kitűzött terv­feladatok teljesítésére, a terme­lékenység fokozására, a termékek minőségének javítására, az export feladatok túlteljesítésére és a nyersanyaggal való takarékos­kodásra irányul. A vállalások telje­sítését negyedévenként nemcsak az üzemek vezetői, hanem a járási szervek is ellenőrzik. Csák István rös Jánost. A kérdések kidolgozá­sa és a vetélkedő megrendezése Balázs Olga fiatal és tevékeny népművelő nevéhez fűződik. A CSEMADOK óvári (Olovary) helyi szervezetének színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatta be Dévényi Róbert Kísértet jár című kétrészes bohózatát. Rendezője Pulay László, a szervezet elnöke volt. A csoport ezzel a bohózattal benevezett a színjátszók járási versenyébe is. Lukanényében (Nenince) a mű­velődési ház színjátszó körének tagjai két alkalommal is bemutat­ták Kónya József Kincskeresők című zenés vígjátékát. Balko Zsó­fia népművelő rendezte a darabot, melyben túlnyomórészt fiatalok, SZISZ-tagok vállaltak szerepet. A nőszövetség csábi (Čebovce) tagjai a stránskái és az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) gyermekotthon­nal tartanak fenn kapcsolatot. Az elmúlt hetekben közös tollfosztá- son vettek részt a csábi asszo­nyok és a megfosztott tollat a szó­ban forgó két gyermekotthonnak ajánlották fel. Édességcsomago­kat is küldtek a gyerekeknek. A Jednota fogyasztási szövet­kezet helyi felügyelő bizottsága a szövetkezet tagjai részére főző­tanfolyamot szervezett Obeckov- ban. A közel három hónapig tartó tanfolyamon 17 tag, köztük férfiak is részt vettek. A tanfolyamot Šte­fan Fusák főszakács vezette. Évek óta rendszeres munkát végez a SZISZ bátorfalusi (Báto- rov) szervezete. A múlt évben is sokrétű tevékenységet folytattak. A bátorfalusi fiatalok nagy segítsé­get nyújtottak az erdőgazdaság­nak az erdei ösvények tisztításá­nál. A jeles évfordulók tiszteletére színvonalas műsorokat szervez­tek. A vetélkedők iránt nagy volt az érdeklődés. Ifjúsági klubjuk a járás egyik legtevékenyebben működő klubja. Mindössze húsz tagja van Ipolykeszin (Kosihy nad Ipľom) a tüzoltószervezetnek, amely így is a falu legtevékenyebb tömeg­szervezetei közé tartozik. Az ipolykeszi önkéntes tűzoltók az el­múlt évben is rendszeresen vé­geztek tűzvédelmi ellenőrzéseket, különféle versenyeken voltak, szolgálatot tartottak aratás idején és a tervezett 400 helyett 520 órát dolgoztak társadalmi munká­ban. Bodzsár Gyula Sokan szeretik A Galántai Járási Szolgáltató Vál­lalat végsellyei (Šaľa) cukrász­műhelyében dol­gozik a Tanka Imre vezette hét­tagú szocialista munkabrigád. Évről-évre sike­resen teljesítik a tervet. Éves forgalmuk több mint kétmillió ko­rona. Finom sü­teményeiket, édességeiket, tortáikat nem­csak a városban szeretik sokan, hanem Šopor- ňán és Diósze­gen (Sládkovičo­vo) is fogyaszt­ják, ahová rend­szeresen szállítják. A felvételen (balról) Polák Ilona és Blaskovics Ilona sütemény-készítés közben. Milan Aľakša Nem dolgozó anya szülési segélye O. E.: Helyettesítésre vettek fel. A munkaszerződésem február vé­gén lejár. Időközben sajnos terhes maradtam és a munkaviszonyom megszűnése idején a harmadik hónapban leszek. így már valószí­nűleg nem találok munkát. Az or­vos szerint lehetséges az is, hogy a terhességem veszélyeztetett lesz. Azt szeretném tudni, kapha­tok-e majd szülési segélyt vagy táppénzt, annak ellenére, hogy nem dolgozom. A betegségi biztosításról szóló 1956. évi 54. számú törvény 42. § 2. bek. alapján a várandós nőket a munkaviszony megszűnésétől számított hat hónap alatt különle­ges jogok illetik meg - például, ha ebben az ún. védelmi időben telje­sítik a táppénz vagy a szülési segély megítélésének feltételeit, jogigényük keletkezik ezekre a jut­tatásokra. Ha tehát az orvos meg­állapítja, hogy ön veszélyeztetett terhes és egyben előírt módon igazolja munkaképtelenségét is, joga lesz táppénzre. Ami a szülési segélyt illeti, erről az 1968. évi 88. számú törvény 6. § 4. bek. rendelkezik. Elsőren­dű feltétele a segély megítélésé­nek, hogy a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napi biz­tosítási idővel rendelkezzen. Ebbe a 270 napba a munkaviszonyban töltött időn kívül beleszámítják a táppénz folyósításának idejét is. További feltétel az, hogy a szülés várható vagy tényleges napját megelőző negyedik hét kezdete még az említett 6 hónapos védel­mi időbe essen, vagy ennek a hét­nek kezdetéig folyósítsák a táp­pénzt. A biztonság kedvéért mégis azt tanácsoljuk, hogy amint befe­jeződik a munkaviszonya, jelent­kezzen a járási nemzeti bizottsá­gon, hogy vegyék fel önt a munkát kereső személyek nyilvántartásá­ba (evidencia uchádzačov o za­mestnanie), ugyanis, ha nem telje­sítené az említett rendelkezések­ben megszabott feltételeket, akkor a 88/1968 sz. törvény 32. § szerint az említett nyilvántartásba vaió fölvételével szerezne jogot szülési segélyre (a járási nemzeti bizott­ságon legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított hat na­pon belül kell jelentkeznie). Nem vagyoni kártérítés V. E.: Két éve hogy férjhezmen- tem. Nekem nem voltak semmiféle elképzeléseim a házaséletről, a fér­jemnek pedig - mint utólag kiderült - meglehetősen különös kívánságai voltak. A nőorvos egy és fél évi ,,házasélet“ után megállapította, hogy még szűz vagyok. A bíróság rövid időn kimondta a válást. Azt szeretném tudni, kérhetek-e vala­milyen kártérítést? Gondolok itt el­sősorban az utóbbi időben gyakran emlegetett nem vagyoni kártérítés­re, esetleg az esküvő költségeinek megtérítésére, hiszen tulajdonkép­pen házasságszédelgésröl van szó, ami - úgy tudom - bűncselekmény. A házasságszédelgés már na­gyon régóta nem számít nálunk bűncselekménynek és az ön eseté-' ben nem is lehet szó házasságszé­delgésről, hiszen jogilag érvényes házasságot kötöttek. Más iapra tar­tozik, hogy ezt a házasságot - jogi kifejezéssel szólva - nem hálták el. Ezzel függ össze a kártérítés kérdé­se is. A jogtörténetben már előfor­dult (és nem is olyan régen), hogy a bíróság megítélte a kártérítést a szüzességétől megfosztott leány­nak (mert csökkentek a férjhezme- nési esélyei), de hogy egy asszony­nak azért ítélnének meg kártérítést, mert a férje nem fosztotta meg szü­zességétől ... Ezt véleményünk sze­rint jogrendünk nem teszi lehetővé. A nem vagyoni kár megtérítése egyébként is csak kivételes esetek­ben jön számításba (ilyen például a fájdalomdíj, a társadalmi életben való részvétel megnehezítéséért já­ró térítés stb.). Ugyanígy nem minő­sülhetnek kárnak a házasság meg­kötésére fordított kiadások sem és főleg nem olyan, jogellenesen oko­zott kárnak, amely a megtérítés kö­telezettségével járna. Mit nyújt a gépkocsibiztosítás? M. J.: Minden évben fizetem a kö­telező gépkocsibiztosítást, de saj­nos nem tudom, mit is nyújt ezért a biztosító! Először is szabad legyen kijavíta­nom egy aprónak tűnő, de mégis lényeges tévedését. Ez a biztosítás­fajta nem kötelező, hanem - jobb kifejezés híján - „törvényes“ („zá­konné poistenie“). A különbség any- nyi, hogy a biztosítási jogviszony jogszabály alapján jön létre, nem szükséges tehát valamiféle kötelező biztosítási szerződés megkötése. Végső soron ez azt jelenti, hogy a gépkocsi üzemeltetője vagy veze­tője akkor is biztosítva van, ha nem fizette be az évi biztosítási díjat. A másik lényeges jellemzője en­nek a biztosításnak az, hogy felelős­ségbiztosítás. Ennek röviden össze­foglalva az a lényege, hogy ha a gépkocsijának üzemeltetésével kárt okoz valakinek az életében vagy egészségében , illetve más tulajdonának megrongálásával, megsemmisítésével, elvesztésével vagy eltulajdonításával, a biztosító megtéríti ön helyett ezt a kárt. Ugyan­így, ha önnek okoz valaki kárt gép­kocsijával, egyszerűbben hozzájut a pénzéhez. Ilyen esetben viszont a kártérítést nem követelheti egye­nesen a biztosítótól, csak a károko­zótól. Kivételt képez az az' eset, amikor a gépkocsi üzemeltetésével okozott kárért felelős személy kilétét nem lehet megállapítani - a károsult ilyenkor közvetlenül a biztosítótól követelhet kártérítést, ha az esetet a lehető legrövidebb időn belül kö­zölte a rendőrséggel. A törvényes felelősségbiztosítás alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a megállapított mér­tékben mentesítse öt az olyan kár megtérítése alól is, amelyet az a személy okozott, aki a gépjármű üzembentartója jóváhagyása nélkül, vagy akarata ellenére használta a gépjárművét (pl. ellopta). A biztosító bizonyos esetekben megtéríti a biztosítottnak számlázott ügyvédi költségeket a büntetőeljárás során, esetenként pedig a polgári peres eljárás költségeit is. A biztosító nem köteles megtérí­teni a kárt, ha a biztosított a házas­társának, egyeneságú rokonának, vagy a vele közös háztartásban elő személynek tartozik kértérítési fele­lősséggel. A biztosító követelheti a biztosított személytől a kártérítés­ként kifizetett összeg megtérítését, ha az a kárt szándékosan, vagy ittas állapotban idézte elő, vagy ha az előírt engedély nélkül vezette a gép­járművet. A biztosító a kifizetett biztosítási összeg felének megtérítését köve­telheti a biztosítótól, ha az nem érte­sítette a rendőrséget a balesetről, vagy ha a biztosítási eseménytől számított 15 napon belül nem értesí­tette a biztosítót a kárról, bár köte­lessége teljesítésében nem akadá­lyozták méltányolható okok. Özvegyi nyugdíj L. P.: A feleségem meghalt. Azt szeretném tudni, kérhetek-e özvegyi nyugdíjat, mivel a feleségem mun­kaviszonyban volt halála idején. Annak ellenére, hogy jelentős ha­ladást értünk el a férfiak és a nők egyenjogúsításában, társadalom- biztosítási törvényünk egyelőre csak az özvegyen maradt nők (feleségek, esetleg élettársak) számára teszi le­hetővé az özvegyi nyugdíj megítélé­sét és folyósítását. A törvényhozó itt nyilván abból indult ki, hogy az özvegy férfi kedve­zőbb kereseti és jövedelmi lehetősé­gekkel rendelkezik, mint az özve­gyen maradt nő és ezért megélheté­se szempontjából nem szorul a tár­sadalom támogatására. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1983. III. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents