Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám, szerda

ÚJ szú 3 1983. III. 23. Fokozódnak az ellenforradalmi bandák támadásai Nicaragua ellen Managua kérte a BT összehívását • Az USA 19 millió dollárt adott a somozisták akcióira (ČSTK) - Az elmúlt napokban nagy létszámú nicaraguai ellenfor­radalmi bandák hatoltak be az or­szág területére, és nyugati hírügy­nökségek szerint tovább folytatták benyomulásukat. Különösen he­ves harcokra került sor a sandinis­ta népi hadsereg és a behatoló egységek között Matagalpa tarto­mányban. Az UPI hírügynökség közölte, hogy a szomszédos Hon- durasban levő támaszpontokról újabb és újabb intervenciós egy­ségek érkeznek Nicaraguába, amelyek diverzáns akciókat hajta­nak végre, és igyekeznek minél beljebb hatolni az ország terüle­tére. Az intervenciós erők magvát Anastasio Somoza egykori fa­siszta diktátor nemzeti gárdájának tagjai alkotják. Támogatásukra - a Newsweek szerint - az ameri­kai kormány 19 millió dollárt folyó­sított. A somozistákkal együtt har­colnak a kubai ellenforradalmárok és a nicaraguai belső reakció hí­vei. A La Prensa Libre című Cos­ta Rica-i lap értesülései szerint az ellenforradalmi egységekben izra­eli katonai tanácsadók is szolgála­tot teljesítenek. A hondurasi fővárosban beje­lentették, hogy a nicaraguai fa­siszta emigráció megalakította ,,emigráns kormányát“. Nicaragua kéréssel fordult vala­mennyi baráti államhoz és a san­dinista forradalommal szimpatizá­ló politikai erőkhöz, hogy nyújtsa­nak neki támogatást, és fejezzék ki szolidaritásukat. Erről Sergio Kivégzések Guatemalában (ČSTK) - Guatemalában a már több hónapja érvényben levő rendkívüli állapot törvényei szerint létrehozott különleges bíróságok ítélete alapján hétfőn újabb öt sze­mélyt végeztek ki. A kivégzésre két nappal az Efrain Rios Montt tábornok által végrehajtott puccs első évfordulója előtt került sor. A hónap elején a rendkívüli bíró­ságok ítélete értelmében már hat személyt kivégeztek. Ramirez Mercado, a managuai kormány irányító tanácsának tagja tájékoztatott a nicaraguai főváros­ban hétfőn tartott sajtókonferenci­áján. Nicaragua az ENSZ Bizton­sági Tanácsának összehívását kéri az ellene indított ellenforradal­mi támadások miatt - közölte. A sajtókonferencián Humberto Ortega honvédelmi miniszter arra figyelmeztetett, a Nicaragua elleni agresszív akciók fokozásának cél­ja, hogy elvonják a világ közvéle­ményének figyelmét a salvadori helyzet alakulásáról. Ortega sze­rint az ellenforradalmi akció a Rea- gan-kormányzat válasza Nica­ragua, Panama, Mexikó és más latin-amerikai államok békejavas­latára. A miniszter kijelentette, hogy a nicaraguai fegyveres erők ellenőrzik a helyzetet a hondurasi határ térségében, s olyan hadmű­veleteket hajtanak végre, amelyek célja az ellenség körülzárása és megsemmisítése. Hozzáfűzte, hogy a határ menti tartományok egyetlen települése sem került a somozisták kezére. Az akció veszélye abban rejlik, hogy az USA azt egy nicaraguai-hondura- si fegyveres konfliktus ki robbantá­sára használhatja ki - mondotta Ortega. Sasebo japán kikötő­ben több mint 10 ezer ember vett részt azon a nagygyűlésen, amely a szocialista párt felhívására az Enterprise amerikai repülőgép-anyahajó látogatása ellen tilta­kozott. A résztvevők azzal vádolták a kor­mányt, hogy a hajó kikötésének engedé­lyezésével gyakorlati­lag feladta antinukle- áris álláspontját, mely szerint: Japán nem gyárt, nem birto­kol és területére nem hoz be atomfegyvert. A japán kikötőváros­ban e héten újabb til­takozó akciókra kerül sor. Felvételünkön: a hétfői tömegtünte­tés résztvevői. (Telefoto - ČSTK) A finn parlamenti választások előzetes eredményei (ČSTK) - Nem végleges adatok szerint a hét elején megtartott finn parlamenti választásokon a Szo­ciáldemokrata Párt szerezte meg a szavazatok 26,8 százalékát, és ezzel 58 képviselői helyet mond­hat magáénak a parlamentben. A jelenlegi kormánykoalíció másik két pártja, a Centrumpárt és a Finn­országi Svéd Néppárt a centris­ták bizonyos fokú visszaesése el­lenére megőrizte eddigi pozícióját, Reagan bőkezű Salvadorral szemben (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn formális ké­réssel fordult a Kongresszushoz, hogy hagyja jóvá a Salvadornak és más közép-amerikai rendsze­reknek nyújtandó - 85 millió dollá­ros - pótlólagos katonai és gazda­sági támogatást. Az összeget még a mostani költségvetési évben az érintett országok rendelkezésére bocsátanák. Mint ismeretes, Reagan Salva­dornak 110 milliót szán katonai segítségként. Ez várhatóan éles vitát vált ki a törvényhozásban, mivel a képviselők közül sokan az amerikai beavatkozás veszélyes növekedésétől tartanak. Két de­mokrata párti és egy republikánus párti szenátor hétfőn közölte, hogy a Salvadornak idén nyújtott kato­nai támogatás 23,7 millió dollárra való korlátozását fogják szorgal­mazni. A salvadori rezsim azon­ban így is 50 milliós segélyt kapna. A salvadori kománynak azt az állítását, miszerint Marianella Garcia Villas asszony, a salvadori Emberi Jogok Bizottságának volt elnöke „harcban halt meg“, a Fa­rabundo Marti Nemzeti Felszaba- dítási Front és a Forradalmi De­mokratikus Front tegnap nyilvá­nosságra hozott közleményében cáfolja. A dokumentum megálla­pítja, hogy Villas asszony további 20 falusival együtt foszforbomba- támadás áldozata lett. Új államfő Izraelben (ČSTK) - Haim Herzogot, a Munkapárt jelöltjét választották meg tegnap Izrael új államfőjévé. A knesszetben lezajlott parlamenti szavazáson Herzog 61 szavazatot kapott, míg legnagyobb ellenfelé­re, Menahem Elonra, a kormány­zó koalíció jelöltjére, a legfelsőbb bíróság bírájára mindössze 57 szavazatot adtak le. Az új államfő májusban foglalja el hivatalát, amikor lejár Jicchak Navon jelenlegi államfő ötéves megbízatási időszaka. A 64 éves Herzog 1948 óta már kétszer volt az izraeli titkosszolgálat főnöke, majd a hetvenes években Izrael washingtoni nagykövetségét ve­zette. Az utóbbi években a mun­kapárt képviselője volt a knesz- szetben. és 38, illetve 10 mandátumot szer­zett. Várható, hogy a finn elnök a győztes szociáldemokraták ve­zetőjét, Kalevi Sorsa jelenlegi mi­niszterelnököt bízza meg az új kormány megalakításával. Amennyiben marad a ,,régi-új“ koalíció változatlan összetételben, akkor a kétszáz tagú parlament­ben 106 mandátummal abszolút többséget élvez. A kormányban való részvételre azonban igényt tart a konzervatív Nemzeti össze­fogás Pártja, amely a szociálde­mokraták után a legtöbb szavaza­tot szerezte meg - a leadott vok- sok 22,2 százalékát, és így 44 képviselői helyhez jutott. A kom­munista pártot is magában foglaló Finn Népi Demokratikus Szövet­ség 4 százalékkal kevesebb sza­vazatot szerzett, mint a legutóbbi választásokon, és az új parla­mentben 27 mandátuma lesz majd. Usztyinov marsall Budapesten (ČSTK) - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak és az MNK Minisztertanácsá­nak a meghívására tegnap hivata­los baráti látogatásra Budapestre érkezett Dmitrij Usztyinov mar­sall, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere. A repülőtéren a vendéget Korom Mihály, az MSZMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és Czinege Lajos hadseregtábornok, magyar honvédelmi miniszter fogadta. Az USA titkos szovjetellenes kormánydokumentuma (ČSTK) - A Washington Post, az NBC televízió és más amerikai lapok egybehangzó jelentése sze­rint elnöki utasításra direktívát küldtek a külpolitika kimunkálásá­val foglalkozó amerikai kormány- szerveknek, amely megállapítja: az Egyesült Államok célja, hogy kereskedelempolitikájával és a gazdasági megkülönböztetés eszközével „olyan nyomást gya­koroljon, amely befolyásolja a szovjet politikát“. Az NBC televí­zió kommentárja megállapította: az ún. 75. direktíva olyan lépés, amely a kormányzat valódi szán­dékát mutatja, miközben a Fehér Ház újra jónak látta, hogy a közvé­lemény előtt szelídebb húrokat pengessen. Az NBC szerint a tényleges célokat tükröző konf­rontációs direktíva nem veszi fi­gyelembe a történelmi tapasztala­tokat, és olyan vonalat szentesít, amely az Egyesült Államokra üthet vissza. A Washington Post megállapí­tása szerint a Truman-kormányzat ideje óta nem fordult elő, hogy amerikai kormány ilyen jellegű cé­lokat foglalt volna politikai doku­mentumba. Habib Bejrútban tárgyal Washington javaslatai az amerikai katonai jelenlét növelésére irányulnak (ČSTK) - A Közel-Keletre ismét visszatért amerikai elnöki külön­megbízott Philip Habib tegnap Bejrútban Amin Gemajel elnökkel a libanoni válság megoldására vo­natkozó új. amerikai javaslatokról tárgyalt. Az ingázó amerikai diplo­mata korábban Tel Avivban a Be- gin-kormány tagjaival tárgyalt ugyancsak ezekről az indítvá­nyokról, melyek azt hivatottak szolgálni, hogy „kölcsönösen elfo­gadható kompromisszumokkal“ elmozduljanak a holtpontról az Még 1975 májusában Rabin, az akkori izraeli kormányfő bejelen­tette, az amerikaiak bőkezűségé­nek köszönhetően több a fegyve­rük, mint amennyit katonáik képe­sek lennének használni. Egy évvel később a Die Welt nyugatnémet lapnak nyilatkozva elmondta, az izraeli fegyverek 70 százaléka az USA-ból származik. Ezek pedig ■—nem akármilyen fegyverek, mivel a mindenkori Tel Aviv-i kormány érti a módját, hogyan kell az USA- tól megszerezni a legkorszerűb­beket. Az 1976-os ún. sínai egyezményért, a Camp David-i különbékéért, a Sínai-félsziget ki­ürítéséért az Egyesült Államok F-15-ös és F-16-os vadászgé­pekkel, M-60 típusú harckocsikkal E-2C elektronikus felderítő repü­lőgépekkel, Pershing rakétákkal fi­zetett Izraelnek. E gazdag arzená­lon kívül Tel Aviv amerikai gyárt­mányú golyósbombákat és vá­kuumbombákat is bevethetett az­tán Libanonban, legutóbbi háborúja során. Az utóbbi két bombatípus­ról írta a Washington Post, hogy ezek a szupermodern tömegpusz­tító fegyverek még a „fejlesztés stádiumában“ vannak az USA- ban. Ezzel a lap - nyilván akara­tán kívül - közvetve megerősítet­te, hogy az Egyesült Államok töb­bek között azért is szállít fegyvere­ket Izraelnek, hogy azokat necsak hadgyakorlatokon, de valóságos háborúban is kipróbálhassák. A Pentagon urait úgy látszik csep­pet sem zavarja, hogy védtelen embereket használnak kísérleti nyulakként. A bőséges amerikai fegyver­szállítmányok további oka, hogy az USA Izraelt kényelmes, ve­szélytelen „átrakodó állomás­ként“ használja az olyan orszá­goknak szánt fegyverek eljuttatá­sához, melyekbe a közvetlen ex­r\atG r.a; felszerelést, amelyeket a prospektusokban azzal ajánlgat, hogy kínálata nem zsákbamacs­ka, hiszen már négy háborúban sikeresen vizsgázott. Az izraeli fegyverexport egyik jellemzője, hogy Tel Aviv ezáltal is megpróbál kitörni a nemzetközi elszigeteltségből, amelybe ag­Nem zsákbamacska port kényelmetlen helyzetbe juttat­ná a Fehér Házat. Ilyen úton- módon jutnak fegyverhez egyes kormányellenes, szakadár cso­portok is, hogy legyen mivel védel­mezniük az amerikai érdekeket, amelyekről talán azt hiszik, hogy a sajátjaik. Az Egyesült Államok elősegítet­te továbbá, hogy Izrael létrehozza saját hadiiparát. Izrael ehhez nemcsak anyagi támogatást ka­pott, hanem számos licencet is a legkülönbözőbb fegyverek gyár­tásához. A sorozatos háborúknak és a jövedelmező fegyverexport­nak köszönhetően az izraeli gaz­daságnak ez a legjövedelmezőbb és a legdinamikusabban fejlődő ágazata, amely közvetve vagy közvetlenül az ipari munkások fe­lét foglalkoztatja. Az izraeli fegyverexport értéke 1981-ben elérte a 2 milliárd dol­lárt, s ezzel Izrael a hetedik helyre került a világ fegyverexportőreinek ranglistáján, összesen 52 ország­ba szállít 450 féle fegyvert és más resszív politikája juttatta - de nem nagy sikerrel. Partnerei kizárólag hasonszőrűek, egyik sem örvend túlzott nemzetközi tiszteletnek és elismerésnek. A felkelők elleni harcra használható Galil típusú karabélyok, az Űzi géppisztolyok, az ARAWA csapatszállító repülő­gépek, a Dagger vadászgépek vá­sárlói Guatemala, Salvador, Hon­duras, a Dél-afrikai Köztársaság, Zaire, Csád, Szudán, Elefánt­csontpart, Thaiföld, Tajvan, Szin­gapúr és vezető ügyfél volt a nica­raguai diktátor, Somoza is. Ha vé­gignézünk ezen a listán, az a leg­szembetűnőbb, hogy kizárólag olyan rezsimekről van szó, ame­lyek az USA védencei. Ariel Sá­ron, volt hadügyminiszter a rá jel­lemző nyíltsággal a legutóbbi, Zai- re-ral kötött katonai megállapo­dással kapcsolatban be is jelentet­te, hogy Izrael saját érdekei mel­lett az USA érdekeiről sem szokott megfeledkezni. Ezt az állítást a Fehér Ház sem cáfolta meg, hanem éppen ellenkezőleg, nyíl­tan megerősítette. Izrael még valamit megtanult az Egyesült Államoktól: fegyverei mellé katonai szakértőket és ki­képzőket is „mellékel“. Ennek és a növekvő izraeli fegyverexport­nak a nemzetközi stabilitásra és a békére való veszélyessége egyértelmű, ha visszagondolunk arra, hány háborúhoz és fegyve­res konfliktushoz vezetett és vezet a hasonló amerikai gyakorlat. Re­mélhetőleg az Egyesült Államok többi védence nem lesz olyan ta­nulékony, mint Izrael. GÖRFÖL ZSUZSA Ha fegyverekről van szó, Sáron sosem szőrösszívű. egy helyben topogó tárgyalások a Libanonban tartózkodó izraeli csapatok kivonásáról. Tel Aviv a kivonulás fejében „hatékony biztonsági garanciákat“ követel, valamint a két ország kapcsolatai­nak a „normalizálását“. Az új wa­shingtoni javaslatokról részletek eddig nem ismeretesek, de a bej­rúti sajtó tudni véli, hogy az Egye­sült Államok katonai jelenlétének növelésével számolnak a tér­ségben. Bejrútban megjelenő lapok arra figyelmeztetnek, hogy a katpnai „támogatással“ az Egyesült Álla­mok a befolyását próbálja fokozni a libanoni hadseregben és a Kö­zel-Kelet e térségében. Washingtonban a Pentagon szóvivője bejelentette, hogy 70 amerikai katonai tanácsadót küld­tek Libanonba, hogy ott a száraz­földi hadviselésre képezzék ki a li­banoni alakulatokat. A 70 katonai tanácsadó közül 28 tagja volt a hírhedt ún. zöldsisakos egysé­geknek, amelyek megjárták a viet­nami háborút. A döntést ismertető szóvivő hozzáfűzte, hogy az ame­rikai szakértők Libanonba való ér­kezése az „ottani szétforgácsoló- dott hadsereg talpraállítását“ cé­lozza. Az Egyesült Államok már 34 darab M-48A5 típusú tankot, pót- alkatrészeket, 107 M-113 típusú páncélozott járművet adott el Li­banonnak. Az új izraeli költségvetés két­harmadát fegyverkezésre és a megszállt területek gyarmatosí­tására fordítják. Ezenkívül egyéb költségvetési tételekből nagy összegeket juttatnak azoknak a legreakciósabb izraeli köröknek, amelyek támogatják a Begin-kor- mány politikáját. A költségvetésből több mint 3 milliárd sékelt kapnak például a cionista vallási pártok. Az új izraeli költségvetés terve­zetét éles bírálatok érik mind az ellenzék soraiból, mind a közvéle­mény részéről, mivel a szociális kiadások egyre csökkennek, a ha­dikiadások viszont növekednek. Az EFE spanyol hírügynökség tegnap arról számolt be, hogy az USA guatemalai nagykövetét Wa­shingtonba rendelték. Arról kell beszámojnia, milyen körülmények között gyilkolta meg egy guatema­lai katonai járőr Patricio Ortizt, az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség munkatársát és kísé­retét. Izraeli fegyverkereskedelem

Next

/
Thumbnails
Contents