Új Szó, 1983. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK Hetenként egyszer jelentkező - új rovatunkban - a világgazdaság időszerű kérdéseit próbáljuk különböző szemszögből megvilágítani. Eddig olvasóink lapunkból a külpolitikai híreken és a belső gazdasági helyzetünket elemző cikkeken keresztül csupán közvetve alkothattak képet a világ- gazdaságban végbemenő folyamatokról. E rovat indításával szeretnénk bővebb lehetőséget nyújtani a gazdasági életünkkel kapcsolatban sokat emlegetett külgazdasági tényezők, a nemzetközi gazdasági élet összefüggéseinek megismeréséhez, s ezzel a hazai gazdasági intézkedések, elvárások teljesebb megértéséhez is. Reméljük, érdeklődéssel fogadják új rovatunkat. A SZERKESZTŐSÉG Az élelmiszertermelés növelésén a hangsúly A szocialista országok sürgető feladata: lakosonként évi 1000 kg gabona termelése A KGST-tagországok szakemberei számos területen folytatnak együttműködést az élelmiszertermelés növelése érdekében is. Gondosan elemzik az e téren uralkodó helyzetet és a várható távlatokat, tapasztalatot cserélnek a különböző szakágazatokról, és koordinált munkájuk célja a nép életszínvonalának emelése. A Szovjetunió népgazdasági terveiben a központi helyet az élelmiszerprogram teljesítését célzó intézkedések foglalják el, hangsúlyozza V. Karpics, a közgazda- sági tudományok kandidátusa a Novosztyi hírügynökség lapjában közzétett átfogó cikkében. E program megvalósítására az első lépéseket bonyolult körülmények, kedvezőtlen időjárási feltételek között tettük meg. A mező- gazdasági dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően azonban több köztársaságban, területen és kerületben jó eredményeket sikerült elérnünk. Az SZKP KB 1982 novemberében megtartott ülése egyebek között rámutatott arra, hogy az élelmiszerprooram teljesítése nem tűr halasztást, s hogy a népgazdasági tervek előkészítése során ezt a programot előtérbe kell helyezni. A Szovjetunió élelmiszerprogramjának teljesítése nem lehetséges a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumnak a szocialista közösség államaiban kialakult helyzete figyelembe vétele nélkül - hangsúlyozza a továbbiakban V. Karpics. Mivel a KGST legnagyobb tagállama milliárdos beruházásokat igénylő hosszú távú programot tűz ki, természetes, hogy e program teljesítése befolyásolja a gazdasági közösség többi tagországának gazdaságát is, annái inkább is, mert több közülük hasonló feladatok megoldásával birkózik. A KGST-tagorszá- gok élelmiszertermelésével kapcsolatos elemzés kidolgozásán fáradozó szakemberek igazolják, hogy a szovjet élelmiszerprogram alapvető célja a többi KGST-tag- országgal való együttműködés elmélyítése a mezőgazdaságban, a nyersanyagok feldolgozásában és ésszerű hasznosításában egyaránt. A KGST-tagországokban az élelmiszerek tápértéke nagyon magas, hiszen csaknem egyhar- madrésszel meghaladja az elismert „világnormát“. Ez hatalmas szociális vívmány, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a világ egyes részein milyen élelmiszerhiánnyal küszködnek. Ennek ellenére néhány KGST-tagországban jelentős erőfeszítést kell kifejteni azért, hogy növekedjen az élelmiszertermelés és -fogyasztás, mindenekelőtt húsból és tejből. A szocialista országok több mint 30 kölcsönös egyezményt írtak alá, hogy a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjával összhangban, valamint a hosszú távra szóló célprogramok értelmében közösen oldják meg a mező- gazdasági és az élelmiszeripari termelés fejlesztésének néhány kérdését. A KGST-tagországok gabonatermeléséről szóló adatok bizonyítják, hogy a gabonafélék és a hüvelyesek termelése továbbra is növekvő tendenciát mutat. így az 1976-1980-as ötéves tervidőszakban a KGST-tagországokban éves átlagban mintegy 58 millió tonnával, vagyis 25 százalékkal Külgazdaságjavító intézkedések Görögországban több olyan külkereskedelmi jellegű intézkedést léptettek életbe, amelyektől a fizetési mérleg javulását remélik. Ezek közé tartozik az export utáni adóvisszatérítés bevezetése, továbbá az exportőröknek 10,5 százalékos kedvezményes kamatlábon nyújtott hitelek eddigi háromhónapos futamidejének meghosz- szabbitása. Egyidejűleg előírták, az exportáló vállalatok kötelesek gondoskodni arról, hogy a külföldi vevők a kivitel deviza-ellenértékét az eddigi hat hónap helyett három hónapon belül átutalják, míg az importőröknek a behozatalhoz igényelt deviza a tényleges szükséglet felmerülése előtti négy napDuna-Dnyeper csatorna Mint arról a Szocialisztyicsesz- kaja Indusztrija beszámolt, elkészültek a fekete-tengeri partvidék közelében haladó, 280 kilométer hosszú és 130 méter széles Duna-Dnyeper csatorna tervei. Megépítése lehetővé teszi több millió hektár öntözését Dél-Ukraj- nában, az ogyesszai, herszoni és krími területen, valamint Moldávia déli részén, s ezzel a mezőgazda- sági termelés számottevő növelését e csapadékszegény országrészben. A csatorna első szakasza a tervek szerint évi 8 millió köbméter vizet fog szállítani, s a hozzá tartozó öntözőrendszerek révén mintegy évi 3 millió tonnával növelheti Ukrajna gabona- termelését, egyben lehetővé teszi mintegy évi 185 ezer tonna halat termelő nagy halgazdaságok létesítését. Az első szakasz 7 milliárd rubelt kitevő beruházási költségei a számítások szerint tíz év alatt megtérülnek. (f) nál korábban nem bocsátható rendelkezésre. Végezetül - parlamenti jóváhagyástól függően - az exportáló vállalatoknak megengedik, hogy exportbevételük 3 százalékát a kivitelt előmozdító célokra használják fel, anélkül, hogy az ezzel kapcsolatos költségeikről el kellene számolniuk. (F) Növekvő ipari beruházások A francia kormány határozata értelmében az állami tulajdonban levő iparvállalatok 1983-ban 27 milliárd frankot fordíthatnak beruházásokra, 50 százalékkal többet, mint 1981-ben. Az erre előirányzott állami támogatás elnyerésének az a feltétele, hogy az érintett vállalatok beruházási programjának összhangban kell állnia a kormány által kitűzött gazdaságfejlesztési célokkal. Ezek közül a legfontosabbak új technológiák bevezetésére, az energiafelhasználás csökkentésére, a nemzetközi versenyképesség és az export fokozására, valamint új munkahelyek teremtésére irányulnak. (f) Robotgyártás USA-licenc alapján A finn Nokia vállalat megállapodott az amerikai Unimation konszernnel ipari robotok licenc alapján való gyártásában, valamint abban, hogy kizárólagos joggal értékesítheti az Unimation által előállított robotokat a skandináv, valamint a KGST-országokban, továbbá Jugoszláviában és Ausztriában. A gyártás érdekében a Nokia kooperációs szerződést kötött az ugyancsak finn Kemppi vállalattal, amely egyik legnagyobb hegesztőberendezéseket gyártó cég Skandináviában. (f) több gabonát takarítottak be, mint az 1966-1970-es ötéves időszakban. Valamennyi KGST-tagországban növekszik az egy lakosra jutó gabonatermelés. E mutató világviszonylatban elismert színvonala értelmében lakosonként 1000 kilogramm gabonát kell termelni ahhoz, hogy a népgazdaság mindennemű gabonaszükséglete fedezhető legyen. Az 1976-1980-as* ötéves tervidőszakban Magyarország 196 kilogrammal túllépte ezt az átlagot, ezt követi Bulgária (903 kg) és Románia (892 kg). A lakosonkénti 1000 kilogramm gabona kitermelése a szocialista közösség országaiban sürgető feladat a jelenlegi ötéves tervidőszakban és a következőkben egyaránt - állapítja meg az említett tanulmány szerzője. Vietnamban, az NDK-ban, Kubában és Mongóliában - tekintettel természeti és gazdasági feltételeikre - eddig nem tartom lehetségesnek ennek a szintnek az elérését. A gabona- termelés növelésének jelentős tartalékát a fajtanemesítésben dolgozók együttműködésében látom. Az e téren dolgozó kutatási szakemberek eddig már kétségtelenül jelentős munkát végeztek el és olyan tapasztalatokat szereztek, amelyek bizonyára további sikerekhez vezetnek. Nagyon fontos a megtermett gabona gyors betakarítása is. Az esetleges rossz időjárás következtében elhúzódó gabonabetakarítás során a gabonaveszteség jelentős mennyiséget is kitesz a Szovjetunióban. További veszteségek keletkeznek a szállítási és a gabonatárolási fogyatékosságok miatt is. E szempontból nagyon fontos feladat hárul a gépiparra: nagyon nagy teljesítményű gabona- és kukoricabetakarító kombájnokat kell kifejlesztenie, hogy a betakarítási időszak ne haladja meg a 10-15 napot. Meg kell gyorsítani a gabonaraktárak és -silók építését közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben. A szakemberek e téren való együttműködése nagy eredményt hozhat Jelentős tartalékok vannak a hústermelésben is. Magyarországon napjainkban átlagosan 500-600 kilogrammos súlyban kerül a szarvasmarha levágásra, Csehszlovákiában 470 kilogrammos a szarvasmarha átlagos vágósúlya, a Szovjetunióban pedig az utóbbi években évenként átlagosan 8 millió darab szarvasmarhát adnak a vágóhidakra 400 kilogrammot meghaladó súlyban. Ha a szarvasmarha élősúlya a levágásig a tudományosan indokolt normára emelkedne - ami néhány KGST-tagország tapasztalatai alapján reális - azonos állományból, mint a jelenlegi, évenként egymillió tonnát meghaladó hússal többet nyerhetnénk. Ez is a hatékonyságnövelés egyik útja. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az 1981-1990-es években a KGST-tagországokban a vágóállattermelésben növekszik a feldolgozott hús mennyiségének részaránya. Ezért a szocialista országok 1980-ban egyezményt írtak alá a különböző húsfeldolgozó berendezések kifejlesztésében és kipróbálásában való együttműködésről. Hasonló a fejlődés a tejtermelésben is. Ennek ipari feldolgozása nagyon hatékony, bizonyítják az NDK-beli tapasztalatok. Ebben az országban a mezőgazdaságban kitermelt tej 95 százaléka került a tejiparba. A mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum tehát egyre újabb és újabb lehetőségeket használ ki. LEV LABSKÝ Idős kommunisták A falusi pártalapszervezetek egyik jellegzetessége a nagyszámú idős kommunista. Nem egy alapszervezetben a tagság felét, sőt esetenként még ennél is nagyobb részét teszik ki a nyugdíjasok. Minek is titkolnánk, vannak helyek, ahol a magas átlagkort külön gondként emlegetik, de nem ez a jellemző. Az alapszervezetek többségében ugyanis már felismerték, kellő mértékben tudatosítják, hogy az ereje teljében levő nyugdíjas nemcsak alkalmas a közéleti tevékenységre, hanem egyenesen igényli az ilyen jellegű megbízatást. A munkaviszonyt befejezők főként azt fontolgatják, hogy miként tudnak továbbra is hasznosak maradni. A falu, a köz javára végzett munkával, az ilyen jellegű pártmegbízatással elejét vehetik a feleslegesség érzetének. Ha a nyugdíjas kommunisták látják, hogy igénylik véleményüket, észrevételeiket, mindez fokozza az igyekezetüket, tenniakarásukat. Legyen az képviselői megbízatás, agitációs tevékenység vagy tömegszervezeti munka, mindig felelősséggel látják el feladatukat. Mégpedig mindannyiunk javára, hiszen az idős kommunistánál az akarat, felelősségérzet gazdag élettapasztalattal is társul. Több alapszervezetet említhetnénk, ahol a nyugdíjas kommunisták körében ismeretlen a személyük iránti érdektelenségből és a véleményüket fogadó közömbösségből táplálkozó sértődöttség. A helyi pártbizottság a falu vezetőivel és az egyes tömegszervezetekkel együtt munkálkodva tudatosan és szervezetten bevonja az időseket a közéletbe, foglalkoztatja őket. Nem egy helyen külön pártcsoportban tömörülnek a nyugdíjas párttagok, hogy a párttevékenység keretében végzett munkán túl sajátos problémáikkal is célszerűbben foglalkozhassanak. Hogy e jó tapasztalatok ellenére mégis szóba hoztuk az idős kommunisták helyzetét, annak nemcsak az elvétve előforduló, kevésbé elfogadható törődés az oka, hanem egy további, sajnos már gyakoribb hiányosság. Az előrehaladottabb korban nem rendkívüli a rövidebb- hosszabb ideig tartó gyengélkedés, betegség, amely házhoz, ágyhoz köti az embert. A kommunistánál ez a pártmunkától távolmaradást, egy vagy több taggyűlésről való hiányzást teszi kényszerűvé. A társadalmi, közéleti tevékenységhez szokott egyén mindezt könnyebben viseli el, ha nem érzi, hogy magára maradt, megfeledkeztek róla. Ha úgy tesznek, mint például Nádszegen (Trstice), ahol a nyugdíjasokat tömörítő pártcsoport vezetője (ő maga is nyugdíjas), rendszeresen meglátogatja a koros, beteg párttagokat. Elbeszélget velük, tájékoztatja őket a pártmunkáról és a taggyűlésen elhangzottakról, s fordítva, tolmácsolja nézeteiket, gondolataikat. Ugyanígy van ez Zsigárdon (Žiharec) is, ahol a helyi pártbizottság tagjai rendszeresen meglátogatják az idős, beteg kommunistát, aki a taggyűlésen objektív okok miatt nem vehetett részt. Ezen túlmenően személyesen mennek el az illetékért is, ami szintén a közvetlen kapcsolat egy bizonyos formája. Olvastam ugyanakkor olyanról is, hogy a falusi alapszervezet taggyűlésére autón viszik el az idős elvtársakat, akik önerőből már nem tudnak elmenni. S mivel idős, beteg kommunisták nemcsak a falusi, hanem úgyszólván valamennyi alapszervezetben vannak, érdemes ezen elgondolkodni. A politikai munka középpontjában ugyanis az embernek kell álnia. Ez a pártalapszervezeten belüli életre, és természetesen a megkülönböztetett törődést igénylő idős, beteg kommunistákkal kapcsolatban is érvényes. EGRI FERENC Tavaly az Elektrosvit nagymegyeri (Čalovo) üzeme átszervezés során a Považská Bystrica-i Gépgyár irányítása alá került. Emiatt megváltozott a termelési programja: a világítótestek helyett bow- denhuzalt és dinamó részegységet kezdtek gyártani. Viszont továbbra is készülnek itt hagyományos és elektromos radiátorok, valamint termoplasztikus alapanyagú alkatrészek. Felvételünkön Erós Ferenc a félautomata hegesztőberendezés karbantartását végzi. (Emil Babin felvétele) VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG
