Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-21 / 43. szám, hétfő

Közös edzőtábor - talán nem először Valami már elkezdődött... Vítézslav Mácha: „Ezt a terhelést kellene állandósítani!“ • dr. Hegedűs Csaba: „Ez még csak a kezdeti terhelés. . Amióta Vítézslav Mácha, a csehszlovák kötöttfogású birkó­zó-válogatott szakági főedzője visszavonult az aktív sportolástól, a fogásnemben nem akadt olyan birkózó, aki valamilyen világverse­nyen az élen tudott volna végezni. Mindössze Krystának sikerült vi­lág- és Európa-bajnokságon do­bogóra állnia. A szabadfogásban sem sokkal rózsásabb a helyzet, hiszen Karabinnak 1976-ban Le­ningrádban az EB-n elért győzel­me óta senkinek sem sikerült ezt a bravúrt megismételnie, és az RH Praha versenyzőjének montreali ezüstérme óta legfeljebb bronzér­meket sikerült szerezniük a fogás­nem legjobbjainak. Ez is mindösz- sze neki és klubtársának, Strnis­edzettek, sőt őket a kötöttfogás­ban még a norvégok is kiegészí­tették. A klasszikus fogásnem leg­jobbjai három hétig, a szabadfo- gásúak két hétig edzettek Tatán. Mint ismeretes, nálunk is és Ma­gyarországon is más-más elvek szerint készítik fel a versenyzőket. Magyarországon a december és a január versenymentes és a pihe­nés, majd pedig az alapozás je­gyében zajlik. Ezzel szemben a csehszlovák birkózósportban már elkezdődött az idény. Január közepén a csapatbajnokság első tornáját is megrendezték mindkét fogásnemben, és azóta már az országos egyéni bajnokságra is sor került. Magyarországon a feb­ruár első hetének végén rendezett Múlt és jelen a szőnyeg sarkában: Mácha és Jankovics (Mészárov-felv.) ÚJ SZÚ • 5 1983.11.21. kónak sikerült - igaz, kétszer is. Ezzel szemben a magyar kötöttfo­gás éppen az utóbbi fél évtized­ben érte el kiemelkedő eredmé­nyeit, elsősorban a San Diego-i világbajnokság jelentette a csú­csot, amikor is a klasszikus fogás­nem három világbajnoka mellé fel­iratkozott Kovács, s a sportág tör­ténetének első magyar aranyér­mét szerezte a szabadfogású bir­kózásban. Moszkva ugyan „csak“ két aranyérmet hozott, ennek elle­nére minden világversenyen vagy nagy nemzetközi viadalon mindig akadt valaki a magyar birkózó­sportban, aki eredményeivel jelez­te, hogy a magyar birkózás a világ élvonalában van. így szinte nyil­vánvaló volt, hogy a hazai birkó­zósport előrelépésének egyik járha­tó útja az lenne, ha a két ország élversenyzőinek az eddiginél jóval szorosabb együttműködése révén próbálja meg a csehszlovák birkó­zósport felzárkózását - majd az eredmények tartósítását - a fent jelzett mércéhez! Erre azonban idáig nem került sor... Éppen ezért fogadta kedvezően a hazai birkózó-közvélemény a január kö­zepén keletkezett hírt, miszerint a tatai edzőtáborban a csehszlo­vák és a magyar birkózóválogatott közös edzőtáborozást tart, s en­nek a jövőben folytatása is lesz. A Tatára utazott sportküldöttség vezetője Virágh István, a Szlová­kiai Birkózó Szövetség elnöke, a Slávia Komárno birkózócsapatá­nak főedzője volt. Ót kérdeztük az esemény körülményeiről:- Még a katowicei világbajnok­ságon történt a megegyezés Ví­tézslav Mácha és Hegedűs Csaba között arról, hogy a két ország legjobbjai együtt készüljenek az idényre. Először Tatán, majd pe­dig a jövő évi olimpia előtti magas­lati edzőtáborban a Magas-Tátrá- ban töltene együtt két hetet a Los Angelesre készülő két csapat. Szó van arról is, hogy az idei idény végén levezetésképpen ugyan­csak két hetet tartózkodnának a legjobb magyar birkózók a Tát­rában. • Az edzőtáborozás fényéről szóló hír nem sokat árult el a dolog lényegéről, mindössze a „közös“ jelző volt az, amire idehaza felfigyeltünk. A közös edzőtáborozás mennyiben volt közös...?!- Olyannyira, hogy mindkét fo­gásnem csehszlovákiai és ma­gyarországi legjobbjai együtt Matura-emlékverseny volt a hiva­talos idénynyitó. Mindezt azért tar­tottam szükségesnek elmodani, hogy érzékelhetőbb legyen a kü­lönbség a két ország legjobbjainak fizikai állapota között az idény ele­jén. Bizony nem egy olyan váloga­tott versenyző akadt, aki az első hét után kijelentette, hogy ha vá­lasztania lehetne, akár gyalog is hazajönne Tatáról... Persze, az is igaz, hogy azok, akiktől a közeljö­vőben az egykori eredményesség felújítását várjuk, azok éppen el­lenkezőleg nyilatkoztak! • Ha az előbbiek nem is, az utóbbiak megérdemlik, hogy egy mondatban legalább emlí­tést tegyünk róluk...- Elsősorban Jankovics Tibort kell megemlítenem, és rá azért is büszke vagyok, mert ő a tanítvá­nyom volt. Azt mondta, hogy nem bánná, ha az olimpiáig Tatán ma­radhatna ... Nagyjából ugyanazt mondta Schwendtner Jóska is. Mindketten zokszó nélkül végez­ték a kétfázisos kemény edzése­ket, amelyek foglalkozásait felvált­va írták elő a csehszlovák és a magyar edzők. A terhelés egyébként jóval nagyobb volt an­nál, amilyet itthon megszoktak a sportág legjobbjai. Ezt egyéb­ként bizonyítja Mácha egyik kije­lentése is, amikor úgy nyilatkozott, hogy a Tatán látott terhelést kelle­ne állandósítani idehaza is. Ezzel kapcsolatban viszont azt is el kell mondanom, hogy a tatai terhelés­sel kapcsolatban Hegedűs Csaba azt mondta, hogy ez még csak kezdeti, a felkészülés további idő­szakában növelni fogja. Az erőnlé­ti edzéseken túl még a technika fejlesztésére fektetjük a fő hang­súlyt. Egyébként nemegyszer sze­repelt a műsorban tizenkét kilomé­ter futás is! • Anélkül, hogy belebonyo­lódnánk a szakmai kérdések­be: melyek voltak az edzőtábo­rozás főbb tapasztalatai?- Idehaza az erőnlétszerzés egyik szokásos módja az volt, hogy a fiúk futballoztak. Ez azon­ban eléggé kockázatos, hiszen megsérült Lohyňa is, Strnisko is, így aztán Splítek edző kijelentette, hogy az EB-ig nincs foci... Egyéb­ként megállapíthattuk, hogy ide­haza kevés időt szentelünk az ala­pozásnak, de ezen a jövőben vál­toztatni akarunk. Jelenleg ezt ne­héz megoldani, a hazai verseny- naptár erre nem biztosít időt és lehetőséget. Január közepétől tart tulajdonképpen a versenyévad, amely csak ősszel, november má­sodik felében fejeződik be. • Az edzőtáborozás a kötött- fogásúak számára a Matura-em- lékversennyel végződött.- Néhány váratlan sikert is ho­zott ez a verseny, Jankovics Tibor második lett a világbajnok Rácz Lajos mögött. Kár, hogy megsé­rült, és így nem indulhatott az országos bajnokságon sem. Ami egészen váratlan volt: a kilencven kilóban két csehszlovák verseny­ző birkózott a döntőben, Durcák és Masár. • Eddig csak két alkalomra szóló közös felkészülésről volt szó, lesz-e folytatása?- Remélhetőleg mindkét fél po­zitív tapasztalatokat szűrhet le a most elkezdett közös munkából, amelynek első fázisa a tatai közös munka volt és az olimpia előtti tátrai felkészüléssel zárul. Valami tehát elkezdődött, és remélhetőleg folytatása is lesz. Biztosan így len­ne, ha az elkezdett közös munká­nak a helyességét a közeljövő vi­lágversenyein eredményekkel is ,, alátámaszthatnánk“. Summázatként egy magánvéle­mény: Ha még most is késnének az eredmények, még inkább indo­kolt lenne az együttműködés! Mi­vel eddig is késtek... MÉSZÁROS JÁNOS Tavaly Bratislavában játszották az országos labdarúgó kupa döntőjét és utána a szerencsésebb Slovan csapatkapitánya, Suchánek vehette át a trófeát . (Vojtíšek-felv.) Következetesen keresik a kiutat A Plastika Nitra labdarúgó-szak­osztályának 400 tagja van, közü­lük 165 az aktív labdarúgó. Tavaly az első félévben az A-csapat sok örömet szerzett szurkolóinak. A modern támadójátékot szorgal­mazta, a bajnoki táblázat negyedik helyén szerepelt, Szlovákia leg­rangosabb klubja volt. A Szlovák Labdarúgó Kupa elődöntőjében szerepelt, megállta helyét az Inter Kupában és egy hajszállal maradt le az UEFA Kupa-szereplésről. Játékosai közül négyet, Kukučkát, Borkőt, Molnárt és Ježt be is válo­gatták. Modern játéka latin-ameri­kai meghívást eredményezett és a nagyon igényes portyát sikere­sen bonyolította le. A pálya lelátói zsúfoltak voltak, öröm volt nézni a Plastika labdarúgóinak játékát. A nyári felkészülés után kelle­metlen fordulat következett. A leg­több mérkőzésen mélyen képes­ségei alatt szerepelt a csapat és az idény végén a 14. helyen kötött ki. Az évzáró közgyűlésen az érté­kelők úgy látták, hogy az erőnléti felkészülésben és a technikai-tak­tikai előkészítésben volt a hiba. Ezért az edző és a játékosok együtt felelősek. Az őszi idényben nem volt meg a szükséges egység a játékosok között, nem akadt egyéniség, aki magával ragadta volna társait. Hiányzott a nyíltság, az egészséges bírálat, a bajtársi együttérzés. A játékosok legtöbbje takargatni akarta a hibákat, a ne­hézségeket. Nem próbálták idejé­ben megoldani az égető kérdése­ket. A játékosok és az edző viszo­nya egyre rosszabbodott, és Fran­tišek Skyva edző szabadságot kért, majd lemondott tisztségéről. Kimerültségre panaszkodott és szerinte túl hosszú ideje működött már a csapatnál. Arra való tekin­tettel, hogy hosszú éveken át so­kat tett a nvitrai labdarúgásért, a szakosztály vezetősége megkö­szönte eddigi tevékenységét és beleegyezett távozásába. Az új idényt már új edző, Franti­šek Urvay vezetésével kezdi a nyitrai csapat. Senki sem akar hallani a kiesésről és nem veszik jónéven, ha valaki megemlíti, hogy a Plastika már két esetben akkor esett ki az I. ligából, amikor negye­dik éve volt annak tagja. A játéko­sok nevében szót kért Molnár Zol­tán csapatkapitány. Bíráló szavak­kal illette a hibákat, a hiányossá­gokat. Társai és önmaga nevében az edzésmorál javítását, az idény­re való alapos felkészülést ígérte. Ennek eredményeképpen a csa­patnak legalább a táblázat nyolca­dik helyén kellene végeznie. Reflektorfénybe került az együt­tes ifjúsági labdarúgása is, amely tíz kollektívát szerepeltet. Egyelő­re itt is a leginkább járható utat keresik. Az ifjúsági ligában sze­replő csapat Milan Lešický és Šte­fan Havlíček edzők irányításával jó teljesítményt nyújtott és fellépé­se mindig sportszerű volt. Egyéb­ként joggal történt utalás arra,j hogy a legfontosabb követelmény­nek éveken át nem tudtak eleget tenni az ifjúsági labdarúgók, sora­ikból jó ideje nem került ki olyan egyéniség, aki helyet kaphatott volna a felnőttcsapatban. Elsősor­ban az a hiba, hogy az ifjúságiak­ról történő gondoskodás nem ter­jed ki egészen a felnőttkor hatá­ráig. A nyitrai labdarúgás keresi a je­lenlegi, nem éppen rózsás hely­zetből a kiutat. Az illetékesek erős elhatározása, hogy a felismert és említett hibák nem ismétlődnek meg. Ennek érdekében a szak­osztály 15 tagú új bizottsága, élén Viliam Hallo elnökkel valóban minden tőle telhetőt megtesz. MARIÁN TAKÁČ Kupaidőpontok bújócskája: Versenyfutás a KEK-széreplésért Hazai futballhagyomány, hogy párhuzamosan rendezik a Cseh és Szlovák Labdarúgó Kupa küz­delmeit, azután felváltva Prágá­ban, majd Bratislavában kerül sor­ra az országos döntő. Ez csak egy mérkőzésből áll. Győztese képvi­seli Csehszlovákia labdarúgását a Kupagyőztesek EK-jában. Amennyiben az országos kupa­győztes egyúttal a bajnoki cím védője is, a KEK-ben hazai, dön­tőbeli ellenfele indulhat, mert a rangelső minden körülmények között a BEK résztvevője. Csehországban egészen a döntőig a párosításnak megfele­lően az alacsonyabb osztályú csa­pat az egyetlen mérkőzésből álló küzdelem házigazdája. Különben a sorsolás állapítja meg, melyik együttesé a hazai pálya előnye. A döntőben az új kiírás szerint már kétfordulós lesz a küzdelem. Egyelőre az elődöntőknél tarta­nak, s a mezőny tiszteletet paran­csoló. Február 22-én Sparta-Bo- hemians, másnap Baník Ostrava -Dukla Praha mérkőzés lesz, hogy azután a két találkozóból álló döntő március 30-án és április 30- án kerüljön sorra. A Cseh Labda­rúgó Kupa győztese a Szlovák Labdarúgó Kupa védőjét megvál­toztatott időpontban, május 25-én fogadja. A Szlovák Labdarúgó Kupá­ban már a negyeddöntőtől kezdve kétfordulós a küzdelem. Itt is az elődöntőknél tartanak. Március 2- án a Slovan Bratislava-Humen- né és Žilina-Plastika Nitra mér­kőzés kerül sorra, a visszavágókat fordított színhellyel, tehát Humen- né-Slovan és Nitra-Žilina párosí­tásban március 30-án bonyolítják le. A döntő is két mérkőzésből áll, időpontjai április 6. és 20. Akárcsak a ligában, a kupaküz­delmekben is a Bohemians csapa­ta látszik a legerősebbnek, de a sors különös játékot űz vele. A tavalyi, országos kupadöntő után edzője, Tomáš Pospíchal pa­naszolta, hogy minden hazai ku­pamérkőzést idegenben kellett ját­szania, az országos döntő színhe­lye a Slovan Bratislava pályája volt, tehát az együttes nem kap­hatta meg szurkolói annyira szük­séges bíztatását. Ezúttal is min­den eddigi kupamérkőzése az el­lenfél pályáján került sorra, a Sparta, bár nála mérsékeltebb képességű, különösen az idény kezdete előtt, nagyon nehéz küz­delemre késztetheti a zöld-fehére­ket. Ezekre négy nappal később a ligarajt, további négy nap múlva a Dundee United elleni UEFA Ku­pa-negyeddöntő első találkozója vár. Bár valószínű, de korántsem biztos, hogy végül a Bohemians lesz a Cseh Kupa győztese, amit neki szívből kíván a Szlovák Kupa jelenlegi négy részvevője, mert azt is várják, hogy a prágai zöld-fehér csapat egyúttal országos bajnok is lesz. Ez automatikusan azt jelen­tené, hogy a prágai országos dön­tő eredményétől függetlenül an­nak szlovákiai részvevője indulhat a KEK-ben. Talán mondanunk sem kell, hogy ezt a lehetőséget leginkább a tavalyi kupagyőztes Slovan várja, amely az Internazio- nale Milano együttesével váratla­nul nyílt csatát vívott a KEK-ben. A tavaszi labdarúgó-idényt ná­lunk a február 22-i Sparta-Bohe- mians Cseh Labdarúgó Kupa elő­döntő vezeti be, utána csak kupa­szinten tesz pontot a nálunk 25-én sorra kerülő országos finálé. A két országrész kupasorozatában állva maradt csapatokat nem is kell rangsorolni ahhoz, hogy a cseh futball fölényének ténye azonnal észrevehető legyen. Szlovák rész­ről azért szurkolnak, mint már em­lítettük, hogy a Bohemiansnak jöj­jön ki a lépés. ZALA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents