Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-24 / 46. szám, csütörtök
Február hagyatékához hűen írta: Mikuláš Uher, a népi milícia szlovákiai törzskarának parancsnokia 1948 FEBRUÁR HARMINCÖT ÉVE dolgozó népünk a CSKP vezetésével határozottan fellépett a reakció ellen, hogy egyszer s mindenkorra felszámolja a múltat. Ebben a népi milícia is támogatta. 1948 februárjában a dolgozó nép győzelmet aratott a reakció fölött. Vereséget szenvedtek azok az erők, amelyek meg akarták akadályozni a szocialista fejlődést. 1948 Februárja véglegesen megoldotta országunk további fejlődése irányvonalának kérdését és megerősítette a szocialista forradalom békés győzelmének lehetőségét. Csehszlovákia a szocialista építés útjára lépett, megszilárdult nemzetközi helyzete. A munkásosztály és a többi dolgozó kifejezte eltökéltségét, hogy tovább szilárdítja baráti szövetségét a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Kommunista pártunk életében Február történelmi határkő volt. Lenin tanítása szellemében sikerhez vezetett az az erőfeszítése, hogy megtalálja a kornak és a megváltozott nemzetközi és belpolitikai helyzetnek megfelelő forradalmi utat. A szocializmusba való békés átmenet során megtartották az összes demokratikus, alkotmányos és parlamentáris alapelveket. Csehszlovákia tapasztalatai után nem oszlatja fel a népi milíci- át. Fokozatosan kialakult szervezeti struktúrája, a csehszlovák fegyveres erők szerves része lett. A politikai vereséget szenvedett burzsoázia továbbra is bizonyos hatással volt a társadalmi osztályok és rétegek egyes csoportjaira. Számbelileg azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy közvetlenül Február után olyan erőt képezzen, amely komolyan veszélyeztetné a forradalmat. Február után a CSKP lett a társadalom döntő ereje. Meg kellett határoznia, hogy az új feltételek között hogyan kell hozzáfogni a szocializmus alapjainak építéséhez. A párt új helyzetbe került, számos új, addig ismeretlen fel- datot kellett megoldania. Abból az ismert lenini tanításból indult ki, hogy minden forradalom csak akkor ér valamit, ha meg tudja magát védeni. A honvédelmi politikában azt az elvet tartotta szem előtt, melyet később Klement Gottwald a CSKP IX. kongresszusán így fogalmazott meg: „Nem engedjük meg országunk bom- lasztását“. Ebből az a feladat hárult a népi milíciára, hogy állandóan készen álljon fellépni a hazai reakció ellen, részt vegyen a közélet megtisztításában és határozottan fellépjen a spekulánsok, feketézők ellen, szorosan együttműködve a biztonsági szervekkel. 1954 júliusában a CSKP X. kongresszusa így értékelte a népi milícia tevékenységét: „A népi újból megerősítették, hogy a forradalmak közül a szocialista forradalom a leghumánusabb. A Győzelmes Február évfordulóján megemlékezünk a népi milícia születésének évfordulójáról is. A CSKP 1945 után, a nemzeti demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba való átmenet során honvédelmi politikájában nem számolt saját fegyveres erejének kialakításával. A CSKP figyelme arra irányult, hogy mélyítse a hadseregre és a biztonsági szervekre gyakorolt befolyását. Az 1948 februárjában kialakult helyzet kényszerítette a pártot arra a lépésre, hogy felfegyverezze a munkásosztály egy részét, megalakítsa a népi milíciát. Fennállt az a veszély, hogy az áruló reakció államfordulatot kísérel meg. Leszögezhetjük, hogy a népi milícia léte nem objektív szükségszerűség a szocialista forradalomban és a szocialista társadalom építése során. Inkább a munkásosztály és a marxista párt vezető szerepét és azt a történelmi feladatát fejezi ki, hogy minden eszközzel szavatolnia kell a forradalom győzelmét, vívmányainak megvédését. AZ 1948. ÉVI februári eseményeket elemezve sohasem akartuk túlbecsülni a népi milícia szerepét, de a másik végletet is kerültük. Történelmi tény, hogy Február elsősorban a gottwaldi pártvezetés széles körű politikai tevékenységének törvényszerű eredmé- nýe. Annak a folyamatnak a kicsú- csosodását jelentette, amelyben a CSKP a munkásosztályt és Csehszlovákia összes dolgozóját az igazságosabb társadalmi rendért folytatott harchoz vezette. A CSKP vezetősége úgy döntött, hogy a Februári Győzelem miliciának nagy érdeme van a csehszlovák dolgozó nép februári győzelmében. Az elmúlt öt év során jelentős mértékben hozzájárult a szocialista építéshez. A párt gondoskodása eredményeként a népi milícia sorai szervezetileg megerősödtek. Harci és politikai felkészültsége valamint felszereltsége javult.“ FIGYELEMBE VÉVE a konkrét belpolitikai, de főleg nemzetközi helyzetet valamint a védelem időszerű szükségleteit, fokozatosan meghatározták a népi milícia pontos feladatait. Az ötvenes évek közepén fegyveres erőink életét új tények befolyásolták, a harcászatban forradalmi változások mentek végbe. Az új harci eszközök bevezetése új helyzetet teremtett a hátországban. Ezért keresni kellett a módját annak, hogy a megváltozott körülmények között hogyan vonhatók be a feladatok teljesítésébe a fegyveres erők egyes részei, hogyan készíthető fel az egész lakosság a haza védelmére. Ebben a helyzetben merült fel először az a gondolat, hogy a milícia az ország aktív védelme esetében is bevonható a védelmi feladatok teljesítésébe. Ez természetesen számos új feladat megoldását tette szükségessé, ezért szorosabb együttműködést kellett kialakítani a néphadsereg parancsnokságával, a belügyminisztériummal, megváltozott a milíciaegy- ségek szervezeti felépítése, anyagi-műszaki ellátottsága, kiképzése valamint parancsnokaik felkészítése. A népi milícia tagjai így részt vesznek a szocialista társadalom építésében, de egyúttal felkészülnek eredményeink megvédésére is. A népi milícia feladatai pártunk honvédelmi és biztonsági politikájából indulnak ki, melyet a CSKP XIV. kongresszusa hagyott jóvá. A XV. pártkongresszus tovább fejlesztette a fejlett szocialista társadalom építésének irányvonalát, melynek elválas^hatatlan részét képezi a katonapolitikai irányvonal is. Ez utóbbi komplexen oldja meg az ország védelmi képességének és biztonságának kérdéseit. A CSKP legutóbbi kongresszusa kiegészítette ezeket a feladatokat. Csehszlovákia állami és internacionalista érdekei határozzák meg azt a szükségszerűséget, hogy szüntelenül tökéletesítenünk kell védelmi képességünket. A militarizmus agresszív erőit legyőztük ugyan, de nem pusztítottuk el teljesen és maga az imperializmus tovább létezik, nem mond le a szocialista országok ellen irányuló ellenforradalmi terveiről. Az USA mai politikája újabb világháborúval fenyeget. A népi milícia a védelmi feladatokra való felkészülésen kívül fontos része a párt politikai aktívájának. Ez bebizonyosodott 1968-69 válságos éveiben és a konszolidáció időszakában is. A milícia tagjai egyértelmű állásfoglalásukkal, tekintélyükkel hozzájárultak a helyzet rendezéséhez, a pártélet normalizálásához. Ez is bizonyította, hogy a népi milícia nem teljesít kizárólag védelmi-biztonsági feladatokat. A NÉPI MILICISTÁK munkahelyeiken tanúsított elkötelezettségükkel is nagy hatást tesznek a közvéleményre. Mindig a szocializmus építőinek élén haladnak, munkájukkal példát mutatnak a többieknek. A CSKP XV. kongresszusán előterjesztett beszámoló megállapította: „A szocialista ember ott formálódik, ahol felnő, tanul és dolgozik. A szocialista ember formálásának fontos tényezője, jelentős nevelő ereje a munkakollektíva.“ Ezzel a megállapítással összhangban a milicisták több mint 45 százaléka kapcsolódik be a szocialista munkabrigádok mozgalmába. Sokan dolgoznak a komplex racionalizációs brigádokban, az újító és feltaláló mozgalomban. A népi milícia tagjai közül sokan kaptak állami és más kitüntetéseket, több szocialista munkahós is van soraikban. Az üzemi milíciaegységek tagjai készségesen részt vesznek a rendkívüli műszakokban, segítenek az üzemzavarok leküzdésében. Az üzemek gazdasági vezetői általában nagyra értékelik a milicisták készségét. A népi milícia egységeiben a tömegpolitikai munka keretében nagy figyelmet szentelnek a fiataloknak. Hozzájárulnak ahhoz, hogy ifjúságunkat a szocialista ha- zafiság és internacionalizmus szellemében neveljük, megértsék a szocializmus építésének és védelmének szükségességét és jó kapcsolat alakuljon ki a fiatalok és a fegyveres erők között. Hazánk védelme a szocialista társadalmi rend előnyeire támaszkodik, az egész nép ügye. A népi miliciának a fejlett szocialista tár: sadalom építése időszakában szilárd, pótolhatatlan szerepe van társadalmunk politikai szervezésében, államunk védelmi rendszerében. A tudományos-technikai forradalom időszakában is hazánk védelmének jelentős és reális erejét képezi. A népi milícia egész eddigi tevékenysége megerősítette a párt arra vonatkozó 1948 évi döntésének helyességét, hogy a munkásság egy részét fel kell fegyverezni, hogy a szocializmus építésével párhuzamosan védje vívmányainkat a belső és külső ellenséggel szemben. A pártvezetóség napjainkban is nagyra becsüli a népi milícia tevékenységét. Megteremti a feltételeket ahhoz, hogy feladatait eredményesen teljesítse. NÉPI MILÍCIÁNK FELADATAI következetes teljesítésével hű marad Február örökségéhez, szüntelenül visszatér a harmincöt év előtti eseményekhez, mint a forradalmi tapasztalatok és a tanulságok gazdag forrásához. I mmár harmincötödször emlékezünk meg 1948 győzelmes februárjáról. A csehszlovák munkásosztály a CSKP vezetésével 1948 februárjában a haladó és a reakciós erők közti eszmei és osztályharcból győztesen került ki. Megszűnt a burzsoá önkényuralom, s megkezdődött a társadalom sokoldalú szocialista átalakítása. Ebben a folyamatban döntő szerepet játszottak az egyének. Az új. szocialista társadalom építőinek felelősségteljes feladatára a marxizmus-leninizmus ideológiájának szellemében kellett felkészíteni őket. Az egyén tudatáért vívott harcban döntő feladat hárult az iskolákra. A kommunista pártnak az a törekvése, hogy a munkások és a parasztok gyermekei számára elérhetővé tegye az iskolába járást és a magasabb fokú műveltség megszerzését, közvetlenül a Februári Győzelem után vált valóra. A megújhodott Nemzeti Front kormánya már 1948. április 21-én jóváhagyta az egységes oktatásügy módosításáról szóló törvényt. Ezzel jelentős feladat hárult az iskolákra: öntudatos, becsületes, művelt, dolgos, a marxizmus-leninizmus eszméihez hű egyéneket kellett nevelnie. A párt jóvoltából, mely a hazánkban élő népek és nemzetiségek műveltségi színvonala állandó emelésének továbbra is nagy figyelmet szentelt, oktatásügyünk ezt a történelmi feladatát teljesítette. Iskoláink növendékei a társadalmi élet valamennyi területén eredményesen helytállnak. Abban a meggyőződésben, hogy a szocialista iskola még magasabb színvonalon fogja nevelni a fiatal nemzedéket, mely szakmai ismereteivel, erkölcsi-akarati tulajdonságaival biztosítja a fejlett szocialista társadalom fejlődését és sikeres építését, váltjuk valóra a CSKP KB Elnökségének 1976. június 4-i határozatait, azaz a csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztésének programját. Az elmúlt több mint hat év eredményei feljogosítanak bennünket arra, hogy megállapítsuk: helyes úton járunk. Az óvodákban a mennyiségi fejlesztés mellett egységes program szerint nevelünk. Az oktató-nevelő munka új tervét már az alapiskolák hetedik osztályában realizáljuk. Az alsó tagozaton végzett felmérések eredményei meggyőzően igazolják, hogy az 1-4. osztályok tananyaga lényegében helyes alapokon nyugszik. Kedvező feltételeket teremt a tanulók személyiségének harmonikus fejlődéséhez, tudományos világnézetük alapjainak, erkölcsi tulajdonságaiknak, a munkához való pozitív viszonyuknak, alkotó gondolkodásuknak fejlesztéséhez. B ár az új tervet általános bevezetése előtt kipróbáltuk, a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy néhány tantárgy s a tananyag némely része a 6-10 éves gyermekek számára túlságosan igényes és aránytalanul terjedelmes. Ezért a legjobb gyakorló pedagógusok segítségével a tanterveket újból felülvizsgáltuk, s egy-egy tantárgy tananyagát részben csökkentettük. A módosításokról a pedagógusok már tudomást szereztek és a gyakorlatban meg is valósítják ezeket. A tankönyvszerzők ennek alapján módosítják a tankönyveket, melyeket 1984. szeptember 1-én vezetnek be. Ilyen módszert alkalmazunk az új tartalom hatékonyságának megítélésében az alapiskolák felső tagozatán is. 1984 szeptemberétől a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban is megkezdjük az oktató-nevelő munka korszerűsítését. A tanagyag és a tartalom terjedelmének, aránya náljuk az alapi Az alapiskol umok és szakk leti bevezetésé szentelünk a a szakmunkái tanulni, s tesz ségesnek tart sokoldalú felke tásuk anyagi-r remtése társac A dolgozó n először megter nek és fokozai Tál m íl tanítási nyelvű eredményeit ért vákia Kommuni nista politikájá\ teremtett a nen ség leteknek me A magyar t tási rend: fiataloknak a s. tékű és egység kai határozatait sen teljesíti^. T< politikai műveli eredményesen mot. örvendete tanulóikat olyan teszi eredmény pusban; hogy a lehető legnac bekapcsolódnia: sába, hatékony mány és a tect irányításban és N agyra ért( a magya a szlovák tanítá: tartalékok vann; den tanuló saját dékeink egy rés /^^ehszlovákiában és Magyarországon az V_/0 1944-1948. évi forradalmak részei voltak annak a folyamatnak, amely Közép- és Délkelet- Európa országaiban az antifasiszta ellenállás folytatását jelentette és a népi demokrácia megszilárdításán át a szocialista fejlődéshez vezetett. A csehszlovák és a magyar kommunisták és baloldali erők küzdelme a burzsoázia forradalomellenes törekvései ellen a külpolitikában is megnyilvánult. A két ország kommunista meghatározó külpolitikai tényezőként a Szovjetunióval való szövetséget akarták érvényesíteni. 1947 nemzetközi feltételei, a vezető imperialista nagyhatalmak irányvonala, a forradalmi mozgalmak ellen irányuló politikája kiemelte annak szükségességét, hogy a Szovjetunióval ki kell építeni a népi demokratikus államok szövetségi rendszerét. Ugyanakkor rendkívül fontos feladatnak tartották a népi demokratikus országok kölcsönös kapcsolataiban fennálló nyitott kérdések megoldását. A Magyarországgal kötött békeszerződés ratifikálása valamint azután, hogy 1947 őszén felújították a csehszlovák-magyar diplomáciai kapcsolatokat, Csehszlovákiában a Magyarországgal való kapcsolatok megítélését jelentősen befolyásolta a belpolitikai feszültség. A Rudé právo az 1947 augusztusi magyarországi választások eredményeit kommentálva - a magyar kommunisták lettek a parlament legerősebb pártja - megelégedéssel nyugtázta déli szomszédunk fejlődésének távlatait. A Nemzetgyűlésben szeptember végén a különböző politikai pártok képviselői állást foglaltak a Magyarország iránti viszonyunk időszerű kérdéseiben. Vladimír Clementis, kommunista külügyi államtitkár beszédében rámutatott azokra a területekre, amelyeken a demokratikus Magyarország és Csehszlovákia érdekei nagyon közel álltak egymáshoz. Kölcsönösen előnyösnek nevezte a kereskedelmi kapcsolatokat, melyek már 1945-1947-ben aránylag élénkek voltak, és kifejezte a csehszlovák fél azon kívánságát, hogy ezeket tovább kell mélyíteni. Nemzetközi viszonylatban a csehszlovák és magyar érdekazonosságot meghatározó tényezőnek minősítette a német imperializmus részéről fenyegető veszélyt, amely a két szomszédés országra egyformán vonatkozott. A cseh nemzeti szocialisták a parlamentben határozottan elutasító álláspontra helyezkedtek Magyarországgal szemben. A nemzeti szocialisták, a néppárt és Szlovákiában a demokrata párt kommunisták elleni sajtókampánya a nacionalista demagógia tipikus példája volt. A nemzeti szocialisták napilapjának arrogáns cikke támadta a CSKP-t a Magyarországgal szemben megvalósított politika miatt, és azzal a kijelentéssel, hogy a kommunisták inkább Csehszlovákia 194* és Magyarország s Csehszlovákiáét és I ban azt a benyomást zeti érdekek eláru' ásc magyar kommuri.—a i , az említett cikket tánru kus csehszlovák k A szovjet-magyar sz< se 1948 februárjábar érdekek közeledésér A csehszlovák komr a szerződést a mag gyobb sikerének ne> azonban leplezetlen í nes szellemben komn A forradalom ad vák kommunis kai tényeket kellett őszén, a szlovákiai I idejében, konkrét jav; gyár kérdések megöl a demokrata pártnál« Abban az időben a C latok kedvező alakul jelentett volna a mag} kérdés végleges rm harcban. 1948 elején politikai helyzet is nyilvánvalóbban azo érdekeket nemzetkö2 nya is tükrözze. A politikai fordulatnak é elvi jelentősége volt csolatok problémái na ték az azelőtt már f vonások továbbfejle; 1948 Februárja foko; gyár közvéleményber lapjaiban nagy teret V A háború utáni _elsi los külpolitika fejezte I ország közötti viszon különböző szinten ar kultak ki. A legjelentč gyár szakszervezetei1 radalmi Szakszerve2 szakszervezeti mozg« ■9
