Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-21 / 67. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1983. III. 21. Tyihonov a jégkorongról, a sikerekről Fél lépéssel az ellenfél előtt Már március második napján a CSZKA Moszkva- Himik Voszk- reszenszk mérkőzésen eldőlt: egymás után hetedszer (összesen 26. alkalommal) szerzi meg a baj­noki címet a moszkvai katonacsa­pat. Amikor a korongozók az összecsapás után az öltözőben találkoztak, Viktor Tyihonov edző a következő szavakkal búcsúzott tőlük: „A holnapi edzés délután 17 órakor lesz, úgy, ahogy az a terv­ben szerepel...“ Azok a játéko­sok, akik jól ismerik a szakvezetőt, nem is vártak „programváltozást“. Semmilyen ünneplés, szabad nap, „jutalompihenés“. Ilyen „politi­kát“ nem folytatott és nem is foly­tat Viktor Tyihonov. A nagy sike­rek, a nagy győzelmek napján már az elkövetkező napokra, felada­tokra gondol. Az idény még távol­ról sem fejeződött be számukra, a CSZKA-nak nemcsak a bajnok­ságban kellett megállnia a helyét. Következnek a válogatott felada­tai. És a moszkvai klub játékosai­nak többsége a címeres mez vise­lője ... Március másodikén csakugyan edzést tartott a csapat, és a játé­kosok ugyanúgy izzadtak, mint a korábbi napokon végzett gya­korlatok során. ,,Ha elsők akarunk lenni, legalább fél lépéssel mindig meg kell előznünk ellenfeleinket“ - vallja mindenkor Viktor Tyi­honov. Figyelemre méltó a szakvezető visszapillantása a bajnoki küzdel­mekre. Elismerte pozitívumait, a többi között például azt, hogy sok fiatal korongozó kapott játék- lehetőséget, a másik oldalon vi­szont keményen bírálta azokat a jelenségeket, amelyek hátráltat­ják a szovjet jégkorong még hatá­sosabb fejlődését. „Aggaszt, hogy például Moszkvában néha félház előtt zajlanak a mérkőzések. Eb­ben az edzők és a játékosok is ludasak. Pragmatikussá válnak, fontos és kevésbé fontos találko­zókra osztják az összecsapáso­kat, így csak ritkán adhatnak ízelí­tőt az igazi jégkorongból. A ta­pasztalt nézőt azonban nem lehet becsapni, félrevezetni, átejteni. Azért megy ki a meccsre, hogy szép, küzdelmes, izgalmas játékot lásson. Nem tesz jót a sportágnak, ha egy két-három góllal vezető csapat leáll, ,,ráül“ az eredmény­re, nem küzd kellőképpen, nem akar újabb gólokat lőni. Bosszant, ha antihokit látok a bajnoki mérkő­zéseken, amikor egy együttes az­zal a szándékkal lép jégre, hogy minden megengedett, de főleg meg nem engedett eszközzel aka­dályozza ellenfelét a játékban. Ez nagyon veszélyes tendencia. Megfosztja a jégkorongozót az al­kotó kezdeményezéstől, a gondol­kodástól, a fantáziától...“ Ilyen edző tehát Viktor Tyiho­A jégkorbng küzdőjellege dominált a Dukla Trenčín-Olomouc osztá- lyozó-sorozat első mérkőzésén, melyen mindkét együttes roppant gól­erősnek bizonyult. Valószínűleg már e hét során eldől, melyikük lesz az I. liga új tagja az 1983/84-es bajnoki évben. Vojtíšek fölv. nov. Ahelyett, hogy dicsérő szava­kat keresne, összeállítaná a leg­jobb „hatost“, kiemelné az egyé­niségek nagyszerűségét - bírál. Jól tudja ugyanis: a klubcsapatá­val és a válogatottal elért sikerek mellett állandóan a jövőre kell gondolni. A világ jégkorongsport­ja napról napra rakétagyorsaság­gal változik, és bármilyen megelé­gedettség néhány év múlva meg­bosszulhatná magát. Viktor Tyihonov nem az egye­düli nagy egyéniség a CSZKA Moszkva csapatánál. Ott van pél­dául Vlagyimir Krutov is. Arra a kérdésre, nem veszít-e érdekes­ségéből a szovjet bajnokság az­zal, hogy a CSZKA játéktudásban nyilvánvalóan a többiek fölé nőtt, így válaszolt: ,,Nem hinném, hogy ez így van. Ugyanis legnagyobb konkurenseink, a Szpartak Moszkva és a Dinamó Moszkva klubnak ugyanolyan lehetősége van feltölteni csapatukat tehetsé­ges játékosokkal, mint nekünk. Ám hiányzik korongozásukból, ami ránk nagyon is jellemző: a kol­lektív játékfelfogás és talán néha a megfelelő akarati tényezők. Ezért képtelenek kiegyensúlyozott teljesítményekre. A sportban mindmáig érvényes az a tétel, mi­szerint minél nehezebb a mérkő­zés, annál több lehetőség adódik, hogy minden játékos, minden te­kintetben megmutassa: mire képes. “ Ha tehát a CSZKA Moszkva katonacsapatának nem minden­napi sikeréről beszélünk, nem szabad elfelednünk, hogy ez nem­csak a kiváló egyéniségek érde­me, hanem elsősorban minden já­tékos nagyszerű játéktudásának és erkölcsi profiljának függvénye. Ezek nélkül a nagy konkurenciá­ban manapság már nem lehet bol­dogulni. A CSZKA Moszkva sikerét nemcsak az újabb bajnoki, cím fémjelzi, hanem az a tény is, hogy évről évre újabb és újabb fiatal korongozókat nevel, olyanokat, akik rövid időn belül a címeres mezt is magukra húzzák. Gondol­junk csak Bikovra, M. Vasziljevre és Geraszimovra. Hol voltak ezek a fiatalok egy esztendővel ez­előtt?! Viktor Tyihonov edző nem­csak olyan játékosokkal erősíti csapatát, akik katonai szolgálatra vonulnak be, hanem lehetőséget biztosít a CSZKA jégkorong-isko­lájából kikerülők legjobbjainak is, mert az legalább olyan híres a Szovjetunióban mint a többszö­rös bajnokcsapat. (T. V.) A jégkorong világából Az idei jégkorong-világbajnok egyetlen tengerentúli csapata Ka­nada együttese lesz. Mint az lenni szokott, ezúttal is x sok a gond összetétele körül. A szakvezetés­nek csupán azok a játékosok áll­hatnak rendelkezésére, akiknek klubja már nem érdekelt a Stanley Kupa küzdelmeiben. Hamarosan Európába várják a kanadai válo­gatottat, amelynek világbajnokság előtti műsorát már rögzítették. En­nek értelmében április 7-én Par­dubice, 8-án pedig Prága láthat­ja a juharleveles legénységet, Csehszlovákia válogatottjával mérkőzik. Április 9-én Dortmund­ban, 10-én pedig Majna-Frank- furtban a világbajnoki házigazda NSZK együttese teszi próbára a kanadaikat. Április 12-én Göte­borgban Svédország - Kanada mérkőzés lesz, s a tengerentúliak ezzel fejezik be közvetlen világ- bajnoki felkészülésüket. Idén ismét megmérkőznek a világ legjobb jégkorong-csapa­tai a Kanada Kupáért. A sorozat­ra szeptember folyamán a követ­kező városokban kerül sor: To­ronto, Montreal, Quebec, Cal­gary, Edmonton és Vancouver. A részvevők a házigazda Kana­dán kívül az Egyesült Államok csapata, továbbá a most sorra kerülő világbajnokság legjobb négy európai együttese. A tornát körmérkőzés formájában bonyolít­ják le. Idén Tampere rendezi a jég­korong bajnokcsapatok Európa Kupájának négyes döntőjét. Az időpont augusztus 25-28. A rész­vevők a kupát védő CSZKA Moszkva, a csehszlovák rangelső Dukla Jihlava a^.finn Tappara Tampere, és a nyugatnémet Ro­senheim. Érdekes, hogy az utóbbi két alkalommal a nyugatnémet rangelső ütötte el a svéd bajnokot, a BEK egyébként hagyományos részvevőjét, a négyes tornában való részvétel lehetőségétől, (za) Kis egyesület értékes vállalásai A galántai járásban a sport­egyesületek értékes vállalásokat tettek a Februári Győzelem és a csehszlovák testnevelés egysé­gesítése 35. évfordulója, valamint a CSSZTSZ VI. országos kong­resszusa tiszteletére. Közéjük tar­tozik az alsószeli (Dolné Saliby) sportegyesület, amely csaknem fél évszázada fejleszti a szerve­zett testnevelést. Míg 1981-ig csak a labdarúgás jelentette az ottani sportot, azóta meghonoso­dott a tömegsport is. A sportegyesület vezetősége a lakossággal való hathatósabb nevelő munkával kíván jelentkezni és szeretné elérni a taglétszám további növekedését. A terv sze­rint 10 új tagra számítanak, közü­lük öt fiatal. Figyelmet szentelnek az oktatók és edzők képesítésé­nek, játékvezetők és egészség- ügyiek felkészítésének. A tömegsport fejlesztése jegyé­ben két sporttornát és négy alapo­zó testnevelési akciót szerveznek, valamint 18 rátermettségi jelvény- szerző versenyt készítenek elő. A kötelezettségvállalások nagy része idén is a településfejlesztés­re irányul. Ennek keretében 400 órát dolgoznak le, kiültetnek 30 bokrot és 20 fát. A testnevelési létesítmények építésénél és kar­bantartásánál 200 órányi önkén­tes munkát végeznek. Aktívan be­kapcsolódnak a mezőgazdasági munkákba is. A zöldség- és gyü­mölcsszedés idején, valamint ara­táskor 300 órát, az őszi betakarí­tásnál 350 órát dolgoznak le társa­dalmi munkában. Elhatározásuk szerint 500 kW-óra villanyáramot takarítanak meg. OLÁH GYULA Kozák (balról) hosszabb sérülése után még nem tartozik a Lokomotíva Košice szokott erősségei közé. Képünkön Bertalannal, a Slovan Bratis­lava fiatal és tehetséges csatárával küzd a labdáért. Vojtíšek fölv. Ježek észrevételei (ČSTK) - Az I. labdarúgó-liga tavaszi nyitánya, a hazai kupa- mérkőzések és a Bohemians nemzetközi kupaszereplése után e héten az országos válogatott áll az érdeklődés homlokterében Ezért is kísérik különös figyelem­mel az edzők, a szakvezetők, de az egész hazai sporttársadalom, mi történik élvonalbeli labdarúgásunk pályáin. Megállapításuk szerint a Bohemians csapata mutatós, eredményes teljesítményt nyújt annak ellenére, hogy több szinten kell helytállnia. Vita tárgya volt az a veresége, amelyet otthonában szenvedett el a Sparta csapatától. Ezzel kapcsolatban kérték ki a Sparta edzőjének, Václav Je- žeknek véleményét, aki előbb hosszú időn át Hollandiában edzősködött. A megkérdezett arra mutatott rá, hogy hasonló esetek­ben a külföldi csapatok szakveze­tése dönt afelől, melyik kötelezett­ségét tartja jelentősebbnek. Ismét az élre tör a többszörös exbajnok Baník Ostrava, amely szeretné az első helyet elérni. Nagy aspirációi vannak a Slávia csapatának, ugyancsak a nagyon igényes játék híve. A tavaszi idény eddigi legjobb csapata a Sparta. Teljesítményén meglátszik Václav Ježek edző működése. A csapat játékstílusa sokban hasonlít ah­hoz, amivel Hollandiában a bajno­ki küzdelmekben találkozhattunk. A játékosok nagyon jól adogatnak, a labdára villámgyorsan rajtol­nak, a testi erőt kellő mértékben kihasználják a párviadalokban, betartják a taktikai fegyelmet és a lehető legrövidebb utat keresik az ellenfél kapuja felé. A Sparta jó úton halad, megközelítőleg azon, amelyet Tomáš Pospíchal edző a Bohemians számára már előbb kijelölt, csupán a két együttes stí­lusa különbözik egymástól. Az I. liga küzdelmei igénylik a mutató- sabb labdarúgást. Csupán azzal lehet a nézőket visszacsalogatni a stadionok lelátóira. A cseh or­szágrészek csapatai játsszák a prímet, s egyelőre várni kell arra, a szlovákiai ligaegyüttesek mikor lesznek megfelelő ellenfeleik. Az országos úszóbajnokság után Mennyit érnek a csúcsok? Az utóbbi években sokkal több bírálat érte a csehszlovák úszókat, mint dicséret. Nem véletlenül, hisz sokáig egy helyben topogott a ha­zai úszósport, és egy-két kivételtől eltekintve a külföldi medencékbe is csak statisztálni jártak verseny­zőink. Az elmúlt hét végén Prágá­ban rendezett országos úszóbaj­nokságot talán az említettek miatt sem előzte meg túlzott derűlátás. Az eredmények - hét országos csúcs - még a szakembereket is meglepték, hisz a hónap elején rendezett prágai nemzetközi ver­senyen még „gyengélkedtek“ leg­jobbjaink. Ezúttal tehát sikerült a formaidőzítés. Bár a csúcseső már önmagá­ban is bizonyos előrehaladást je­lent, az igazi mérce a nemzetközi szinten való összehasonlítás. Nos, ilyen szemmel nézve a rekor­dokat, csak Géry teljesítményével lehetünk maradéktalanul elége­dettek. A trnavai úszó (kedden ünnepelte 18. születésnapját) a 200 m-es pillangóúszásban kö­zel került a bűvös 2 perces határ­hoz és a 2:00,85 p-es rekordjával a tavalyi világranglistán kilencedik lett volna, idén pedig az előkelő ötödik helyen áll. Géryt eddig sprinterként ismertük, sokáig a 100 m-es gyors- és pillangóúszás­ra koncentrált. A tavalyi világ- bajnokság után edzőjével, Ladis­lav Hlavatýval arra a következte­tésre jutottak, hogy gyorsaságát és állóképességét hosszabb távon kellene kamatoztatni. A döntés helyességét a mostani bajnokság a vártnál előbb igazolta. Az au­gusztusban Rómában sorra kerülő Európa-bajnokságon Géry akár dobogós is lehet, hisz ezen a tá­von nincs olyan nagy „tolongás“, mint a sprintszámokban. Mint is­meretes, a 100 m-es gyorsúszás­ban is megdőlt a rekord, de az a világszínvonallal összehasonlít­va nem sokat nyom a latban. Ta­valy a világranglista 50. helyezett­je 51,78 mp-et úszott, míg Géry új rekordja 51,96. A többi országos csúcs sem okoz izgalmat a világ- ranglista összeállítóinak, például Millý mellúszórekordjai közül csak a 200 m-en elért 2:23,09 p-es ideje biztosított volna helyet a vi­lág legjobb ötvenje között. A szak­emberek többet vártak a vegyes- úszó Hladkýtól, aki ugyan biztosan megvédte tavalyi elsőségét, de csak erősen közepes idővel. Pe­dig tavaly ő volt az egyetlen úszónk, aki lépést tudott tartani a világ legjobbjaival. örvendetes, hogy hosszú idő után a nők is kitettek magukért és új nevek kerültek a hazai rekord­listára. A hosszú hullámvölgy azonban még érezteti hatását, túl nagy a lemaradás a nemzetközi élmezőnytől. A legtehetségesebb­nek az alig 15 esztendős Romana Frýdlová ígérkezik, de a 100 m-es gyorsúszásban elért 58,42 mp-es rekordja egyelőre csak idehaza okoz feltűnést, külföldön még nem sokat jelent (tavaly a világranglista 50. helyezettje 58,30-at úszott), Frýdlová, aki szinte hónapról hó­napra javul, jó kezekbe került, szakmai irányítását az a Rudolf Poledník vette át, aki a 70-es években Irena Fleissnérovát segí­tette az átütő nemzetközi sike­rekhez. Nemsokára lemérhetjük, hol is tart valóban a csehszlovák úszó­sport. Március 26-án és 27-én ko­moly erőpróba vár a csehszlovák válogatottra, nemzetközi férfi és női hármas találkozó keretében a hollandiai Drachtenben a hazai és a nyugatnémet csapat lesz az ellenfél. Talán mondani sem kell, hogy mindkét ország úszósportja nemzetközi összehasonlításban sokkal előkelőbb helyen áll, mint a csehszlovák úszók. Itt a bizonyí­tási alkalom. PROTICS JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents