Új Szó, 1983. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám, szerda

A tömegpolitikai munka - a termelési feladatok teljesítésének hatásos eszköze AZ IDEI gazdasági és szociális fejlesztési terv feladatainak kidol­gozásával és folyamatos teljesíté­sükkel a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is közeledünk a CSKP XVI. kongresszásán a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött gaz­daság- és szociálpolitika megva- lósításanak a félidejéhez. A CSKP Központi Bizottságának 7. ülése és az SZLKP KB ülése a szövet­kezeti földművesek, valamint a mezőgazdaság és az élelme­zésügy tárcája elé Szlovákiában igényes, de reális feladatokat tű­zött ki. A legfontosabb a gabona termelésében elérni a 3,8 millió tonnát, mivel ettől függ a hús és az egyéb állattenyésztési termék egy főre feltételezett fogyasztási szint­je. A gabonatermelésben azonban az önellátottság fokának növelése közvetlenül összefügg a megfelelő mennyiségű, de főként minőségű tömegtakarmány előteremtésével. Elsősorban a takarmányalapot 30-40 százalékkal apasztó arány­talanul magas veszteséget kell csökkenteni. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szervei - központi bizottsága, csehországi és szlová­kiai bizottsága - Prágában 1983. január 26-án együttes ülésükön foglalkoztak a CSKP KB 7. ülése feladatai teljesítésének módjával és az ezzel kapcsolatos politikai­szervező, nevelő és társadalmi te­vékenység konkrét formáival. A jó­váhagyott intézkedések rögzítik azokat az eljárási módozatokat és akciókat, amelyek hozzájárulnak a szövetkezeti termelési kollektí­vák munkakezdeményezése fej­lesztéséhez, a tömegpolitikai munka, az agitáció és a propagan­da, valamint a politikai nevelés tökéletesítéséhez és az efsz-ta- gokról való gondoskodás szociális és társadalmi feltételeinek megte­remtéséhez. Ezekkel a feladatok­kal szövetségünk tagállománya is foglalkozott az efsz-ek februári év­záró közgyűlésein. SZÖVETSÉGÜNKRE, a szö­vetkezeti földművesek társadalmi szervezetére nagy felelősség há­rul a nép élelmezésében a mező­gazdaság időszerű feladatainak teljesítéséért is, tekintettel a bel­gazdasági és a nemzetközi politi­kai feltételek széles körű össze­függésére. Ezeknek a feladatok­nak a teljesítése megkívánja a szövetkezeti tagság tömegeinek szüntelen aktivizálását a tevé­kenység minden területén. Az 1982. évi mezőgazdasági termelési eredmények felmérése arról tanúskodik, hogy a bonyolul­tabb termelési feltételek ellenére a szövetkezeti földműveseknek nem kell pironkodniuk, mivel ezek az eredmények főleg gazdasági viszonylatban jók. örvendetes, hogy ehhez nagy mértékben hoz­zájárult Szlovákia déli járásaiban a magyar nemzetiségű szövetke­zeti dolgozók derekas munkája. Ki kell emelnünk a gazdasági dolgozók szevezö munkáját, amelynek célja főleg a gépek jobb kihasználása, az új technológia alkalmazása volt a kukorica, a zöldség, a burgonya, a cukorré­pa és más termények betakarítá­sában. Bosszantó tény viszont, hogy nagy volt a betakarítási veszteség és a zöldséget, a gyü­mölcsöt és az egyéb terményeket teljes mértékben nem hasznosí­tották. Tavaly kedvező eredményeket értek el az efsz-ek tömegpolitikai és társadalmi tevékenységben is. Szilárdultak a szövetkezeti mun­kakollektívák és tevékenységük általában színvonalasabb lett. A feladatok megvalósításában fontos szerepet tölt be alapvető formája, a gazdasági propaganda és agitáció. Ebben a vonatkozásban szö­vetségünk arra törekszik, hogy a munkakollektívákban fejlessze a politikai-szervező és a tömegpo­litikai munkát és így a dolgozókat mozgósítsa a terv teljesítésére, a tartalékok hasznosítására, a szövetkezeti földművesek politi­kai öntudatának és gazdasági gondolkodásmódjának elmélyíté­sére, valamint a jó tapasztalatok gyakorlati alkalmazására. JELENTŐS SZEREPÜK VAN a központi, a járási és a szövetke­zeti szerveink által megjelentetett szemléltető propagandaanyagok­nak. Ezek tükrözik a szövetkezeti földművesek munkáját és életét. Az ilyen anyagok tartalmáért és esztétikai kiviteléért dicséretet ér­demel a dunaszerdahelyi (Dunajs­ká Streda), a komáromi (Komár­no), a lévai (Levice), a kassai (Košice) és a tőketerebesi (Trebi- šov) járás. Az egységes földmű­vesszövetkezetek közül pedig fő­leg a Dunajská Lužná-i, a mojmí- rovcei, a studeneci, a poltári és a Zemplínske Hradište-i. A szem­léltető agitációban a legtevéke­nyebb járások közé tartozott a trnavai, a losonci (Lučenec), a kassai és a michalovcei. A szemléltető agitáció és a gaz­dasági propaganda leggyakrab­ban alkalmazott eszközei közé tartoznak a közlönyök,, a villámúj­ságok, a szalagjelszavak, az út­menti figyelemlekötők, a hirdető- táblák, amelyeken nyilvánosságra hozzák a termelési eredményeket, a kiváló és a kitüntetett dolgozók arcképcsarnokai stb. Szövetségünk szlovákiai bizott­sága az adott helyzettel nem elég­szik meg. Járási bizottságait és az efsz-eket arra vezeti, hogy necsak az anyagok mennyiségére ügyel­jenek, hanem a minőségükre is, propagandájuk és agitációjuk konkrét legyen, rugalmasan rea­gáljon. A szövetkezeti tagok politikai­gazdasági nevelését és a propa­gandatevékenységet a szövetke­zeti munkaiskola közvetítésével is végezzük. Elmúlt évfolyamát a tar­tósan dolgozó szövetkezeti tagok 47,5 százaléka látogatta. Különfé­le tanfolyamain és oktatási ren­dezvényein több mint hatvanhate­zer dolgozó gyarapította szaktu­dását. A PROPAGANDA ÉS A TA­PASZTALATCSERE bevált for­mái a tanulmányi kirándulások és a témaköri tanulmányutak. Részt­vevőik szövetségünk szervezésé­ben új ismeretekre tesznek szert az ország élenjáró vállalatainál és külföldön is. Tavaly például a gé- pesítők és a traktorosok ellátogat­tak a Bratislava-vidéki és a duna­szerdahelyi járásba, az állatte­nyésztési termelés dolgozói pedig a nyitrai (Nitra) járásba. Járási bi­zottságaink a kitüntetett dolgozó­kat, a szocialista munkabrigádok mozgalmának úttörőit, a feltaláló­kat és az újítókat meghívják kon­ferenciákra, műszaki-gazdasági aktívaértekezletekre stb. Jóllehet szövetségünk és az efsz-ek szervei az elmúlt évben a korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak az agitációra és a pro­pagandára, még mindig van min javítani. Ebben az évben ezért tevékenységünk főleg az alábbi feladatok teljesítésére irányul:- a szövetkezeti földművesek politikai öntudatosságának, a ter­melési és a további társadalmi feladatok teljesítésében elkötele­zett részvételüknek növelésére;- Az élenjáró szövetkezetek és munkakollektívák eredményeinek és munkaformáinak általánosítá­sára és népszerűsítésére, hogy elősegítsük az átlagos és az átlag­szinten aluli szövetkezetek ered­ményeinek javulását;- az efsz-ek szemléltető agitá- ciója és az általuk kiadott közlö­nyök formájának és tartalmának tökéletesítésére. Járási bizottsá­gaink ennek előmozdítására ver­senyt hirdetnek a szövetkezetek között;- a szövetkezetekben a szemé­lyi agitáció színvonala emelésére, további agitációs kollektívák létre­hozására;- a szövetkezeti munkakollektí­vákban a tudományos-műszaki fejlesztés, a dolgozók anyagi ér­dekeltsége, a termelési feltételek­nek megfelelően a szövetkezeti tartalékok kiaknázása kérdései­nek elmélyültebb megvilágítására;- a nemzeti bizottságokkal a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel karöltve a köz­ségekben a művelődési-nevelési létesítmények tevékenységének aktivizálására, a szakkönyvtárak és a művelődési központok mun­kájának tökéletesítésére;- a Februári Győzelem 35. és az egységes földművesszövetke­zetek I. kongresszusa 30. évfordu­lója alkalmából a szövetkezeti földművesek politikai öntudatos­ságának növelésére, társadalmi elkötelezettségük elményítésére a Nemzeti Front választási prog­ramjainak teljesítésében, valamint konkrét szocialista kötelezettsé­gek vállalására a növénytermesz­tés és az állattenyésztési termelés feladatainak teljesítésében. A SZÖVETKEZETEK termelési és gazdasági eredményei mind nagyobb mértékben teszik lehető­vé tagjaik anyagi, kulturális és szociális szükségleteinek a kielé­gítését. Ezért a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetségében a szociá­lis és társadalmi gondoskodás szövetkezeteinek tagjairól tovább­ra is szerves része lesz társadalmi tevékenységünknek. Az üzemi balesetek és a mun­kaképtelenség alakulásában is jobb eredményeket kívánunk elér­ni, mert e tekintetben a szövetke­zetekben a többi ágazatokhoz ké­pest kedvezőtlenebbek az ered­mények. A politikai, valamint a ne­velő és a szervező munkának az eddiginél nagyobb mértékben kell mozgósítania a munka- és az életfeltételek javítására. Ennek érdekében el kell mélyíteni az emberekkel való mindennapos kapcsolatot, a vezető dolgozók kapcsolatát a szövetkezeti tagok­kal. Növelni kell továbbá a dolgo­zók részvételét a szövetkezetek fejlesztése kérdéseinek megoldá­sában és minden szövetkezetben biztosítani kell a termelési, vala­mint a gazdasági-társadalmi fela­datok teljesítését. Ez idei elsőren­dű célunk. JOZEF GAJDOŠ mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának alelnöke A társadalmi ellenőrzés újabb tartalékokat tárt fel Mindössze 23 napig dolgoztak az ellenőrző csoportok a Bratisla­vai Építőipari Müvekben, mégis több olyan fogyatékosságra buk­kantak, amelyek a tüzelöanyag- és energiafogyasztás terén nem csekély összegeket emésztenek fel, rögtön hozzátehetjük: fölösle­gesen. A feltárás alapján a vezető gazdasági dolgozók névre szóló és határidőhöz kötött feladatokat kaptak a kevésbé igényes éssze­rűsítési javaslatok mihamarábbi bevezetésére. Néhány fogyaté­kosságot rögtön felszámoltak, más feladatok elvégzése hosz- szabb távon várható. Említést érdemel a Devínska Nová Ves-i útburkolati keveréket előállító telep gázellátása. Eddig a keverék készítéséhez könnyű fűtőolajat használtak. Eredetileg azzal számoltak, hogy idővel majd nehéz fűtőolajjal pótolják, csak­hogy ezzel a higiénikus nem értett egyet. így jött számításba a gáz hasznosításának lehetősége. En­nek viszont az az akadálya, hogy a gáz égőfejeket külföldről kell behoznunk, ami bizonytalanná te­szi az átlállás határidejét. A kon­szern felelős dolgozói minden­esetre elhatározták, hogy ebben az évben pontot tesznek az ügy végére.- Jelentős tüzelőanyag-megta­karítást várunk az év második fe­lében létesítendő szállító és gépe­sítő vállalat diagnosztikai központ­jának kiépítése után - mondja Jo­zef Húska, a konszern közlekedé­si és gépesítési osztályának veze­tője. Szavaiból kitűnik, hogy nem­csak az illetékes bizottságokra, hanem a felelős dolgozókra is igé­nyes feladatok várnak a takaré­kossági program megvalósításá­ban. -jšn­KOMMENTÁLJUK Kevesebb energia felhasználásával Javaslatok, ellenvetések után döntötték el a felsőbb szer­vek, a mezőgazdaságban is csökkenteni kell az üzemanyag, a gázolaj, és általában az energiafogyasztást. Azóta eltelt jónéhány hónap és az eredmények bizonyítják, hogy az intézkedések megvalósítása a mezőgazdasági üzemekben a vezetők és beosztottak szívügyévé vált. A dolgozók munka­kezdeményezésének fokozódása kiterjedt az energia csök­kentésére irányuló újító javaslatok megtételére is. Olyan szakaszokon is megtakarításokat értek el, amelyekre koráb­ban a felsőbb szervek sem számítottak. Egyben az intézkedé­sek megvalósítása közben felszínre kerültek a termelési programok meghatározásában és a munkaszervezésben elő­forduló hiányosságok is. A társadalmi ellenőrzés alkalmával megállapították, hogy még nagyon sok a tartalék az energia- takarékos gazdálkodás kialakítására. A mezőgazdasági üzemek gépparkjaiban szigorú fogyasz­tási normákat fogadtak el az egyes munkák elvégzésére. Az energiafogyasztási felelősök ezek szerint adták ki a „pultok­ról“ a szükséges üzemanyagot. A felmérések szerint az ilyen beosztás eredményeként 10-20 százalékkal csökkent az üzemanyagfogyasztás. Szinte minden mezőgazdasági üzem­ben megszüntették a traktorok motorjainak üresjáratát. A gépesített csoportok tagjainak a határba szállították az ebédet, hogy jármüveikkel ne járjanak haza étkezni. A gépek teljesítményének figyelembe vételével állították össze a talaj- elökészítö és vető agregátokat. Nagy megtakarításokat értek el a takarmányfélék tartósítá­sakor is. Az elözö évekhez viszonyítva jóval több füvet szárítottak a nap energiájával. Növekedett a silózott takarmá­nyok mennyisége is. A szemes kukorica egy részét csőzúza­lékos állapotban silózták, tehát szárításhoz nem kellett fűtő­olajat használni. Elterjedt a csöves kukorica górékban való szárítása is. A mezőgazdasági üzemek ötletesen felhasznál­ták a nap és szélenergiát. Ezt a módszert a távlati tervek szerint a jövőben országos méretben még nagyobb mérték­ben alkalmazzák a kukoricatermesztö mezőgazdasági üze­mekben. Újabb lehetőségek alkalmazásával is próbálkoztak számos mezőgazdasági üzemben. A vásárúti (Trhové Myto), nagyme­gyeri (Čalovo) és más efsz-ekben termálvízzel fűtik az üveg­házakat és a fóliasátrakat. Más mezögazsasági üzemekben sikerrel használják fel a hőerőművek, átemelöállomások és más üzemek fáradt meleg vizét. Szakcsoportok foglalkoznak a még földben lévő termálvíz leggazdaságosabb felszínre hozásával és fűtésre való alkalmazásával. Tökéletesítik a berendezéseket, hogy a forró víz hatásfoka minél nagyobb legyen. A napenergia felhasználásának lehetőségeit az Agrokomp­lex országos mezőgazdasági kiállításon is bemutatták. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit és más üzemek kollektorait néhány mezőgazdasági üzemben már üzemelte­tik. Az eredmények biztatóak, de ezeknek a berendezéseknek elterjedését gátolja, hogy eléggé drágák és egyelőre nem kifizetődőek. Ezért a felsőbb szervek olyan intézkedések megtételére készülnek, amelyek életbelépése után már gaz­daságos lesz a napkollektorok üzemeltetése. Valószínű, hogy az állami támogatás következtében áruk felére, vagy még kevesebbre csökken. Üzemeltetésük így már kifizető­dővé válik minden mezőgazdasági üzemben. A hosszabb lejáratú tervekben szerepel újabb nem hagyo­mányos fűtőanyagok felhsználása is. A Šumavai Állami Gazdaságban szalmabálákkal, erdőgazdasági fahulladékok­kal fűtik a kazánokat. Szakcsoportok tanulmányozzák az ilyen módszer elterjesztését. Szintén nagyobb mértékben alkalmazzák fűtésre a biogázt is. Tervbe vették egyes mező- gazdasági üzemek önálló energiaellátását is. Ezek a jövőben nem szorulnak a központi energiahálózatra. Az energiafogyasztás csökkentésében tehát megszülettek az első eredmények. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban 2040 tera- jaul fűtőanyagot és energiát kellett volna megtakarítani, ezzel szemben a mezőgazdasági üzemek 2262 terajaul fűtőanyagot és energiát takarítottak meg. Ezek az adatok is bizonyítják a döntés helyességét, azt, hogy a jövőben még kevesebb energia felhasználásával állíthatjuk elő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket. BALLA JÓZSEF Az Uničovi Gépgyár szakemberei 1981 novemberében kezdték meg Kopistyben a KU 800/15 típusú bányagéprendszer szerelését. A munka befejezését áprilisra tervezik. A hatalmas berendezést májusban szállít­ják át rendeltetési helyére, a ležákyi bányavállalat Most üzemegysé­gébe. A felvételen a befejezéséhez közeledő bányagéprendszer látható madártávlatból. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1983. III. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents