Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám, péntek
i Február és könyvek ezrei A MADÁCH KIADÓ TEVÉKENYSÉGÉRŐL „Töltsék be az életét...“ Száz éve született Jevgenyij Vahtangov M ost, amikor a Februári Győzelemnek - számunkra, csehszlovákiai magyarok számára, Sas Andor szavaival élve, egyúttal a „jégtörő februárinak - harmincötödik évfordulóját ünnepeljük, mindenkinek, akinek köze van a hazai magyar nyelvű irodalomhoz, akár mint olvasónak, akár mint írónak, fordítónak, kiadói dolgozónak, szerkesztőnek, eszébe kell, hogy jusson az is: a Februári Győzelem, a „jégtörő február“ tette lehetővé egyebek közt azt is, hogy újra legyen hazai kiadású magyar könyv a csehszlovákiai magyar olvasó kezében. A Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat ez idén lépett tizenötödik életévébe. Az az egyezmény pedig, melyet röviden közös könyvkiadási egyezménynek nevezünk, s melyet 1953-ban írtak alá államunk és a Magyar Népköztársaság illetékesei, ez idén lesz har- mincesztendós. Annak idején már megállapítottuk, hogy a közös könyvkiadás szocialista vívmány. Államunk művelődéspolitikájának szerves része a nemzetiségek kultúrájáról való gondoskodás. A Madách kiadó fennállásának első tíz éve alatt (1969-1978) összesen 404 művet adott ki, ebből 190 volt az eredeti magyar művek, 74 a szlovák, 116a cseh és 24 a világirodalmi művek száma. A bruttópéldányszám 4 181 000 darab ebből 3 103 000 példány került exportra. (Az egy könyvre eső példányszám tíz évre számított átlagban tehát meghaladja a tízezret.) A következőkben arról szeretnék szólni, hogyan fejlődött tovább a Madách kiadó a legutóbbi négy esztendőben. Ez alatt a négy év alatt (1979-1982) a kiadó összesen 203 müvet jelentetett meg. Az 1979-es év az előző két évhez képest némi visszaesést mutat (nyomdatechnikai okokból), annál jobban alakult azonban az 1980- as és 1981-es év, amikor 53, illetve 55 mű jelent meg. 1982-ben a végeredmény 52 tétel. Ezen belül az eredeti magyar irodalom a legutóbbi három évben érte el a jegjobb számbeli eredményt: 1980-ban 28, 1981-ben és 1982- ben 29-29 eredeti magyar mű jelent meg. Az elmúlt négy esztendőben megjelent eredeti magyar művek száma összesen 106, a szlovák műveké 43, a cseh müveké 51, a világirodalmi műveké 3. Az évi bruttópéldányszámok 440—487 ezer közt mozognak. A számok így önmagukban természetesen csak annyit árulnak el, hogy a Madách kiadó az utóbbi négy esztendő átlagában több művet (50,75) jelentetett meg, mint az első tíz év átlagában (40,4). A rról, hogyan oszlanak meg a kiadott művek az egyes témakörök közt, röviden azt mondhatjuk, hogy az eltelt négy esztendő 204 kiadványának zöme- 117 mű - a szépirodalomra esik. Ehhez jogosan számíthatjuk hozzá még a gyermek- és az ifjúsági irodalmat, mely legnagyobbrészt szépirodalmi jellegű, s a tárgyalt időszakban 41 művel van képviselve. A végeredmény tehát 158 szépirodalmi jellegű mű, 45 egyéb témájú, illetőleg műfajú kiadványnyal szemben. Ez utóbbi 45 mű az eredeti magyar és a szlovákból magyarra fordított kiadványok közül kerül ki, mert a cseh irodalomból a legutóbbi négy évben csak széppróza és ifjúsági irodalom jelent meg magyar fordításban a Madách kiadónál. Melyek tehát azok a témakörök, melyekbe az említett 45 eredeti magyar és szlovákból fordított mű tartozik? A tudományos ismeret- terjesztés, a művészet, népművészet, a nyelv- és irodalomtudományok tématerülete állandóan szerepel a Madách programjában- erre a területre tartozik e kiadványok közül 40. Kivételképpen jelentet meg a kiadó az egészségügy, a matematika, illetve a műszaki tudományok területére tartozó kiadványokat is. Ilyen jellegű kiadványa 5 volt az utóbbi négy esztendőben kiadónknak. Ezek kiadását (pl. szakácskönyv, a közúti közlekedés szabályai) a társadalmi igény indokolja. Egyébként a kiadó tervében állandóan szereplő nem szépirodalmi jellegű témakörök nemcsak gazdagítják a könyvek választékát, hanem különösen az ismeretterjesztő jellegű, a művészettel, népművészettel foglalkozó, továbbá a társadalomtudományi, a nyelvművelő írások, irodalomtörténeti tanulmányok, kritikák, esszék stb. azt is bizonyítják, hogy vannak ezek megírására alkalmas hazai magyar szakemberek, s hogy van olvasói igény e művek iránt. A népművészet értékeinek gyűjtését és kiadását különösen fontosnak tartjuk, mert a hagyományőrzés egyik fontos eszköze. A hazai magyar nyelvművelő könyvek szintén fontos gyakorlati célt szolgálnak, mivel a hazai magyar nyelvhasználat problémáival foglalkoznak. A fejlődő hazai kritika szintén megérdemli, hogy helyet kapjon a kiadó terveiben. Az évről évre megjelenő változatos tartalmú naptár nemcsak ismeretterjesztő, hanem olvasásra nevelő kiadvány is. Az olyan jellegű szlovák mű magyar nyelvű kiadását, mint például A szlovákiai értelmiség a kommunista mozgalomban, úgy vélem, jogosan tartjuk a szocialista hazafiságra való nevelés eszközének, a kapcsolattörténettel foglalkozó tanulnányköteteket pedig arra alkalmasnak, hogy a magyar olvasók közelebbről megismerjék a szlovák, a cseh és a magyar kultúra fontos érintkezési pontjait. Véleményünk szerint a Madách kiadó feladatának megfelelően - kisebb évi ingadozásokat leszámítva, melyeknek oka többnyire nyomdatechnikai ok - egészében véve helyes arányok közt tartja egyfelől az eredeti magyar és a fordításirodalom kiadását, másfelől az egyes témakörökbe tartozó művek kiadását. R öviden a kiadó sorozatairól, illetőleg sorozatjellegü kiadványairól. Mint ismeretes, 1977-ben indította meg a kiadó a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatot, melynek keretében 1982 végéig tizenhét mű látott napvilágot. Ezek közül kettő prózai antológia (az 1980-ban megjelent Szlovenszkói vásár, mely a két háború közt íródott elbeszélésekből nyújt válogatást, és az 1981- ben kiadott Családi krónika, mely a felszabadulás utáni novellairodalmat mutatja be), egy pedig versantológia (az 1980-ban megjelent Rejtett ösvény, mely a két háború közti hazai magyar költészetet mutatja be). Egyébként a sorozatban eddig megjelent könyvek íróink, költőink, és irodalomtörténészeink idősebb és középnemzedékének írásait tartalmazzák. A kiadó a sorozat eredeti koncepciója értelmében a két világháború közti csehszlovákiai magyar irodalomból is válogatott néhány művet a sorozatba. A CSMÍ sorozatot a kiadó még néhány évig folytatni fogja, sort kerítve a fiatalabb írónemzedékre is. Ugyancsak 1977-ben indítottuk meg a Kiskönyvtár sorozatot, melybe a szlovák és a cseh - elsősorban klasszikus - irodalomból válogatott rövidebb lélegzetű rangos írások (kisprózák) kerülnek. 1982 végéig tizenkét kötet jelent meg ebben a szép kivitelű kis formátumú sorozatban. Ezt a sorozatot is folytatja a kiadó az elkövetkező években. 1978-tól jelentetjük meg évről évre a Műhely című kiadványt, mely ízelítőt kíván adni a készülő, még meg nem jelent, esetleg a közeljövőben megjelenő müvekből. 1978-ban indult meg az Első osztályosok ajándékkönyve elnevezésű sorozat is, mely évente egy könyvből áll. Célja az, hogy minden évben a tanév első napján minden kis elsős iskolás gyermek egy kedves, neki való könyvet kapjon a kezébe. A terjesztést a komáromi (Komárno) könyvesbolt bonyolítja le, s eddig szép sikerrel folyik. 1980-ban fogott hozzá a kiadó Fábry Zoltán összegyűjtött írásainak kiadásához. A múlt esztendő végéig három kötet látott napvilágot, a IV. kötet megjelenése 1983- ban esedékes, és természetesen tovább folyik a munka a következő kötet előkészítésén. A kiadó nagy jelentőséget tulajdonít ennek a vállalkozásnak, s úgy véli, régi adósságot törleszt, amikor a nagy antifasiszta író, kritikus, publicista életművét egységgé rendezve adja át az olvasónak. Az 1981-ben megindított Főnix Füzetek sorozattal az első könyves fiatal írókra, költőkre kívánjuk felhívni a figyelmet. 1982 végéig ebben a sorozatban öt kiadvány jelent meg, három verses- és két prózakötet. Az első ízben ugyancsak 1981- ben napvilágot látott antológia jellegű Uj Mindenes Gyűjtemény, melynek megjelentetését a kiadó folytatni kívánja, azt a célt szolgálja, hogy a folyóiratok, lapok számára túlságosan terjedelmes, önálló kiadványnak viszont kis terjedelmű néprajzi, hely- és művelődéstörténeti, történelmi, szociológiai stb. tárgyú tanulmányok, dolgozatok hazai magyar szerzőinek is legyen módjuk írásaikat eljuttatni az olvasóközönséghez. Az Új Mindenes Gyűjtemény következő kötetének kiadását 1983-ra tervezi a kiadó. N em sorozat ugyan, de több kötetes, nem egyszerre megjelenő mű A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája, melynek első kötete 1982-ben jelent meg. Ez a kötet az 1945-1960 közti bibliográfiai adatokat tartalmazza. Folytatása, a következő évtized (1961-1970) adatait felölelő kötet, 1983-ban esedékes. Ezt a vállalkozást is jelentősnek ' kell minősítenünk (még ha lemondunk is a teljesség igényéről), mert elősegíti a hazai magyar irodalomban való tájékozódást. A szlovák és a cseh irodalom magyar nyelven való megjelentetésében az a törekvés jut érvényre, hogy az időről időre új kiadásban közrebocsátott klasszikus műveken kívül a kortárs irodalom mai problémákkal foglalkozó, elkötelezett legjobb írásai kerüljenek fordításra és kiadásra. Az idei évben, tehát 1983-ban indítja meg a kiadó a tizenhat kötetre tervezett A szlovák irodalom könyvtára című s a huszonkét kötetre tervezett A cseh irodalom könyvtára című új sorozatát. Mint ismeretes, a Madách keretében működő Magyar Könyvbarátok Körét és Versbarátok Körét gazdasági és egyéb problémák miatt 1981-ben - a terjesztés szempontjából - át kellett szervezni. Ettől eltekintve ezek a sorozatok továbbra is léteznek, az érdeklődők azonban nem postán, házhoz szállítva kapják a sorozatba tartozó könyveket, hanem a könyvesboltokban vehetik meg őket. A több mint harmincéves múltra visszatekintő sorozatoknak az átszervezés - ezt nyíltan meg kell mondanunk - nem vált hasznára, mert az MKBK és a VBK taglétszáma igen nagy százalékkal csökkent. Megoldásra váró feladat, hogyan lehetne a hosszú éveken át sikeresen működő, nagy tömegbázisú sorozatok terjesztését a lehető legjobban megszervezni. 0 " sszegezésképpen annyit szeretnék még hozzátenni az eddigiekhez: a Madách kiadó lehetőségeihez mérten igyekszik a legjobban teljesíteni mindazokat a feladatokat, célokat, melyek szocialista kulturális politikánk szellemében reá hárulnak. Az esztétikai és művelődéspolitikai szempontok szigorú figyelembevételével dolgozó kiadói kollektíva felelőssége teljes tudatában, legjobb tudása szerint végzi munkáját, egyként megbecsüli a hazai magyar írók idősebb és közép- nemzedékét, igyekszik egyengetni fiatalabb és fiatal nemzedékének útját; tiszteli a szlovák és cseh irodalom alkotóit, s gondoskodik róla, hogy műveiket jól felkészült fordítók tolmácsolják a magyar olvasóknak. . MAYER JUDIT Sem családi, sem gimnáziumi neveltetése nem hatott rá olyan erővel, amely döntően befolyásolta volna életét. Ennek ellenére diákévei idején kéziratos lapot szerkesztett, s a száműzött Gorkij tiszteletére titkos olvasókört szervezett. Vagyis olyan diák volt Jevgenyij Vahtangov, aki kíváncsiságától, tudásvágyától hajtva megkerülte az állami gimnázium unalmas, lélektelen világát. így olvashatta diáktársaival Marx néhány írását, Gorkij könyveit, s néha az illegális Iszkra egy-egy példánya is a kezébe került. ' Első találkozása a színházzal gimnáziumi évei alatt történt. Szülővárosába - Vlagyikavkazba - rendszeresen jártak vándortársulatok, s köztük nem egy olyan, amely igényes repertoárral látogatta az orosz vidéket. Nem véletlen, hogy az akkor megismert társulatok között voltak az Adalgeim fivérek is, akiket első tanítóinak tartott. Adalgeimék a világirodalmi klasszikusok drámáit mutatták be a távolabbi vidékeken. Tizenhét évesen már játszott a gimnázium drámai estjein - leggyakrabban női szerepeket. Két évvel később már maga is rendezett, nem véletlen tehát, hogy apja mindent elkövetett, hogy „megmentse“ fiát, ezért a rigai műszaki egyetemre küldte felvételizni. Azonban ebből is szerepek lettek a helyi amatőrök társulatában, így az egyetemi felvételi vizsgán megbukott. 1903 őszén iratkozott be a moszkvai természettudományi karra, egy év múlva azonban már jogot hallgatott. Ez persze számára másodlagos jelentőségű volt. Meghatározóak a diákmozgalmak, a tüntetések, a forradalom előtti légkör. Az egyik diákszervezet elnökévé is megválasztották, s ő ezt azonnal színjátszó kör szervezésére használta fel. Az 1905-ös forradalom eseményei közben is egyetlen dolog foglalkoztatja: a színház. Barikádot épített, de A Valdštejn Palota Lovardájában február 27-ig azokból- a Nemzeti Galéria által az elmúlt nyolc évben vásárolt - müvekből láthatunk kiállítást, melyek a régi cseh, valamint a régi és újabb kori európai művészet gyűjteményét gazdagítják. A régi cseh művészetet képviselő gyűjtemény mintegy 25 gótikus szoborral gyarapodott. A barokk szobrászat jeles alkotóinak- František Preiss. Ottavio Mosto, Ferdinand Maximilián Brokof-néhány szép plasztikája ugyancsak a Nemzeti Galéria tulajdonába került. A kis számú, de rendkívül értékes barokkfestmények közül mindenekelőtt Jan Kupecký, Michael Willmann, Karel Škréta és Petr Brandi müveit említjük meg. A régi európai művészetnek úgyszintén számos kiváló alkotását csodálhatja meg a látogató. Minden bizonnyal elidőz a firenzei reneszánsz kimagasló alakjának, Agnolo Bronzinonak Cosima de Medici hadvezért megörökítő portréja előtt. A velencei iskolából Jacopo Bassano Indulás Kánaán földjére és Sebastian Ricci Bach- chus és Ariadna című festménye emelkedik ki. Az olasz festészet további értékes aikotása a Miche- langelót és Caravaggiót követő Simon Vouet Lukrécia öngyilkossága című műve, mely 1620 körül keletkezett. Az ez idáig csupán egy karcolatról ismert mü a régi európai művészet állandó tárlatában, a Šternberk Palotában kap helyet. A Nemzeti Galéria ikongyűjteménye több értékes orosz ikonnal gyarapodott. A németalföldi és holland festészet kedvelői sem csalódnak, néhány 16.-17. századi értékes alkotást is sikerült meg- vásárölnia a galériának. A középeurópai iskolát többek között Franz Antonin Maulbertschnek, a felvilágosodás kiváló festőjének egy jelentős alkotása képviseli. A 19. és 20. századi európai festészet alkotásaiból kiemelkedik gondolatai mindegyre a színház körül kalandoztak. Nem tudott szabadulni a Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko alapította Művész Színházban látottak hatása alól. (1903-1905-ben élte fénykorát ez a társulat. Csehov, Gorkij, Shakespeare bemutatók jelentették a sikert.) Vahtangov az ott látott darabokon, amatőr előadások rendezésében próbálta ki tehetségét. Az egyetemi évek után ismét Vlagyikavkazban tevékenykedett. Innem került a Művész Színház egyik vezető színészének, Ada- sevnek az iskolájába. Ott Leopold Szulerzsickij is tanította, akinek személyében mesterére talált. Amikor a neves rendezőt meghívták Párizsba, tehetséges tanítványát is magával vitte. Hazatérte után, még a színésziskola befejezése előtt Nyemirovics-Dancsenko a Művész Színházba szerződtette. így ível tehát a pálya, amelynek csúcsára még nem ért fel, hiszen az új társulat légköre, Sztanyiszlavszkij fenomenális módszere Vahtangovot is „foglyul ejtette“. Nem véletlenül volt tehát a legodaadóbb alkalmazója, fejlesztője. Az 1917 után fellendülő szovjet színjátszásban így lett a Mester rendszerének, a színészek pszichotechnikájának alkalmazásával a modern formák, kifejezőeszközök egyik úttörője. A Művész Színház Harmadik Stúdiója (ez alkotta alapját a mai moszkvai Vahtangov Színháznak), mutatta be Gozzi Turandot hercegnőjét, amelyet a nagy rendező utolsóként rendezett életében. Ez a színháztörténeti jelentőségű esemény zárta le tragikusan rövid életét. Az 1883 februárjában született művész alig harminckilenc évet élt. Egyik írásában így vallott munkájáról: „Azt akarom, hogy a közönség ne a színházban igazodjon el élményei között, hanem vigye haza őket magával, és töltsék be az életét..." (d-n) Degas-nak Lorenz Pagansról készített portréja, Picasso Csendélet mandolinnal című alkotása. Az orosz művészetből különösen értékesek Ivan J. Siskin Reggel az erdőben és Abram J. Arhipov Rja- zani ifjak című festményei. A 20. századi cseh festészet alkotásaiból készült válogatás második részét február 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Vár Lovardájában. Tekintettel a kortárs cseh festészetet képviselő tárlaton is szerepelnek majd a legértékesebbek. Míg az első részben azoknak a művészeknek az alkotásait láthattuk, akiknek alkotó munkássága a 20-as, 30-as években érte el tetőfokát, a második rész a 30-as években debütáló nemzedékre helyezi a hangsúlyt, akiknek emberi és művészi magatartása a 30-as évek politikai küzdelmeiben érlelődött. Számos nemzeti és érdemes művész munkáival találkozunk. Az új szerzemények kiváló képet adnak a tájképfestészet fejlődéséről, valamint a figurális festészetben bekövetkezett változásokról, a 30-as évektől napjainkig. Jaroslav Grus színes tájképei, Vladimír Sychra háborúellenes alkotásai magukra vonják a figyelmet csakúgy, mint Karéi Svolinský, Jan Sláviček, Cyril Bouda, Kamil Lhoták, František Jiroudek, František Tichý, Karel Souček, vagy František Muzika kiváló festményei. A Királyi Nyaralóban a 20, századi cseh plasztika új szerzeményei mellett a külföldi szobrászok - például Émile Antoine Bourdelle, Georg Kolbe, Franz Metzner - alkotásaival is találkozunk. Karel Souček, František Hudeček, František Lhoták és számos további hazai művész rajzai mellett pedig többek között Hja Repin, Fernand Léger alkotásait láthatjuk. Rendkívül értékes Mattheo Meriano Valdštejn hadvezér meggyilkolását felidéző alkotása. MOLNÁR ANGÉLA Gazdag tárlatok A prágai Nemzeti Galéria új szerzeményeiből ÚJ SZÓ 6 1983. II. 18.
