Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám, szombat

ÚJ szú 5 1983. II. 5. Kellemes gondok A NIŽNÁI TESLÁBAN SEGÍTETT A VÁLLALATI KONSZOLIDÁCIÓS PROGRAM Ezt a szerelővonalat fekete-fehér tv-készülékek hagyják el okozott gondot számukra, ma már a kisegítő munkákra hiányoznak munkáskezek. így van ez például a csomagolórészlegen. A Ivovi testvérüzemükben tett látogatás­kor azonban meggyőződhettek ró­la, hogy ezen a gondon csakis gépesítéssel segíthetnek.- Persze, nem támaszkodha­tunk csupán a kívülről jövő segít­ségre, hiszen még mindig van ele­gendő belső kihasználatlan lehe­tőségünk - kapcsolódott a beszél­A képernyő pontos beállítása ügyes kezet és sok tapasztalatot is igényel - mondja Eva Molčánová (Jozef Janovec felvétele) Két esztendővel ezelőtt az ora- vai Tesla vállalatnál készült tv- készülékeket bizony nem sok di­csérettel illették. A gyár termékei­nek minősége nagyon gyenge volt, és az itt dolgozókra sem volt akkoriban jellemző a derűlátás. Ezt nem csupán a fizetési boríté­kok tartalma tükrözte, hanem a személyzeti osztály forgalma is. A vállalatból távozni akarók szinte egymásnak adták itt a kilincset. A kátyúból való kijutásra a vállalati konszolidációs program nyújtott reményt. Az elmúlt két év igazolta a káder- és egyéb intézkedések helyességét. A nižnái Tesla vállalat fokozato­san helyes vágányra jutott. A kon­szolidációs program értelmében kezdtek dolgozni, ennek köszön­hetően javult a technológiai fegye­lem, a közös szocialista vállalás pedig hozzájárult ahhoz, hogy a különböző részegységek szállí­tóitól is rendszeresebben kapták az árut. Sok beavatkozást kellett eszközölni a belépő és a kilépő ellenőrzésben is. Mindennek né­hány hónapon belül kezdtek meg­mutatkozni az ereményei.-Tavaly a termelés 1981-hez viszonyítva 13,6 százalékkal, a munkatermelékenység pedig 8,3 százalékkal növekedett. Vagyis kevesebb emberrel, jobb munka- szervezéssel, a munkaidő hatéko­nyabb kihasználásával, az állóala­pok eredménye­sebb hasznosí­tásával nagyobb teljesítmí nyékét értünk el - mon­dotta Štefan Po- láčik mérnök, gazdasági igaz­gatóhelyettes.- Ugyanakkor még mindig elég sok gondot okoz­nak a szállítók. Napi termelé­sünk értéke mintegy 7 millió korona, és ez a mennyiség bi­zony rendszeres anyagellátást igényel. És ter­melésünk nem csupán a meny- nyiségen múlik, hanem - és főleg- a minőségen. Elég, ha a 600 szállító közül csupán egy késik, s gyártósorainkat leállítjuk. Meg kell mondani azonban, hogy az utóbbi időben a minőséggel már nincs bajunk. A Pluto hordozható tv-készülékünk például nagyon keresett az NSZK, Hollandia és Dánia piacán. Figyelemreméltó látványt nyújt a szerelővonal. A fekete-fehér vagy a színes tv-készülékek las­san haladnak az egyik szerelő- munkahelytől a másikig, míg a szalag végén kész termék kerül a műszaki ellenőrök kezébe. A színes-tv gyártása a szakképe­sítéssel szemben is nagyobb igé­nyeket támaszt. Ladislav Golis, az üzemi pártbizottság tagja már tíz éve dolgozik a színes készülékek gyártásában. Hogyan vélekedik ő az itteni munkáról?- Az utóbbi évtized lényegesen növelte a szakképesítés iránti igé­nyeket. Ami az iskola befejezése után elég volt számomra, ma már kevésnek bizonyul. Szüntelenül művelődni kell, szakmai vonatko­zásban is. A Color 110 és a Co­lor 110 ST színes tv-készülékeket- amelyek gyártását megkezdtük- már nem lehet egyszerű „büty- köléssel“ megjavítani hiba esetén. Ehhez a legkorszerűbb mérési technikára van szükség. Az is fon­tos szempont, hogy az új készülé­kek a régebbi típusúakhoz viszo­nyítva kevesebb áramot fogyasz­tanak, s lényegesen megbízhatób­bak. Az Állami Minőségvizsgáló Intézet nem véletlenül sorolta eze­ket az I. osztályba. Hogy a helyzet az utóbbi két évben alaposan megváltozott, a vállalatnál, még nem jelenti azt, hogy most már ölbe tett kézzel ülnek. Ma szinte irigylésre méltó helyzetbe kerültek bizonyos szempontból. Míg a kezdetben a szakképzett munkaerő hiánya getésbe Rudolf Vajdulia, a szere­lőrészlegen működő pártalapszer- vezet elnöke. - Mindenekelőtt a munkaszervezés kihasználatlan lehetőségeit említeném. E téren jelentős munka vár a mesterekre, és lényegesen meg kell szilárdíta­nunk a munkafegyelmet is, mert még nem ritkaság, hogy a munka­idő letelte előtt hagyják el néhá- nyan a gyárat. Ezzel szorosan összefügg a munkásjáratok idő­pontja is. Egy-egy faluból, telepü­lésről bejáróknak már három-fél négykor kell kellniük, hogy idejé­ben munkába érhessenek, s csak délután négy óra után juthatnak haza. Persze, ha ezen a gondon enyhítünk is, még nem oldjuk meg a késedelmes szállítások okozta nehézségeket.- A vállalati konszolidációs program teljesítése óta lényege­sen növeltük a termelést, s túltel­jesítettük termelési feladatainkat- mondja Rudolf Richter mérnök, a vállalat igazgatója. Az új tv- készülékek - a Pluto, a Lívia, az Andrea, a Regina, a Svetlana, a Color univerzál és a Color 110- döntő fordulatot hoztak a minő­ség vonatkozásában. Ma már nem gyártunk harmadosztályú termé­keket, s ez ugyancsak jelentősen növeli bevételeinket. Az idén a ta­valyihoz viszonyítva 10 százalék­kal növeljük a termelést, összesen 410 ezer készüléket gyártunk. A minőség javulását eredményezi a csatornaváltók saját gyártása is, s ezzel részben csökkentjük beho­zatalukat is. Oravská Lesnán fel­épül az új üzemünk, ezekből a ter­mékekből is teljesen önellátóak le­szünk. Nagy figyelmet szentelünk szervizhálózatunknak, s a Tesla szórakoztató-elektronikai vezér- igazgatóságával együttműködve minta márkaszerviz-központokat létesítünk. Úgy tervezzük, hogy ezekben a készülékeket gyakorla­tilag várásra javítjuk meg. A vállalatnál tehát gyökeresen megváltozott a helyzet, s ma már más gondjaik vannak. Készülékeik keresett árucikkek lettek, és fej­lesztési műhelyeikben újabb meg­lepetéseket készítenek a vásárlók számára. IVAN BAČA IDŐSZERŰ TÉMÁRÓL TANÁCSKOZTAK Sikeres mikroelektronikai és robottechnikai aktívaértekezlet A párkányi (Štúrovo) Dél-szlo­vákiai Cellulóz- és Papírgyárban a műszaki szakosztály és a cseh­szlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi szakcsoportja gondosan előkészített aktívaérte­kezletet rendezett a mikroelektro­nika és a robottechnika érvényesí­téséről. Silvan Lajčiak mérnök, műszaki igazgatóhelyettes, beve­zető előadásában részletesen is­mertette a folyamatvezérlő mikro­számítógépek, valamint az ipari robotok és manipulátorok alkal­mazásának lehetőségeit a cellu­lóz- és papírgyártás egyes szaka­szaiban. Elismerően szólt továbbá a komplex racionalizációs brigád ez irányú tevékenységéről, s a Szlovák Műszaki Főiskolával folytatott gyümölcsöző együttmű­ködésről. Az értekezlet fő előadását Vác­lav Kalaš professzor a műszaki tudományok doktora, a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, a csehszlovák robottechnika egyik jelentős kezdeményezője és élenjáró szakembere tartotta. Elő­adásában részletesen ismertette a mikroelektronika fejlesztésében elért külföldi és hazai eredménye­ket, az alkalmazás távlatait, a mik­roprocesszoros technika érvénye­sítésének lehetőségeit, valamint az ezzel kapcsolatos szakoktatás helyzetét és feladatait. Az előadó többek között rámu­tatott, hogy a mikroelektronikának pótolhatatlan szerepe van az inno­vációs folyamatok meggyorsításá­ban, alkalmazása sokoldalúan és rendkívüli mértékben növeli a ter­melés gazdaságosságát, 6 így a további gazdasági növekedés egyik legjelentősebb forrását ké­pezi. Az utóbbi 25 év alatt az elektronikai berendezések terje­delme és tömege, valamint áram- fogyasztásuk is csaknem négy nagyságrenddel csökkent. A má­sodik és a harmadik nemzedék­hez tartozó korszerű elektronikai rendszerek zavarmentes üzemel­tetésének átlagos időtartama négy-öt nagyságrenddel lett na­gyobb. Ezért számos szakember jogosan nevezi a mikroelektronika gyakorlati érvényesítését „mikro­elektronikai forradalomnak“. A mikroelektronika jelentőségét az is növeli, hogy a műszaki haladás forrásául szolgál minden más ága­zatban. Kalaš professzor előadásának további részében az ipari robotok­kal és a manipulátorokkal foglal­kozott. A mikroprocesszoros tech­nika alkalmazása ugyanis szoro­san összefügg a robottechnikával. Tanulni eircflemes Oktatásügyünk lehetővé teszi, hogy a szaktanintézetek többsé­gében a végzett diákok érettségi bizonyítványt is szerezzenek. így van ez a mecenzéfi (Medzev) me­zőgazdasági szaktanintézetben is. Itt ismerkedtem meg Dani Ernővel, akire az iskola pedagógusai mél­tán büszkék. Dani Ernő harmincöt éves, csil­logó szemű, megfontolt fiatalem­ber. Érezni, hogy amit mond, azt meggyőződésből, szívből mondja. Mindent szeret ami szép, ami gaz­dagabbá teszi az életet. Ezért szánta rá magát, hogy gyarapítsa tudását, család és munka mellett tovább tanuljon s érettségi bizo­nyítványt szerezzen.- Tizennyolc évvel ezelőtt fejez­tem be iskoláimat- mondja magá­ról - mezőgazdasági gépjavító va­gyok. Tornaiján születtem s a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a tornaijai Álla­mi Gazdaságba kerültem, ott dol­gozom ma is, mint gépjavító. Mun­kahelyemmel nagyon meg vagyok elégedve, engem is megbecsül­nek. Szeretem a szakmámat s igyekszem mindent a lehető leg­jobban elvégezni. Ezért eshetett rá a választás, hogy bővítse általános és szakis­mereteit, magasabb képesítést szerezzen.- Munkahelyemen - mondja- minden anyagi és erkölcsi segít­séget megkaptam s ami a legfon­tosabb, otthon is. Feleségem, aki trenčíni, s ma már úgy beszél magyarul, mint én, mindert elkö­vet, hogy tanulhassak. Ö volt azon, hogy ide jöjjek, pedig nem kis terhet vállalt magára három kislányunk mellett. A legidősebb tizenkét, a legkisebb hároméves s ő is dolgozik, a vasútállomás büféjében elárusító.- Nem volt furcsa ismét diákká válni s beülni az iskolapadba?- Tudtam mire vállalkozom, de őszintén megvallva, volt bennem egy kis szorongás. Régen voltam diák s osztálytársaim mind sokkal fiatalabbak tőlem, akaraterőm van s gondoltam bármilyen nehéz lesz, megbirkózom vele. Ha egy fiatal nem felel jól, könnyen túlte­szi magát rajta, de idősebb fejjel borzalmas lenne szégyenkezni. Nincs is semmi baj a tanulással, ha az ember rendszeresen, követ­kezetesen elvégzi feladatait. Osz­tályfőnökünk, Szafko László min­den segítséget megad.- Mit csinálnak szabad ide­jükben?- Nagyon szeretem a zenét és az irodalmat, sokat olvasok. Ma­gyar szakos tanárnőnk, Pluszák Zoltánná tanításon kívül is sokat foglalkozik velünk. A közelmúltban Arany-estet rendeztünk, én Arany János megzenésített verseit ad­tam elő. Most Petőfi verseiből ké­szül összeállítás. író-olvasó talál­kozókat is szervezünk. Nincs időnk unatkozni s szórakozva is lehet tanulni. Otthon van egy négytagú zenekarom. Annak ide­jén mi kísértük Gombaszögön a táncdalfesztivál országos döntő­jének résztvevőit. Az egyik taná­rom, Zoller Tibor felvetette, hogy szervezzünk egy zenekart. Az öt­letet tett követte. A kerületi verse­nyen másodikok, a Szlovákiáin harmadikok lettünk, örülök, hogy eljöttem ide. A szakmai tudáson kívül általános műveltségem is bő­vül s közösségben élni nagyon szép dolog. Jó az összhang a ta­nárok és a diákok között. Nagyon jó iskola ez.- Mik a tervei, elképzelései érettségi után?- Dolgozni még jobban, ered­ményesebben, mint eddig. Nem azért vagyok itt, hogy magasabb beosztásba kerüljek, bár az sincs kizárva, hogy a jövőben a karban­tartást fogom ellenőrizni. A tanulás vágya hozott ide s bizonyítani sze­retnék magam és mások előtt is. Az iskolában ez sikerült s meg­győződésünk, hogy az életben is sikerülni fog. FECSÓ PÁL A központi párt- és állami szervek nagy figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. A 07-es állami cél­program szerint 1985-ig mintegy 3000 robotot és manipulátort kell elkészíteni. Ezek gyártásába 11 vállalat kapcsolódott be, a feladat teljesítése tehát a gyártók részéről nem ütközik akadályba. Inkább az a probléma, hogy a számításba jövő alkalmazók gyakran túlságo­san tartózkodók és óvatoskodók ebben a kérdésben, pedig az ő ér­dekükről van szó. Amint azt az előadó is kifejtette, az egyes re­szortokban kidolgozták ugyan az ipari robotok és manipulátorok al­kalmazásának konkrét programja­it, ezek teljesítésében azonban nem tapasztalható elég követke­zetesség. Végül Kalaš professzor elismerően nyilatkozott a vállalat vezetőségének kezdeményező munkájáról a mikroelektronika és a robottechnika érvényesítésé­ben, amihez a Szlovák Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Kará­nak dolgozói továbbra is aktív se­gítséget fognak nyújtani. Az aktívaértekezlet további ré­szében Ladislav Jurišič mérnök, docens, a robottechnika tudomá­nyos szakelőadója ismertette a mikroelektronika és a robottech­nika hazai fejlesztésének konkrét irányzatait és lehetőségeit. Az elő­adások után a szakemberek be­mutatták a Szlovák Műszaki Főis­kola Villamosmérnöki Karán elké­szített KOLKA 025 jelzésű szere­lőrobotot, a TEMS 80-03 A, okta­tási célokra szolgáló táskaszámí­tógépet, valamint a mikroprocesz- szoros technika egyes hazai gyár­tású részegységeit. Az értekezlet résztvevői mikroszkóp segítségé­vel szemlélhették a memóriaele­mek és más nagy integráltságú áramkörök nagyszerű látványt nyújtó szerkezeti felépítését. Az értekezlet alkalmából bemu­tatott tárgyakat a vállalat dolgozói a kijelölt időben még további há­rom napon át is megtekinthették. Nagy érdeklődést tanúsítottak Az aktívaértekezlet résztvevői megismerkedhettek a KOL­KA 025-ös szerelőrobottal, amely a brnói ROBOT ’82 kiállításon is sikerrel szerepelt A szerző felvétele a tanulságos kiállítás iránt a helyi gimnázium diákjai is, akik kihasz­nálták az alkalmat, hogy közvetle­nül megismerkedhessenek egy igazi robottal. A sikeres aktívaértekezlet egyértelműen bizonyította, hogy a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Pa­pírgyár, valamint a többi járási vál­lalat, a Tesla, az Elektrosvit, a Nyugat-szlovákiai Energetikai Művek, s a VUNAR szerszámipari kutatóintézet dolgozói, akik szin­tén resztvettek az értekezleten, nagy érdeklődést tanúsítanak e korszerű technika iránt, s készek résztvenni a központi párt- és álla­mi szervek által kitűzött mikroe­lektronikai és robottechnikai prog­ram teljesítésében. PALLAG JÁNOS mérnök, a párkányi Dél-szlovákiai Cellu­lóz- és Papírgyár dolgozója . r k. »an*,var/;-:

Next

/
Thumbnails
Contents