Új Szó, 1983. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám, péntek
Választékhiány - háttérgondokkal „Nagyon birálóan kell leszögeznünk, hogy nem értünk el kellő előrehaladást a műszálválaszték gazdagításában és a műszálak minőségének javításában. Sem a Slovchémia és a Slovakotex vezérigazgatósága, sem az SZSZK Iparügyi Minisztériuma nem fejtett ki kellő erőfeszítést e régi probléma megoldására. Elvárjuk, hogy a kutatóintézetek együttműködésével és gyorsan megtérülő beruházások révén rövid időn belül jobbra fordul a helyzet, és javul a műszálak minősége és választékösszetétele. “ (Karol Martinka szlovák miniszterelnök-helyettesnek az SZLKP KB legutóbbi ülésén elhangzott beszámolójából.) Találóbb sorokra aligha bukkanhatnánk a szlovákiai műszál- gyártásra vonatkozóan. Lényegre tapintóak, címre szólóak, útmutatást hordoznak magukban. S mivel textiliparunk egyik fontos alapanyag-előállító bázisáról lévén szó, időzzünk el továbbra is a mü- szálgyártás hétköznapjainál. Tegyük ezt tények és összefüggések felsorakoztatásával. A termelés görbéje és összetevői Hazánkban a müszálgyártás 50 éves múltra tekint vissza, a legnagyobb ütemben mégis a hetvenes években fejlődött. Ekkor vált ugyanis szükségszerüvé mind a természetes fonalak importjának csökkentése, mind a műszálak behozatalának hazai pótlása, s ez idő tájt célként tűzték ki a belőlük készülő textilipari termékek használati értékének növelését is. Mindez pártkongresszusi határozatok alapján történt, s magával hozta a humennéi Chemlon, a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiművek, a senicai Szlovák Műselyem- gyár, a sviti chemosvit és a hnúš- ťai vegyiüzem kibővítését és modernizálását. A műszálgyártás fellendülését nagyban elősegítették a külföldről behozott korszerű berendezések és az ipari know-how- ok, de a hazai kutatás és fejlesztés is hozzájárult (főként a polipropilén műszálak területén) e program megvalósításához. így aztán a termelés görbéje állandóan felfelé ívelt. Ha az 1970-es évet vesszük alapul, akkor a növekedés 1981-re valamivel túllépte a 220 százalékot, összetevőire bontva viszont rájövünk, hogy a viszkóz műszálak- eléggé környezetszennyező- előállítása ezalatt közel 40 százalékkal csökkent, szemben a szintetikusak 430 százalékot is meghaladó növekedésével. Felvetődhet a kérdés: mi váltotta ki ezt a nagyarányú növekedést? Elsősorban a textilipar kemi- zálásának egyre nagyobb szükségletei, amelyek kielégítésével pótolni lehetett a nehezen beszerezhető és devizaigényes természetes fonalakat. De szerepet játszott ebben a meglévő hazai nyersanyagok és energiaforrások kihasználása és nem utolsósorban a műszaki bázis kutatási és fejlesztési eredményeinek alkalmazása is. A szintetikus műszálgyártás műszaki és technológiai színvonala a fejlett európai országokéval azonos. Jelentős választékbővítés történt, s így a feldolgozóiparnak mintegy ezer fajta finomság, szin és kikészítés szerint osztályozott műszálat kínálnak. Széles körű alkalmazása - a textilipartól kezdve a közlekedésen keresztül egészen a mezőgazdaságig - hazánkban több mint 600 munkahelyen és szervezetben nyert létjogosultságot. A szakosodás útján A vegyi üzemeinkből kikerülő műszálválaszték még így sem elegendő a hazai textilipar számára. Elkerülhetetlen tehát a KGST- államok közötti szakosodás elmélyítése, s ebből eredően a behozatal és kivitel állandósítása. Vannak azonban olyan speciális típusok is, melyekből kevesebbre van szükségünk, előállításuk nem lenne számunkra gazdaságos, tehát szükségleteinket tőkés behozatalból fedezzük. így adódik, hogy a feldolgozandó műszálak körülbelül 20 százaléka határainkon túlról érkezik. Ebből jelentős tétel a poliamidká- bel, melyet részben pótol majd a humennéi Chemlon évenként 6000 tonnát előállító kapacitása. Másfelől műszáltermelésünk mintegy 12 százalékát szállítjuk külföldre, ebből 4 százalék híján mindet a KGST-országokba. Ez összhangban van a szakosodási egyezményekkel, melyek követelményeinek kezdettől fogva eleget teszünk. Hazánk a polipropilén műszálak alaptípusainak gyártására szakosodik, elsősorban a belföldi szükségleteket fedezi, de részben a KGST-államokba is szállít. E szakosodás következtében nálunk számításba sem jött a poliakrilonitril műszálak gyártási kapacitásainak kiépítése, s ma bizony ebből a fajtából elég hézagos a hazai feldolgozóipar ellátása. Észrevehető momentumok A műszálak választékhiánya több háttérgonddal függ össze. Három tényező szab határt: a gépek gyártása, a mai beruházási lehetőségek és a nyersanyagbázis. Mióta gépiparunk abbahagyta a műszálgyártó gépsorok előállítását, s a KGST-államok közti munkamegosztásban nagyon lassan bontakozik ki a sorozatgyártás, azóta sokszor a nem szocialista országok piacáról hozunk be ilyen gépeket. De ez már devizakérdés is, s beruházási költségek nélkül aligha valósítható meg. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek alkalmazása beruházás nélkül is eredményt hozhatna. Például a rugalmas árképzés. Ha textiliparunknak finom műszálra van szüksége (mert ez a választék egyik gyenge pontja), akkor tegyük gazdaságilag ösztönzővé az ilyen fajták előállítását. Úgyszintén változtatni kéne a természetes fonal és a műszál ára közti arányokon, hiszen szerte a világban ez fordított a miénkhez képest. Ennek következménye, hogy még mindig alacsony a műszálak alkalmazása a technikában. Megfelelő ösztönzéssel el lehetne érni, hogy a műszálak kiszorítsák a természetes fonalat mindenhonnan, ahol csak lehetséges. De nemcsak a választékbővítés kulcskérdés a müszálgyártásban, hanem a minőség is. Vonatkozik ez a már gyártott fajtákra és az újonnan kifejlesztettekre egyaránt. Ezen a téren még marad elegendő tennivaló a jövőben is. Mi várható holnaputánra? Ami a legfontosabb: a textilipar kemizálása tovább folytatódik, mégpedig a szintetikus műszálak bázisán. Főleg a polipropilén műszálak fejlesztésével számolnak, meft erre hazánkban elég nyersanyag van. Külön fejezetet képez a viszkóz textilműselyem, amely továbbra is a textilipar fontos alapanyaga marad. Ezt a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiművekben és a senicai Szlovák Műselyemgyárban állítják elő, de eléggé elavult berendezéseken. A 80-as évek folyamán számolnak a berendezések rekonstrukciójával és korszerűsítésével, ami már magába foglalná az ökológiai kérdések és a hazai nyersanyagfelhasználás megoldását is. Fontos feladat hárul a kutatásifejlesztési bázisra, amely megerősítésre szorul. Ezt az indokolja, hogy a csehszlovák gépipar a műszálgyártó gépsorok fejlesztésében és előállításában nem tart lépést az iparág fejlődésével, mert termelési programjában már nem is találkozunk ezzel. Mit követel meg tehát a jövő? A berendezések korszerűsítését, a választékhiány felszámolását és a KGST-államok közti munkamegosztás mihamarabbi kibontakoztatását. Lehetőleg háttérgondok nélkül J. MÉSZÁROS KÁROLY Méltók a bizalomra A bratislavai sörgyár népi milicistáiról Tizenhét tagja van a népi milícia sörgyári alakulatának, mely már 1958-ban megkapta a „Példás egység“ címet. František Ba- chara elvtárs - aki már nyugdíjas - volt az egység egyik alapító tagja még 1946-ban. O is kitüntetést kapott, „A haza védelméért“ emlékérmet.- Most az a feladatunk - magyarázza hogy alakulatunk bizonyítsa: méltó a cím viselésére. Ez pedig nem könnyű, hiszen növekedtek a követelmények. Olyan fiatalos lelkesedéssel beszél a tennivalókról, mintha nem ő lenne az alakulat legidősebb tagja, önmagáról, hogy ő, az egykori béres tizenegyedik gyereke három fiút, három lányt felnevelt, nyolc unokája közül a legfiatalabb is tízéves már, szót sem ejt. Munkás- mozgalmi és mi- licista emlékeit tömören így fogalmazza meg:- Küzdöttünk. Megszerveztük az akcióbizottságot. 1948 februárjában mindenre felkészültünk, még a fegyveres harcra is. Őrjáratokat szerveztünk, tüntettünk. Később Kelet-Szlová- kiában a fiatalokkal együtt építettük a Szövetségi Vasútvonalat. Azután a szövetkezetesítés következett. Tejfaluban talán még emlékeznek ránk. Amikor Csallóközt elöntötte az árvíz, segítettünk az újjáépítésben is. Mindig, mindenkor a munkásosztályt, a dolgozó népet szolgáltuk. Tűnődve néz maga elé.- Lehet, hogy ezt a mai fiatalok nehezen értik meg - mondja -, de így volt. Különben a mai fiatalok között is sok az olyan, aki kész tettekkel is bizonyítani elkötelezettségét. Ilyen fiatal Rudolf Sedláček is, az egység parancsnoka. Ö villany- szerelő, 1973 óta tagja az alakulatnak, két évvel ezelőtt vette át a parancsnokságot. Az alakulat kiképzéséről tájékoztat:- Nem könnyű a kiképzés, végigcsúszni a kúszófolyosón, a függeszkedés, a célbalövés és a gránátdobás, mind, mind komoly faladat. Aztán következik a speciális kiképzés, ez is megfelelő erőnlétet, kiváló állóképességet igényel. Kis szünetet tart, majd így folytatja:- A gyakorlatozásnál nagyon fontos a személyes irányítás elvének betartása, aminek jelentőségére Lenin is rámutatott, mert egy adott helyzetben bizonyos harci Az egység gyakorlatozásának tervét tanulmányozzák. Balról jobbra: Juraj Striž pártelnök és František Bachara elvtárs (A szerző felvétele) feladat megoldásához gyors elhatározásra, döntésre van szükség. Ilyenkor a parancsnok magára van utalva, neki kell dönteni. Juraj Striž, a pártelnök eddig hallgatott, most megszólal:- Mi bízunk a fiatalokban - mondja, - hiszen mi neveltük őket. Különben az egység zöme fiatal. Tetszik nekünk, hogy kezdeményezők. Aztán elmondja: védnökségi szerződést kötött az alakulat a közeli alapiskola Győzelmes Február Pionírcsapatával, évente kétszer közös táborozást tartanak a pionírok és a milicisták számára. A GUMÓN nemzeti vállalat népi milicis- ta alakulatával pedig közös gyakorlatozást rendeznek.- Tudásuk, tehetségük legjavát adják milicistáink - mondja befejezésül. - Munkában, gyakorlatozásban, politikai tevékenységben egyaránt. HAJDÚ ANDRÁS ORVOSI TANÁCSADÓ A fagyások A hnúšťai vegyiüzemben évente hétszáz tonna vágott polipropilén műszál készül. E fontos szőnyegalapanyagból az NDK-ba is szállítanak. Képünkön az előállítás egyik mozzanata látható (Nagy László felvétele) Az élő szervezetekben az egyes folyamatok bizonyos hőmérsékleten mennek végbe. A környezetből különböző hőmérsékletek hatnak a szervezetre, de ezeket hőszabályozó képességével kiegyenlíti. Amint azonban a külső hőhatások túllépnek egy bizonyos határt, a szervezet károsodást szenved. Az alacsonyabb hőmérséklet, a hideg vagy a fagy általános vagy helyi elváltozásokat okozhat. Általános lehűlés esetében fagyhalál állhat be, helyi lehűlés esetében fagyások keletkeznek. A szervezet általános károsodása esetében a test hőmérsékletének csökkenését hideglelés, később fáradtság, álmosság majd az eszmélet elvesztése kíséri, a szív működése lelassul, a légzés megszűnik és amikor a szervezet hőmérséklete csak körülbelül 20 fok, a károsult meghal. A szervezet helyi károsodása - a fagyások - nagymértékben az égési sebekhez hasonlítanak. Keletkezésük módja azonban eltérő. A hideg következtében a szöveteket tápláló erek összehúzódnak. Felmelegedés után a szövetekbe több oxigén jut már, de az erek sérülése miatt a vér mennyisége még nem elegendő. Megbénulnak a hajszálerek, az erekben vérrögök keletkeznek. Megsérül az erek belső felülete, ami olyan elváltozásokat okozhat, melyeket csak később, néha évek múlva veszünk észre. Az idegek elváltozásai miatt a szervezet fagyásos része kevésbé ellenálló a hideggel szemben és lassúbb lesz a hege- sedési folyamat is. A hosszabb ideig tartó hideg hatására keletkeznek az ún. láthatatlan fagyások. Fontos szerepet játszik a hideg mértéke, az, hogy milyen sokáig van a szervezet a hideg hatásának kitéve, milyen a szervezet ellenállóképessége. A vérkeringést gátló körülmények is befolyást gyakorolnak, így például a szoros lábbeli, a végtag mozdulatlansága, az erek betegsége. A károsodás mértéke szerint a fagyások három fokát ismerjük: az első fokú fagyás - a bőr meg- kékül, viszket, kellemetlen érzés, feszülő fájdalom jelentkezik; a második fokú fagyás - véres hólyagok képződnek a bőrön, környékük megdagad, a dagadás a károsult testrészen kívülre is kiterjed; a harmadfokú fagyás - a bőr elhal. Egyes esetekben negyedik fokról is beszélnek, amikor a fagyás következtében a csontok és izmok is elhalnak. Az ismétlődő hideg - meleg hatásra a fagyás különleges formája jelentkezik, amely főleg a hidegre különösen érzékeny testrészeken fordul elő. Tünetei hasonlóak mint az első fokú fagyásnál - lilás elszíneződés, viszketés, kellemetlen érzés, fájdalmak, a bőr megvastagodhat. Az ilyen fajta károsodással szemben a legjobban úgy védekezhetünk, ha megfelelően öltözködünk, főleg megfelelő meleg lábbelit hordunk, mivel az ilyen károsodás elsősorban az alsó végtagokon fordul elő. Száraz, eléggé bő ruhát illetve cipőt kell hordanunk, olyant, amely nem akadályozza a vérkeringést. Az elsősegély legfontosabb feladata, hogy megakadályozzuk a hideg további hatását. Általános lehűlés vagy fagyás esetében a beteget kb. 22 C fokos helyiségbe visszük, levetkőztetjük és amennyiben nem ad életjelt, szíve nem működik és nem lélegzik, mesterséges légzést, szívmasz- százst alkalmazunk. Ha lehetőségünk van, akkor 37 C fokos vízzel megtöltött fürdőkádba tesszük a beteget, ha ezt nem tehetjük meg, meleg kendőkkel dörzsöljük testét. Ha eszméleténél van, meleg italt adunk (kávét, teát). Helyi károsodás esetében hasonlóan járunk el. Elsősorban megszüntetjük a hideg további hatását, a beteget meleg helyiségbe visszük, fagyásos végtagját, levéve a ruhát, langyos vízbe tesszük, miközben a víz hőmérsékletét fokozatosan 37 C fokra növeljük. A beteg testrészt megpróbáljuk lazán mozgatni és nagyon enyhén dörzsöljük - az utóbbit csak az első fokú fagyásoknál. Mivel a sérült bőrfelületen keresztül fertőzés juthat a szervezetbe, steril kötszerrel, tiszta lepedővel vagy zsebkendővel kössük be. Minden nagyobb fagyásos sebet meg kell mutatni a szakorvosnak - sebésznek. Dr. MARIAN PRÍBELSKÝ ÚJ SZÚ 4 1983. II. 18.
