Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám, kedd

Levelezőink írják Az évforduló tiszteletére A Februári Győzelem 35. évfordulójának tiszteletére a vállalatok, üzemek, gazda­ságok, iskolák és egyéb in­tézmények dolgozói, falvak és városok lakói vállalásokat tettek. Az évfordulóval kap­csolatos rendezvényekről, kötelezettségvállalásokról számoltak be levelezőink. Közös ügyünk Poproč azon központi községek közé tartozik a Kassa (Košice) -vidéki járásban, ahol a lakosság részt vállal a közös ügyek intézé­séből, a község fejlesztéséből, a környezet szépítéséből. Az év­forduló tiszteletére a község la­kossága 19 kollektív és 628 egyé­ni kötelezettségvállalást tett, vala­mint 98 369 óra ledolgozását vál­lalta, melynek értéke 3,4 millió korona. Az idén befejezik a rava­talozó építését, biztosítják a ház­tartási hulladékok elszállítását, a közeli erdőből télre 2800 köbmé­ter tűzifát készítenek, s ezzel 1120 tonna szenet takarítanak meg, to­vábbá összegyűjtenek 42,5 tonna másodlagos nyersanyagot. Nagy gondot fordítanak - vállalásukban is szerepel - a mezőgazdasági feladatok teljesítésére. Segítenek az Állami Gazdaságnak több mint 100 hektárról a szalmát betakarí­tani, 25 hektáron a gépekkel ne­hezen megközelíthető területet és 16,8 kilométer hosszúságban az útmenti árkokat lekaszálni. A virá­gok, dísz- és rózsabokrok ezreit ültetik ki, s foglalkoznak azzal is, hogy a mezőgazdasági területek, sőt a háztáji kertek is gazdaságo­san ki legyenek használva. Iván Sándor Hatmillió korona haszon Felsőszeli (Horné Sali by) lakos­sága az évforduló tiszteletére 510 egyéni és 27 kollektív kötelezett­ségvállalást tett, melynek értéke 3 108 110 korona. A politikai-ne­velő munka terén hozzájárulnak a világnézeti nevelés további fej­lesztéséhez, a munkakezdemé­nyezés növeléséhez. Tovább fej­lesztik és szélesítik a polgári ügyek testületének munkáját is. A Z-akcióban tett vállalásuk értéke 2 983 110 korona, s az utcák, te­rek szépítésére, a parkok karban­tartására, virágok kiültetésére, va­lamint a temető új kerítésének épí­tésére és környékének rendbe ho­zására irányulnak. Oláh Gyula Érdekes kiállítások Forradalmi motívumok a közép­szlovákiai művészek alkotásában címmel rendezte meg idei első kiállítását a losonci (Lučenec) Nógrádi Galéria. A Februári Győ­zelem 35. évfordulójának tisztele­tére szervezett, nagy érdeklődés­sel kísért tárlaton, a Banská Bystrica-i kerületi, valamint az ár­vái és liptói képtárak gyűjtemé­nyeiből válogatott festményeken kívül szobrok, plasztikák és grafi­kák is bemutatásra kerültek. Az alkotások felidézték a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ese­ményeit, a két világháború közötti munkásmozgalmat, és a közép­szlovákiai kerület forradalmi törté­netét tükrözték. A galéria február­Nyitrán a húsz­ezer lakosú Klokočina lakó­telepen a Zdroj vállalat új önki- szolgáló élelmi­szerüzletet nyi­tott. A 739 négyzetméter alapterületű üz­let tervezett évi kiskereskedel­mi forgalma 15 millió korona. Az élelmiszer-, hús és hentes­áru-, zöldség- és gyümölcsfélék bő választékát rendszeres áruszállítmányokkal biztosítják. A fel­vételen az első vásárlók. Pavol Matis Eredményes munkát végeztek Nagymegyeren (Calovo) büsz­kék lehetnek a tavaly elért ered­ményre. A vezetőség, a tömeg­szervezetek és a lakosság foko­zott igyekezetével és együttműkö­désével sikerült teljesíteni a társa­dalmilag meghatározó jelentőségű feladatokat. Az elmúlt évben a vá­lasztási program Z-akcióira 1 mil­lió 54 ezer koronát irányoztak elő, a Z-akció nem beruházásos ré­szében pedig 7 millió 233 ezer korona értéket hoztak létre. A 8700 lakosú kis mezőváros min­den lakosa 106 órát dolgozott tár­sadalmi munkában. Felépült a Honvédelmi Szövetség székhá­za, melynek értéke 1 millió 990 ezer korona. Befejezték a tornate­rem építését hétmillió korona ér­tékben, átadták a 90 férőhelyes Építők versenye A galántai járás szövetkezetei­nek építőcsoportjai között tavaly meghirdetett versenyben az első helyet a nádszegi (Trstice) Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz építöcsoportja érdemelte ki. A má­sodik helyezést a Szenckirályfai (Kráľová pri Senci) Efsz, a harma­dik helyezést pedig a šoporňai Győzelmes Február Efsz építö­csoportja nyerte el. Mindhárom szövetkezet építőmunkásai példá­san teljesítették múlt évi tervfela­dataikat. Szárazné Manczal Erzsébet óvodát és a 35 férőhelyes bölcső­dét, a tornateremhez épül a fűtő- ház. Tovább fejlesztik a termálfür­dőt, úszómedence épül 997 ezer korona értékben. Épülőfélben van a 81 lakásos községi lakóépület és az új lakónegyedben az üzlet. Két utcában elkészült a szenny­vízcsatorna, 1350 méter földgáz- vezetéket fektettek le, és 36 lakás­ba bevezették a földgázt, s az idén újabb 200 lakást kapcsolnak a gázvezetékre. Kétmillió koroná­ba került nyolcezer négyzetméter út portalanítása. A lakosság ered­ményes munkát végzett, teljesítet­te a Nemzeti Front választási programját. Öllé Ferenc ban rendezi első plakát-kiállítását, a látogatók Róbert Brož martini grafikus alkotását tekinthetik meg. Kanizsa István A Losonci Jnb kulturális osztá­lya és ja járási népművelési köz­pont megrendezte az amatőr kép­zőművészek V. járási kiállítását. Előzsürizés után 15 amatőr kép­zőművésznek 69 alkotását állítot­ták ki. A kiállítás során a közönség négy új fiatal tehetséggel ismer­kedhetett meg. Ugyancsak az évforduló tiszte­letére a város legfiatalabb kulturá­lis intézményében, a Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Házában A Szovjetunió a gyermekek sze­mével címmel kiállítás nyílt a járás alapiskolásainak legszebb alkotá­saiból. Csák István A lakosság a városért A Komáromi (Komárno) Városi Nemzeti Bizottság dolgozói már az évforduló előtti hetekben meg­szervezték a képviselőket és akti­vistákat, akik felkeresték a város vállalatait, üzemeit, gazdaságait és intézményeit. Arra buzdították a dolgozókat, hogy a felszabadu­lás utáni 35. évben társadalmi összefogással kötelezettségválla­lásokkal minél több munkát vé­gezzenek el a közért, a városért. A jó agitáöónak meg is lett az eredménye. Száztizenhat kollektív és 3128 egyéni felajánlás érkezett a vnb-re. Az emberek több mint egymillió órát dolgoznak majd le társadalmi munkában a városszé­pítésnél és -fejlesztésnél. A hajó­gyár dolgozói 27 ezer óra ledolgo­zásával segítik a fedett uszoda és a VII. lakótelepen épülő óvoda és bölcsőde építését. Az állami gaz­daság dolgozói többek között az épülő nyugdíjasok klubjának hom­lokzatát készítik el. A Műszaki és Rekreációs Szolgáltatások Válla­latának komáromi üzemében dol­gozók a készülő óvodák, bölcső­dék és nyugdíjasok klubjának kör­nyékét fogják majd társadalmi munkában rendezni. A kavicski- termelö üzem 300 köbméter ka­vics kitermelését ajánlotta fel a középületek építéséhez. A kikö­tő dolgozói százezer koronával já­rulnak hozzá a nyugdíjasok klub­jának berendezéséhez. A MA­TESZ alkalmazottai 700 óra ledol­gozására vállalkoztak a művelő­dési központ - itt kap helyet majd a MATESZ székhelye is - tető alá hozásán. E néhány kiragadott példa is bizonyítja, hogy a város lakossága szereti lakhelyét és áldozatokat is hoz érte. Bende István önkéntes véradók A Vöröskereszt diószegi (Slád­kovičovo) alapszervezetének 300 tagja van, közülük 150-en önkén­tes véradók. Legutóbb a galántai kórház transzfúziós állomásán 51 - en jelentkeztek véradásra. Közü­lük többen már a Jánsky-emléké- rem bronzfokozatának viselői, de vannak olyanok is, akik a közeljö­vőben veszik át ezt a kitünte­tést. Nagy István A Prefmonta vál­lalat modrai üze­me vállalja a mű­szaki berendezé­sek javítását és a bratislavai lakó­telepek lakásai­ban a különféle szerelési munká­kat is elvégzi. Biz­tosítják az építke­zéseken a laka­tosmunkákat és az acélkonstruk­ciók felszerelését. A felvételen Vin­cent Kern és Sta­nislav Olša a falak alumínium burko­lóelemeit készí­tik. Emil Babin Szabadság főiskolai végzettség alapján Z. P.: 1982 szeptemberében kellett volna befejeznem főiskolai tanulmányaimat. Sajnos egy vizs­gát nem sikerült letennem. Októ­ber negyedikén léptem be jelenle­gi munkahelyemre és lehetőséget kaptam arra, hogy 1983 február végéig befejezzem a főiskolát, vagy­is letegyem az utolsó államvizs­gát is. Ügy tudom, hogy főiskolai végzettségem alapján három heti szabadság illet meg, ha ledolgo­zok 75 munkanapot. Nem világos előttem viszont az, hogy a 75 munkanapot meddig kell ledolgoz­nom, hogy igényem keletkezzen szabadságra. Az értesülései aránylag ponto­sak, ezért csak néhány - döntő jelentőségű - aprósággal egészí­tenénk ki. Három heti szabadságra annak a dolgozónak van jogigénye, aki a tizennyolcadik életéve betöltése után legalább öt évig volt munka- viszonyban. Munkaviszonynak ve­szik a sikeresen befejezett tanul­mányok idejét is, amennyiben ez a tizennyolcadik év betöltése utáni időbe esik (lásd a Munka Törvény- könyve 101. § 2. bek. és 103. § 1. bek. c. pont). A rendelkezés tehát nem egyszerűen ,.főiskolai tanul­mányokat“ említ, hanem „sikere­sen befejezett tanulmányokat“. Ezért mindaddig, míg le nem teszi az utolsó államvizsgáját is, csupán két heti szabadságra jogosult egy naptári évben (feltéve, ha teljesíti a további feltételeket is). A 75 munkanapot egy naptári évben kell ledolgozni. Ezt a felté­telt még teljesítené is valószínű­leg, mivel a Munka Törvényköny­ve végrehajtására kiadott 54/1975 sz. kormányrendelet 64. § 3. bek. alapján, ha a dolgozó a hét folya­mán munkarendje szerint végzi a munkát a szabadság megítélése céljából nem öt, hanem hat mun­kanapot vesznek ledolgozottnak (még akkor is, ha valójában csak öt napot dolgozott). Szabadságra mégsem keletke­zett jogigénye, mivel a jogigény létrejöttének elsőrendű feltétele az, hogy öt hónapja legyen már a vállalatnál munkaviszonyban. A fegyelmi határozat hatálya P. Zs. M.: 1975 óta dolgozom bérelszámolóként a szövetkezet­ben. Nemrég volt egy összetűzé­sem a szövetkezet elnökével, illet­ve a feleségével, mivel teljesítet­tem a kötelességem t. i. elenóriz- tem és a rendelkezésemre álló okmányok alapján kijavítottam a benyújtott munkateljesítménye­ket. Októberben fegyelmi bünte­tést kaptam, amelyet azzal indo­koltak, hogy nem teljesítettem fő­nököm utasítását. A fegyelmi ha­tározatot a szövetkezet közgazdá- sa írta alá. 15 napon belül felleb­beztem a határozat ellen és köve­teltem a fegyelmi büntetés konk­rét indoklását. Választ mindeddig nem kaptam. Először is, a földmúvesszövet- kezetekröl szóló 1975. évi 122. számú törvény 62. § 3. bek. sze­rint nem lehet fegyelmi büntetés­sel sújtani azt a tagot, aki olyan utasítást nem hajt végre, amely jogszabályba ütközne (azt, hogy az önnek adott utasítás jogsza­bályba ütközött-e vagy sem végső soron a bíróság ítélheti meg). To­vábbá: fegyelmi határozatot csak a szövetkezet vezetősége adhat ki; kivételesen, ha a szövetkezet alapszabályai ezt megengedik a szövetkezet valamelyik vezető tisztségviselője (így például eset­leg a közgazdász is (kiadhat fe­gyelmi határozatot, de csak meg­rovásról (tehát nyilvános megro­vásról vagy súlyosabb anyagi ki­hatású fegyelmi büntetésről már nem). A fegyelmi határozat kiadását mindig meg kell előznie fegyelmi eljárásnak, s a tagnak lehetőséget kell kapnia védekezésre. Az írás­beli fegyelmi határozatnak tartal­maznia kell a büntetés pontos meghatározását (amely más, mint amelyet a törvény meghatároz nem lehet), az indoklását (a hatá­rozatot megalapozó tényeket konkrétan, s mindazokat a bizo­nyítékokat, amelyekre a fegyelmi szerv a döntését alapozza), továb­bá a jogorvoslatról szóló részt. Az időben benyújtott ellenvetésnek (ez a „fellebbezés“ hivatalos el­nevezése ebben az esetben) ha­lasztó hatálya van. A határozat tehát addig nem válik hatályossá (és nem tehető be a tag személyi lapjába) míg a taggyűlés jóvá nem hagyja a fegyelmi büntetést. Pon­tosabban: a fegyelmi határozat még ekkor sem válik hatályossá, ha a tag a taggyűlés döntésétől számított 30 napon belül javasla­tot tesz, hogy a határozatot vizs­gálja felül a bíróság. Leveléből úgy tűnik, hogy a szövetkezet (vagy a közgaz­dász) a fegyelmi eljárásra és hatá­rozatra vonatkozó előírásokat megszegte - talán letettek szán­dékukról és ezért nem válaszolnak önnek, annak ellenére, hogy a ve­zetőségnek kötelessége lenne a következő taggyűlésen beszá­molni a kiadott fegyelmi határoza­tokról. A fegyelmi határozat jelen­leg jogilag hatálytalan és ezért a fegyelmi büntetést sem lehet végrehajtani. Közös udvar - közös gyerek? S. M.: Leányunkkal közös ud­varban laktunk. Ó négyévi házas­ság után tragikusan elhunyt. A vőnk már három héttel felesége halála után árulta a házat (a bele­egyezésünk nélkül). Szövetkezeti lakást kapott érte. Sok‘nézetelté­rés volt köztünk és ezért, amióta elköltözködtek, nem akarja elhozni a gyermeket, az unokánkat még látogatóba sem, holott mi neveltük egyhónapos korától. Hogyan ér­hetnénk el, hogy a gyermeket ha­vonta legalább egy-két napra kö­teles legyen átadni nekünk? Röviden: sehogy! A vejük csu­pán a szülő jogait gyakorolja, amelyeket a törvény azért biztosít neki, hogy teljesíthesse a társada­lommal és a gyermekével szemben fennálló kötelességeit (a gyermek gondozása, nevelése, eltartása stb.) Ha a nevelésben nem igényli az önök segítségét (ha egyáltalán segíteni akarnak neki!) - magára vessen. Önök a szülői jogokat nem örö­költék a leányuk után és alapjába véve nincs jogigényük a gyermek­kel való érintkezésre. Olyan bíró­sági ítélet, amely kötelezné a gyemnek apját, hogy lehetővé tegye önök számára a gyermekkel való érintkezést, véleményünk szerint a szülői jogok korlátozását jelentené. Korlátozni ezeket a jo­gokat pedig csak a családjogi tör­vény által kimondottan felsorolt in­dokok alapján lehetséges. Egyéb­ként vejüknek nyilván megvoltak az okai arra, hogy az önök szom­szédságából, a „gyakori nézetel­térések“ színhelyéről elvigye gyermekét és szövetkezeti lakás­ba költözzön, ezért most talán nem annyira a kényszerítés lehe­tőségeit, mint inkább a megbéké­lés lehetőségeit kellene keresniük! Vállalati lakás karbantartása N. T.: Nyolc éve dolgozom a vállalatnál és vállalati lakásban lakom. A múlt évben kiégett a vil­lanytűzhelyem sütőlapja. Bejelen­tettem, de azt válaszolták, hogy azt nekem kell megvenni és meg javít­tatni. Ugyanezt válaszolták akkor is, amikor a vízcsapok megjavítá­sát kértem. A vállalati lakás és berendezé­sének karbantartását a lakást ke­zelő vállalat és a bérlő közösen végzik. Vagyis: a Polgári Törvény­könyv végrehajtására kiadott ren­delet függelékében felsorolt be­rendezési tárgyak (vagy alkatré­szeik) javításának költségeit és az ötven koronát meg nem haladó javítások költségeit a bérlő köteles fizetni. Csak a költségesebb javí­tásokat, felújításokat viseli a lakást kezelő vállalat. Mivel a fent emlí­tett rendelet megemlíti mindkét al­katrészt, ezeknek a javítását ön köteles elintézni és fizetni, (m-n.) DJ SZÓ 6 1983. II. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents