Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám, csütörtök
KEVESEN IS SOKAT Huszonötödik tanév a Szenei Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban Furcsa érzés fog el, amikor ingázó diákok közé vegyülve a bejárat felé tartok. Hirtelen olyan érzés kerít hatalmába, amelyet nem lehet szavakban elmondani, de mindenki átéli, amikor egykori alma materébe tér vissza. S tán egy időre kissé feloldódik a gimnazisták körében, de mihelyt azok osztályaikba szélednek, ismét magára marad, s most immár arra is vállalkozik, amit diákévei alatt vajmi kevésszer tett olyan magabiztosan: egyenesen az igazgatói irodába siet. Dolgozószobájában Hlavatý Sándor iskolaigazgató fogad. Vele augusztusban a tanévnyitó előtt találkoztam először, amikor ezt mondta:- Az idén iskolánkban a huszonötödik tanévet kezdjük. Kis létszámban ugyan, de annál körültekintőbben, az eddigi jó eredményekre építve folytatjuk - az új tanévben is - diákjaink sokoldalú nevelését. Ma, a tanév második felében tovább fűzi a gondolatot:- Pontosan százharminchárom tanulónk van, valamennyi évfolyamban egy-egy osztály. Mivel az esti tagozaton nincsenek végzősök, ezért az idén feleannyian érettségiznek iskolánkban, mint a korábbi években. Az esti tagozatban tizenhat felnőtt tanul. Értesüléseink szerint jövőre ismét egy osztályt nyithatunk. Ebbe összesen harminchatan, zömével kitüntetett tanulók jelentkeztek. Tanári karunk jelenleg tizenegy fős. Tagjai tapasztalt, középkorú pedagógusok. Dr. Párkány Antal, az iskola első igazgatója, később igazgatóhelyettese volt, ma is aktívan segít az iskolairányítási munkákban. Hasonlóan Tóth Endre is, aki egyik legrégibb pedagógusunk. Szarka Istvánnéra, Szabó Lászlóra és Mázik Máriára is az egykori diákok százai emlékezhetnek. Tanáraink közül jómagam vagyok a legrövidebb ideje, mindössze ötödik éve, ebben a gimnáziumban. Akkoriban került az iskola élére, amikor először nyitottak csak egy osztályt. Igaz, párhuzamosan esti tagozat is indult, mégis akadtak, akik az iskola másnapját is megkérdőjelezték.- Időbe telt, amíg sikerült megszüntetni a rossz hangulatot, és eloszlatni a kételyeket - emlékszik vissza az igazgató, - Csakis eredményeinken keresztül bizonyíthattunk. A tanári kar érdeme, hogy ebben a helyzetben az eredmények nem romlottak, hanem sikerült javítani rajtuk. Aztán némileg állandósult a helyzet. Úgy érezzük, hogy tanulóinkkal és önmagunkkal szemben támasztott követelményeinken tovább szigorítottunk. Törődésünk a tehetségesekkel jónak mondható és a megkívánt eredménnyel jár. A szakköri munkába már a múltban tanulóink megnövekedett létszámban kapcsolódtak be. A tavalyi tanévben örömmel állapíthattuk meg, hogy a tantárgyi versenyek eredményei jóval felülmúlták az előző évit, s az idén is jó helytállásra számítunk. Aztán az iskola további sajátosságai felől érdeklődtem. Kiegészítésképpen volt alkalmam végignézni a tantermeket, melyek az elmúlt tíz év alatt alaposan megváltoztak.- Kollégáim szerint is iskolánk anyagi-műszaki bázisában nagy fejlődés tapasztalható - hangzik a magyarázat. - Több az audiovizuális és-oktatási segédeszköz, mint a múltban volt. Mindez nem valósulhatott volna meg a szertárfelelősök fokozott törődése, és a szaktantermek korszerűsítése nélkül. Teljesen felújítottuk például a fizikai szaktantermet, átépítés alatt van a kémiai és biológiai laboratórium. Diákjaink a különbözői olimpiákról egyre jobb helyezésekkel térnek vissza. A szakköri tevékenységbe bekapcsolódó tanulók a felvételi vizsgán és a továbbtanulás során is könnyebben boldogulnak. Úgy tudom, a többi magyar gimnáziumhoz képest jobb eredményeket érünk el a szlovák nyelv oktatásában. Simon Ferencné szintén az egyik legrégibb pedagógus. Sokan vagyunk, akik évekkel ezelőtt tőle tanultuk a halmazelmélet ábécéjét. Tanítási kötelezettségei mellett az iskola pályaválasztási felelőse. Tapasztalatairól így beszél:- Iskolánk diákjai tanulmányaik során gépipari vagy mezőgazda- sági szakoktatást kapnak. Az elméleti ismeretek elsajátításán kívül megismerkednek az állami Érdekes tárlatok A Nógrádi Galéria idei terveiről A losonci (Lučenec) Nógrádi Galériában az elmúlt hetekben Robert Brož plakátkiállítását tekinthették meg a látogatók. Ez a tárlat korábban hazánk több kiállítótermében is osztatlan sikert aratott. A látogatók most a nógrádi képzőművészek alkotásaival ismerkedhetnek meg. A kiállítás szorosan kapcsolódik a tavaly bemutatott Szociális és munkásmotívumok a hazai képzőművészetben című ciklushoz. Az alkotások szerzői közül meg kell említeni Karol Sup nevét, aki tíz éven keresztül rajztanár volt a helyi gimnáziumban. Gerő Gusztáv előszeretettel foglalkozott Losonc és környéke munkásmozgalmának művészi megjelenítésével. Kotász Károly ugyan nem élt huzamosabb időn keresztül a városban, ám nagyon gyakori vendég volt itt, s a nógrádi ember ábrázolása egyik kedvenc témája volt. Gyurkovits Ferenc személye számunkra elsősorban azért érdekes, mert több európai akadémián is megfordult, s első mestere volt Szabó Gyulának. Műveiben többek között a híres losonci vásárok elevenednek fel. A maiak közül Ladislav Gandl kalinovói születésű művész műveiben gyakran tér vissza szülőföldjére, említést érdemelnek továbbá Eduard Antal, és természetesen a nemrég elhunyt Bácskái Béla alkotásai. A galéria eseménynaptára szerint a nyár folyamán kiállítást rendeznek meg Július Machajszobrai- ból és plasztikáiból, majd a Szabó Gyuia életművét átfogó sorozat részeként bemutatják a mester 1945 és 1959 között készült grafikáit. Az egész nyáron át tartó bemutató után a tervek szerint októberben Kudlák Lajosnak lesz emlék- kiállítása, majd novemberben egy nagyszabású akvarellbemutató zárja az évet. A különböző bemutatókon kívül a galériában megrendezett számos egyéb esemény is a losonci kulturális élet fellendülésére utal. A művészetbarátok klubja többek között beszélgetést tervez Robert Sroi-zsal, Július Machajjal és Ku- bicskáné Kucsera Klára művészettörténésszel. A most megalakult zenebarátok köre pedig komolyzenei hangverseny rendezését tervezi a galéria műtermeiben. HACSI ATTILA gazdaság és gépipari üzem munkájával is. Szakmai tudásukat növeli a termelési gyakorlaton való részvétel, s ez befolyásolja pálya- választásukat is. Azt nem tapasztaltam, hogy a szülő véleménye eltérne a diákétól. Ha kell, külön is felkeresnek, és együtt beszéljük meg a továbbtanulás lehetőségeit, s ezt mindenképpen hasznosnak tartom. Elvétve előfordul még, főleg a lányok között, hogy tanulmányi eredményeik alapján ugyan tovább tanulhatnának, de ők inkább munkát vállalnak, és azt mondják: majd később megpróbálkoznak az egyetemmel vagy a főiskolával. Az idén érettségiző harmincnégy fiatal közül huszonhármán jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe. Az utóbbi években a végzősöknek több mint a hatvan százaléka főiskolára vagy egyetemre szeretne menni. Csak elvétve akad olyan, aki a szakosító tagozatot sem vállalja és inkább munkát keres. Bár iskolánkban javult a természettudományi körök munkája, ennek ellenére aránylag még mindig kevesen jelentkeznek műszaki főiskolára. Nagyobb az érdeklődés az agrártudományi szakok és a pedagógia iránt. Ez talán abból adódik, hogy gimnáziumunkban fakultatív tárgyként a mezőgazdaság alapjait tanulták.- Örvendetes, hogy vannak családok, amelyek gyermekeiket sorra gimnáziumunkba irányítják - szól közbe az igazgató. - E szülők közül többen szintén itt érettségiztek. Az egykori diákok egy része is segít az iskolai munkában. Zömmel nem feledték el, hogy honnét indultak. Erről tanúskodik a volt diákok és tanárok holnapi találkozója is, mely iránt a vártnál nagyobb az érdeklődés. S ha ezen az összejövetelen mindennapjainkról érdeklődnek majd, a fentieken kívül elmondjuk nekik: már jó ideje azon fáradozunk, hogy lehetőséget kapjunk egy szakközépiskolai - építőipari vagy közgazdasági - osztály nyitására. Kérésünk megfogalmazásakor a valós igényekből indultunk ki. Felmerült az élelmiszeripari és postaforgalmi osztály létesítésének gondolata is. Egyelőre csak annyit tudunk, hogy- ősszel ismét egy gimnáziumi osztályt nyithatunk. Napokkal később az iskola végzőseinek kimutatását böngészem. Ebből tudom meg, hogy az iskola fennállása óta a nappali tagozaton 1121-en, az estin 120-an érettségiztek. Közülük sokan főiskolai vagy egyetemi diplomát szereztek. Jól megállják a helyüket, szakmájukban elismertek vagy most bontogatják szárnyaikat. Legtöbb a pedagógus, de van köztük több mérnök, orvos, gyógyszerész, közgazdász, sőt biológus is. Egyikük, Horváth Rozália vegyészmérnök egy ankét során így vallott: ,,Hogy miért jelentkeztem aspiránsnak? Azért is, mert be akartam bizonyítani a kételkedőknek, a határozatlanoknak, hogy az is elérheti szakmájában a maximumot, aki óvodás korától az érettségiig anyanyelvén tanult.“ önmagáról beszélt, de közben mintha további hasonlóan gondolkodó egykori iskolatársa nevében fogalmazott volna. J. MÉSZÁROS KÁROLY Janiga József: Tanya Te stvéri közösségben A Szovjet Irodalom üzbég száma ,,Tavasszal a természet ébredésének napjaiban csodálatosan szép a mi napsütötte vidékünk, szépek a városaink, falvaink, he gyeink, folyóink, zöld hegységeink. Megkezdődik a dologidő az Éhség-, a Karsini-, és a Dzsizaki- sztepp lakóinál. Nem volt könnyű dolga az embernek, míg ezeket a sivatagokat, ezeket az élettelen, szomorú területeket virágzó völgyekké változtatta. Ez csak a szovjet emberek internacionalista testvériességének erejével valósulhatott meg“ - írja a Szovjet Irodalom idei 3. számában Saraf Rasidov, Üzbegisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, aki egyébként neves író, költő és publicista is. Az ő sorai vezetik be a Szovjet Irodalom üzbég számát, amely sokszínű és sokrétű válogatást közöl egy távoli nép gazdag kultúrájáról, népművészetéről, művelődéstörténetéről. A számban neves szovjet költők - Anna Ahmatova, Jevtusenko, Nyikolaj Tyihonov és mások - vallanak erről a vidékről, Taskent és Szamarkand sajátos hangulatáról, a teakertekről, a mecsetekről, a bazársorról és természetesen a korszerű életmódot kóstolgató üzbég fővárosról. Érdekesek az itt közölt népmesék, s a felfedezés erejével hat az Alpamis című üzbég népi eposz, amelyből részleteket olvashatunk. Az Élő múlt rovatban több múlt századbeli üzbég költő alkotásait olvashatjuk, többek között a XV. században élt Alisir Nevái szerelmes verseit. Betekintést nyerhetünk a mai üzbég irodalomba is. A folyóirat egy fejezetet közöl Kamii Jasin Kápolna a sziklacsúcson című regényéből, amelynek központi alakja Hamza Hakimzade Nijazi, a híres költő. Ugyancsak részleteket olvashatunk a már említett Saraf Rasidov Győztesek, és Ham id Gulam Halhatatlanság című regényéből. A fiatal írók közül Timur Pulatov Jakok, szürkék, vörösek című elbeszélése felfigyeltető. Több mai üzbég költő alkotását is besorolták ebbe a válogatásba. Két tanulmány kalauzolja az olvasót a mai üzbég irodalomban. Szárvár Azimov Az üzbég irodalom jelenéről, Pirma Sermuh$m- medov pedig az üzbég történelmi regényről írt. Érdekes a Közös dolgaink rovat összeállítása is, amelyben Hazai György méltatja az egykor Duna- szerdahelyen nevelkedett Vám- béry Árminnak a klasszikus üzbég irodalom kutatásában szerzett érdemeit. Hegedűs Géza üzbegisz- táni utazásáról olvasmányos, érdekes riportban számol be. Számos új adatot közöl Milei György a Magyar internacionalisták a Szovjet-Turkesztánért című dolgozata. Az első világháború hadifoglyainak munkára és harcra szervezését, politikai felvilágosítását a Turkesztáni Köztársaság Külföldi Munkás-Paraszt Kommunista Pártja vezette, amelynek több magyar tagja is volt. Taskent- ben Világszabadság, 1920-tól pedig Vörös Újság címmel magyar nyelvű lapot is kiadtak A Szovjet Irodalom márciusi számát neves üzbég képzőművészek alkotásai illusztrálják. A folyóirat bibliográfiát is közöl arról, milyen üzbég szépirodalmi és népköltészeti alkotások olvashatók magyarul. A gondosan válogatott anyag minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy e távoli nép - kultúrája révén is - közelebb kerüljön hozzánk. SZ. J. Kiss Manyi - lemezen A Színészmúzeum sorozatban jelent meg a századunk magyar színművészetének egyik legsokoldalúbb egyéniségét, Kiss Manyit, bemutató lemez. Kiss Manyi nem ismert különbséget a drámai szerepek és a könnyű műfaj között, egyet ismert csupán: a művészet alázatos szolgálatát. Egyik kritikusa méltán jellemezte őt így: ..Aligha vonja kétségbe bárki, Kiss Manyi az élő magyar színművészek egyik legnagyobbika. Kevesekről mondták és írták le annyiszor - és annyi joggal - ezen a pályán, mint éppen róla: megfejthetetlenül tökéletes, amit csinál. És határtalan, amit már megcsinált. Határtalan: jellegben, típusban, korban; szerepköre szinte a színpadon ábrázolható lehetséges emberi magatartások összessége“. Ezt igazolni látszik az a tény is, hogy színpadi szerepein kívül több mint.száz filmben játszott szerepelt a rádióban, a televízióban és pódiumműsorokban. Ennek a rendkívül sokoldalú és nagy tehetségű színésznőnek a Magyar Rádió hangarchívumában őrzött felvételeiből Cenner Mihály állította össze a rendkívül érdekes és értékes hanglemez anyagát. Az A-oldalon a könnyű műfajban aratott egyik legnagyobb sikerével, a Jaj de jó a habos sütemény című operettdallal kezdi bemutatkozását Kiss Manyi, majd Horvát Jenő-Halász Rudolf ismert Pingvin-foxát adja elő. Ezután három, rádióra alkalmazott színműből (Csokonai Vitéz Mihály: Kar- nyóné, avagy a vénasszony szerelme, Móricz Zsigmond: Sári bíró, és Tamási Áron: Jégtörő Mátyás) hallhatunk részleteket, melyekben Karnyóné, Veronika, illetve Sári néni szerepét alakítja Kiss Manyi. Az oldal székely nóták egyvelegével zárul. A B-oldal négy színműrészletet tartalmaz (Moliére: Tudós nők, A. P. Csehov: Három nővér, Mak- szim Gorkij: Éjjeli menedékhely és F. Goodrich-A. Hackett: Anna Frank naplója). E darabokban Kiss Manyi feledhetetlen alakításaiból hallhattunk részleteket Beliza, Olga, Násztya, illetve Frankné szerepében SÁGI TÓTH TIBOR ÚJ SZÓ 6 1983. III. 24. Zuzana Mináčová felvétele
