Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám, szombat

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1983. január 8. XXXVI. évfolyam 6. szám Ara 50 fillér VÁLASZÚTON Sorsdöntő esztendő napjai peregnek. 1983 a béke és a háború hívei között folyó küzdelemben olyan fontos döntések éve lesz, melyek hosszú távon befolyásolják a világ sorsának alakulását. A tét ugyanis óriási: vagy megállapodás születik a fegyverzetek csökkentéséről, vagy a kiélezett és veszélyes katonai szem­benállás évei következnek. Az utóbbi lehetőség különösen Európára nézve riasztó távlat, hiszen megállapodás hiányában az év végétől hat nyugat­európai országban megkezdik a nukleáris robbanófejekkel ellá­tott 572 amerikai rakéta telepítését. Az eurorakéták megjelenése földrészünkön azt eredményezi, hogy a legtöbb háborús gyöt­relmet megszenvedett Európa ismét egy esetleges háború - méghozzá atomháború színterévé válhat. Az új fegyverek alig hat perc alatt elérhetik a Szovjetunió területét, tehát kizárják minden válaszintézkedés lehetőségét, s nem utolsósorban pedig felborítják a két nagyhatalom között meglevő erőegyen­súlyt. Nem vitás tehát, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testülete Prágában az imperialista agresszív körök politi­kája következtében rendkívül kiéleződött, szinte a hidegháborús érára emlékeztető megmerevedett kelet-nyugati kapcsolatok légkörében tanácskozott. A hét szocialista ország vezetőire óriási felelősség hárult, hiszen mindössze 12 hónap áll rendel­kezésükre ahhoz, hogy a Nyugatot meggyőzzék a rakételepítés esztelenségéről és a kölcsönösen elfogadható megállapodás szükségességéről. A korábbi évekből megismert nyugati eluta­sító magatartás miatt most is szinte mindent latba kellett vetni, politikai jóakaratot, rugalmasságot és az ésszerűség határain belüli, az egyik fél biztonságát sem veszélyeztető kompromisz- szum-készséget. Ezek nem új elemek a szocialista országoknak a kölcsönösen előnyös megegyezés lehetőségét kereső törek­véseiben, hiszen hosszú évek óta ezek a vonások fémjelzik békeerőfeszítéseiket. De most, hogy az idő rendkívül sürget, az említett vonások még fokozottabb hangsúlyt kaptak, tekintve, hogy egyetlenegy konstruktív megállapodás lehetőségét sem szabad elszalasztani. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete legutóbb két évvel ezelőtt tekintette át a világhelyzetet és foglalt állást a béke, az enyhülés megőrzésével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Mint a dokumentum megállapítja, azóta még feszültebbé vált a nagyhatalmak viszonya és megkezdődtek ugyan a genfi szovjet-amerikai fegyverzetcsökkentési tárgyalá­sok, de mindeddig nem hoztak eredményt. A nyilatkozat figyel­meztet arra, hogy az enyhülés veszélyben van, mert azt a konf­rontáció váltja fel. A szocialista országok közös álláspontja szerint bármilyen bonyolult, feszült is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussanak a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. A Varsói Szerződés országai ezért új, nagyszabású békeindítványt terjesztettek elő, amelyben java­solják: a Varsói Szerződés és a NATO kössön megállapodást arról, hogy kölcsönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásá­ról és békés kapcsolatokat tartanak fenn. Magától értetődő, hogy mit is jelentene bolygónk békéje, biztonsága szempontjából, ha sikerülne e javaslat megvalósí­tása. Bennünket, európaiakat legközvetlenebbül érintő kérdés továbbá, hogy mielőbb szülessen megállapodás az európai közepes hatótávolságú rakéták ügyében. A prágai nyilatkozat nem hagy kétségeket afelől, hogy a szocialista országok ezt a kérdést az idei esztendő legfontosabb világpolitikai feladatá­nak tartják. Ha az év végéig a Genfben tárgyaló szovjet és amerikai küldöttségek nem állapodnak meg, akkor a NATO 1979-es, ún. kettős határozata értelmében Nyugat-Európában, a szocialista országok határainak tőszomszédságában megje­lennek az amerikai nukleáris rakéták. A döntés végrehajtása mindenképpen az európai helyzet rosszabbodását és a bizalom gyengülését eredményezné. A szocialista országok ennek meg­akadályozását kulcsfontosságú feladatuknak tekintik. A moszkvai vezetés ezzel kapcsolatban már korábban is számos javaslatot tett. Legutóbb Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió jubileumi ünnepségein kijelentette, hogy a Szovjetunió kész az angol és francia rakéták számához igazítani saját közepes hatótávolságú eszközeinek számát. Korábban pedig a Szovjetunió egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy elsőként nem vet be atomfegyvert. A Fehér Ház ezeket szinte válaszra sem méltatta és kitart a hadászati erőfölény megszerzését célzó szándékai mellett. Továbbra is saját „nulla“-változatát ajánlja, vagyis hogy a Szovjetunió európai területén szerelje le nukleáris rakétáit, mert csakis ebben az esetben mondana le az eurorakéták telepítéséről, miközben érintetlenek maradnának a nyugatnémet és brit rakéták. Moszk­vai vélemény szerint a Reagan-kormányzat üresjáratra kénysze­ríti a genfi tárgyalásokat, miközben a NATO-ban sajátos „mun­kamegosztást“ alakított ki: Amerika Genfben késlelteti a tárgya­lásokat, a nyugat-európai kormányok pedig erőltetett ütemben készítik elő - számos felelős nyugati politikus és a közvélemény tiltakozása ellenére - a rakéták telepítését. E törekvések lényege: végrehajtani a rakétatelepítést, még mielőtt Genfben létrejönne a megállapodás. Vagyis a genfi tárgyalásokkal akar­ják fedezni a rakéták telepítését a koholt szovjet erőfölényre hivatkozva. Ez pedig a mélypontra vethetné vissza az amúgy is elhidegült szovjet-amerikai kapcsolatokat. Igazat kell adni George Kennannak, az USA egykori moszkvai nagykövetének abban, addig nincs esély a nagyhatalmak viszonyának a megja­vítására, amíg „az amerikaiak nem tanulják meg józanabbul szemlélni a szovjet rendszert és amíg nem szűnik meg a szovjet katonai erő mértéktelen felnagyítása.“ A békeszeretö milliók elvárják, hogy a valóságtól elrugaszko­dott amerikai vezetés a realitás talajára lépjen a nemes cél, a béke megőrzése érdekében. p. VONYIK ERZSÉBET VasiI Bil'ak elvtárs átadja Gustáv Husák elvtársnak az üdvözlő levelet (ÚSTK-felvétel) A legmagasabb csehszlovák kitüntetéseket adományozták Gustáv Husák elvtársnak 70. születésnapja alkalmából (ČSTK) - A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének javasla­tára a Szövetségi Gyűlés Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárá­nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének 70. szüle­tésnapja alkalmából a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság Hőse címet adományozta, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság Hőse címmel járó aranycsillag viselési jogával, s a szocialista haza építé­sében szerzett érdemeiért odaítél­te a Klement Gottwald Érdemren­det. A legmagasabb csehszlovák ál­lami kitüntetéseket tegnap a prá­gai várban Husák elvtársnak Alois Indra elvtárs, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a Szövetségi Gyű­lés elnöke nyújtotta át. Jelen vol­tak: Vasil Biľak, Peter Colotka, Karel Hoffmann, Miloš Jakeš, Antonín Kapek, Josef Kempný, Josef Korčák, Jozef Lenárt és Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Jan Fojtík, Josef Haman és Miloslav Hruš­kovič, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, Mikuláš Beňo, Josef Havi in, František Pitra és Jind- rích Poledník, a CSKP KB titká­rai, Marie Kabrhelová és Oldrích Švestka, a CSKP KB Titkárságá­nak tagjai, valamint Miroslav Čapka, a CSKP KERB elnöke.- Egész életed - mondotta az ünnepség bevezető részében Ind­ra elvtárs - szorosan összefügg Csehszlovákia Kommunista Párt­jának harcaival, minden törekvé­sed országunk legújabb kori törté­nelmének oszthatatlan részét ké­pezi. Mindnyájan tudjuk, hogy mindig kötelességednek tartottad a párt, a munkásosztály és a nép áldozatkész szolgálatát sze­mélyes nehézségeidre való tekin­tet nélkül mindig tántoríthatatlan híve voltál a megismert forradalmi igazságnak, önzetlen hazafiságo- dat bebizonyítottad aktív részvéte­leddel a szociális és nemzetiségi szempontból igazságtalan bur- zsoá uralom ellen és a nemzeti felszabadulásért folytatott küzde­lemben, valamint a szocialista tár­sadalom sikeres felépítéséről való mindennapi gondoskodásban. Népünk a bel- és külpolitika terü­letén következetes internaciona­listaként, a Szovjetunió olyan hű barátjaként ismert meg, aki szün­telenül törekszik a csehszlovák -szovjet szövetség szilárdítására és az első szocialista országgal folytatott testvéri együttműködés elmélyítésére. Indra elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy rövidesen ti­zennégy éve lesz annak, hogy a CSKP Központi Bizottsága Hu­sák elvtársra bízta a legmagasabb párttisztség betöltését. Ismét bebi­zonyosodott: különösen a legne­hezebb időszakokban képes a for­radalmi mozgalom a feladatok (Folytatás a 3. oldalon) A CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB, a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány üdvözlő levele Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének 70. születésnapja alkalmából Kedves Husák Elvtárs! Hetvenedik születésnapod alkalmából szí­vélyesen üdvözlünk, és gratulálunk ehhez a jelentős jubileumhoz. Csehszlovákia Kommunista Pártja, az egész Nemzeti Front és hazánk állampolgá­rai tisztelettel emlékeznek életutadra - a munkásosztály ügyéért, a szociális igaz­ságért, nemzeteink szabadságáért, az egysé­ges és szuverén csehszlovák államban, a szocializmus és a kommunizmus eszméi­nek megvalósításáért küzdő harcosok első soraiban végzett munkád és küzdelmeid több mint fél évszázadára. A népből jöttél, és egész termékeny élete­det a nép boldogságára és jólétére tett erőfe­szítéseknek szentelted. Sorsodat, pályádat ezért törvényszerűen egybekapcsoltad a munkásosztály forradalmi élcsapatának, Csehszlovákia Kommunista Pártjának sorsá­val és útjával. Már 16 éves korodban, 1929-ben tevé­kenykedni kezdtél a Kommunista Ifjúsági Szövetségben. Ez abban az évben volt, ami­kor a párt élére Klement Gottwaldot válasz­tották meg, és amikor a párt az ő vezetésével követni kezdte a lenini forradalmi tanítás és politikai munkamódszerek sokoldalú elsajá­tításának irányvonalát, amelyhez mindig hű maradtál. Miután 1933-ban beléptél a kom­munista pártba, rövidesen a szlovákiai hala­dó és forradalmi mozgalom egyik kimagasló személyisége lettél. Mindig tántoríthatatlanul és határozottan azoknak az oldalán álltái, akiktől megtagadták a kenyeret, a munkát és az emberhez méltó életre való alapvető jogot. Jelképes volt, hogy politikai és közéleti tevékenységedet abban az időben bontakoz­tattad ki, amikor mozgósítani kellett az em­bereket az Európát és közvetlenül hazánkat háborúval fenyegető hitleri fasizmussal szemben. Életedben meghatározó tényező lett az a történelmi tapasztalat, amelyet a fa- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents