Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám, kedd

Levelezőink írják KIÁLLÍTÁSOK Egyidóben két kiállítást tekint­hettek meg a nyitraiak. A Studený Képtár vezetősége fényképkiállí- tájst rendezett a Nyitrai Művelődési éé Pihenőpark termeiben Sasko Jenő felvételeiből. A Fiatalok Ga­lériájában pedig Dubay Rúth fes­tőművész alkotásaiból. A fényké­pésznek sikerült bemutatnia a dol­gozó nőt, az anyát, s a megörökí­tett pillanatképekből kirajzolódik a nő helyzete, szerepe a szocialis­ta társadalomban. A festő művei­ben elsősorban az anya és gyer­meke témát domborította ki. Nem mindennapi kiállítást ren­dezett a Nyitrai Művelődési és Pi­henőpark ifjúsági klubjának nu­mizmatikai szakköre a Centrum II. épületében. Az érdeklődők megte­kinthették a papírpénz nyomtatása fejlődését bemutató dokumentu­mokat és sok érdekes papírpénzt a világ különböző országaiból. Mártonvölgyi László Járási táncdalverseny A SZISZ galántai járási bizott­sága, a járási népművelési köz­pont, a diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság a nagyfödémesi (Veľké Úľany) Egy járás életéből Tovább szélesedett a Kassa (Košice) - vidéki járásban az isko­lák baráti kapcsolata a külföldi is­kolákkal. A járás 32 iskolája tart fenn baráti kapcsolatot szovjetunió­beli iskolákkal, közülük a legte­vékenyebbek-a' mecenzéfi (Me- dzev), a szepsi (Moldava nad Bodvou), a buzitai (Buzica), a tor­naváraljai (Turnianske Podhra­die), az abaujszinai (Seňa) és a já­szói (Jasov) iskolák. A járásból 1100 alapiskolás levelez szovjet pionírral, a többi szocialista álla­mok tanulóival pedig 381 -en leve­leznek. Szepsiben megalakították a vállalati igazgatók tanácsát. Tennivalójukat nyolc pontban fog­lalták össze, hogy az új törvények értelmében a vállalatok, az üze­mek és más szervezetek hatéko­nyabban járuljanak hozzá a város sokoldalú fejlődéséhez, a válasz­Gondoskodnak róluk A Nyugat-szlovákiai Bútorgyár galántai 03-as üzemének vezetői és a szakszervezet üzemi bizott­sága tagjai találkozót rendeztek a volt dolgozóik részére, ahová 130 nyugdíjas jött el. Az ünnepi fogadtatás után az üzem igazga­tója ismertette a nyugdíjasokkal a tavaly elért eredményeket és az idei célokat, tervfeladatokat. Kö­zösen megtekintették az új üzem­részleget, ahol korszerű gépeken dolgoznak a munkások. Az ünnepi ebéd után gazdag műsor várta őket. Többek között felléptek a bratislavai Új Színpad művészei, humoristák, énekesek, táncosok és az óvodások. A nyugdíjasok nevében Molnár István mondott köszönetét a kedves figyelmessé­gért, ajándékokért és a róluk való gondoskodásért. Brízlák Sándor tási program feladatainak megva­lósításához. A nemzeti bizottságok és a tö­megszervezetek idei évre tett szo­cialista vállalásainak az értéke 70 millió korona. Ez az érték 1061 kollektív és 21 317 egyéni válla­lással van alátámasztva, s megva­lósításáért 3,4 millió órát dolgoz­nak társadalmi munkában. A pedagógusok az iskolán kívül tevékenyen bekapcsolódnak a já­rás politikai és társadalmi életébe. A járás 1065 tanítója közül 60-an a járási pártbizottság előadói, 80-an a pártalapszervezetek vezetősé­gének tagjai, 74-en a városi és helyi nemzeti bizottságok képvise­lői, heten pedig a járási nemzeti bizottság képviselői. Százkilenc tanító tagja a polgári ügyek testü­letének és sokan tisztséget tölte­nek be a tömegszervezetekben. Tavaly a csécsi (Cečejovce) Győzelmes Február Efsz tehenen­ként átlagban 3522 liter tejet ter­melt. Az idén a mezőgazdaságok dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy tehenenként elérik a négy­ezer literes átlag tejhozamot. Az utóbbi években a szövetkezet a járásban az élenjárók közé tarto­zik növény- és állattenyésztésben egyaránt |Ván Sándor művelődési házban a SZISZ helyi szervezetével közösen megren­dezték az Aranykalász járási tánc­dalversenyt. A döntőben tízen vet­tek részt. A szakemberekből álló bíráló bizottság az első díjat a šin- tavai Molnár Marcellának (a felvé­telen) ítélte oda, a másodikat Hro- bárek Katalinnak, a harmadikat Dana Bukovskának. A közönség díját a taksonyi (Matűákovo) Virág Sándor kapta. Száraz Pál Szorgalmas kertészek A Csilizköz Efsz nyáradi (Topo- l ovec) kertészetében Bartalos Ka­talin vezetésével 31-tagú szocia­lista munkabrigád dolgozik. A kol­lektíva 1976-ban alakult meg, s azóta nagyon szép eredménye­ket értek el. Tavaly a kertészek szocialista kötelezettségvállalása 41 ezer korona volt, melyet az év végére 42 ezerre teljesítettek. A kollektíva 23 tagja már elnyerte a szocialista munkabrigádmozga- lom ezüstjelvényét, a többiek pe­dig a bronzjelvény viselői. Kötele­zettségvállalásuk az idei évre 43 ezer korona, s ennek szorgalmas munkával igyekeznek eleget ten­ni. Cafik Gusztáv VETÉLKEDŐ A párkányi (Štúrovo) Dél-szlo- vákiai Papír- és Cellulózgyár ifjú­sági szervezete vetélkedőt rende­zett. A nyolc alapszervezet há­rom-három versenyzője alapos is­meretekről tett tanúbizonyságot. A szigorú bíráló bizottság csak pótkérdések feltevése után hoz­hatott döntést. Első helyen a ke­reskedelmi részleg képviselői, másodikon az energetikai közpon­té és harmadikon a 03-as számú üzem fiataljai végeztek. Alica Babindaiová A mesterszakács tanácsai A nőszövetség ekecsi (Okoč) szervezete a CSEMADOK helyi szervezetével karöltve főzőtanfo­lyamot szervezett. Horváth János dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) mesterszakács a hús különbö­A Palma vállalat lévai (Levice) Kozmetika üzemében naponta 400 ezer korona értékű hajszeszt, olajat, sampont, arcvizet és krémeket gyárta­nak. A gépek karbantartását Endrész Miklós és Kovács Kálmán vég­zik. Emil Babin zó elkészítési módjaira tanította meg az asszonyokat. Többféle ételkülönlegesség elkészítését is elsajátították. Különösen a zsi- ványpecsenye, Budapest-tál, ten­gerészhús és a morvaszelet ízlett a tanfolyam résztvevőinek, akik hangoztatják; legtöbbet a mester­szakács jó és hasznos főzési ta­nácsai értek. A rendezvény sikerét bizonyítja, hogy a közeljövőben meg kell ismételni, nagyon sok az újabb jelentkező. Lukovics Györgyi Elismerés a szorgalomért A hetedik ötéves tervidőszak második évében a Szlovák Mag­nezitművek lubeníki üzemében a Zitár Milan vezette hattagú szo­cialista munkabrigád fiatal bányá­szai 30 662 tonna nyers magnezi- tot fejtettek terven felül. Igyekeze­tüket, szorgalmukat az üzem ve­zetősége is értékeli. Priekop Zol­tán mérnök, vezérigazgató levél­ben köszönte meg tevékenységü­ket és elismerte, hogy munkájuk­kal jelentősen hozzájárultak az üzem termelési tervének teljesíté­séhez. Vas Tibor dl" Pl FI m Hl. h\ lil W Meddig halogatható a kár megtérítése? V. L.: A múlt év januárjában munkavégzés közben balesetet szenvedtem. A munkatársaim azonnal meg is írták a jegyző­könyvet. A baleset következtében három hónapig voltam munkakép­telen és a jövedelmem is jócskán megcsappant, mivel teljesítmény­re dolgozunk. A kórházban kitöl­tötték a nyomtatványt, hány pont jár a sérülésemért, s ezt azonnal be is adtam a vállalatnak. Szinte hetente érdeklődtem, mikor ka­pom meg a pénzemet, de majd kinéztek az irodából, meg hogy mit képzelek, rajtam kívül nincs más dolguk? Más is várja a pénzét. Decemberben ajánlott levélben kértem tájékoztatást. Választ azonban a mai napig sem kaptam. Meddig halogathatják a kár meg­térítését? Mindaddig, amíg a bíróság vagy a szakszervezet üzemi bi­zottsága mellett működő döntőbi­zottság jogerős és végrehajtható döntése nem kötelezi a vállalatot a kár megtérítésére! Éppen ezért hiba volt csak a vállalatnál érdek­lődni a Kártérítés iránt. A jogsza­bály nem számol ennyire galamb­lelkű emberekkel, inkább azt felté­telezi, hogy ha valaki nem kapja meg a lehető legrövidebb időn belül jogos járandóságát, azonnal ügyvédhez vagy bírósághoz for­dul. Ez lett volna a helyes eljárás az ön esetében is, bár emberileg érthető, ha nem akart pereskedni. A vállalat ezt kihasználta, tudva, hogy az elévülési határidő egy év (attól a naptól számítják, amelyen először érvényesíthette volna kö­vetelését a bíróságon vagy a dön­tőbíróságnál). Előfordulhat, hogy követelése egyes részei (vagy ré­sze) már elévültek (például a fáj­dalomdíj), de ezt végső soron a bí­róság állapítja meg. Lényeges szerepet játszik itt az a körülmény, hogy mikor értesült ön a kárról és pontos összegéről. Ezért például a munkabére csök­kenéséből származó kára (ponto­sabban a baleset előtti átlagkere­set és a munkaképtelenség ideje alatti táppénz összege közötti kü­lönbség), vagy akár a gyógyításra fordított célszerű kiadások eseté­ben is, az egyéves elévülési határ­idő a munkaképtelenség befejez- tét követő napon kezdődik meg - s mivel három hónapig volt mun­kaképtelen, ezek a köveletései va­lószínűleg még nem évültek el. Ajánljuk, hogy azonnal forduljon ügyvédhez vagy adjon be a válla­lat ellen keresetet a járásbírósá­gon, még mielőtt elévülnének a követelései. A tulajdonjog nem évül el K. O.: Hat éve hogy elváltam a házastársamtól és ,,elköltözköd­tem“ közös, háromszobás laká­sunkból. Csupán a táskámat és a ruháimból is csak a legszüksé­gesebbet vittem magammal. Hat évig hol a barátaimnál, hol pedig munkásszálláson laktam. Most végre lakást kapok. Meglátogat­tam volt feleségemet és megkér­tem, tegye lehetővé valamelyik hét végén, hogy elvihessem személyi dolgaimat, amelyek egy részét még a házasságkötés előtt kap­tam. Erre ó jelenetet rendezett, hogy a lakásban már semmi sem az enyém, s hogy már elévült minden követelésem, mert a válás után nem kértem vagyonmegosz­tást. Valóban nincs rá mód, hogy elvigyem akár a legszemélyesebb holmimat, amely valójában csak számomra jelent valamit? Az ön volt hitvese egész megle­pően (bár kissé felelőtlenül) dobá- lódzik a jogi fogalmakkal. Persze, ez általában hatásos szemfény­vesztés, néhány jogi szakkifejezés megingatja az emberek igaz­ságérzetét a jóltájékozottság be­nyomását keltve. Nos, a követelé­sek általában valóban elévülnek, de a tulajdonjog nem követelés, s így nem is évülhet el. önnek jogában áll az illetékes járásbíróságon kérni, hogy osszák meg közösen szerzett tulajdonu­kat. Az osztatlan közös tulajdon megosztása után a felesége nem­csak a személyes holmiját lesz köteles kiadni (tehát azokat a dol­gokat, amelyek kizárólag az ön személyes szükségletei kielégíté­sét szolgálják, s így tulajdonkép­pen nem is tartoznak az osztatlan közös tulajdonba), hanem mindazt amit a bíróság önnek ítél. Persze, ennyi idő elteltével elég nehéz lesz visszaemlékeznie arra, mit is vettek, esetleg mit kaptak közö­sen, mit kapott kizárólag ön (aján­dékba) stb. Ajánlatos lenne ügy­védhez fordulnia. Visszatérve felesége állítására: a Polgári Törvénykönyv módosítá­sa tartalmaz egy érdekes, de az ön esetére még nem vonatkoztat­ható rendelkezést, amelynek az a lényege, hogy ha a házastársak az osztatlan közös tulajdon meg­szűnésétől (általában a bontóítélet jogerőre emelkedésétől) számított három éven belül nem rendezik a közös tulajdonukat érintő jogvi­szonyaikat (nem osztják meg egy­más között megegyezéssel, vagy nem kérik a bíróságot, hogy ossza meg a közös tulajdont) úgy kell tekinteni erre a tulajdonra - már ami az ingó dolgokat érinti - hogy a házastársak ezt megosztották egymás között, mégpedig úgy, hogy ki-ki annak a tulajdonosa, amit a saját, a családja és háztar­tása szükségleteire használ, mint kizárólagos tulajdonos. A többi és főleg az ingatlan dolgok (például telek vagy ház) vonatkozásában is megszűnik a házastársak osztat­lan közös tulajdona és közös tulaj­donukba kerül, s mindkét házas­társ tulajdonrésze egyenlő (az osztatlan közös, tulajdonhál ugyanis nincsenek tulajdonrészek, mindkét házastárs teljes tulaj­donos). Ez a rendelkezés ugyan 1983. április 1-én lép hatályba, de a volt házastársaknak még van három évük arra (bármikor váltak is el), hogy megosszák egymás között az osztatlan közös tulajdon vagy a bíróságon kérjék a megosztását. A szabadság rövidítése V. J. 1980-ban szültem. A gyermek kétéves koráig otthon vol­tam. Tavaly szeptemberben ismét munkába álltam, de az 1982-es évre csak hat nap szabadságot kaptam. Helyesen döntött a mun­káltatóm? Az évi üdülési szabadságot nem csupán igazolatlan mulasztás (absencia) miatt rövidítheti a válla­lat, hanem akkor is, ha igazoltan mulasztott legalább száz munka­napot például gyermekgondozási szabadság vagy munkaképtelen­ség miatt (lásd a Munka Törvény- könyve végrehajtására kiadott 54/1975 sz. kormányrendelet 16. §-át). A rövidítés mértéke az első száz igazoltan mulasztott munka­napért a szabadság egytizenket- ted része, s minden további 25 igazoltan mulasztott munkanapért további egytizenketted rész. Hozzájárulás családi ház építéséhez K. Z.: Több mint tíz éve dolgo­zom jelenlegi munkáltatómnál. Néhány évvel ezelőtt kaptam 30 000 korona kölcsönt családi ház építésére azzal, hogy ezt a pénzt nem kell visszafizetnem. Ugyanakkor aláírtam egy tíz évre szóló szerződést és köteleztem magam, hogy ezt a tíz évet ledol­gozom. Most egy jobban fizetett munka kínálkozik számomra - mit tehetek? A családi ház építéséhez nem csak azért járult hozzá a munkál­tatója, hogy ön tíz évig dolgozzon, de azért is, hogy ezt a tíz évet éppen nála és ne más vállalatnál dolgozza le. Egész egyszerűen arról van szó, hogy ön azért, mert a szerződésben kötelezte magát, hogy tíz évig nem szünteti meg a munkaviszonyát kapott 30 ezer koronát, a munkáltatója pedig az általa kifizetett összeg fejében igényt tarthat arra, hogy ön a tíz évet a vállalatnál ledolgozza, vagy ha nem hajlandó teljesíteni ezt az önként vállalt - és egyébként bő­ségesen jutalmazott - kötelezett­ségét, munkáltatója igényt tarthat a hozzájárulás visszatérítésére. (m-n.) v DJ SZÓ 6 1983. III. 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents