Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-21 / 43. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA r n HETFO 1983. február 21. XXXVI. évfolyam 43. szám ★ Ára 50 fillér Minőség és gazdaságosság Megszívlelendő tanácsként emlegetjük, hogy a takarékos ember rendszerint jobb minőségű árut, drágább, tartósabb ruhát és cipőt vásárol. Ezeket ugyanis több éven át hordhatja, s így hosszú távon kevesebb pénzt kell költenie az öltözködésre. Hasonló a helyzet más ipari fogyasztási cikkeknél is. A jobb minőség ugyan mindig többe kerül, de a nagyobb használati értékben, a hosszabb élettartamban bőségesen megtérül ez a többletkiadás. Ilyen törvényszerűség érvényesül az egész népgazdaságban is, az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelésben, ezért kell hangsúlyozni a minőségi színvonal emelésének szükséges­ségét, főleg a különböző alapanyagok, alkatrészek, gépek és komplett berendezések esetében. Amíg azonban á fogyasztási cikkeknél a rossz minőség legfeljebb csak a vásárlót bosszantja, s felesleges pénzkidobást okoz neki, ugyanakkor a termelési folyamatok egymásba kapcsolódó szakaszaiban a hibás minőség miatt sorozatos és növekvő mértékű károk keletkezhetnek. Ennek megakadályozására terjedt el például a szaratovi minő­ségszabályozási rendszer főleg a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol azt több mint 150 ipari, építőipari, mezőgazdasági és szolgál­tatási vállalatban sikeresen alkalmazzák. E rendszer lényege az, hogy az egyes munkahelyek dolgozói személyesen garantálják az általuk készített féltermékek, alkatrészek hibátlan minőségét, s kezeskednek azért, hogy hibás munkadarabot nem adnak tovább. A mezőgazdaságban különösen nagy szerepe van a jó minő­ség folyamatos garantálásának, főleg a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kölcsönhatások szempontjából. A széna, a szenázs és a szilázs minősége például döntő mértékben hat az állatok termelékenységére, a szarvasmarhatartás, főleg a tejter­melés jövedelmezőségére, de ugyanakkor az itt keletkező szer­ves trágyák megfelelő kezelése és felhasználása is fontos tényező a hektárhozamok növelésében. A minőség kérdésével függ össze a cukorrépa cukortartalma is, ami az utóbbi években a mezőgazdasági termelés egyik kardinális problémájává vált. Arról van szó, hogy amíg a növénytermesztési tankönyvek még mindig 17-18 százalékos cukortartalomról beszélnek, ami e tankönyvek szerint jó feltéte­lek között 20 százalék fölé is emelkedhet, ugyanakkor a gyakor­lat már sokkal alacsonyabbra helyezte a mércét, s a 15 százalé­kos cukortartalmat tartja közepesnek. így van ez például a cukortartalom szerinti répafelvásárlás árskálájában is. Az elmúlt év különösen figyelmeztető volt ebből a szempontból, hiszen a cukortartalom egyes helyeken, néhol még járási átlag­ban is, a 13 százalékot sem érte el, habár a mennyiséget tekintve csúcshozamokat takarítottak be. Könnyen ki lehetne számítani, hogy ez milyen improduktív kiadásokkal járt, s milyen fajlagos károk származtak belőle. Az alacsony cukortartalomnak több oka is Jehet. Éppúgy szerepet játszhat ebben a felületes őszi istállótrágyázás, mint a növénye- gyedek hiányos létszáma. Az okok között azonban a nitrogénnel való túltrágyázás, vagy a szakszerűtlenül végzett öntözés is szerepelhet. Ezek viszont már olyan költségtényezők, amelyek nemcsak feleslegesek voltak, hanem további károkat is okoztak. A hiányzó 2-3 százaléknyi cukortartalom helyét ugyanis első­sorban víz foglalta el, tehát ennyivel több vizet kellett kiszántani, felrakni és a tábláról elszállítani, prizmákban tárolni, aztán a cukorgyárba szállítani. Jogosan tehetnénk fel a kérdést: kinek van erre energiája? Nem is beszélve arról, hogy a nagyobb víztartalmú répa gyorsabban romlik, nagyobbak a veszteségek a tárolásánál, s a cukorgyári feldolgozás hatékonyságát is rontja. A gazdasági szabályozók rendszere a két éve bevezetett cukortartalom szerinti felvásárlással igyekszik megoldani ezt a problémát. Tudni kell, hogy ezt a felvásárlási rendszert már minden jelentősebb cukorrépa-termesztő államban bevezették. Mi egy kicsit késlekedtünk vele, s talán ez is okozta, hogy már az első évben számos bonyodalom származott a bevezetéséből. Ezért az 1981-es tapasztalatok alapján bizonyos módosításokra került sor a felvásárlás feltételeiben, amelyek egyértelműen a termelőknek kedveztek. A tavalyi répaidény újabb tapasztalatokat hozott, de ezeket már főleg a mezőgazdasági vállalatokon belül kellene hasznosí­tani. A cukortartalom szerinti felvásárlás nyilvánvalóan és kife­jező mértékben érvényesíti a jobb minőségből származó vállalati előnyöket, hiszen 1 százaléknyi eltérés tonnánként 40 koronás különbséget jelent a felvásárlási árban. A 45 tonnás hektárho­zam például 13 százalékos cukortartalom mellett hektáronként 9450 koronás pénzbevételt jelent, de ugyanez a mennyiség 17 százalékos cukortartalomnál több mint húszezer koronát fizet egy hektárról. Ez bizony nem kis különbség, bizonyára érdemes megküszködni érte. A cukortartalom növelésére azonban nem lehet egységes receptet adni, ezért mindig a helyi feltételekben kell megkeresni a műszaki, szervezési és egyéb tartalékokat. Figyelembe kell venni azt is, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma 1981-ben módszertani ajánlásokat adott ki az egyes növények, közöttük a cukorrépa termelési rendszerének a bevezetésére, s a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok, valamint az illetékes kutatóintézet javaslatai alapján 22 efsz-t és állami gazdaságot választottak ki a cukorrépa termelési rend­szerének alkalmazására. Elsősorban tehát ezekben a vállalatokban kell felvenni a har­cot a cukortartalom növeléséért is, kihasználva a vállalaton belüli önelszámolásban, főleg a minőségre vonatkoztatott anyagi csoportérdekeltségben rejlő lehetőségeket. Az egész vállalat anyagi érdekeltségét ugyanis az támasztja alá, ha a minőség szempontjai a vállalaton belüli egységek, adott esetben a növénytermesztési csoportok érdekeltségében is kifejezésre jutnak. MAKRAI MIKLÓS A Februári Győ­zelem 35. évfor­dulóját köszön­tik felajánlásuk­kal a vietnami fiatalok is, akik a komofanyi szénosztályo­zóban dolgoz­nak. Vállalták, hogy térítés- mentesen 1130 órát dolgoznak le társadalmi munkában. A felvételen két vietnami fiatal a szénrosta ja­vításán dolgo­zik. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) Példásan dolgoznak a bányászok Újabb szénfejtési rekord a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére 1948 FEBRUÁR (Tudósítónktól) - A Prievidzai Szén- és Ligniti­pari Bányaválla­lat nagykürtösi (Veľký Krtíš) ter­melő üzemében az idén rendkívül igényes felada­tokkal kell meg­birkózniuk az egyre kedvezőtle­nebb geológiai feltételek között dolgozó bányászoknak, hiszen kereken 1 millió tonna szén jö- vesztését irányozza elő a terv. Ekkora teljesítményre még soha nem volt példa a Dolina Bánya megnyitása óta. Tegnap délután az eddigi terv­teljesítésről Ján Béreš mérnök, a diszpécserközpont ügyeletes vezetője így számolt be: - Az év elejétől február 20-ig már 147 ezer 823 tonna szenet bányásztunk, ami 703 tonnával több a tervezett­nél. E jó eredmény eléréséhez hozzájárult a hétvégeken végzett munka is, mert nálunk olyankor sem szünetel a fejtés. A múlt szombaton például 1007-en jöt­tünk be a bányába az aznapra kitűzött 3400 tonnás szénjövesz- tési feladat elvégzésére. A korábbi hétvégekhez hasonlóan ismét túl­Közlemény Ognyan Dojnov csehszlovákiai látogatásáról (ČSTK) - A CSKP Központi Bizottságának meghívására ha­zánkban rövid munkalátogatást tett Ognyan Dojnov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke is fogadta. Szívélyes, elv­társi légkörben beszéltek a két párt legutóbbi kongresszusai ha­tározatainak teljesítéséről, vala­mint a két testvérpárt és ország együttműködésének továbbfej­lesztéséről. Ognyan Dojnov találkozott Mi­loš Jakešsel, a CSKP KB Elnök­ségének tagjával, a KB titkárával is. A tanácskozás tárgya a gazda­sági, a tudományos-műszaki (Folytatás a 2. oldalon) teljesítettük a tervet - az utolsó műszak végéig 3690 tonna szenet hoztunk fel a föld mélyéből, és 61 méter hosszú újabb bányafolyosót hajtottunk. Ugyanakkor a felszíni munkára beosztott dolgozók töb­bek között 3654 tonna szenet rak­tak vagonokba, és indítottak útnak a Zemianske Kostolany-i Hőerő­művekbe. Szombaton újabb szénfejtési rekord is született a Dolina Bányá­ban. Rudolf Kubinec 28 tagú szocialista brigádja 31 napi ke­mény munkával 25 946 tonnás csúcsteljesítményt ért el, ami a Dolina Bánya idei második re­kordja. A brigád tagjai 526 tonná­val túlteljesítették a Februári Győ­zelem 35. évfordulója alkalmából tett felajánlásukat. -ly­Rendkívüli műszak (ČSTK) - A sninai Vihorlat 80 dolgozója szombaton rend­kívüli műszakban dolgozott a Februári Győzelem 35. év­fordulója tiszteletére. Társa­dalmi munkában 650 órát szenteltek annak, hogy hozzá­járuljanak a vállalati kötelezett­ségvállalás teljesítéséhez. En­nek célja a Szovjetunióba irá­nyuló export első negyedévi feladatainak teljesítése február 25-ig, március 15-ig pedig ter­ven felül további három sajto­lógép leszállítása. A vállalat különben a KGST-országok- ban ezeknek a berendezések­nek az egyedüli kivitelezője. A szovjet megrendelés össze­sen 170 gépre szól. A népi milícia aktívaértekezlete (ČSTK) - A Februári Győzelem 35. évfordulója alkalmából szom­baton Bratislavában megtartották a népi milícia aktívaértekezletét. A tanácskozáson részt vett Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a városi pártbizottság vezető titkára, Miroslav Novák, a népi milícia csehszlovákiai ve­zérkari főnöke, Mikuláš Uher, a népi milícia szlovákiai törzsfőnö­ke. Jelen volt Heinz Leube vezér­őrnagy, az NSZEP Központi Bi­zottságának helyettes osztályve­zetője, Wolfgang Krapp vezérőr­nagy, az NDK Belügyminisztériu­mának főosztályvezetője és Franz Pokiser, az NDK bratislavai fő­konzulja. Šlapka elvtárs beszédében méltatta az 1948. évi Februári Győzelem történelmi jelentőségét. Rámutatott arra is, hogy az azóta eltelt 35 esztendőben a népi milícia bratislavai tagjai is minden vonatkozásban példásan teljesítik feladataikat. A világ békeeröi készek a háború megakadályozására Befejezte munkáját a Béke-világközgyülés előkészítő bizottsága (ČSTK) - A prágai BélÄ-világ- közgyűlés előkészítésével foglal­kozó nemzetközi bizottság kétna­pos genfi tanácskozása befejezté­vel szombaton három jelentős do­kumentumot fogadott el - a napi­rendi javaslatot, a tanácskozás alapelveit és egy felhívást -, me­lyek közös célja a békeerők júniusi találkozója sikerének biztosítása. A nemzetközi előkészítő bizott­ság felhívásában kifejezi a világ békeerőinek szilárd elhatározását, hogy megakadályozzák a háborút és az emberiség megsemmisíté­sét. Nyomatékosan követeli a fegyverkezési verseny és újabb közepes hatótávolságú rakéták te­lepítésének beszüntetését. Ezzel egyidőben rámutat a haladás elé­résének szükségességére a szov­jet-amerikai leszerelési tárgyalá­sokon. Az előkészítő ülés résztvevői felszólítják a békéért és leszerelé­sért küzdő világmozgalmat, vala­mennyi csoportot és egyént tekin­tet nélkül ideológiai hovatartozá­sukra, politikai meggyőződésükre és vallásukra, hogy csatlakozza­nak a közös békeharchoz. Kijelen­tik, hogy a prágai találkozón nyílt párbeszéd lesz a békét fenyegető minden kérdésről, és a tanácsko­zás megteremti a résztvevők együttműködésének a feltételeit. Mintegy 110 ezer tonna önt­vényt gyártanak az idén a podbrezovái Šverma Vasmű­ben a folyamatos acélöntő be­rendezés segítségével, ame­lyet tavaly decemberben he­lyeztek üzembe. A korábbi be­rendezésekhez képest jelentős mennyiségű acélt és egy tonna acélöntésre számítva 1045 megajoule energiát takarítanak meg. A képen Jaroslav Babnič munka közben. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents