Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-22 / 44. szám, kedd
ÚJ szú 5 1983. II. 22. A jó munkához jó szerszám is kell Az évzáró taggyűlés tapasztalatai a VUNAR Szerszámfejlesztési Kutatóintézet pártalapszervezetében Fiatal intézmény az érsekújvári (Nové Zámky) VUNAR Szerszámfejlesztési Kutatóintézet, hiszen mindössze 13 éve alapították, s így az is természetes, hogy párt- alapszervezetük tagjai is jórészt fiatalok. A 76 párttag és tagjelölt közül ötvenöten még nem töltötték be a 40. életévüket, s tizenkilencen vannak- a huszonegynéhány évesek. Emellett a folyamatos utánpótlás is biztosítva van, hiszen a SZISZ alapszervezete is tevékenyen működik az intézetben. A pártbizottság és a négy pártcsoport rendszeresen támogatja és figyelemmel kíséri a fiatalok munkáját, s már itt megmutatkozik, hogy ki érdemli meg a felvételt a tagjelöltek sorába. Ezen az alapon tervszerűen javítják az alapszervezet összetételét, amire nagy szükség van, hiszen az intézet olyan szakterületen „gazdálkodik“, melynek terjedelme a tudományos-műszaki haladással együtt állandóan bővül, s így a feladatok is gyorsan szaporodnak. Az évzáró taggyűlésen elhangzott beszámoló, amelyet a pártszervezet elnöke, Ján Kováč elvtárs terjesztett elő, tömören és tárgyilagosan értékelte az utóbbi időszakban végzett politikai és ideológiai munkát, az az állami, a szakágazati és a szerződéses kutatási feladatokban elért eredményeket, s részletesen ismertette az intézet további tevékenységének egyes gazdasági, szervezési és káderfeltételeit. Ezeket a kérdéseket már az előzőleg megtartott pártós gazdasági konferencián is megvitatták, s így az évzáró taggyűlés e konferencia eredményeit összegezve jelölhette meg az alapszervezetre háruló további fő feladatokat. AZ ÚJ KÖVETELMÉNYEKHEZ IGAZODVA Habár a VUNAR dolgozóinak a tevékenysége egy pontosan körülhatárolt szakterületre, a szerszámok fejlesztésére irányul, ennek ellenére ez a munka eléggé szerteágazó, számos további szakágazathoz kapcsolódik. Ez a sokoldalúság azzal függ össze, hogy amióta az automatizálás, az elektronikára és a mikroelektronikára épülő számjegyvezérlés, a nagy teljesítményű rugalmas gyártórendszerek, valamint a robotok és a manipulátorok alkalmazása forradalmasítóan kezdett hatnia a fémmegmunkálás folyamataira, a szerszámokkal szembeni követelmények is nagyon megváltoztak. Ezek a követelmények elsősorban a forgácsolási sebesség növelésére, a szerszámok élettartamának és műveleti teljesítményének fokozására, a megmunkálás folyamán keletkező rezgések kiküszöbölésére, valamint a szerszámok gyors és automatikus cserélhetőségére vonatkozik. Fokozni kellett tehát a szerszámok kopásállóságát, keménységét, hogy a nagy fordulatszám mellett keletkező magas hőfokot is elviseljék, s a nagyobb szilárdságú szerkezeti acélok, ötvözetek megmunkálására is alkalmasak legyenek. Ezeknek a követelményeknek a legjobb gyorsacélok sem tudnak már eleget tenni, arról nem is besžélve, hogy nagyon megd rágu I- tak a gyártásukhoz szükséges ötvöző alapanyagok, a volfrám, a molib- dén, a vanádium és a króm, de különösen a kobalt. A nagyobb kopásállóság és élettartam elérése céljából a hagyományos gyorsacélok helyett először az említett fémek zsugorított karbidjait, a keményfém lapkákat kezdték alkalmazni. Ez műszaki szempontból jelentős haladást eredményezett, de az említett alapanyagok beszerzésének gazdasági problémáit nem oldotta meg. Ezért a kutatás területén is tovább kellett lépni. A megoldás kulcsát a keramikus lapkák alkalmazása jelentheti, amelyek kopás- és hőállósága a keményfémekét is magasan felülmúlja, de van egy nagy hátrányuk, az, hogy nagyon ridegek, törékenyek, s ezért nagyon érzékenyek a forgácsolás során keletkező rezgésekre, vibrációra. Ez a néhány utalás is kifejezően tükrözi a VUNAR laboratóriumaiban és műhelyeiben folyó tudományos kutatás és műszaki fejlesztés sokrétűségét, komplex jellegét. Arról van szó ugyanis, hogy miként a legkorszerűbb szerszámgépek sem képesek az automatikus vezérlésből és a progresszív szerkezeti megoldásokból származó nagyobb teljesítmény elérésére megfelelő szerszámok nélkül, éppúgy az említett különleges szerszámok előnyei sem érvényesülhetnek, ha nem oldják meg az alkalmazásukkal összefüggő műszaki, szervezési és egyéb problémákat. Ezt az összefüggést a VUNAR dolgozói következetesen tudatosítják, amit az is bizonyít, hogy felelősséget éreznek fejlesztési eredményeik további sorsáért, minél eredményesebb gyakorlati hasznosításukért. Az előbbiekkel függ össze az is, hogy a kutatási munka egyik fontos területét képezi az intézetben a szerszámgépek befogószerkezeteinek további tökéletesítése, főleg a szerszámok gyors cserélhetősége, a műveletek pontossága és a rezgések kizárása szempontjából. A MIKROELEKTRONIKA JÁRÁSI ÚTTÖRŐI Az említett feladatok szorosan kapcsolódnak a számítógépes vezérlési technikához, a mikroelektronikához, a gépek rugalmas gyártórendszerekben való alkalmazásához, ezért a VUNAR dolgozói közvetlenül együttműködnek a Nehézgépipari Művek bratislavai UTAR Technológiai és Ra- cionalizációs Intézetével, a Gott- waldovi Precíziós Gépgyárral, a TST Géptechnikai Művekhez tartozó TOS Hulín szerszámgép- gyártó vállalattal, a Bratislavai Műszaki Főiskola Gépipari és Elektrotechnikai Karával, valamint más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A tudományosműszaki fejlesztés idei évre előirányzott végrehajtási tervét az említett szervezetekkel együttműködve valósítják meg, s a programban közös tudományos-kuta- tási és kísérleti munkahelyek létesítése is szerepel. A beszámoló többek között arra is kitért, hogy az elmúlt évben az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának kezdeményezése alapján mikroprocesszoros alkalmazási központot is létesítettek az intézetben, s a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság szakcsoportja „MICRO 8080“ címmel sikeres járási szemináriumot rendezett a mikroprocesszorok gyakorlati alkalmazásának a kérdéseiről. Ezek olyan új jelenségek a kutatóintézet életében, amelyek arra utalnak, hogy a VUNAR dolgozói a hivatásukból eredő fő feladatok teljesítése mellett komoly szerepet tölthetnek be a jövőben a mikroelektronika területi jellegű népszerűsítésében, s nagy segítséget nyújthatnak egyre szélesebb körű gyakorlati alkalmazásához az egész járásban. Ezeket a törekvéseket a járási pártbizottság is határozottan támogatja. A REALIZÁLÁS AKADÁLYAI A beszámolót több szempontból is kiegészítette Tomáš Lang elvtársnak, az intézet igazgatójának a vitafelszólalása, aki kiemelte a feltalálók klubjának eddigi eredményes tevékenységét. Az intézet dolgozói összesen 36 találmányt és egy ipari mintát jelentettek be, s 16 egyéni és kollektív szerzői oklevelet kaptak. Lang elvtárs elismerően szólt a műszaki dolgozók és a munkások példás együttműködéséről, ami abban is megnyilvánul, hogy közösen terjesztik elő az egyes találmányokat. Rámutatott azonban, hogy a befejezett kutatási feladatok gyakorlati alkalmazása és a találmányok hasznosítása komoly akadályokba is ütközik a vállalati szférában. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok azt bizonyítják, hogy túl erősen hatnak még az extenzív fejlesztés időszakában beidegzödött szokások. Ha például a fejlesztési eredmények alapján egy új termék gyártására tesznek javaslatot, az illetékes vállalatok erre sokszor úgy reagálnak, hogy újabb beruházási, létszám- és béralapnövelési, s egyéb extenzív jellegű követelményekkel állnak elő. A műszaki fejlesztést emellett az is fékezi, hogy a vállalatok számára nem egy esetben előnyösebb a régi, befutott termelést folytatni, mint valamilyen újba kezdeni. Ennek több. oka is van. Például az is, hogy az új termékek gyártásához rendszerint új alszállítókat kell keresni, a szükséges alapanyagok és alkatrészek beszerzésére újabb szerződéseket kell kötni, ami nagy nehézségekkel jár, s fokozza a szállítói-megrendelői kapcsolatokban egyébként is tapasztalható feszültségeket. MEG KELL OLDANI A VÁLLALATI „ÉTVÁGYTALANSÁG“ PROBLÉMÁJÁT Az előbbi megállapítások azt bizonyítják, hogy a vállalati szféra vezetőinek magatartása kulcsfontosságú szerepet játszik az intenzív gazdaságfejlesztés alapvető irányzatainak megvalósításában. Elsősorban ezt a magatartást kell megváltoztatni, valamint azokat a gazdasági-szervezési és érdekeltségi viszonyokat, amelyek áz ilyen maradi viselkedést és szemléletet kiváltják. Mindezt csak a komplex intézkedések következetesebb érvényesítésével és továbbfejlesztésével lehet elérni. A VUNAR számos kutatási és fejlesztési eredményét sikeresen alkalmazzák már a termelési gyakorlatban. Részt vettek például a chodovi CHODOS vállalat rugalmas gyártórendszerének kifejlesztésében. De előfordulnak már olyan befejezett kutatási munkák is, amelyek még nem találtak gazdára, jóllehet jelentős népgazdasági érdek fűződik a bevezetésükhöz. A vállalatok részéről még nem nyilvánul meg az a bizonyos, sokat emlegetett „éhség“ a tudo- mányos-műszaki fejlesztés eredményei iránt. Pedig nagy szükség lenne a vállalati étvágy növekedésére, hiszen a VUNAR dolgozói is nagyobb eredményekre lennének képesek, ha a vállalatok járnának a sarkukban, s nem nekik kellene kínálgatni az értékes fejlesztési vívmányokat. A felszólalók arra is rámutattak, hogy a tudományos kutatás hatékonyságát döntő mértékben növeli a KGST-országok közötti nemzetközi együttműködés, a feladatok célszerű elosztása, s koordinált, egymás tapasztalatait hasznosító megoldása. A VUNAR kutatóintézet aktív szerepet vállalt és teljesít ezen a területen. Itt is vannak még azonban kihasználatlan tartalékok, például a külkereskedelmi szervezetek nem eléggé rugalmas munkájában. Az évzáró taggyűlésen sok szó esett a kutatóintézet pénzügyi és munkaerő-gazdálkodásáról is. A VUNAR dolgozóinak a munkája alapjában véve a munkatermelékenység növelésére, a technológiai folyamatok korszerűsítésére, az alapanyagok takarékosabb hasznosítására, s nem utolsósorban a csehszlovák szerszámgépgyártás exportképességének növelésére irányul. így az sem lehet mellékes a számukra, hogy milyen gazdasági eredményeket érnek el saját intézetükön belül. Biztatóan indult például a kezdeményező tervezés, melynek segítségével a saját termelési érték előirányzott mutatóját magasabb szintre emelték. Az anyagi érdekeltség forrásai azonban még így is szűk keretek között mozognak, s csak a felettes szerv, a Géptechnikai Müvek vezérigazgatósága segítségével tudják rendezni ilyen irányú gondjaikat. Bizonyára más lenne a helyzet, ha a vállalatok szükségletei nagyobb teljesítményekre ösztönöznék a VUNAR lelkes, fiatal dolgozóit. MAKRAI MIKLÓS A nyugat-szlovákiai kerület legnagyobb zöldségtermesztője, a Marcell- házai (Marcelová) Efsz üvegházai több mint 18 hektárnyi területen helyezkednek el. Ezekben a napokban a szövetkezeti dolgozók a paprika és karfiol palántákat tűzdelik. Az idén 30 hektár területen termesztenek paprikát és 90 hektáron paradicsomot. A felvételen Nagy Irén a paprikapalántákat öntözi (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) mozgósító erejű tanácskozások Teljes ütemben folynak a földművesszövetkezetek zárszámadó közgyűlései, melyek értékelik a CSKP XVI. kongresszusa és a CSKP KB 4. ülése határozataiból eredő feladataik teljesítését, miközben meghatározzák az 1983. évi teendőiket. A zárszámadó közgyűlések sikeres lefolyása elsősorban a jó po I i ti kai - szervező előkészítéstől függ. Elsőrendű feladat, hogy a vezetők a termelési értekezleteken, a kollektívákban alaposan ismertessék a tagsággal a termelési és gazdasági eredményeket, és részletesen megmagyarázzák a tagságnak az 1983-ra szóló terveket, a teljesítésükhöz szükséges feltételek megteremtésének lehetőségeit a helyi viszonyok között. A termelési értekezletek egyúttal a dolgozók kezdeményezésének fokozására is jó lehetőséget nyújtanak. A zárszámadó közgyűlések a növénytermesztés feladataival kapcsolatban elsősorban a gabonaprogram megvalósítását igyekeznek elősegíteni. Nagy súlyt fektetnek a földalap lehető legnagyobb fokú kihasználására, a növények genetikai teljesítőképességének kihasználására, az agrotechnikai eljárások megtartására a növényvédelmi és gyomirtási munkák megszervezésére. Az állattenyésztési feladatok és teendők megvitatása során elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése és a tejtermelés kerül előtérbe. Kiemelten megvitatják a takarmány gazdaságos felhasználásának módszereit és az ab- raktakarmány-fogyasztás csökkentésének lehetőségeit. A zárszámadó közgyűléseken alaposan foglalkoznak a mező- gazdaság tökéletesített irányítási rendszere érvényesítésének köszönhető eredményekkel. Külön figyelmet szentelnek a szövetkezeti tagok érdem szerinti javadalmazásának és a szövetkezeten belüli önelszámolási rendszer megvalósításának, valamint az irányítás automatizált rendszerére való áttérésnek. Továbbá értékelik az anyagköltségek csökkentésében, a termelési eszközök jobb felhasználásában, főleg az üzemanyagok és a tüzelőanyagok gazdaságosabb felhasználásában elért eredményeket. A zárszámadó közgyűlésen kihasználják a lehetőséget a dolgozók politikai-szakmai felkészültségének fokozására is, megtárgyalják és jóváhagyják a káder- és a szociális-fejlesztési programot. Értékelik a választott szervek és az egyes bizottságok munkáját, s azt, hogy a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok hogyan segítették termelésüket. Nagy jelentőségű lesz ezen a szakaszon az efsz- ek és kollektívák munkaaktivitási terveinek jóváhagyása is. A tervek szerint a zárszámadó közgyűléseken sok szó esik majd a dolgozók politikai-szakmai neveléséről; főleg a szövetkezeti munkaiskolákban egészítik ki ismereteiket. A tanfolyamokat az egyes termelési szakaszok dolgozói számára külön-külön szervezik meg. A tapasztalatok alapján szabják majd meg, hogy a jövőben milyen módon lehet hatékonyabbá tenni ezt a képzési formát. A februárban lezajló zárszám- adö közgyűléseken még sok időszerű problémát vitatnak meg a résztvevők. Napirendre kerül a gazdasági propaganda és agitáció legmegfelelőbb módszerének alkalmazása, és értékelik a szocialista munkaverseny eredményeit is. Nagy munka vár tehát a vezetőkre és tagokra ezeken a tanácskozásokon. Hogy ezek a fontos fórumok teljesítsék feladatukat, a vezetőségnek a lehető legalaposabban kell előkészíteniük az összes szerv munkájáról szóló beszámolót. Ehhez nagy segítséget nyújt számukra a mező- gazdasági igazgatóságok és az SZFSZ járási bizottságainak politi- kai-szervezési segédanyaga. El kell érni, hogy az efsz-ek zárszámadó közgyűlései a lehető legnagyobb mértékben mozgósítsák a dolgozókat a CSKP XVI. kongresszusa, a CSKP KB 4. és 7. ülése határozatainak teljesítéséJOZEF PROKEŠ mérnök, a SZFSZ Szlovákiai Központi Bizottságának munkatársa Példásan teljesítik feladataikat (ČSTK) - A harcászati, politikai és szakkiképzés feladatainak példás teljesítése, üzemük gyártási programjának teljesítéséhez való hozzájárulás, valamint közéleti és politikai tevékenységük bővítése volt a fő célja annak a kötelezettségnek, amelynek teljesítését Prágában jelentették Miroslav No- váknak, a népi milícia törzskara parancsnokának a népi milícia or- lovái tagjai. A példás üzemi egység két éve a felajánlás teljesítésére hívta fel az ország minden részén a különböző üzemekben működő népi milícia-szervezetek tagjait A CSKP XVI. kongresszusa és pártunk megalakításának 60. évfordulója tiszteletére kibontakoztatott szocialista verseny minden egységnél széles körű támogatásra talált, és jelentősen hozzájárult az ifjúság körében végzett munka javításához, a véradómozgalom fellendítéséhez és a népgazdaságnak nyújtott támogatás bővítéséhez. Miroslav Novák ezután a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetben működő példás népi milícia-egy- ség jelentését fogadta, ez az egység az orlováiak kezdeményezésének folytatója. Felajánlotta, hogy kiváló eredményeket ér el a harcászati és a politikai kiképzésben és elmélyíti baráti kapcsolatait a csehszlovák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a Nemzet- biztonsági Testület alakulataival. A népi milícia tagjai a beruházások kivitelezésében 1000, a mezőgazdaságban 600 társadalmi munkaórát dolgoznak.