Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-09 / 33. szám, szerda
ÚJ szú 5 1983. II. 9. Csak a bevétel számít? Egy este a népi ellenőrökkel Délután három óra. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Jnb Népi Ellenőrző Bizottság osztályvezetőjének, Ján Balang mérnöknek hivatali szobájában gyülekeznek az ellenőrző akció résztvevői. A hivatásos népi ellenőrökön kívül ezúttal a Járási Alkoholellenes Testület tagjai is képviseltetik magukat dr. Lassán Margit vezetésével, s jelen vannak a járásbíróság és ügyészség képviselői is. Az akció elsődleges célja annak felmérése, hogy a járás vendéglátó egységeiben mennyire tartják be az alkoholizmus elleni küzdelem vonatkozó rendelkezéseit, mindenekelőtt a 120/62 számú t örvény - erejű rendeletet. Miután az akció irányítója négy csoportra osztja a résztvevőket, Szabó Sándor népi ellenőr, dr. Ladislav Supená, a járási főügyész és Mária Koreňová, a Járási Alkoholellenes Testület tagjának társaságában útnak indulunk. A bősi (Gabčíkovo) CSSZB Állami Gazdaságban folyik a gyümölcsfák metszése. A járás egyik legnagyobb - 90 hektáros - gyümölcsösében 30 ezer termő és 15 ezer eddig még nem termő fa van. Felvételen Ambruzs János, Nagy Tibor és Bodó Pál a metszést ellenőrzik. (Blažej Palkovič felvétele - ČSTK) AKIK SZÉPPÉ TESZIK A VÁROST Jubiláló díszkertészet Kassa (Košice) városközpontjában a kora tavasztól késő őszig szebbnél szebb nyíló virágokkal, díszbokrokkal és fákkal beültetett három parkot nagyon sokan szeretik, még többen megcsodálták, s nem egy költő verset is írt róluk. Húsz évvel ezelőtt még csak ezer négyzetméter alapterületű üvegház állt a díszkertészeti üzem rendelkezésére. Szakértelemmel, gondos ápolással itt kezdte el két évtizede a virágok nevelését. Ma az üvegházak alapterülete 7,5 hektár, s a virágkinálatuk választéka is tízszeresére nőtt. És ebből a rengeteg virágból nem csak a. kassaiaknak jut. Rendszeresen szállítanak a kerület, sőt Szlovákia más virágüzleteibe is. Olyan üzem ez, melynek dolgozói nem zárkóznak be, hanem szeretik a versengést, vállalják a konkurrenciát. Mindig elő tudnak rukkolni valami újjal, valami széppel. Tavaly a bratislavai virágkiállításon vágott virágkollekciójukért ezüstérmet-, a Flóra Olomouc-on cserepes virágukért aranyérmet kaptak. Munkájukban természetesen a gazdaságosságot is fontos szempontnak tartják. Más egyéb mellett elsősorban ez vezérelte őket abban, hogy a botanikus kert dolgozóival közösen komplex raci- onalizációs brigádot is alakítottak. Ez a brigád főleg az orchideák nevelésében ért el kiváló eredményeket. A díszkertészeti üzem nemcsak virággal látja el a várost. A zöld övezetek kialakítása és ápolása is a gondjaira van bízva. A. város nagyobbodásával a feladatok ezen a területen is nőnek. Míg például két évtizeddel ezelőtt Kassán csak ötven hektárnyi zöldövezetről kellett gondoskodniuk - az idén már közel kétszáz hektárnyiról. Hogy a megnövekedett feladatoknak is eleget tudnak tenni, elsősorban annak köszönhető, hogy 14 hektáros faiskolájukban elegendő facsemetét, díszbokrot, cserjét nevelnek - és nem utolsósorban annak, hogy, szeretik a munkájukat. Ők azok, akik a „betonrengeteget“ igyekeznek számunkra szebbé, elviselhetőbbé tenni. Ha mi is örömet akarnánk nekik szerezni, azt csak egyféleképpen tehetnénk: úgy, hogy nem mennénk el, szótlanul azok mellett, akik vandál módon kicsavarják parkjaink facsemetéit, feldúlják a virágágyásokat. -szák A bérrendszer hatékonyságának további növelése megköveteli, hogy a gazdasági vezetők a szak- szervezeti szervekkel szorosan együttműködve mindenütt határozottabban teremtsék meg a feltételeket a javadalmazás nem hagyományos formáinak érvényesítéséhez, amilyen a munkaszervezés és a bérezés brigádformája. A munkaszervezésnek és bérezésnek ez a haladó formája a komplex intézkedések megvalósításának egyik módja, főleg a vállalaton belüli önelszámolás fejlesztése terén. Érvényesítik a tudományos munkaszervezést és az érdemek elvét, ugyanakkor elmélyítik a munkások részvételét a termelés irányításában. A munkaszervezés és bérezés brigádformájának érvényesítésében jó tapasztalatokat szereztek a strážskéi Chemkoban, a martini nyomdában és a martini gépgyárban. Ezek a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a forma lehetővé teszi a kollektív munkaszervezés előnyeinek kihasználását. A kollektív munkaszervezés előnyei abban rejlenek, hogy a munkakollektívák hatékonyabban tudják mozgósítani termelőerejüket főleg a munkamegosztás és a kooperáció elmélyítésében, a jobb együttműködés elérésében és a kollektíva minden egyes tagja önmegvalósításában. Ott, ahol megteremtik a feltételeket, elmélyülnek az emberek közötti szocialista kapcsolatok, amelyek végeredményükben lehetővé teszik a munkatermelékenység további emelését, a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának növelését, a termékek minőségének javítását, a keresetek növekedését valamint a tudományos-műszaki fejlődés eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsítását. Az első állomás Alkonyodik már, de még nincs este. A nagybalogi (Veľký Blh) Jednota vendéglőjében munkából hazafelé igyekvő szövetkezeti dolgozók térnek be egy-két korsó sörre. A füstben szinte elvész kis különítményünk, ez sem akadályozza meg azonban az üzemvezetőt abban, hogy felismerje a főügyészt és a hivatásos ellenőrt, s miután készséggel lesegíti felöltőjüket, már valamennyien érezzük, itt veszett ügyünk van. Amolyan kötelességből ugyan megrendelünk négy fél deci konyakot, ám már az első pillantásra nyilvánvaló, hogy szinte csordulásig tele a pohár. Szabó Sándor elő sem veszi a milliméteres pontossággal mérő nyakasüvegét. A második állomás Pici, csendes falucska a két kilométerre levő Meleghegy (Teplý Vrch). Vendéglője tömve. A csapos pultja előtt legalább tízen várakoznak, az asztalok körül csaknem háromszor ennyien beszélgetnek, vi- tazkoznak, bóbiskolnak. A szomszédos helyiségből kiszűrődő hangos dalolás, ha lehet, még nehezebbé teszi a kommunikációt, a többséget azonban ez mit sem zavarja. Hárman már álomra hajtották fejüket a terítetten vendéglői asztalokon. Ezúttal óvatosságból csak ketten állunk a pult elé. A főügyész és a népi ellenőr az ajtó előtt várják a fejleményeket. Csak amikor kiönti a csapos a féldeciket, s fizetnénk - lépnek elő igazolványukkal. Egyszeriben elcsitul a kocsma zaja, csak a másik helyiségben rikácsolnak zavartalanul. Előkerül a mérőüveg, s pillanatokon belül kiderül, hogy csupán a két pohárka italon több mint egy korona negyven fillérrel károsították volna meg a fogyasztót. Tegyük hozzá, itt naponta több száz pohár ital kerül a vendégek kezébe. Az üzlet csaposa, - aki egyúttal a vezetője is - láthatóan zavarban van. Nem is tudja, hogy történhetett meg mindez, soha sem rövidítette még meg a fogyasztókat. Talán a nagy sietség... ugye mi is láttuk, mennyien vártak itt kiszolgálásra? És valamennyien türelmetlenkedtek. Hát ezért érdemes itt mindenkihez jónak lenni, gürcölni naphosszat, hogy a végén megbüntessék az embert..'. Az eseményeket szemlélő publikumra hatással volt a vendéglősnő esedezése. A sarokból egy marcona külsejű erdész lép elő szószólóként: jobban tennénk, ha nem zavarnánk őket. Ajánlotta, mielőbb szedjük sátorfánkat, különben... A harmadik állomás Füge (Figa) község vendéglőjében csak néhány fiatalember tartózkodott. Megkezdődött a tévében a főműsor, s ilyenkor - nem fizetésnap lévén - alig van forgalom. Próba-megrendelésünk alkalmával nem történt árdrágítás, itt csupán a higiéniai előírások megtartása jelent némi gondot. S még valami, egy idősebb asszony és a lánya felváltva dolgoznak itt, de miután nincs pontos munkarend - a vendégek szerint általában csak az idősebb asszony végzi a munkát. A fizetést meg ketten kapják. Érdekes, hogy mindez még nem tűnt fel a Jednota illetékeseinek. A negyedik állomás Tornaiján (Šafárikovo) az állomás melletti népszerű vendéglő teli vendégekkel. Mária Koreňovával egy éppen megüresedett asztalhoz ülünk, s megrendeljük a szokásos két féldecit kísérővel. Kis munkacsoportunknak két „vendéglői körökben“ ismertebb tagja ezalatt a talponállóban próbálkozik. Csinos pincérnő hozza a kért italt, s le sem teszi még jóformán, mi látjuk: kilenc óra körül már itt is szükebben mérnek. Időközben a söntésbe érkezik a népi ellenőr, s megkéri a felszolgálót, megméretés céljából vigye el asztalunkról a pálinkát. A fiatal lány elpirul, keze remegni kezd, s férfi kollégájához fordul:- Most mit csináljak?- öntsd ki a földre - hangzik a bölcs tanács, mielőtt azonban sikerülne valamiben „véletlenül“ megbotlania, a népi ellenőr kiveszi a feketeruhás hölgy kezéből a tálcát, megállapítja az árdrágítást, s ki is szabja három személynek a 100-100 koronás helyszíni bírságolást. Néhány törzsvendég itt sem nézi jó szemmel ténykedésünket, s epés megjegyzések közepette kell távoznunk. A végállomás A Tornaijai Állami Gazdaság közelében levő vendéglőben már zárórára készülnek. Az utolsó vendégek éppen érkezésünk idején szállingóznak kifelé, görcsösen kapaszkodva a kijárati lépcső korlátjába. Csodák csodája, a takarításba kezdő főnöknő és férje aznap még nem is láttak részeg vendégeket, nem hogy ők szolgálták volna ki őket. Néhány megállapítással azonban kénytelenek egyetérteni. Azzal például, hogy megszegték a higiéniai előírásokat. A hűtőpult konzervek- kel, csokoládéval, cigarettával volt tele, ugyanakkor a romlandó majo- nézes burgonyasaláta reggel óta a kályha közelében levő polcon bar- nult. Egy láda zacskós tej (ki tudja mit keresett a kocsmában) is me^ savanyodott a hőségben, s az italokról is hiányoztak az árcédulák. A vendéglösnő a mostoha körülményekre, a takarítónőhiányra és a vállalat különböző mulasztásaira hivatkozott, amikor az illetékesek mindezt számon kérték tőle. Az ellenőrző körút tapasztalatai Késő este, majdnem éjszaka volt már, amikor akciónk befejeződött, az összesítés természetesen így másnapra maradt. Nos, a különböző irányban végzett ellenőrző vizsgálatok során másutt is megállapítottak hasonló fogyatékosságokat. A meglátogatott tizenhárom vendéglátó egység közül négy helyen észleltek árdrágítást, s a legtöbb esetben vétettek a 120/62 számú törvényrendelet ellen is. Általános tapasztalatként állapítható meg, hogy a vendéglők többsége a tervezett forgalom minden áron való elérését tekintik csupán feladatuknak. A színvonalas vendéglátást viszont csak elvétve. S ez így bizony nincs rendjén! HACSI ATTILA akarnak élni. Ugyanakkor a becsületes, jó munkát, a nagyobb teljesítményeket mindenütt igazságosan kell értékelni és a rendkívüli rpunkaeredményeket a béreknek is tükrözniük kell. A becsületes munkások és dolgozók ezzel a nézettel mindenütt egyetértenek. Ezért tudniuk kell azt is, ki és miért kap nagy prémiumokat és jutalmakat. A gazdasági vezetőknek a szakszervezeti szervekkel együtt gyakrabban kell értékelniük a prémiumok és jutalmak gazdasági hatékonyságát az egyes munkahelyeken és ennek alapján kell meghatározni az egyes dolgozókra vonatkozó igényes, névre szóló mutatókat. A bérellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy sok munkahelyen nem valósítják meg az ilyen értékeléseket következetesen és a prémiumok és jutalmak odaítélésében továbbra is fogyatékosságok fordulnak elő. A gazdasági vezetőknek a szakszervezeti szervezetekkel együttműködve felül keli bírálniuk a prémium és jutalmazási szabályzatot, valamint a vezetői alapból kifizetett jutalmak kritériumait. Elévült és így tehát kevésbé ösztönző prémiumszabályzat és jutalmazási rendszer van például a novákyi W. Pieck Vegyiműveknél, a nyitrai Útépítő Vállalatnál, az Érsekújvári (Nové Zámky) Reno- kovban, a kassai (Košice) Szolgáltató Vállalatnál, a zvoleni Kerületi Magnemesítő Vállalatnál, a bratislavai Útkarbantartó Vállalatnál és sok üzemben is. Az üzemekben és vállalatoknál a munkaügyi és bérosztályoknak ügyelniük kell arra, hogy a prémiumszabályzat megfeleljen az érvényes irányelveknek és közérthető legyen a munkások és a műszaki-gazdasági dolgozók számára. Következetesen kell eljárni azokban az esetekben is, amikor csökkentik a prémiumokat és jutalmakat az előírt mutatók nem teljesítése miatt, amikor megbírságolják azokat a dolgozókat, akik nem teljesítik munkakötelességeiket és kerülik a munkát. Ugyanakkor ösztönözni kell azokat a dolgozókat, akik bizonyíthatóan nagy teljesítményeket érnek el, akik munkája a társadalom szempontjából hozzájárulást jelent és így a gyakorlatban is meg kell szüntetni a bérezésben a nivelizálást. A gazdasági vezetőknek a szak-, szervezeti szervekkel megegyezve nagyobb mértékben kellene érvényesíteniük az új progresszív bérezési formákat, amelyek nagyobb teret biztosítanak a személyes anyagi érdekeltség növeléséhez. Ilyen elsősorban a teljesítménybér, amely differenciált függőséget határoz meg a teljesítmény és a kereset között, továbbá a vegyesbér, a több tényező által meghatározott bér és a személyes értékelés, amely lehetővé teszi, hogy a bérek összegét a hosszú távon elért teljesítmények szerint és más eredmények szerint differenciáljuk. Személyesen kell értékelni a megbízható, nagy teljesítményt nyújtó dolgozók munkáját. Ennek a bérformának a hatékonysága azonban az irányító munka színvonalától, a gazdasági vezetők és a szakszervezeti funkcionáriusok felelősségteljes hozzáállásától függ. A vállalatok igazgatóinak rugalmasabban kell kihasználniuk a termelést előkészítő szakaszokon, a kutatásban és a fejlesztésben dolgozók, a konstruktőrök és a tervezők és más műszaki dolgozók személyes anyagi érdekeltségét.
