Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám, szerda
ÚJ szú 3 1983. III. 23. Fokozódnak az ellenforradalmi bandák támadásai Nicaragua ellen Managua kérte a BT összehívását • Az USA 19 millió dollárt adott a somozisták akcióira (ČSTK) - Az elmúlt napokban nagy létszámú nicaraguai ellenforradalmi bandák hatoltak be az ország területére, és nyugati hírügynökségek szerint tovább folytatták benyomulásukat. Különösen heves harcokra került sor a sandinista népi hadsereg és a behatoló egységek között Matagalpa tartományban. Az UPI hírügynökség közölte, hogy a szomszédos Hon- durasban levő támaszpontokról újabb és újabb intervenciós egységek érkeznek Nicaraguába, amelyek diverzáns akciókat hajtanak végre, és igyekeznek minél beljebb hatolni az ország területére. Az intervenciós erők magvát Anastasio Somoza egykori fasiszta diktátor nemzeti gárdájának tagjai alkotják. Támogatásukra - a Newsweek szerint - az amerikai kormány 19 millió dollárt folyósított. A somozistákkal együtt harcolnak a kubai ellenforradalmárok és a nicaraguai belső reakció hívei. A La Prensa Libre című Costa Rica-i lap értesülései szerint az ellenforradalmi egységekben izraeli katonai tanácsadók is szolgálatot teljesítenek. A hondurasi fővárosban bejelentették, hogy a nicaraguai fasiszta emigráció megalakította ,,emigráns kormányát“. Nicaragua kéréssel fordult valamennyi baráti államhoz és a sandinista forradalommal szimpatizáló politikai erőkhöz, hogy nyújtsanak neki támogatást, és fejezzék ki szolidaritásukat. Erről Sergio Kivégzések Guatemalában (ČSTK) - Guatemalában a már több hónapja érvényben levő rendkívüli állapot törvényei szerint létrehozott különleges bíróságok ítélete alapján hétfőn újabb öt személyt végeztek ki. A kivégzésre két nappal az Efrain Rios Montt tábornok által végrehajtott puccs első évfordulója előtt került sor. A hónap elején a rendkívüli bíróságok ítélete értelmében már hat személyt kivégeztek. Ramirez Mercado, a managuai kormány irányító tanácsának tagja tájékoztatott a nicaraguai fővárosban hétfőn tartott sajtókonferenciáján. Nicaragua az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kéri az ellene indított ellenforradalmi támadások miatt - közölte. A sajtókonferencián Humberto Ortega honvédelmi miniszter arra figyelmeztetett, a Nicaragua elleni agresszív akciók fokozásának célja, hogy elvonják a világ közvéleményének figyelmét a salvadori helyzet alakulásáról. Ortega szerint az ellenforradalmi akció a Rea- gan-kormányzat válasza Nicaragua, Panama, Mexikó és más latin-amerikai államok békejavaslatára. A miniszter kijelentette, hogy a nicaraguai fegyveres erők ellenőrzik a helyzetet a hondurasi határ térségében, s olyan hadműveleteket hajtanak végre, amelyek célja az ellenség körülzárása és megsemmisítése. Hozzáfűzte, hogy a határ menti tartományok egyetlen települése sem került a somozisták kezére. Az akció veszélye abban rejlik, hogy az USA azt egy nicaraguai-hondura- si fegyveres konfliktus ki robbantására használhatja ki - mondotta Ortega. Sasebo japán kikötőben több mint 10 ezer ember vett részt azon a nagygyűlésen, amely a szocialista párt felhívására az Enterprise amerikai repülőgép-anyahajó látogatása ellen tiltakozott. A résztvevők azzal vádolták a kormányt, hogy a hajó kikötésének engedélyezésével gyakorlatilag feladta antinukle- áris álláspontját, mely szerint: Japán nem gyárt, nem birtokol és területére nem hoz be atomfegyvert. A japán kikötővárosban e héten újabb tiltakozó akciókra kerül sor. Felvételünkön: a hétfői tömegtüntetés résztvevői. (Telefoto - ČSTK) A finn parlamenti választások előzetes eredményei (ČSTK) - Nem végleges adatok szerint a hét elején megtartott finn parlamenti választásokon a Szociáldemokrata Párt szerezte meg a szavazatok 26,8 százalékát, és ezzel 58 képviselői helyet mondhat magáénak a parlamentben. A jelenlegi kormánykoalíció másik két pártja, a Centrumpárt és a Finnországi Svéd Néppárt a centristák bizonyos fokú visszaesése ellenére megőrizte eddigi pozícióját, Reagan bőkezű Salvadorral szemben (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn formális kéréssel fordult a Kongresszushoz, hogy hagyja jóvá a Salvadornak és más közép-amerikai rendszereknek nyújtandó - 85 millió dolláros - pótlólagos katonai és gazdasági támogatást. Az összeget még a mostani költségvetési évben az érintett országok rendelkezésére bocsátanák. Mint ismeretes, Reagan Salvadornak 110 milliót szán katonai segítségként. Ez várhatóan éles vitát vált ki a törvényhozásban, mivel a képviselők közül sokan az amerikai beavatkozás veszélyes növekedésétől tartanak. Két demokrata párti és egy republikánus párti szenátor hétfőn közölte, hogy a Salvadornak idén nyújtott katonai támogatás 23,7 millió dollárra való korlátozását fogják szorgalmazni. A salvadori rezsim azonban így is 50 milliós segélyt kapna. A salvadori kománynak azt az állítását, miszerint Marianella Garcia Villas asszony, a salvadori Emberi Jogok Bizottságának volt elnöke „harcban halt meg“, a Farabundo Marti Nemzeti Felszaba- dítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front tegnap nyilvánosságra hozott közleményében cáfolja. A dokumentum megállapítja, hogy Villas asszony további 20 falusival együtt foszforbomba- támadás áldozata lett. Új államfő Izraelben (ČSTK) - Haim Herzogot, a Munkapárt jelöltjét választották meg tegnap Izrael új államfőjévé. A knesszetben lezajlott parlamenti szavazáson Herzog 61 szavazatot kapott, míg legnagyobb ellenfelére, Menahem Elonra, a kormányzó koalíció jelöltjére, a legfelsőbb bíróság bírájára mindössze 57 szavazatot adtak le. Az új államfő májusban foglalja el hivatalát, amikor lejár Jicchak Navon jelenlegi államfő ötéves megbízatási időszaka. A 64 éves Herzog 1948 óta már kétszer volt az izraeli titkosszolgálat főnöke, majd a hetvenes években Izrael washingtoni nagykövetségét vezette. Az utóbbi években a munkapárt képviselője volt a knesz- szetben. és 38, illetve 10 mandátumot szerzett. Várható, hogy a finn elnök a győztes szociáldemokraták vezetőjét, Kalevi Sorsa jelenlegi miniszterelnököt bízza meg az új kormány megalakításával. Amennyiben marad a ,,régi-új“ koalíció változatlan összetételben, akkor a kétszáz tagú parlamentben 106 mandátummal abszolút többséget élvez. A kormányban való részvételre azonban igényt tart a konzervatív Nemzeti összefogás Pártja, amely a szociáldemokraták után a legtöbb szavazatot szerezte meg - a leadott vok- sok 22,2 százalékát, és így 44 képviselői helyhez jutott. A kommunista pártot is magában foglaló Finn Népi Demokratikus Szövetség 4 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett, mint a legutóbbi választásokon, és az új parlamentben 27 mandátuma lesz majd. Usztyinov marsall Budapesten (ČSTK) - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és az MNK Minisztertanácsának a meghívására tegnap hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A repülőtéren a vendéget Korom Mihály, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Czinege Lajos hadseregtábornok, magyar honvédelmi miniszter fogadta. Az USA titkos szovjetellenes kormánydokumentuma (ČSTK) - A Washington Post, az NBC televízió és más amerikai lapok egybehangzó jelentése szerint elnöki utasításra direktívát küldtek a külpolitika kimunkálásával foglalkozó amerikai kormány- szerveknek, amely megállapítja: az Egyesült Államok célja, hogy kereskedelempolitikájával és a gazdasági megkülönböztetés eszközével „olyan nyomást gyakoroljon, amely befolyásolja a szovjet politikát“. Az NBC televízió kommentárja megállapította: az ún. 75. direktíva olyan lépés, amely a kormányzat valódi szándékát mutatja, miközben a Fehér Ház újra jónak látta, hogy a közvélemény előtt szelídebb húrokat pengessen. Az NBC szerint a tényleges célokat tükröző konfrontációs direktíva nem veszi figyelembe a történelmi tapasztalatokat, és olyan vonalat szentesít, amely az Egyesült Államokra üthet vissza. A Washington Post megállapítása szerint a Truman-kormányzat ideje óta nem fordult elő, hogy amerikai kormány ilyen jellegű célokat foglalt volna politikai dokumentumba. Habib Bejrútban tárgyal Washington javaslatai az amerikai katonai jelenlét növelésére irányulnak (ČSTK) - A Közel-Keletre ismét visszatért amerikai elnöki különmegbízott Philip Habib tegnap Bejrútban Amin Gemajel elnökkel a libanoni válság megoldására vonatkozó új. amerikai javaslatokról tárgyalt. Az ingázó amerikai diplomata korábban Tel Avivban a Be- gin-kormány tagjaival tárgyalt ugyancsak ezekről az indítványokról, melyek azt hivatottak szolgálni, hogy „kölcsönösen elfogadható kompromisszumokkal“ elmozduljanak a holtpontról az Még 1975 májusában Rabin, az akkori izraeli kormányfő bejelentette, az amerikaiak bőkezűségének köszönhetően több a fegyverük, mint amennyit katonáik képesek lennének használni. Egy évvel később a Die Welt nyugatnémet lapnak nyilatkozva elmondta, az izraeli fegyverek 70 százaléka az USA-ból származik. Ezek pedig ■—nem akármilyen fegyverek, mivel a mindenkori Tel Aviv-i kormány érti a módját, hogyan kell az USA- tól megszerezni a legkorszerűbbeket. Az 1976-os ún. sínai egyezményért, a Camp David-i különbékéért, a Sínai-félsziget kiürítéséért az Egyesült Államok F-15-ös és F-16-os vadászgépekkel, M-60 típusú harckocsikkal E-2C elektronikus felderítő repülőgépekkel, Pershing rakétákkal fizetett Izraelnek. E gazdag arzenálon kívül Tel Aviv amerikai gyártmányú golyósbombákat és vákuumbombákat is bevethetett aztán Libanonban, legutóbbi háborúja során. Az utóbbi két bombatípusról írta a Washington Post, hogy ezek a szupermodern tömegpusztító fegyverek még a „fejlesztés stádiumában“ vannak az USA- ban. Ezzel a lap - nyilván akaratán kívül - közvetve megerősítette, hogy az Egyesült Államok többek között azért is szállít fegyvereket Izraelnek, hogy azokat necsak hadgyakorlatokon, de valóságos háborúban is kipróbálhassák. A Pentagon urait úgy látszik cseppet sem zavarja, hogy védtelen embereket használnak kísérleti nyulakként. A bőséges amerikai fegyverszállítmányok további oka, hogy az USA Izraelt kényelmes, veszélytelen „átrakodó állomásként“ használja az olyan országoknak szánt fegyverek eljuttatásához, melyekbe a közvetlen exr\atG r.a; felszerelést, amelyeket a prospektusokban azzal ajánlgat, hogy kínálata nem zsákbamacska, hiszen már négy háborúban sikeresen vizsgázott. Az izraeli fegyverexport egyik jellemzője, hogy Tel Aviv ezáltal is megpróbál kitörni a nemzetközi elszigeteltségből, amelybe agNem zsákbamacska port kényelmetlen helyzetbe juttatná a Fehér Házat. Ilyen úton- módon jutnak fegyverhez egyes kormányellenes, szakadár csoportok is, hogy legyen mivel védelmezniük az amerikai érdekeket, amelyekről talán azt hiszik, hogy a sajátjaik. Az Egyesült Államok elősegítette továbbá, hogy Izrael létrehozza saját hadiiparát. Izrael ehhez nemcsak anyagi támogatást kapott, hanem számos licencet is a legkülönbözőbb fegyverek gyártásához. A sorozatos háborúknak és a jövedelmező fegyverexportnak köszönhetően az izraeli gazdaságnak ez a legjövedelmezőbb és a legdinamikusabban fejlődő ágazata, amely közvetve vagy közvetlenül az ipari munkások felét foglalkoztatja. Az izraeli fegyverexport értéke 1981-ben elérte a 2 milliárd dollárt, s ezzel Izrael a hetedik helyre került a világ fegyverexportőreinek ranglistáján, összesen 52 országba szállít 450 féle fegyvert és más resszív politikája juttatta - de nem nagy sikerrel. Partnerei kizárólag hasonszőrűek, egyik sem örvend túlzott nemzetközi tiszteletnek és elismerésnek. A felkelők elleni harcra használható Galil típusú karabélyok, az Űzi géppisztolyok, az ARAWA csapatszállító repülőgépek, a Dagger vadászgépek vásárlói Guatemala, Salvador, Honduras, a Dél-afrikai Köztársaság, Zaire, Csád, Szudán, Elefántcsontpart, Thaiföld, Tajvan, Szingapúr és vezető ügyfél volt a nicaraguai diktátor, Somoza is. Ha végignézünk ezen a listán, az a legszembetűnőbb, hogy kizárólag olyan rezsimekről van szó, amelyek az USA védencei. Ariel Sáron, volt hadügyminiszter a rá jellemző nyíltsággal a legutóbbi, Zai- re-ral kötött katonai megállapodással kapcsolatban be is jelentette, hogy Izrael saját érdekei mellett az USA érdekeiről sem szokott megfeledkezni. Ezt az állítást a Fehér Ház sem cáfolta meg, hanem éppen ellenkezőleg, nyíltan megerősítette. Izrael még valamit megtanult az Egyesült Államoktól: fegyverei mellé katonai szakértőket és kiképzőket is „mellékel“. Ennek és a növekvő izraeli fegyverexportnak a nemzetközi stabilitásra és a békére való veszélyessége egyértelmű, ha visszagondolunk arra, hány háborúhoz és fegyveres konfliktushoz vezetett és vezet a hasonló amerikai gyakorlat. Remélhetőleg az Egyesült Államok többi védence nem lesz olyan tanulékony, mint Izrael. GÖRFÖL ZSUZSA Ha fegyverekről van szó, Sáron sosem szőrösszívű. egy helyben topogó tárgyalások a Libanonban tartózkodó izraeli csapatok kivonásáról. Tel Aviv a kivonulás fejében „hatékony biztonsági garanciákat“ követel, valamint a két ország kapcsolatainak a „normalizálását“. Az új washingtoni javaslatokról részletek eddig nem ismeretesek, de a bejrúti sajtó tudni véli, hogy az Egyesült Államok katonai jelenlétének növelésével számolnak a térségben. Bejrútban megjelenő lapok arra figyelmeztetnek, hogy a katpnai „támogatással“ az Egyesült Államok a befolyását próbálja fokozni a libanoni hadseregben és a Közel-Kelet e térségében. Washingtonban a Pentagon szóvivője bejelentette, hogy 70 amerikai katonai tanácsadót küldtek Libanonba, hogy ott a szárazföldi hadviselésre képezzék ki a libanoni alakulatokat. A 70 katonai tanácsadó közül 28 tagja volt a hírhedt ún. zöldsisakos egységeknek, amelyek megjárták a vietnami háborút. A döntést ismertető szóvivő hozzáfűzte, hogy az amerikai szakértők Libanonba való érkezése az „ottani szétforgácsoló- dott hadsereg talpraállítását“ célozza. Az Egyesült Államok már 34 darab M-48A5 típusú tankot, pót- alkatrészeket, 107 M-113 típusú páncélozott járművet adott el Libanonnak. Az új izraeli költségvetés kétharmadát fegyverkezésre és a megszállt területek gyarmatosítására fordítják. Ezenkívül egyéb költségvetési tételekből nagy összegeket juttatnak azoknak a legreakciósabb izraeli köröknek, amelyek támogatják a Begin-kor- mány politikáját. A költségvetésből több mint 3 milliárd sékelt kapnak például a cionista vallási pártok. Az új izraeli költségvetés tervezetét éles bírálatok érik mind az ellenzék soraiból, mind a közvélemény részéről, mivel a szociális kiadások egyre csökkennek, a hadikiadások viszont növekednek. Az EFE spanyol hírügynökség tegnap arról számolt be, hogy az USA guatemalai nagykövetét Washingtonba rendelték. Arról kell beszámojnia, milyen körülmények között gyilkolta meg egy guatemalai katonai járőr Patricio Ortizt, az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség munkatársát és kíséretét. Izraeli fegyverkereskedelem