Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám, péntek

ÚJ szú 3 1983. L 14. Libanoni-izraeli tárgyalások Öt eredménytelen forduló után megállapodás a napirendről (ČSTK) - A külföldi erők Liba­nonból való távozásáról folytatott izraeli—libanoni tárgyalásokon - Tel Aviv-i források szerint - a két ország megállapodott a napi­rendről. David Kimche, az izraeli küldöttség vezetője Kirjat Smona észak-izraeli városban a tárgyalá­Vogel párizsi villámlátogatása (ČSTK) — Francois Mitterrand francia köztársasági elnök az Ely- see palotában csütörtök délelőtt fogadta Hans-Jochen Vogel t, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltjét. A megbeszélések fő témája a le­szerelés volt. Hírügynökségi jelentések sze­rint a francia elnök érdeklődést tanúsított azon tárgyalások részle­tei iránt, amelyeket Vogel az el­múlt napokban Jurij Andropov- val. az SZKP KB főtitkárával és Ronald Reagan amerikai elnökkel folytatott. Mitterrand Afrikába indult (ČSTK) - Francois Mitterrand francia államfő tegnap újabb afri­kai körútra indult. Hatnapos útja során három afrikai országba láto­gat el. Claude Cheysson külügy­miniszter és a kormány további tagjai kíséretében Togóba, a Be­rlini Népi Köztársaságba és Ga- bonba utazik. Csehszlovák-szovjet gazdasági tárgyalások (ČSTK) - Moszkvában tegnap véget ért a csehszlovák-szovjet ria<^gi és együttműködési kor­mányközi bizottság tudományos -műszaki együttműködési állandó Bizottságának 34. ülésszaka. A csehszlovák küldöttséget La­dislav Šupka szövetségi műsza­ki-fejlesztési és beruházási mi­niszter. a szovjet delegációt Leo- nyid Jefremov, a Tudományos Műszaki Állami Bizottság első el­nökhelyettese vezette. A bizottság áttekintette a kölcsönös együttmü- ködés múlt évi eredményeit, és meghatározta 1983. évi munka- tervét. Amint azt Ladislav Šupka mi­niszter elmondotta, a bizottság fő­ként a fűtőanyagok és az energia- hordozók racionális felhasználá­sának. a mezőgazdaság biokemi- zálásának és kemizálásának kér­déseivel foglalkozott. sok hatodik fordulója után közölte, hogy a tárgyalások napirendje a következő pontokat fogja tartal­mazni: a hadiállapot beszünteté­se, biztonsági Tnegállapodás meg­kötése, a kölcsönös kapcsolatok­ról szóló megállapodás kereteinek meghatározása, az ellenséges propaganda beszüntetése, a sze­mélyek szabad mozgása és a sza­bad kereskedelem, s végül az ide­gen csapatok Libanonból való ál­talános kivonásának programja. A Kirjat Smona-i tárgyalásokat megelőzte Menahem Begin kor­mányfő találkozója Philip Habib amerikai megbízottal, aki azért ér­kezett Izraelbe, hogy tárgyaljon T,az izraeli erők mielőbbi távozá­sáról Libanonból“. Amerikai fegyverekkel felszerelt és amerikai katonai szakértők által kiképzett somozista bandák szinte naponta hatolnak be Nicaragua területére, akik ártatlan parasztokat és a Sandinista Nemzeti Felsza­badítási Front-aktivistákat gyilkolnak. Képünkön: egy hondurasi légi támaszponton amerikai „tanácsadó“ vezetésével gyakorló repülésre készülnek a nicaraguai el len forradalmárok. (Telefoto: ČSTK) El nem kötelezettek tanácskozása Managuában Washington felelős a közép-amerikai feszültségért (ČSTK) - A nicaraguai főváros­ban tegnap folytatta tanácskozá­sát az el nem kötelezettek moz­galma koordinációs irodájának kül­ügyminiszteri szintű értekezlete. A szerdán megkezdődött tanács­kozáson a mozgalom tagállamai­nak küldöttségei mellett nemzet­közi szervezetek delegációi vesz­nek részt - összesen 116 kül­döttség. A mostani ülést megelőzően a koordinációs iroda szakértői ki­dolgozták a tanácskozás záródo­kumentumának javaslatát, illetve napirendjét. A megvitatandó prob­lémák közé tartozik a közép-ame- rikai helyzet, a latin-amerikai né­pek antiimperialista harca, a Nica­ragua elleni amerikai felforgató te­vékenység. A tanácskozást Daniel Ortega, a nicaraguai kormányzótanács el­nöke nyitotta meg. Beszédében élesen bírálta az Egyesült Álla­mokat a fejlődő országokkal szembeni imperialista politikája miatt. Rámutatott, hogy az USA közvetlenül felelős a világ számos részében tapasztalható feszültsé­gért. Ortega ugyancsak bírálta Washington és a többi fejlett tőkés ország diszkriminációs gazdasági politikáját. Isidoro Malmiéra kubai kül­ügyminiszter felszólalásában szintén elítélte a Latin-Amerikával szemben folytatott amerikai politi­kát. Hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának és az egész világnak tudatosítania kell: a latin-amerikai földrészt meg kell óvni a konfliktusoktól, ame­lyek kiszámíthatatlan következ­ményekkel járhatnak az egész világ békéjére és biztonságára nézve. A koordinációs iroda ülésének résztvevői meghallgatták Fidel Castronak, az el nem kötelezet­tek mozgalma elnökének üzene­tét, amelyben a legfelsőbb kubai vezető a jelenlegi tanácskozást a mozgalom egységének, tekin­télyének és akcióképességének megszilárdítása felé vezető je­lentős lépésnek nevezte. Valamennyi felszólaló - így Khaddam szíriai, Aguire Lanari argentin külügyminiszter is - elí­télte a Nicaragua ellen folytatott hadüzenet nélküli háborút, vala­mint Nagy-Britannia Malvin-szige- tekkel kapcsolatos magatartását. ós iroda tanácskozásán részt vevő néhány küldöttséget azzal fenye­gette meg, hogy „átértékeli“ az országukhoz fűződő kapcsolatait aszerint milyen álláspontra he­lyezkednek az ütésen , és milyen módon igyekeznek majd érvényre juttatni az amerikai érdekeket. A managuai amerikai nagykövet még a nicaraguai kulügymintszté- riumba is ellátogatott, hogy „ag­godalmát" fejezze ló a koordjnáoi- ós iroda tanácskozásának záródo­kumentumával kapcsolatban. amely az USA-t arra szólítja fel; szüntesse meg a latán-amerákai országok belugyetbe való beavat­kozást. Japán döntés A Fehér Ház fenyegetése Miguel ď Escoto, nicaraguai külügyminiszter managuai sajtó- konferenciáján elmondotta, hogy az amerikai kormány a koordináci­A salvadori rezsim gyengeségének jele (ČSTK) - Salvadorban hivata­losan bejelentették, hogy Sigifredo Ochoa Perez ezredes. Cabanas tartomány lázadó katonai pa­rancsnoka „meghátrált“, de - amint azt a Reuter hírügynök­ség megjegyzi — az egy hétig tartó bizonytalan helyzet erősen megté­pázta Guillermo Garcia hadügy­miniszter tekintélyét. A hírügynök­ség arra is rámutat, hogy Ochoa Perezt és híveit nem büntetik meg a nyílt lázadásért, s ez a salvadori rezsim gyöngeségét bizonyítja. (ČSTK) - A japán kormány csökkente™ igyekszik a nyugati partnereivel folytatott kereskedel­mi kapcsolatokban mutatkozó fe­szültséget, úgy döntött, hogy ápri­lis 1-tól egyszerűsíti a vámkeze­léssel járó ügyintézést az Egyesült Államokból és Nyugat-Európából behozott 75 féte mezőgazdasági termék és iparcikk eseteben Ugyanakkor egyes ilyen termé­keknek a behozatali kvótáját is emelte. Tokióban, az Egyesült Államok nagykövetsége előtt több mint 7000 japán kisgazdálkodó tünte­tett az új intézkedések és az Egyesült Államok Japánra gyako­rolt nyomása ellen Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök beis­merte, hogy petíciókat kapott fcbb mint 9 miiió japán aláírásával, akik el lene vannak az import nö­velésének. A moszkvai Pravda cikke A moszkvai Pravda tegnapi számában „A tényekkel ellentétben“ címmel újabb cik­ket közölt az európai nukleáris fegyverekkel kapcsolatos ame­rikai álláspontról. Az Egyesült Államok az európai atomfegyverek korlátozásának problémáit illetően kitartóan pró­bálja megkerülni a tényeket - álla­pítja meg a Pravda. Mint ismere­tes. a Szovjetunió javasolta, hogy a közepes hatótávolságú fegyve­rek számának csökkentését köve­tően pontosan annyi ilyen hatótá­volságú rakétát hagy meg, amennyivel a NATO-tömb, vagyis Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezne, továbbá pontosan annyi közepes hatótávolságú re­pülőgépet - a nukleáris fegyverek hordozóit —. amennyi az USA-nak, tyagfy-Bntanniának és Franciaor­szágnak együttesen lenne. Ez a javaslat senkit sem juttat egyol­dalú katonai előnyökhöz. Köztudott, hogy az Európában levő nukleáris erők számát tekint­ve a brit és a francia atomfegyve­rek a mérleg ugyanazon serpe­nyőjében vannak, mint az ameri­kai fegyverek. Úgy tűnhetne, hogy itt nincs és nem lehet semmiféle ok a vitára - annyira világosak, annyira megcáfolhatatlanok a tények. Elegendő lenne, ha az említett államok tudatosítanák, hogy a NATO-ban szövetségesek és minden világos lenne. nak a fokozott fegyverkezési kia­dásokra való ösztönzéséről van szó, az amerikai kormány állás­pontja ez ügyben teljesen eltérő. A mint azonban szóba kerül az európai nukleáris fegyve­rek számának korlátozása, min­den egy csapásra megváltozik. Az amerikai vezetőknek minthogyha nem is lenne sejtelmük szövetsé­geseik atomfegyvereiről s szeret­nék, ha a Szovjetunió is egysze­rűen megfeledkezne róluk - ál­lapítja meg a Pravda, majd rámu­tat, hogy Franciaország és Nagy- Britannia számottevő nukleáris potenciállal rendelkezik, amely szüntelenül nő. Az Egyesült Álla­mok - folytatja a lap - különböző érvekhez folyamodik, például Nagy-Britannia és Franciaország szuverenitására, s arra hivatkozik, hogy a két ország nem vesz részt a genfi tárgyalásokon. ban beálló egyensúly összete­vőjeként. M oszkvában már ma figye­lembe veszik a brit és a francia nukleáris fegyvereket, és a jövőben is tekintettel lesznek rájuk - akár egy esetleges megállapo­dásban vagy más módon. A Szov­jetunió Nagy-Britanniától és Fran­ciaországtól semmit sem követel. Teljes joggal követeli azonban az Egyesült Államoktól, hogy az európai nukleáris fegyverek csök­kentéséről és korlátozásáról szóló szerződés megfeleljen a felek egyenlősége és egyenlő bizton­sága elvének. Egyenlő bizton­ság azonban nem lesz Európá­ban addig, amíg a számításból kimaradnak a brit és a francia atomfegyverek. Az Egyesült Államok törekvése­inek célja, hogy egyenlőtlen szer­ződést kényszeresen a szovjet fél­re, amely fölényt biztosítana a NATO-nak a Varsói szerződéssel szemben. Ez egyáltalán nem ta­núskodik arról, hogy az USA meg­állapodásra törekedik a Szovjet­unióval. Washingtonban bizonyá­ra tudják, hogy a Szovjetunió nem megy bele az egyoldalú leszerelésbe, és nem engedi meg, hogy a NATO fölénybe ke­rüljön. Amikor tehát az USA előre elfogadhatatlan javaslatokat tesz és nem hajlandó figyelembe vermi a realitásokat, szándékosan vezeti zsákutcába a tárgyalásokat. A re­alitások pedig azt mutatják, hogy Európa keleti részén a Szovjet­unió az egyetlen atomhatalom, míg Nyugat-Európában az USA mellett ott van Nagy-Britannia és Franciaország is. A Szovjetunió konstruktív ja­vaslatokat terjeszteti elő a megállapodás elősegítésére. E javaslatok megnyitják az utat az európai nukleáris fegyverek korlá­tozásának radikális és igaz­ságos megoldása előtt Az előre­haladás szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy a másik fél — az Egyesü lt Államok — is a gya­korlatban az európai helyzetet meghatározó reális tényezőkből induljon ki, és mondjon le a más* fél félrevezetésére irányidó erőfe­szítéseiről — hangsúlyozza vége­zetül a Pravda. Kegyvesztettek A Reagan-kormányban mar négy miniszter mondott le. utolsó­ként szerdára virradó éjszaka Ri­chard Schweiker egészségügyi miniszter. A sorozat ezzel azon­ban nem zárult le. tegnap újabb vezető politikai személyiség vált meg hivatalától. Politikai megfi­gyelők szerint Eugene Rostow- nak, a fegyverzetellenőrzési és le­szerelési ügynökség igazgatójá­nak önkéntesnek éppen nem mondható távozása a jobboldali konzervatív republikánusok nyo­másának eredménye. E körökben ugyanis nem voltak elégedettek a fegyverkezés korlátozásáról a Szovjetunióval folytatott tárgya­lásokkal kapcsolatos álláspontjá­val, amelyet ,,túlzottan engedé­kenynek" minősítettek Ismert tény viszont, hogy Rostow, ciki az ún. jelenlegi veszéllyel foglalkozó bizottság egyik létrehozója, mindig a Szovjetunióvá] szembeni ke­mény irányvonal hive volt. Az utóbbi időben azonban ez kezdett nem tetszeni a Fehér Ház egyes munkatársainak, elsősorban Willi­am Clarknak, az elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadójának. Hogy Reagan lemondásra késztette Rostowot, abban minden bizony­nyal nagy szerepet játszott Jesse Helms konzervatív republikánus szenátor ellene intézett támadása iis. Helms rossz szemmel nézte, hogy Rostow megbízta Paul Nit- zet, a Szovjetunióval a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalá­sokon részt vevő amerikai küldött­ség vezetőjét, hogy tegyen kísér­letet kompromisszumok elérésére Genfben. Nemcsak Rostow lemondása, volt meglepő, hanem az is, hogy az elnök megfosztotta tisztségétől Richard Starrt, a bécsi közép-eu­rópai fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentéséről folytatott tár­gyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjét. Az ő eseté­ben is a közelmúltban élesen bírált kompromisszumra való hajlama volí nyilván a kegyvesztettség fő oka, amellyel Starr állítólag „túl­lépte hatáskörét“. E két vezető tisztségviselő le­váltása a Reagan-kormányon be­lüli súlyos ellentétek megnyilvánu­lása. amely nem képes egységes álláspontot kialakítani a fegyver- zetosökkentés kérdésében. Ag­gasztó viszont, hogy ezekre a vál­tozásokra röviddel a genfi szovjet -amerikai tárgyalások folytatása előtt ikerül sor, amelyeket január 27-én újítanak fel. Minden bizony­nyal azt is bizonyítják, hogy a Reagan-kormány a legújabb szovjet javaslatokra előző indítvá­nyainak megismétlésével akar vá­laszolni. elsősorban az elnök „nul­laváltozatával“, melynek célja, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Varsói Szerződés tagálla­mai felett és hangsúlyozni akarják hajthatatlanságukat Rostow utód­ja, Kenneth Adeknan jól ismert éles szovjetellenes állásfoglalása­iról, amelyeket az ENSZ-ben is hangoztatott Jeane Kirkpatrick ál­landó ENSZ-képviseló helyettese­ként. Az amerikai kongresszus egyes tagjai a legutóbbi változások nyo­mán kialakult helyzetet nagyon súlyosnak minősítik. Paul Tson- gas liberális képviselő megállapí­totta, hogy Reagan kormányzása alatt „meghalt“ a fegyverkezés ellenőrzése és csak az eddigi poli­tikában eszközölt jelentős fordulat javíthatja a kilátásokat valamilyen megállapodás elérésére. (ČSTK) Szégyenteljes látogatás (ČSTK) — Margaret Thatcher brit miniszterelnök befejezte ötna­pos látogatását a Malvin-szigete­ken és csütörtökön visszatért Lon­donba. Provokatív látogatásával az akarta demonstrálni, hogy Nagy-Britannia továbbra is meg akarja tartani uralmát a szigetek foilott lulCH ­A látogatást nemcsak az argen­tin, hanem további latin-amerikai vezetők is élesen bírálták. Adolfo Perez Esquivel argentin Béke- Nóbel-díjas a látogatást „szé­gyenteljes és nyílt gyarmatosítás­ként“ bélyegezte mefj. A tényekkel ellentétben Washington azonban a tények­kel ellentétben azt szeretné bebi­zonyítani, hogy az USA szövetsé­geseinek nukleáris fegyvereit egyáltalán nem kellene beszámí­tani az európai erőegyensúlynak azon az oldalán, ahol az amerikai fegyverek vannak. Persze, amikor a NATO-tervek előkészítéséről, a tömb nyugat-európai tagállamai­Az érvek közül egyikben sincs logika. Hisz a Szovjetunió nem Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris fegyverzetének korláto­zását javasolja, hanem arra figyel­meztet: a két ország atomfegy­vereit szükségképp számításba kell venni a Szovjetunió és az USA nukleáris fegyvereinek korlátozását követően Európá-

Next

/
Thumbnails
Contents