Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám, szerda
Sĺzôk a hegyekben (Miroslav Vodéra felvétele) KOMMUNISTA PEDAGÓGUSOK A JOBB EREDMÉNYEKÉRT Évzáró taggyűlésüket tartották a Rozsnyói (Rožňava) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kommunistái. A pártszervezetnek mindössze tizenkét tagja van, ennek ellenére meghatározó szerepet tölt be az iskola életében, az okta- tó-nevelö munkában és a pedagógusok között. A pártbizottság beszámolóját Balogh Gyuláné, a szervezet titkára terjesztette elő. A beszámoló részletesen elemezte az elvégzett munkát, s kitűzte a jövő feladatait. Nem könnyű esztendőt zártak és értékeltek az iskola kommunistái és pedagógusai. Az 1982-es év sok örömet, de sok gondot, nehézséget is hozott. 1982 határkő az iskola életében, új, korszerű iskolát kapott. Ezzel sok éve vajúdó probléma oldódott meg. így az 1982/83-as tanévet szép, új iskolában kezdhették meg. A pártalapszervezet munkáját pozitívan értékelték, bár megállapították, hogy vannak még kívánnivalók a párttagok munkájával szemben. Különösen az aktivitást kell fokozni, megszilárdítani a pártfegyelmet, minden téren pontosan betartani a pártalapszabályzatot. A jövőben a pártbizottságnak nagyobb figyelmet kell fordítania e kérdésekre. Megelégedéssel nyugtázták, hogy munkájukban nagy segítséget kapnak a járási pártbizottságtól, különösen az aktivistájuktól Repaszky Józsefhétól. A múlt esztendőben a járási pártbizottság részéről tizenegyszer vettek részt gyűléseiken, s nagy segítséget nyújtottak a gondok, problémák megoldásában. Iskolai pártszervezetről lévén szó, így természetes, hogy a központi kérdés az oktató-nevelő munka, az ideológiai nevelés színvonalának emelése volt. Részletesen foglalkoztak a kommunisták az ideológiai és pedagógiai munka javításával. Az iskolában három csoportban folyik a pártoktatás. A továbbképzésre a szemináriumi rendszert alkalmazzák. Ez eredményesebb a régi formánál, mert a hallgatók többet foglalkoznak a témával. A cél, hogy az elméleti ismereteket minél eredményesebben hasznosíthassák az oktató-nevelő munkában. A szocialista hazafiasságra, az internacionalizmusra való nevelésben, a kollektív szellem kialakításában nagy szerep hárul a pionírszervezetre. A múlt évben minden versenybe bekapcsolódtak a pionírok és járási méretben is szép eredményeket értek el. A Ki mit tud a Szovjetunióról? versenyben első és második helyezést értek el, a rajz és sportversenyeken is szépen szerepeltek. A pionírszervezet munkájában nagy segítséget nyújtanak az iskolában működő tömegszervezetek is, különösen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom műhelybizottsága és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség alapszervezete. A tömegszervezetek munkáját is pozitívan értékelték s elvárják tőlük, hogy a jövőben is aktívan dolgozzanak. A vitában minden párttag szót kért. Ez is bizonyítja, hogy az iskola kommunistái komolyan veszik hivatásukat s mindent megtesznek azért, hogy a jövőben még jobb eredményeket érjenek el az oktató-nevelő munkában. FECSÓ PÁL A mezőgazdaságban is E hét végének munkaszüneti napjain sor kerül a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság szlovákiai konferenciájára. A küldöttek beszámolnak majd az egyes ágazati társaságok és szakcsoportok tevékenységének eredményeiről és formáiról, s ismertetni fogják további céljaikat. Bizonyára sok mondanivalójuk lesz a bányászati, a gépipari, a vegyipari, az építőipari, a textil-, ruha- és bőripari, valamint a további húsz ágazati és szakágazati társaság képviselőinek. Ezek között találhatjuk a CSTMT Mezőgazdasági Társaságát is, melynek keretében szintén működnek aktív szakcsoportok, mint például a Bratislavai Öntözéses Gazdálkodási Kutatóintézetben, vagy a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézetben, de a mezőgazdasági társaság egészében vett tevékenységében valahogy nem tükröződik sem az ágazat népgazdasági jelentősége, sem az ezen a területen tapasztalható problémák, megoldására váró feladatok sokasága. Bizonyára olyan nézetek is előfordulnak, hogy felesleges az amúgy is túlszervezett mezőgazdaságot még egy ilyen önkéntes szervezeti tevékenységgel is terhelni, a gyűlések és az értekezletek számát gyarapítani, hiszen működik a szakosított kutatóintézetek széles hálózata, a tudományos vívmányok közvetítését és terjesztését egy arra hivatott szervezet, a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézete saját szakemberei és területi bázisai által biztosítja, aztán ott vannak még a mezőgazdasági igazgatóságok szakemberei is, a mezőgazdasági vállalatokat pedig tapasztalt, szakképzett mérnökök és technikusok irányítják. Csakhát ez az érvelés éppen az ellenkezőjét, a CSTMT Mezőgazdasági Társaságában végzett társadalmi munka indokoltságát és célszerűségét bizonyítja. Hiszen éppen a jól képzett szakemberek alkotó munkája feltételezi a szakcsoportok létezését és eredményes, hasznos tevékenységét. Újítók és feltalálók százai dolgoznak a mezőgazdasági vállalatoknál, a gépesítés szakaszán, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, a közös szakosított vállalatoknál, valamint a különböző szolgáltatások területén, akikről talán nem is tud a széles körű közvélemény, pedig máshol is lehetne kamatoztatni a tapasztalataikat. A mezőgazdasági termelés jelenlegi feladataiból és feltételeiből kiindulva egyértelműen megállapíthatjuk, hogy most ugyanolyan nagy szükség van a tapasztalatcserére, mint a szövetkezetesítés kezdeti időszakában. Az extenzív fejlesztésről az intenzív fejlesztésre való átállás szükségességét a mezőgazdaságban is tapasztalhatjuk. Maga a gyakorlati termelés bizonyítja, hogy a növekedés korábbi forrásaira már nem lehet úgy támaszkodni, mint tíz-húsz évvel ezelőtt. Keresni kell a hatékonyabb, gazdaságosabb termelés új útjait, s olyan optimális szerkezetet kell kialakítani a mező- gazdasági termelésben, hogy az egyaránt biztosítani tudja a javuló minőségű közélelmezés, az élelmiszerekből való növekvő önellátás előirányzott feladatait, valamint a mezőgazdasági vállalatok jövedelmező gazdálkodását, a bővített újratermeléshez szükséges saját források létrehozását. Nem fér hozzá kétség, hogy e feladatok teljesítéséhez nagy segítséget nyújthat a műszaki és technológiai újításokról való kölcsönös tájékozódás, a tapasztalatok átadásának és cseréjének autonóm, horizontálisan szervezett formája. A Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság szlovákiai kongresszusa jó alkalom arra, hogy a mezőgazdasági irányító szervek, az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek vezető dolgozói újból elgondolkozzanak e hasznos társadalmi intézmény szerepe és jelentősége felett, s további szakcsoportok létesítésével segítsék elő a tudományos-műszaki haladást nehéz és nagy feladatok előtt álló mezőgazdasági termelésünkben. MAKRAI MIKLÓS A gottwaldi jelszó jegyében: Arccal a tömegek felé! A MÚLT ÉVI GAZDASÁGI FELADA TOK teljesítése során elért eredmények elsősorban a pártszervek és -szervezetek céltudatos munkájának, valamint annak köszönhetők, hogy a dolgozók döntő többsége felelősen teljesítette kötelességeit a munkahelyeken. A járási pártszervezet állandóan gondoskodik a további gazdasági fejlődésről, érvényesíti és szilárdítja a társadalomban betöltött vezető szerepét, ami döntő mértékben elősegíti a konkrét feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. Elmondhatjuk, hogy járásunkban tovább szilárdult a párt és a nép egysége, s ezen az alapon egyre eredményesebben tudjuk megoldani a további fejlődés alapvető feladatait az új, igényesebb feltételek között. A vállalatok, az üzemek, az egységes földművesszövetkezetek, a kutatóintézetek és a műszaki tervezőirodák dolgozói ilyen szellemben láttak hozzá a 7. ötéves tervidőszak harmadik évére előirányzott feladatok teljesítéséhez. Tudatában vagyunk annak, hogy az igényesebb feladatok teljesítése nagyobb igényeket támaszt a vezető gazdasági dolgozók és a gépek mellett dolgozó munkások munkájával szemben. A feladatok jó teljesítése elősegíti, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki az ideológiai és a politikai pártmunka, s a gazdaságpolitikai feladatok konkrét teljesítése között. A járási pártbizottság és járásunk párt- alapszervezetei a politikai nevelő munkában egyre jobban érvényesítik az „Arccal a tömegek felé!“ gottwaldi jelszót, s így erősítik a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatait. Már több éve szervezzük a gottwaldi napokat, amelyeken dolgozóink és állampolgáraink a vezető párt- és gazdasági funkcionáriusokkal együtt nagyon nyíltan, tárgyilagosan és konstruktívan tárgyalják meg a munka és az élet egyes területein előforduló problémákat. A járási pártbizottság gondoskodásának köszönhetően sokat javult a gottwaldi napok előkészítése. Ez azonban nemcsak a párt- és gazdasági funkcionáriusok széles körű aktívájának köszönhető. Sikerült érvényre juttatnunk azt az alapelvet, mely szerint a gottwaldi napok előkészítésében aktívan vesznek részt a pártcsoportok vezetői, valamint a társadalmi szervezetek, főleg az FSZM és a SZISZ tisztségviselői. Azt is pozitívan értékelhetjük, hogy bizonyos folyamatosságot értünk el e rendezvények szervezésében, s tartalmi szempontból is sokat javultak. A GOTTWALDI NAPOK rendezésére a Banská Bystrica-i járás legjelentősebb pártszervezeteiben kerül sor az egyes vállalatokon, üzemeken és egységes földművesszövetkezeteken belül. Ezeken megmagyarázzuk a dolgozóknak és az állampolgároknak az időszerű bel- és külpolitikai kérdéseket, s választ adunk a dolgozók különböző nézeteire és problémáira. A gottwaldi napok tehát lehetővé teszik a járási pártszervezet számára a kapcsolatok elmélyítését a pártonkívüli- ekkel is, továbbá az egyes munkahelyeken előforduló problémák közelebbi megismerését. A kérdések, hozzászólások, javaslatok és ötletek nagy száma azt bizonyíja, hogy a dolgozók élénken érdeklődnek a párt politikája iránt, s bíznak a pártban. A párt- és a gazdasági funkcionáriusok a kérdések többségére közvetlenül és nyíltan válaszolnak a gottwaldi napokon, s tárgyilagosan beszélnek a felmerült problémák megoldásának a lehetőségeiről. Olyan kérdések és hozzászólások is előfordulnak azonban, amelyeket az illetékes szervekben és szervezetekben tanulmányozni kell, s csak alapos elemzés után lehet megtalálni a megfelelő választ, illetve megoldást. Az ügyek pontos elintézését rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. A tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a gottwaldi napok színvonala állandóan javul. Nagyon jól sikerültek például a dolgozókkal folytatott beszélgetések a Brez- nói Hídgyárban, a Podbrezovái šverma Vasműben, a Banská Bystrica-i Kerületi Népegészségügyi Intézetben, a Banská Bystrica-i Pedagógiai Karon, s számos más pártalapszervezetben. Ezek a rendezvények kezdeményező és alkotó munkára is ösztönzik a dolgozóinkat. A Csehszlovák Autófuvarozási Vállalat Banská Bystrica-i üzemében tartott Gottwaldi Napok alkalmából például a dolgozók olyan javaslatot terjesztettek elő, hogy önerőből elvégzik a motorok főjavításait. A múlt évben több mint 70 motor főjavítását fejezték be, amivel jelentős mértékben növelték a gépkocsipark teljesítményét, s egyúttal a javítási költségeket is csökkentették. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hozzászólások egyoldalúságát még nem sikerült megszüntetni. A dolgozók többnyire a közellátásban, a közlekedésben, a szolgáltatásokban előforduló fogyatékosságokat bírálják, rámutatnak a lakótelepek járulékos ellátottságának hiányaira, s más problémákra is, de kevesebb szó esik az egyes munkahelyeken előforduló fogyatékosságokról, s a tartalékok mozgósításáról. Kevés önbíráló megjegyzés hangzik el a munkaidő elégtelen kihasználásáról, a munka minőségének és hatékonyságának lassú ütemű javításáról, az energia és az alapanyagok takarékosabb felhasználásáról, s más fogyatékosságokról. Ezért a következő időszakban el akarjuk érni, hogy a dolgozók a gottwaldi napokon ezekkel a kérdésekkel is foglalkozzanak, s konstruktív javaslatokat tegyenek. A kezdeményezést továbbra is támogatni fogjuk. Főleg a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok tagjaitól, valamint a szakszervezeti és a SZISZ-tagoktól várjuk el az alkotó hozzájárulást. ABBÓL AZ ALAPELVBŐL indulunk ki, hogy amennyiben a gottwaldi napok elősegítik a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítését, s az új ismeretek szerzését, ez egyúttal a tapasztalatok általánosítását és hatékonyabb felhasználását is lehetővé teszi a mindennapi életben. Hiszen közös feladatunk, hogy levonjuk a következtetéseket a tárgyilagos vitából, s gátat vessünk a hibák terjedésének. A saját sorainkba irányuló bírálat, ha az építő jellegű, elvtársi és a fogyatékosságok felszámolására irányul, nem jelenti azt, hogy magunk alatt vágjuk a fát. Ez elsősorban az ismeretek és a tanulságok forrása, a nehézségek és fogyatékosságok leküzdésének egyik hatásos módszere. Mi éppen ebben látjuk a gottwaldi napok jelentőségét a következő időszakban. Az sem mellékes, hogy az ilyen rendezvények hozzájárulnak a szocialista ember neveléséhez, az emberek, főleg a fiatal nemzedék hazafias, internacionalista, erkölcsi és becsületes munkára irányuló neveléséhez. JAROSLAV PETRUS, az SZLKP Banská Bystrica-i Járási Bizottságának vezető titkára ÚJ SZÚ 4 1983. II. 23. KOMMENTÁLJUK
